Nijo-kastély

Nijo-kastély (Nidzsó-kastély) Kiotóban.

Három különböző területre oszlik: a Honmaru vagy fő védelmi kör, a Ninomaru vagy másodlagos védelmi kör, valamint a Honmarut és a Ninomarut körülvevő kertek. 

 

A Ninomaru palota a sógun rezidenciája és irodája volt kiotói látogatásai során.  Az eredeti formájában fennmaradt palota hat összefüggő épületből áll, amelyeket úgynevezett csalogánypadlós folyosók kötnek össze egymással, mivel biztonsági intézkedésként nyikorognak a behatolók ellen. (Ezt mi is megtapasztaltuk.) A palota helyiségei tatami borításúak, díszített mennyezettel és gyönyörűen festett tolóajtókkal (fusuma) rendelkeznek.

A Nijo-kastélyt eredetileg 1603-ban építették Tokugawa Ieyasu, az Edo-korszak első sógunjának kiotói rezidenciájaként. Miután a Tokugawa-sógunátus 1867-ben megbukott, a Nijo-kastély császári palotaként szolgált. Ezzel a politikai hatalom visszakerült a császárhoz, és elkezdődött a Meidzsi-korszak.

Főkapu

 

Amikor a kastélyt először építették, a főkapu kétemeletes volt, mint a jelenlegi. Go-Mizunoo császár 1626-ban a Nijo-jo kastélyban tett látogatása miatt a kaput egyemeletessé alakították át, hogy a második emeletről senki ne nézhessen le a császárra. A jelenlegi kapu 1662-ben épült.

Az őrtornyok a külső árok négy sarkában épültek. Az őrtornyok kilátóként és fegyvertárként szolgáltak. A két északi őrtorony 1788-ban egy hatalmas tűzvészben megsemmisült; ma már csak a délkeleti és délnyugati őrtornyok maradtak meg.

Karamon-kapu, a Ninomaru bejárata 

 

A kapu ciprusfa kéregtetőjét elöl és hátul szögletes oromzat jellemzi. Belsejében ragyogó színű faragások láthatók: daruk, fenyő-, bambusz- és szilvavirágok, amelyek a hosszú életet szimbolizálják, és kínai őroroszlánok, amelyek a szent teret védik.

A Palota első és legnagyobb része, várótermekként szolgált a feudális uraknak, amikor meglátogatták a palotát.

Tokugawa Shogun tekintélyének kifejezésére tervezték a tigriseket ábrázoló falfestményeket. Ezeket a szobákat Tigris-szobának is nevezték.

A fogadószoba a palota fogadótereit köti össze az audienciatermekkel, és itt adtak át a kastély látogatói ajándékokat a Shogun megbízottjainak. Itt közölték először a Shogunnal kapcsolatos üzleti ügyeket vagy üzeneteket. A feudális urak itt találkoztak a vezető tanácsosokkal. A fenyőfák az örök jólét metaforája.

Áttört faragások, amelyek egy-egy 35 cm-nél vastagabb ciprusfa mindkét oldalán eltérő módon vannak kifaragva. 

A darumadár japán fajtája, a mandzsu daru (Grus japonensis), a nemzet szimbólumává is vált, Japán egyik jelképe. Veszélyeztetett faj, Hokkaido keleti régiójában lehetünk szemtanúi e csodás madár röptének. Hozzávetőlegesen 4.000 példány él belőle. Régen rengeteg művészeti ágazatban megjelent, mára azonban leginkább csak a papírhajtogatás művészetében, az origamiban. Japánban mindenki tud darut hajtogatni. A darumadár japán neve curu, a mandzsu darué pedig tancsóuzuru. Szerintük a daru ezer évig él - nem véletlen hát, hogy a hosszú élet, a siker és a jó szerencse szimbólumai. Úgy tartják, hogy a daru teljesíti a kívánságodat - innen ered az ezer daru origami-hajtogatása (szenzaburu) vágyunk elérése céljából. (Főleg szilveszterkor vagy házasság előtt szokás)

A nagyterem a palota fő része, ahol a sógun találkozott a legmagasabb rangban lévő feudális urakkal és a császári udvar nemességével. Ebben a teremben történt amikor 1867-ben a sógun átadta a hatalmat a császárnak.

A palota padlódeszkája úgy szól, mint a csalogány éneke, amikor az emberek sétálnak a folyosón. Ezt a padlót tartó fagerendákba ütött szögek ellen mozgó bilincsek okozzák.  Így a testőrök meghallották, ha merénylő vagy ellenség közeledett, ugyanis hangosan nyikorog a léptek alatt.

A palotában több mint 3600 falfestmény található, köztük sok a Kan'ei korszakból (1624–1644).  A Kan'ei-kori falfestményeket Kano Tan'yu fiatal festőmester készítette, a Kano festőiskolából, amely a Tokugawa sógunok védnökségét élvezte. Akkor festették, amikor a kastélyt Go-Mizuno-o császár császári látogatása alkalmából átalakították 1626-ban.

1939-ben a császárság a Nijo-kastélyt Kiotó városának adományozta, majd  történelmi helyszínként megnyitották a nagyközönség előtt.

Az 1994-ben az UNESCO világörökség részévé nyilvánították. Ezek az épületek vitathatatlanul a japán feudális korszak kastélyépítészetének legjobb fennmaradt példái. 2011-ben teljes körű helyreállításon esett át.

Folyt.köv.....