Nem más, mint az Operaház.
A patkó alakú, háromemeletes nézőtér Lotz Károly monumentális, a Zene apoteózisa című kupolafreskójával, Magyarország legnagyobb seccója, a terem mennyezetén 45 méter kerületű alkotás. A kompozíciót a lantpengető Apollón alakja uralja, az ő játékát
hallgatják az olympusi főistenek, kíséretükkel, a félistenekkel,
gráciákkal, múzsákkal és démonokkal együtt. Az Ybl Miklós által megálmodott csillárral, a nézőtér vörös-arany színvilágával lélegzetelállító térélményt ad.
A legenda úgy tartja, hogy Zeusz arcképébe Lotz, az önarcképét festette meg.
A Mainzból rendelt csillárt 1884-ben szerelték be a
szellőzőkürtőbe. Még ma is kézi csörlők segítségével eresztik le a
földszinti székekig, hogy kicseréljék a kiégett izzókat. A kezdetben három tonnát
nyomó, ötszáz gázlánggal égő világítótest gázcsöveibe 1895-ben vezettek
vezetékeket, kiépítve a villanyvilágítást, de csak az 1980-ban kezdődő
felújítás során szabadították meg a csillárt a gázcsövektől. A jelenleg
csaknem kéttonnás szerkezeten több mint kétszáz fényforrás ég.
Középen helyezkedik el a királyi páholy, ahol
napjainkban is magas rangú személyek foglalnak helyet. Az előadásokat a
három legfőbb magyar közjogi méltóság és vendégeik nézhetik innen. A két szintet is átfogó királyi páholy mellett található a
négy testőr páholy, amelyeknél Donáth Gyula a Tenor, a Szoprán, az Alt és a Basszus allegorikus szobrai találhatók.
Amikor Sissi, magyar királyné a pesti Operaházba látogatott, ha egyedül érkezett, nem a
királyi páholyban foglalt helyet, hanem a sajátját használta, a zenekari
árok és a színpad feletti résznél található proszcéniumpáholyt.
Készülődés az esti előadásra
Királylépcső
Ferenc József és Sissi is lépkedtek ezeken a lépcsőfokokon, amely az első emeleti szalonokhoz vezet. Ma már sokszor előadások helyszínéül is szolgál.
A lépcsősor tetején található az a tükör, amelyet Sissi királyné igen kedvelt, mert karcsúbbnak látta magát benne. :))
Az első előadás plakátja (1884. 09. 27.)
Székely Bertalan terem
A királylépcsőn juthatunk fel a baloldali proszcéniumpáholy szalonjába.
A magyar királyi Operaház tagjai 1885
A terem dísze Székely Bertalan puttókat ábrázoló rokokó fríze, "A négy évszak"
Gazdag tölgyfafaragások díszítik a szalont, szemben a kandalló, amely csak dísz.
A hagyomány értelmében a Habsburg családban minden
fiúgyermeknek választania kellett egy szakmát. Ferenc József az ács mesterségben, a famegmunkálásban szerzett jártasságot. A legenda szerint a pajzsban, a dicsőséget jelképező babérág a mindent túlélő időre, és az ősök tiszteletére utaló tölgy között látható intarzia monogramot maga alkotta.
Operaház makettje
A terem falait híres operaénekesek, Sándor Erzsi, Báthy
Anna, Walter Rózsi, Ney Dávid portréi díszítik.
Walter Rózsi életnagyságú festett képe, Toscaként
Vörös Szalon
A királyi páholy fogadóterme a vörös selyemkárpitról kapta a nevét
Melis György 100 arca fotókiállítás látható itt jelenleg, amely tavaly születésének centenáriuma alkalmából nyílt.
A falak és a mennyezet kazettáit Than Mór mitológiai ciklusa díszíti.
A Parisz ítélete
című kompozíció a mennyezet közepére került. Parisz
az aranyalmát, a mitológiai történet szerint a legszebbnek, azaz
Aphroditének nyújtja át, Héra és Pallasz Athéné ellenében.
Három grácia, utalás az összhangra
Ámor és Psyché figurája a harmóniát jelképezi
A szalon eredeti funkciója megmaradt, ma is a magas rangú személyek
fogadására szolgál vagy az operaélet legnagyobbjai találkozhatnak a sajtó
képviselőivel.
Kilátás az emeleti páholyból
A királyi páholyba is beleshettünk az üvegajtón
Foyer, vagy Feszty Bár, két szintet átfogó mesés térben van a büfé. A díszítés Dionüszosz köré épül. Az aranyozott mennyezeten, a bor és a mámor istenének születését és neveltetését, a középső
szakaszban pedig a diadalmenetét festette meg Vastagh György.
Az oldalfalakat Feszty Árpád különböző hangokat jelképező kilenc képe, a Kagylóbúgás, a Madárdal, a Patakcsörgedezés, a Nimfák tánca, A faun zenéje, a Viharzúgás, a Sappho zenéje, a Visszhang és a Csigakürt hangja című
freskó díszíti.
Szivarszoba
A Feszty foyerból hatalmas terasz nyílik az Andrássy útra, itt a vendégek élvezhetik előadások
szüneteiben a friss levegőt.
Főlépcsőház
A Képzőművészet és az Építészet allegóriája, utóbbi az Operaház alaprajzát tartja kezében.
Telcs Ede - Ybl Miklósról készült büsztje
Erkel Ferenc szobra, Stróbl Alajos munkája
Egy öltöző imitáció a lépcsőfordulóban
