Kiotó szó szerinti fordításban „főváros”, japán nagyváros Honsú szigetén. A város ma is a klasszikus japán stílus megtestesítője: zen kertek, templomok, teaszertartások és gésák.
A több mint 1600 buddhista templommal, 400 sintó szentéllyel és az
UNESCO világörökségi listáján szereplő épületek és műalkotások egész
sorával Kiotó a világ egyik legnagyobb kulturális kincse.
A látnivalók közül kiemelkedik az Aranytemplom
Kiyomizu-dera templom
Fushimi Inari-szentély a maga ezernyi vörös kapujával
Nyugat-Kiotóban található Arashiyama kerület híres gyönyörű bambuszerdeiről és szép templomairól
Lakossága eléri a másfél millió főt. A Meidzsi-restaurációig Japán fővárosa volt, ma a Kiotó prefektúra székhelye, amely Oszaka és Kóbe városokkal az Oszaka–Kóbe–Kiotó urbanizált régiót alkotja.
A főutca fedett járdái, vidám, színes felhőcskékkel
Az Edó-korban a sógunátus
székhelye Edóba, a mai Tokió városába került át,
így Kiotó elvesztette központi jelentőségét, bár továbbra is Japán
fővárosa maradt egészen 1869-ig.
1997 decemberében itt határozták el a szén-dioxid és egyéb üvegházhatású gázok kibocsátásával foglalkozó egyezmény létrehozását, ami később Kiotói jegyzőkönyv néven vált ismertté.
Kiotó megmenekülése az atombombától, nagyon érdekes történet, amit mi az idegenvezetőnktől hallottunk először.
Az ezeréves Kiotó kecses pagodáival, számtalan buddhista és sintó
templomával, szentélyeivel, szerzeteseivel, zen-kertjeivel, gésáival,
egyetemeivel és az ősi császári palotával mindig is Japán szíve volt.
Vagyis az amerikaiak számára csakugyan tökéletes célpont lett volna
ahhoz, hogy végső, ráadásul megalázó csapást mérjenek a felkelő nap
országára. Henry L. Stimson, az Egyesült Államok hadügyminisztere azonban éppen ezt nem akarta. De nem
szívjóságból.
Egy romantikus magyarázat szerint Stimson Kiotóban töltötte a nászútját,
és személyes emlékek fűzték a városhoz. Ennél azonban nyomósabb indok
volt az, amely szerint nem akarta, hogy az amerikai hadsereg annyira
barbár legyen, hogy egy ezeréves kulturális és vallási központot
elpusztítson.
A pompás város megmenekülésének ára volt, amit a nagaszaki emberek fizettek meg, mégpedig az életükkel. Kiotó megmenekült. Hirosima és Nagaszaki neve viszont egybeforrt a pusztulással.
Kiotó azon néhány japán város egyike, amelyben fennmaradtak a régi épületek, köztük a hagyományos kiotói házak a macsiják is.
A híres Gion gésanegyed megállója, mögötte a Kikusui egy luxus étterem, szálloda épülete
A Minami-za egyike a legkorábbi hét hivatalosan engedélyezett kabuki színháznak, amelyet a korai Edo-korszakban (1615–1623) építettek a kiotói Shijo Kawara területén; a színház megelőzte a tokiói és oszakai színházat. A jelenlegi 1086 férőhelyes színház 1929-ben épült a Momoyama-korszak építészeti stílusában, nyeregtetővel és hagyományos toronnyal. 1991-ben, a Shōwa időszak vége után a belső teret drasztikusan felújították, és modern színpadi mechanizmust szereltek fel.
A Shijō Ōhashi híd északkeleti sarkán Izumo no Okuni szobra áll. A felirat így hangzik: „Itt, a Kamo folyó közelében, a Shijō utca környékén Okuni előadta kabukitáncát, szabad szellemű férfiak stílusos jelmezében.”
Touka Saikan, amelyet William Merrell Vories (1880-1964) amerikai építész tervezett. 1905-ben érkezett Japánba, és számos csodálatos építményt tervezett különböző régiókban. A Touka Saikan egy 1926-ban épült kínai konyha étterem, amely azóta is jól megőrizte értékes berendezési tárgyait. Ez egy spanyol barokk stílusú építészeti remekmű, a Kamo folyó mellet.
Manapság egyre több új épületet húznak fel, így a városkép egyre modernebb kinézetet ölt. Ez a kettősség, ami nagyon meghatározó Kiotóban.
Egy sintó-szentély a városban
Kiotó 17 UNESCO Világörökség helyszíne.
Harminchét felsőoktatási intézménynek a székhelye, egyike Japán tudományos központjának.
Az egyetlen fontos ipari ágazat az elektronika
A kiotói gazdaság alappillére a turizmus.
Szállásunk Daiwa Roynet Hotel KYOTO-SHIJYOKARASUMA a Shijo Karasuma területen, amely Kiotó városának központja.
