Holdjáró

Már régebben kerestem Kolodko Mihály Holdjáró miniszobrát a Hold utcában. Most is majdnem feladtam, mikor bánatosan visszafordultam az út végén és megpillantottam. A holdjárót egy Hold alakú, autóparkolás ellen használt kőre helyezte a szobrász. 2019-ben.

A világ első, Földön kívüli járművének megalkotásában magyar mérnök is részt vett. Pavlics Ferenc, 1928-ban született, és műszaki igazgatóként vett részt az Apollo-programban. Az első Holdraszállás 1969-ben történt meg, viszont a holdjáró először 1971-ben, az Apollo-15 űrhajóval érkezett a Holdra. Pavlics Ferenc ennek a holdjáró autócskának holdi talajviszonyokra tervezett különleges kerekeit alkotta meg. A kerekeknek köszönhetően a holdjáró 3 napig jött-ment a Holdon. 1971-ben az Apollo-16 és az Apollo-17 is felvitt Pavlics-féle kerekekkel rendelkező holdjárót. Mindhárom jármű a Holdon maradt.

Kolodko Mihály a családjával Ukrajnából Magyarországra 2016-ban költözött át. A család legelőször itt, a Hold utca egyik lakásában élt.

Kő Trabant

 Kolodko Mihály - Felhúzható Trabant szobra

A Margit híd budai hídfőjénél, az egyik gyalogos lejáró korlátján bújik meg a kis Trabant. A felhúzható kisautót idéző miniatűr Trabant ezúttal nem fémből, hanem mészkőből készült, az oldalában tekerős kulccsal.

Breki és a balta

A Szabadság téren találtam pár Kolodko Mihály szobrot is.

Breki

A szobor eredetije a kárpátaljai Perecsenyben található. Annak a szokásnak állítottak emléket Brekivel, hogy ott a békát meg is eszik. A Perecsenyi járásban a XIX. század második felében kezdték el a békalábak fogyasztását, amikor ott tartózkodtak a Napóleon seregéből fogságba ejtett franciák.

Láttam már, hogy télen sapkába, sálba burkolják a kis figurákat, hogy meg ne fázzanak, de pénz érmét még sosem láttam mellettük. Gondolom nem sokáig marad ott......

Balta

Eredetileg egy vörös csillagos usánka állt a helyén, amit röviddel az avatás után a Duna mélyére száműzött egy felbőszült politikus, baltával szedte le a helyéről. Kolodko ezek után egy baltát helyezett a párnára.....

 

Kolodko szerint félreértették az alkotás jelentését, ő ugyanis éppen azt akarta üzenni vele, hogy noha az utolsó orosz katona már rég elhagyta Magyarországot, az orosz befolyás máig jelen van. A tér jobb oldalára egy amerikaifutball-játékos sisakját tervezte megalkotni, hogy megmutassa, az amerikai befolyás is jelen van az országban.

 

Sajnos a harmadik Kolodko alkotást is eltüntették a Szabadság térről, az MTV székház oldalából, amely Süsüt, a sárkányt és Bodrogi Gyulát ábrázolta,  :((

Közöttünk

Egy különleges Kolodko szobrot is megkerestem, addig míg megnézhetem, olvasom, hogy sokat elloptak már. Elkeserítő! 

Sztálin csizmája és egy gördeszka. Címe: AMONG US (Közöttünk). Itt elől az a kicsike a Néprajzi Múzeum Hősök tere felőli oldalán, a padkán.

A miniszobor a ledöntött Sztálin-szobor csizmáit ábrázolja (a kilógó csontokkal), és egy gördeszkát.

Egykor itt állt az Ötvenhatosok terén, az a Sztálin-szobor, melyet az 1956-os forradalom során ledöntöttek és után csak a két csizma maradt. Emiatt az egykori Sztálin teret pár napig „Csizma térnek” is hívták.  

A gördeszka valószínűleg arra utal, hogy a Néprajzi Múzeum egy óriási gördeszkapályára hasonlít.

Ligeti séta

Sétáltunk egyet és megkerestük Kolodko Mihály Drakula-szobrát. Az eredeti Lugosi Béla szobrot már ismertem, annyit tudtam, hogy valahol a közelében van. A tó irányában meg is találtuk, a lefelé vezető lépcső falán ülve.

Lugosi Béla szobra a Vajdahunyadvárban egy kőfülkében, Hartmuth Zech, német képzőművész alkotása (2003.)

Kolodko Mihály Drakula-szobra húsz évvel később, tavaly 2023-ban került ide, nem messze az előbbi alkotástól.

Várnegyed

 Szép, tiszta idő volt, csodálatos volt a kilátás

Kolodko Mihály - Kockásfülű nyúl

Épülnek az utak a Budavári Palota körül

Újdonság, hogy a a Szentháromság téren levették a drapériát az újjászülető Pénzügyminisztérium  egy részéről. Kíváncsi vagyok, hogy a tornyokra felkerülnek-e az egykori rézvitézek. 

Az épület 1901–1904-ben épült Fellner Sándor tervei nyomán, neogótikus stílusban. A második világháborúban súlyosan megsérült, 1948 és 1962 között Rados Jenő tervei nyomán újították fel. 1954–1981 között a Műszaki Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karának a kari kollégiumának adott otthont. Az épület hátsó szárnyaiban üzemelt a Magyar Nemzeti Levéltár egysége. 

Napjainkban az épület eredeti állapotára való helyreállítása zajlik, azzal a céllal, hogy a Pénzügyminisztérium visszaköltözhessen.

Bármerre nézek, fantasztikus látvány fogad. 

József főhercegi palota 

(József főherceg, József nádor fia) 

Eredetileg az 1900-as évek elején épült, a korábban itt álló Teleki-palota átalakításával jött létre, Giergl Kálmán és Korb Flóris tervezte historizáló stílusban. A palota a Habsburgok nádori ágának otthona lett, József főhercegtől 1905-ös halála után fia, József Ágost főherceg örökölte, aki itt is lakott családjával egészen 1944-ig. Itt keresztelték meg 1942-ben, József főherceg dédunokáját, Habsburg-Lotharingiai Mihályt, aki ma már ismét Magyarországon él.

A palota Budapest ostromakor nem szenvedett komolyabb sérülést. 1967-ben a tűzoltóság oktatófilmet forgatott itt, hogy az oltást filmre vegyék felgyújtották, majd le is bontották. 

Vöröskereszt Egylet székháza

Az 1881-ben alakult Vöröskereszt Egylet azzal a céllal jött létre, hogy a háborúkban megsebesült katonák gyógyításában, ápolásában részt vegyen, és megszervezze a humanitárius segítségnyújtást. Az egylet elnöke ekkoriban az egyik leggazdagabb magyar gróf, Csekonics Endre volt. A nagybirtokos sokat adakozott és példás életet élt. 

(Az ő gyermeke volt báró Csekonics Gyula, aki az apjával ellentétben két kézzel szórta a pénzt és tetemes kártya és lóverseny veszteséget szenvedett el az 1900-as évek elején. Az ő kicsapongó élete ihlette a 20. században oly gyakran használt „Úgy szórja a pénzt, mint ha ő lenne a Csekonics báró” vagy a „Nem vagyok én Csekonics báró” szólásmondásunkat.)

A Vöröskereszt Egylet új székháza Hauszmann Alajos és Hültl Dezső tervei alapján született meg. Az eklektikus, de szecessziós jegyeket is magán hordozó palota 1901 és 1902 között épült, kivitelezését Havel Lipót építőmester cége végezte.

1920-ban a Külügyminisztérium épülete lett. A II. világháborús ostromban a palota számos belövést kapott. 1948-ban lebontották.

Honvéd Főparancsnokság

Kallina Mór építész tervei szerint 1895–1896 között építette fel az állam Hofhauser Elek építőipari cégével. 1948-ban részlegesen elbontották.

Kíváncsian szemlélem, hogyan kelnek életre ezek a régi csodák. Közben olvasom az építészek cikkeit, mi mindenre kell figyelniük a rekonstrukcióknál, hogy a mai kornak is megfeleljenek.

Hídon

Mivel mesés idő volt, A fürdőzés után végigsétáltunk a Szabadság hídon. Már régen szerettem volna közelről megszemlélni Kolodko Mihály, Ferenc József miniszobrát.

Sajnos ez fogadott! A lakat mánia itt is kitört!

Fel nem foghatom, hogy ki az a normálatlan, aki egy kis művészeti alkotást, így elrondít! Oly sok hely van ezen a hídon, nem értem miért kell magára az alkotásra aggatni a lakatot, ráadásul Ferenc József nyakára, ez már mindennek a teteje! Fel vagyok háborodva! Remélem lesz valaki aki levágja a lakatokat!

A hidat 1896-ban az Osztrák–Magyar Monarchia uralkodójának tiszteletére, az ő jelenlétében, róla elnevezve adták át. Szabadság hídnak 1946 óta hívják. A függőágy valószínűleg arra a kulturális rendezvénysorozatra utal, ami lehetőséget ad a Szabadság híd gyalogos használatára.

Miniszobrok

Budai barangolásom során felfedeztem pár Kolodko Mihály szobrot is. Sokan  Kolodko túrát szerveznek, hogy megkeressék az apró kis remekműveit városszerte.
(Kolodko Mihály 1978-ban született kárpátaljai, ungvári születésű művész. A Lembergi Művészeti Akadémia szobrászat szakán diplomázott. Jelenleg a családjával Magyarországon él.)
Mini szobrai Ungváron és Budapesten találhatók. Most olvastam, hogy egyre több város felkérésére készít szobrocskákat, Veszprém, Tihany.....

Főkukac, a Nagy ho-ho-horgász rajzfilmből,  a Bem rakparton nézi a Dunát és az Országházat.

Kolodko alkotásaival viccesen, játékosan állít emléket mesehősöknek, hírességeknek, művészeknek. A szobor készítés első fázisa, hogy kis méretben megalkotja a szobrot plasztilinből. Sokszor nem volt pénz a nagyobb méret megformázására, de úgy gondolta, hogy a közönségnek is látnia kell ezeket a mini alkotásokat, így elkészítette őket bronzból. Ezek kihelyezéséhez nem kell engedély, csak úgy megrendelés nélkül maga keresett helyet a mini gerillaszobroknak.

A tank, "Ruszkik haza" feliratával, 2017 óta áll az egykori Kossuth-hídnak emléket állító kőnél.

A Kockásfülű nyúl, a Várhegyen a Budavári Sikló végállomásánál kémleli távcsövével a pesti oldalt.

Persze én is szeretném látni az összest, de tudni kell merre keressük, mert a sok látnivaló között néha elmegyünk mellette, anélkül, hogy észrevennénk......