2024. március 31., vasárnap

"Az idők tanúja"

Folytatva a Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-Templom sétámat. Felmentem a toronyba üveglifttel, majd a tetőtérben átsétálva  a másik tornyon keresztül gyalogosan jöttem le, ahogy az információs pultban tanácsolta egy kedves hölgy. 
Kilátás a Ferenciek tere és a Matild Palota  felé
Templom tetőterében Szent Gellért szobra, Tóth Dávid szobrászművész alkotása, 2021-ben a Szent halálának 975. évfordulóján avatták fel.
míves ácsmunka
A másik toronyban Liszt Ferenc emléksarok
 
 Lejárat az altemplomba, a templom előteréből
Brünni Fekete Madonna
Sokáig azt gondolták, hogy a máriapócsi kegykép másolata
Zsolnay-főoltár maradványai
1889-1945 közötti években Zsolnay majolika oltár állt a templomban, de a háborúban elpusztult, 1948-ban állították fel a mai Molnár-C Pál oltárt.
Táborparancsnok szobája
A templom hajójában lehet látni az üvegjárdán keresztül a római erődítményt, a Kontra-aquincumi erődöt. 374-ben foglalták el a szarmaták. A padlózatban légfűtéses csatornák!! 2014-16-ban tárták fel.
Proberger kripta
Proberger Jakab sörfőző a XVIII. században Pest elöljárója is volt, ezért temették el a templomban. Ma azok a személyek vannak itt eltemetve, akiket 2014-16. évi régészeti feltárás során, sikerült név szerint azonosítani.
Faragott és festett felületek az alapfalban
Feltételezhető, hogy Szent István kőművesei a római tábor köveit használták fel a templom építésekor.
Altemplomi kápolna
2014-2016 között került sor a kápolna kialakítására, korábban nem létezett.
 
Szent Kereszt ereklye
Az ereklyét 1934-ben XI. Piusz pápa adományozta a Pálos rend számára. A Sziklatemplom 1951. évi feldúlását és bezárását követően csak 1960-ban került elő a Jézus Krisztus keresztfájából származó apró ereklye, ekkor került ide.
 A templom feltárásának tablói

Megtekinthető egy kereszt gyűjtemény is az altemplomban
A keresztek Rátz Ferencné Kavicsek Kornélia tulajdonai, aki egy matematika-fizika szakos tanár volt nyugdíjazása előtt, utazásai során és ajándékba kapott keresztekből áll a gyűjteménye.
Szent Kinga születésének 800. évfordulója van
Árpád-házi Szent Kinga (1224-1292)
Szent Hedvig (1374-1399)
 Az előző bejegyzés a templomról

2024. március 30., szombat

Pest legrégebbi épülete

Áldott Húsvétot kívánok!
Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-Templomban történő sétámmal, az Erzsébet-híd pesti hídfőjénél.
A középkori Pest egyetlen máig fennmaradt műemléke, vagyis legrégebbi épülete. 1046-ban ide temették Gellért püspököt. A 14. században Zsigmond király támogatásával gótikus stílusban átépítették. Mátyás király uralkodása alatt két újabb oldalhajóval bővítették. A török időkben mecsetként használták. Egy 1723-ban bekövetkezett tűzvész után, 1725–1739 között, barokk stílusban állították helyre. A templom előtt tette le királyi esküjét Ferenc József 1867-ben.
Molnár-C Pál alkotta oltáron nagyböjt idején Krisztus a keresztfán és Krisztus szenvedéstörténete látható.
  
Különben Nagyboldogasszony Mária főoltár tekint le ránk
A templom alapjai részben római kori épületmaradványokon nyugszanak. A mai Március 15. téren állt az a IV. századi Contra Aquincumi római katonai erőd, melynek parancsnoki szobája a templom alatt húzódott. 2014-2016 között történt régészeti ásatások során került elő.
 Talpunk alatt betekintő ablak a római romokra
A XI-XII. században az erőd köveiből épült a román  stílusú templom, melynek kövei az altemplomban láthatóak ma is. Itt látható Budapest legnagyobb épségben maradt román kori fala is.
XIV. században alakították ki a szentélykörüljáró folyosót. A Trónoló Madonna freskót itáliai mester készítette a főoltár részeként. 2010-ben fedezték fel hét festékréteg alatt.
A gótikus ülőfülkék a XV. században freskódíszítést kaptak, ekkor építették át a templomot gótikus stílusban.
 Veronika kendője
A templomban három magyar szent ereklyéje található meg.
A szembemiséző oltárban Szent Gellért ereklyéje. 1046-ban a mai Gellért-hegyen gyilkolták meg a pogányok. Itt ravatalozták fel és hét évig itt volt eltemetve. Csontereklyéje 2002-ben tért vissza az itáliai Muránóból, és az oltárban helyezték el.
 

Pest város által 1507-ben adományozott pasztofórium (szentségház), a hazai reneszánsz művészet kiemelkedő alkotása, Szent László király ereklyéjét őrzi. Az alján található címerábrázolás szolgált mintául Budapest egyesített címeréhez.
Párja a főhajó másik oldalán helyezkedik el, amelyet Nagyrévy András püspök ajándékozott a templom számára. Ebben található Árpád-házi Szent Erzsébet ereklyéje. 1211-ben, az akkor négy éves Erzsébet eljegyzését a Türingiai leendő grófjával Lajossal, ebben a templomban tartották. Majd indult a wartburgi várba.
XVI. században a  Pestet elfoglaló törökök átalakították a templomot dzsámivá, ma is látható egy mekka felé néző mihráb, imafülke. 
A törökök kivonulása után közakadozásból építették fel, barokk stílusban a templom hajóját.
Vecsernye palást, melyet a plébános 1867-ben I. Ferenc József megkoronázásakor viselt. 
Szőnyi István és Molnár-C Pál oltártervei a szentélykörüljáró folyosóján
Kitekintés a szentélykörüljáróról, ahogy általában mi halandók nem látjuk a templomot. Mivel nagyböjt idején voltam, sok helyen találkoztam a letakart kereszttel.

Keresztelő Szent János oltár
A halászok céhe által emelt oltár
Rózsafüzér királynője oltár
Keresztelő kápolna
1955-ben készült a keresztelő kút, tetején Krisztus megkeresztelkedése alkotás. 2022-ben adományozás révén került a templomban Molnár-C Pál „Szent Család" című 1933-ban készült alkotása.
Jézus Szíve kápolna
2023-ban fejeződött be a restaurálása. A templom egyik legrégebbi épületrésze.
Jézus Szíve neogótikus oltár

Mariazelli Szűzanya oltára
Kálvária oltár
A magyarországi oltárművészet 1761-ben készült kiemelkedő alkotása. A Megfeszített Krisztus keresztje a kék földbolygón áll.
Liszt Ferenc gyakran volt a templom melletti plébániaépület vendége, hét évig ott is lakott. Többször vezényelt a templomban. A karzaton lévő orgona 1932-ben készült Budapesten 5621 sípjával, Budapest egyik legjelentősebb orgonája.
Folyt.köv: Toronnyal és altemplommal......