Mesés Zsolnay kerámiák

A múzeumok mellett, remek látványosságban lehet részünk egy-egy galéria megtekintése alkalmával.

Októberben látogattam meg a VirágJuditGalériát, a Falk Miksa utcában, ahol az őszi aukció festményeit és Zsolnay mesés kerámiáit is volt szerencsém megnézni, Négy magyar magángyűjteményből és néhány szórványdarabból állt össze a 68 műtárgyat felvonultató kiállítás.

Kedvenceim a kiállítás hatalmas anyagából. 

 A Zsolnay-gyár nagyon felkészült a világkiállításokra, rendre el is hozták az aranyérmet, a csúcsdarabjaikat pedig eladták. Ezek ott maradtak Párizsban, Saint Louisban, Milánóban, Torinóban, Brüsszelben, ezek térnek vissza az aukciókra. 

 

Sárkányos tál 1900 körül

Egymás farkába harapó sárkányok, a kínai kultúrából, a végtelen, de önmagába visszacsapódó időt és teret szimbolizálják.

 

Kígyót zsákmányoló keselyűs tál nagyon ritka, soha nem került gyártásba. Három darabot ismertek belőle, mindhárom Olaszországból került elő, mert a Torinói Világkiállításon állították ki 1902-ben. Végül 16 millió forintért ütötte le a kalapács.

 

Zsolnay Júlia (1856-1950)

Szőlős kínálótál 1900, tervezője Mack Lajos 

Zsolnay Vilmos (1828-1900)

 Váza muskátli domborművel (1900)

Váza mákvirág díszítéssel (1898)

Az egyik legdrágább műtárgy egy elefántfejekkel és trópusi tájjal díszített virágtartó edény volt, amely ötmillió forintos kikiáltási árról indulva 28 millió forintig jutott.

Sellős névjegykártyatartó tál is jelentős emelkedést produkált, 3 millió forintos kikiáltási árról indulva 15 millió forintot fizettek érte.

Az egyetlen példányban ismert óriás perzsa váza, 3 millió forintról indult végül 8 millió forintnál állt meg. Az 1878-as Párizsi Világkiállításra készült, Zsolnay Júlia terve szerint.

Díszkorsó (1895)

Gránátalmás váza

Az Óriáskaspó díszmadarak képeivel 1906-ból, 28 millió forint volt a leütési ára.

Papagájos váza 1909 körül

4,4 millió forintos kikiáltási áron került a vásárlók elé, végül 15 millió forintért kelt el.

Magyar sikerek

Valójában a Magyar Nemzeti Múzeumba azért mentem, hogy megtekintsem a Magyar EXPO sikerek kiállítást, de előtte elidőztem egy kicsit a lépcsőházban Lotz Károly és Than Mór freskóinál, és Pogány Gábor Benő bronz csodáinál. Végül megérkeztem a végcélhoz is :))

Magyar EXPO sikerek (1851-2021) 170 év 32 világkiállítását, illetve az azokon megjelent magyarok sikereit mutatja be. Ez a kiállítás 50 magyar közgyűjtemény és magánszemély világkiállításokhoz kapcsolódó műtárgyait mutatja be egy helyen.

 Életre kelt festmények

Szemere Bertalan

Az első világkiállítást, vagy más néven Expót, 1851-ben rendezték Londonban, helyszíne a Hyde Park Kristálypalotája volt,  az ötlet Albert hercegtől, Viktória királynő férjétől származott. Itt magyar siker is született: a hazánk által kiállított lepkés-virágos mintájú herendi étkészletbe maga a királynő is beleszeretett, és rendelt belőle – a Viktória-minta ma is az egyik legismertebb és legkedveltebb herendi motívum.

Szemezgettem a kedvenceimből.

Zsolnay-váza, már ismerős volt, Pécsen a Zsolnay Múzeumban megcsodáltam anno. Az Apáti Abt Sándor által tervezett négyalakos díszvázát 1906-ban mutatták be a Milánói kiállításon, ami során a magyar pavilon leégett és szinte minden odaveszett - sokáig úgy hitték, ez a műtárgy is. Csodák csodájára 100 évvel később bukkant fel újra egy árverésen, aminek kapcsán ismét visszakerült hazánk tulajdonába. Ezután a 2015-ös világkiállításon pedig már magyar színekben tündökölhetett. A sors akarta, hogy az EXPO akkor épp Milánóban került megrendezésre.

>>>>>>>https://nora-bora-nora.blogspot.com/2019/08/muzeumok-utcajaban.html

1928-ban írták alá a nemzetközi kiállításokról szóló egyezményt, irányító és koordináló testületként pedig létrehozták a Nemzetközi Kiállítási Irodát (BIE), amelynek jelenleg 168 ország - köztük Magyarország - is a tagja. A mai napig a párizsi székhelyű szervezet küldöttgyűlése választja ki a világkiállítások nyertes pályázatait, a soron következő expó rendezési jogát.

 

Tull Ödön: Simonyi óbester az égő arcolei hídon

 (Kiállítva: 1900. Párizs, a  magyar pavilon Huszártermében)

"Hadik huszár" Herendi porcelán, Kisfaludi Stróbl Zsigmond - Huszár karddal című műve nyomán

Csodás festményeket lehet itt látni, többek között, Csók István: Honi soit qui mal y pense (Rossz az, aki rosszra gondol) című művét, amiről külön bejegyzést írok, mivel felkeltette az érdeklődésemet ez a különleges cím, hátha mást is érdekel......

Szinyei Merse Pál: Pacsirta (Kiállítva: 1911 Torino)

Medgyessy Ferenc terve a Régészet című szobrához

1992 Sevilla, Makovecz Imre

Kovács Margit: Fonó lány

Halasi csipke

A New York-i magyar pavilon étterme, a falon Pekáry István: Alba Regia gobelinjével (1939)

Ferenczy Noémi: Teremtés (falikárpit) 

1929 Barcelona, 1935 Brüsszel, 1937 Párizs, nagydíj, 1958 Brüsszel

Matyó Madonna

 Tervező: Lux Elek (1937 herendi porcelán)

Fátyoltáncos 

Tervező: Lux Elek (1929 herendi porcelán)

A tárlaton a magyar képző- és iparművészet mellett megjelenik az építészet, a tudomány- és technikatörténet, a kézműipar, a kereskedelem, élelmiszeripar és a vendéglátás is. 

 

Érdemes megnézni, sok szépséget látni.....

Veleméri séta

"Az Őrség zömében Nyugat-Magyarországon, kisebb részben a szlovéniai Muravidéken található történeti és néprajzi tájegység. Nevét onnan kapta, hogy a honfoglaló magyarok őrállókat telepítettek ide az ország nyugati kapujának védelmére "

Velemér jellegzetes őrségi szeres település, a Magyar Királyság azon falvai közé tartozott, amelyet nemesek laktak, nemességüket a fegyveres gyepüőri szolgálat miatt kapták. 

A 20. század eleje volt Velemér utolsó aranykora. A 19. század második felétől a gyorsan szaporodó lakosság száma 1910-ben már 438 fő volt. Velemér 1622 holdas határa 120 gazdaságot tartott el. Az első világháborút követő területveszteségek miatt, Velemér egy piaci kapcsolatait elvesztő, határ menti terület, fejlődésben megrekedt zugává vált. A második világháború után a község elszigeteltsége fokozódott. A határsáv, a kuláküldözés, a tudatos gazdaságrombolás és a téeszesítés miatt fejlődése lehetetlenné vált. Ma jellemzően az idegenforgalomból, valamint mezőgazdasági munkából tudja fenntartani magát a lakosság.

 

Velemér büszkélkedhet Magyarország egyik legjelentősebb, középkori román stílusú műemlékével, a Szentháromság-templommal. >>>>> Itt írtam róla 

 

Úgy vettem észre, hogy ezen a vidéken is szívesen telepednek le művészek 

 

Felkeltette érdeklődésemet ez a mutatós cégér, így bekopogtattunk Dávid Éva keramikus múvész műhelyébe, aki Budapestről érkezett és telepedett le itt. Nagyon jó volt vele beszélgetni kerámiákról, mindennapokról, "gyüttmentségről" és a világ folyásáról.... 

https://www.haban.hu/

Egy szép reneszánsz majolika váza 

Ott ilyen zöld volt minden, láthatóan nem szenvedtek az aszálytól, mint mi az Alföldön

Egy megüresedett, eredeti állapotban megőrzött parasztporta.

Az Őrségben nagyon sok tanösvény és kiránduló útvonal van. Többek között a  6,2 km hosszú Sárgaliliom tanösvény Velemérről Magyarszombatfára vezet. A névadó sárgaliliom az Őrség kiemelkedő szépségű növényritkasága. ez az egyik oka, amiért a tanösvény ezt a nevet kapta. A másik az, hogy a tanösvény kialakításához szükséges anyagi fedezetet a budapesti holland nagykövetség biztosította. 

Sajnos a sárgaliliom virágzásról lemaradtunk, de a mi utunk is Magyarszombatfára vezetett a szállásunkra.