Mesél a keménycserép

 Néprajzi Múzeum 

Hétköznapi luxus

 A királyné asztalától a parasztházig kiállítás 

Rájöttem, hogy imádok mindenféle szép edényt. A Zsolnay, holicsi, hollóházi,  Fischer és a köznépi kerámiák sosem látott válogatásában gyönyörködhettem. 

 

Tobzódás 600 keménycserép sokszínű világában, a főúri étkészletek eleganciájától a parasztházak falait díszítő színes tányérokig.

Ecet és olajtartó (Kassa 1810-1820)

A keménycserép, más néven kőedény, egy 1100–1200 °C-on égetett, fehér, vékony falú, jól díszíthető, finoman formázható anyag, amely a 18. század első felében indult hódító útjára Angliából. Néhány évtized alatt meghódította Európát, majd a magyar piacot is. Olcsóbb és egyszerűbb az előállítása, mint a porcelánnak.

 

A nyugat-szlovákiai Holicsban 1743-ban kezdte meg működését az első manufaktúra, melyet Mária Terézia férje Lotaringiai Ferenc alapított.

A 19. század során a hazai műhelyek és gyárak keménycserépből készült termékei egyszerre lettek a polgári otthonok elegáns kellékei a parasztházak díszei, és helyet kaptak az uralkodói asztalokon is.

Iglói edények

A 19. század közepén Kassa, Igló és az erdélyi Batiz termékei voltak a legelterjedtebbek. A század második felében eluralkodó magyaros stílus legkiválóbb képviselője az apátfalvi (ma Bélapátfalva), hollóházi, városlődi üzem volt.

A Kiegyezés után két irányban fejlődött tovább a keménycserépgyártás, egyik irány a köznépi, paraszti tárgykultúra, másik irány az iparművészeti tárgykultúra. 

Az első az 1873-as bécsi világkiállítás, ráirányította a figyelmet a háziipari kultúrára, népi kultúrára.

Az 1885-ös kiállításon nagy sikert aratott Fischer Ignác művészete, amit ez a 136 cm magas  óriásváza is reprezentál.

Tökvirágos kaspó

A szecesszió egyéni, magas minőségű darabjai a körmöcbányai és a budapesti Drasche gyárból kerültek ki. Az utolsó komolyabb művészi eredményt a kispesti Gránit gyár art deco készítményei képviselik.

Pálinkás Béla festőművész tervei alapján díszített Art Nouveau tárgyak Fischer Emil gyárából

Zsolnay dísztál, amelyet Klein Ármin tervezett. Klein Ármin a pécsi Zsolnay-gyár egyik legmeghatározóbb alkotója volt a historizáló korszakban. 

Az 1896-os millenniumi kiállítás. A Zsolnay gyár itt mutatja be először az eozin mázat.  

Csodás Zsolnay - millenniumi dísztál

A párizsi világkiállításon (1900) megjelentek a historizmus és a szecessziós tárgyak

A Fischer Ignác által alapított budapesti gyár híres volt historizáló stílusú dísztárgyairól, amelyek gyakran merítettek ihletet a keleti (perzsa, török) és a magyar népi motívumokból.

 

Görgey Artúr tábornok hagyatékából kerültek a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményébe a gazdagon díszített, virágmintás és „törökös” motívumokkal díszített edények. A városlődi gyár egyik legjelentősebb korszaka a Mayer (vagy Láng és Mayer) család nevéhez fűződik a 19. század második felében.

A 19. sz. közepén a polgárság és nemesség a keménycserép helyett már inkább porcelánt vásárolt. A gyáraknak új piacot kellett keresniük. A megoldást, a szegényebb városi és paraszti lakosság felé fordulás adta. Ehhez a réteghez alakították a formákat, egyszerűbb tányérokat, leveses és lapos tálakat és kancsókat gyártottak tömeggyártásban.

 

A „bécsi rózsa” és társai előbb kézi festésben, később sablonokkal, nagy szériákban terjedtek el, miközben a feliratok: emlék, keresztnevek, jókívánságok, vallásos szövegek a 19. század végére személyes üzenetté váltak.

Az utolsó keménycserepet gyártó Gránit Gyár Kispesten, a rendszerváltás idején szűnt meg. 

A kiállítás után körülnézek, hogy vajon milyen keménycserép tárgyaim vannak még. Sokkal nagyobb becsben fogom őket tartani

Szerintem megint kezd divatba jönni, nagyon szép készleteket látok, csak ezek egyszínűek. Már régóta szeretnék magamnak egy ilyet beszerezni. 

Lappangó műtárgy

Szeptemberben pár napig bárki ingyenesen megtekinthette a Körössy-villa kertjében a táncoló nőalakokat ábrázoló Zsolnay óriásvázát, mely százhúsz év után bukkant fel újra egy francia árverésen. Az értékes kerámiát közös erővel két műgyűjtő hozta haza Szabó András, a ResoArt Alapítvány alapítója és Törő István, a Virág Judit Galéria társtulajdonosa.

Apáti Abt Sándor táncoló nőalakokat ábrázoló, Pécsen készült óriás Zsolnay kerámiája kiemelkedő alkotás, amely az 1906-os milánói világkiállításon szerepelt, a fotók alapján központi helyen volt a tárgy. A magyar pavilon azonban leégett, számos érték megsemmisült, a Zsolnay kerámia is megsérült.

A gránátalmafát és a körülötte táncoló nőalakokat ábrázoló szimbolikus, a szépséget, termékenységet, boldogságot, gazdagságot megjelenítő váza 1905-ben pirogránitból  készült, 110 cm magas és 100 kiló, 46 cm átmérőjű.

 

A váza párja Romániából került elő,  amelyen látszódtak a tűzvész okozta nyomok, apró sérülések. A Virág Judit Galéria aukcióján 2013-ban árverezték el, a pécsi Janus Pannonius Múzeumba került.  

Pécsen láttam 2019-ben, itt írtam róla>>>>https://nora-bora-nora.blogspot.com/2019/08/muzeumok-utcajaban.html

Akkor még nem volt ismert, hogy a műtárgynak lenne egy párja. A jelenlegi váza nemrégiben egy francia aukciósház kínálatában tűnt fel. Feltételezések szerint a tűz után újraépíthették a kiállítást, ekkor állíthatták ki a most előkerült darabot. 

Az összefogással hazahozott váza értéke mintegy 100 ezer dollár.  A mai gyár nem képes legyártani egy ilyen alkotást, nincs meg már az a tudás, ami 120 évvel ezelőtt megvolt.  Különösen nagy értéket képviselnek a világkiállításokra gyártott egyedi, virtuóz technikával készített darabok.

„A gránátalmának már az ősi zsidó kultúrában is kiemelkedő jelentősége volt, a termékenység, bőség, a szerelem és a szépség szimbólumának tekintették. A jelképet a korai kereszténység is átvette. A magyar kalotaszegi és mezőségi hímzéseken a termékenység, az élet, a bőség és a gazdagság letéteményesének tekintették” 

 >>>>>>https://resoart.hu/uj-kincs-a-resoart-villaban/

Körössy-villáról itt írtam

>>>>https://nora-bora-nora.blogspot.com/2023/10/fasori-villa.html

Most már bejutottam a kapun belül a kertbe, bár hátul épp filmforgatás zajlott, megkértek bennünket oda ne  menjünk! Az épületben még mindig nem jártam. Tervezem.... :))

Egy ismerős - Medgyessy Ferenc Táncosnő alkotásának másolata

 

Kedvenceim, a kovácsoltvas kerítés díszítő elemei, a mákgubók és tulipánok