Közép-Európa legnagyobb terepasztala

A Festetics-kastély mellett még 5 kiállítás tekinthető meg. Ez egy egész napos program szerintem. Maga a kastély is elég nagy. A sétát a parkban nem szabad kihagyni! A Pálmaház a kastéllyal együtt látogatható.

További kiállítások: Madárpark, Vadászati kiállítás, Főúri utazások, Hintókiállítás, Történelmi modellvasút-kiállítás. Lehet venni kastély + 5 kiállítás belépőt, vagy kastély + 1 választható kiállítás jegyet. Mi az utóbbit választottuk, és a Történelmi modellvasút-kiállítást néztük meg a férjem kívánsága szerint, ami engem is lenyűgözött. Tíz évvel ezelőtt a hintókat csodáltuk.

A történelmi modellvasút-kiállítás az egyik legnagyobb Európában. A 19–21. századi Magyarország, Ausztria és Németország vasútjait szemléltető óriásmodell az eredeti állomásépületek, vasúti pályák, mozdonyok, szerelvények korhű mása.

Az egykori keszthelyi vasútállomás mögötte a Festetics-kastély makettje

Az osztrák rész érdekessége, hogy egy, a világörökség részét képező tájat, valamint Európa első hegyi vasútját mutatja be. 

A németországi egység központi részén az eredeti légi felvétel alapján épült nürnbergi pályaudvar látható, egy német fantáziavárossal, ám az ott látható elemek, mint a freiburgi városkapu, a berlini tv-torony a valóságban is létező épületek, építmények mása.

Az évszakok megjelenítésére is ügyeltek a tervezők, megcsodálhatjuk a havas Fekete-erdőt, illetve a nürnbergi karácsonyi vásárt is.

 

Egyedülálló, az „éjszaka fényei” látványelem

 

 

2,7 km hosszú sínhálózat, valósághűen összeállított régi gőzmozdonyok, valamint mai, modern gyorsvonatok közlekednek a több mint 1000 épület, valamint az eredeti tervek és a légi felvételek alapján készült 20 állomás között.

Csodás kastélyunk

Mint már említettem 2015-ben jártunk Keszthelyen a Festetics-kastélyban. Most megint ellátogattunk ide, és sétáltunk egyet a mesésen berendezett szobákban. Annak idején részletesen írtam a kastélyról.

 

>>>>https://nora-bora-nora.blogspot.com/2015/10/festetics-kastely-2.html

>>>>https://nora-bora-nora.blogspot.com/2015/10/festetics-kastely-3.html 

 

Újdonságok mióta ott jártunk.

Az idén augusztustól a Festetics család egykori díszebédlője a régi fényében ragyog.

Festetics I. György aranyozott ezüsttányérjai és -kelyhei, a kastély eredeti berendezéséhez tartozó aranyozott bronz asztalközép és kínálók. A Festetics-eredetű tárgyakat – többek között – a francia Saint-Louis gyár arany díszítésű kristálypohárkészlete és Josef Carl Klinkosch bécsi ezüstműves ezüst evőeszközkészlete egészíti ki.

A Festetics család a termet kétszáz éven át ebédlőként használta. Falai között vendégelték meg többek között a költő Berzsenyi Dánielt 1817-ben,  a wales-i herceget (a későbbi VII. Edward angol királyt) 1888-ban,  Ferenc Ferdinándot, az Osztrák-Magyar Monarchia trónörökösét feleségével együtt 1907-ben, Horthy Miklóst, Magyarország kormányzóját 1921-ben.

2023-ban hat helyiséggel bővült a kastély enteriőr kiállítása. A megnyílt szobák a Festetics család utolsó kastélyban élő generációjához kapcsolódnak. 1940–1944 közötti funkciót állították vissza. Maria Haugwitz (Festetics III. György felesége) hálószobája mellett gyermekük, a kis herceg gyerekszobája, a kis herceg szobalányának szobája, illetve az egykori tálalóhelyiség is.

A díszebédlő melletti helyiség Maria Haugwitz, az utolsó hercegasszony hálószobája volt férje 1941-es halála után. A szoba hálószobaként történő kialakítása lehetőséget teremt arra, hogy egy női hálószobát tekinthessen meg a látogató az enteriőrök között.

Kastélyparki séta

2015-ben a Festetics-kastélypark Keszthelyen európai uniós támogatás segítségével megújult. A belső park teljes körű rekonstrukciója jött létre, Henry Ernest Milner tervei alapján megvalósult állapot szerint. Pont ekkor jártunk itt. >>>>> https://nora-bora-nora.blogspot.com/2015/10/3-legnagyobb-kastelyunk.html 

Szent Ilona-szobor, amelyet Festetics László készíttetett. 1825-ben vagy 1826-ban készült el Kugler Mihály kőfaragó jóvoltából. A  szobrot a Zala torkolatánál lévő Iszap-szigetre állították. Végül 1989-ben, restaurálást követően került mai helyére, a kastélyparkba, a kastélyépület és a hintókiállításnak helyet adó egykori kocsiház közötti területre.

Szent Ilona vagy Heléna az első keresztény római császár, Constantinus – Nagy Konstantin – édesanyja volt. A hagyomány szerint ő találta meg Jézus keresztjét. Erre utal a szobron a szent kezében lévő kereszt. A másik kézben lévő INRI feliratú tábla a Jézus keresztjére szegezett táblát jelképezi, amelyen a rómaiak a keresztre feszítések alkalmával az elítélt bűnét tüntették fel. Az INRI rövidítés jelentése: „Iesus Nasarenus Rex Iudaeorum”, azaz Názáreti Jézus, a zsidók királya. Szent Ilona 326-ban szentföldi zarándokútra indult. A legenda szerint Jeruzsálemben a Golgotán megtalálta Jézus és a vele együtt keresztre feszített két lator keresztjét, illetve a keresztre feszítés egyéb eszközeit is. A Szent Kereszt megtalálása miatt Szent Ilona lett a régészek és a bányászok védőszentje.

Régen fontos gyakorlati funkciót is ellátott a tó, teknősbékákat és rákokat tenyésztettek benne, hogy mindig friss alapanyaggal tudják ellátni a kastély konyháját.

A hídon állva a kastély vízben tükröződő tornya

Oroszlános kút

A klasszicista stílusú kútházon a Festetics család címerállata az oroszlán, ezeket Joseph Klieber szobrász faragta 1822-ben.

Gyönyörű Pálmaház

 

A kastélykertben egy Csokonai szobrot is felfedeztem, Záhorzik Nándor 1967-es művét. Csokonai Vitéz Mihály először 1797-ben utazott Keszthelyre azért, hogy Festetics gróftól munkát kérjen. Ekkor nem sikerült találkoznia a mecénással, csak elutasító levele érte utol. Az állás mindennél fontosabb volt Csokonainak, hiszen szerette volna megkérni múzsája, Vajda Julianna kezét. Csokonai 1798 tavaszán ismét Keszthelyre látogatott. Ekkor társával, Szokolay Dániel iskolamesterrel néhány napot töltöttek az Amazon Szállóban.

 

A kastély bejárata előtt áll Festetics György szobra. Haladó gondolkodású főnemes volt, a Georgikon alapítója, a tudományok és az irodalom bőkezű pártfogója (1755-1819).

Lukácsy Lajos alkotás, 1902-ben avatták fel Keszthely Fő terén, 1967-ben helyezték el a parkban. 

Folyt.köv.....

Himeji várkastély

Olyan szépségesek ezek a várkastélyok, persze, hogy mindegyiknél azt írják, hogy Japán legszebb eredeti szamurájkastélya.

Himeji városa Hyogo prefektúrában található, és leginkább gyönyörű, fehér kastélyáról ismert. 

Himeji régi szamurájkastélya több mint 400 éves, és a Sógun című tévésorozatban szereplő várként vált világszerte ismertté. Az UNESCO világörökség részét képező vár túlélt háborúkat és természeti katasztrófákat, és Japán legnevezetesebb eredeti várának tartják. „Fehér kócsag" néven is ismert, mivel az elegáns fehér építmény elméletileg egy repülő kócsagot mintáz.

A fényes múltú Himeji, hétköznapi erődként kezdte pályafutását 1333-ban. Már ekkor, csaknem 750 évvel ezelőtt is mostani helyén, a Himeyama nevű dombon állt. Ezt követően lerombolások, újjáépítések, kibővítések váltották egymást, mígnem 1601 és 1609 között elnyerte mai méreteit és formáját. 4200 m-es kerületével, 2,33 km2-es területével terpeszkedik Himeji központjában. Tokugawa Ieyasu veje, Ikeda Terumasa építette a kastélyt jelenlegi formájában. 

Az épületkomplexum magja a négyszögletes alaprajzú Öregtorony, ezt övezi a központi terület, melyet labirintusra emlékeztető fallal védenek. A különböző méretű és formájú, egymásba nyíló területek kialakításával jött létre a bonyolult védelmi rendszer. A megerősített Öregtoronyhoz széles, nyílt terepen, valamint szűk ösvényeken, keskeny kapukon, kanyargós utakon lehet csak eljutni, azonban kívülről az íves tetőzetek sora könnyeddé teszi az épület látványát.

A kastélynak kísérteties története is növeli a vonzerejét. Az ősi legenda egy szerelemmel kezdődik Kinugasa Motonobu egy bátor harcos és Okiku, egy szolgálólány között. Okikut hamisan azzal vádolták, hogy értékes edényeket veszített el. Állítólagos tettéért halál volt a büntetés, a kastély kútjába dobták. Szelleme éjszakánként a kastélyban jár, és gyászos hangon számolja az edényeket, miután eléri a kilencet, felsikolt, és visszatér a kúthoz.

Egy virágzó fával is találkoztunk novemberben, talán barack lehetett. Alig hittünk a szemünknek.

A kastélyt 1871-ig lakták, s bár utána többször is tervezték a lebontását, végül mindig megmenekült. Amikor a Meiji-kor (1868–1912) kezdetén eltörölték a feudális rendszert, a kastélyt aukcióra bocsátották. Egy himeji lakos vásárolta meg 23 jenért (ma kb. 200 000 jen, azaz 480 000 Ft), és csak azért nem rombolta le az épületegyüttest, mert az túlságosan költséges lett volna.

A kastély sikeresen átvészelte a Himejit ért bombatámadást 1945-ben, pedig a város nagy része porig égett. A várkastélyt csak a kivételes szerencse mentette meg ettől a sorstól, a fölső szintre ugyan ejtettek egy bombát, de az nem robbant fel.

Kevésbé a szerencsének, sokkal inkább hibátlanul megalkotott szerkezetének köszönhette sértetlenségét 1995-ben, amikor a területet földrengés sújtotta. Állítólag meg sem moccant a központi torony felső szintjének oltárán elhelyezett szakés üveg.

2009-ben a kastélykomplexumot ellenállóbbá tették az esetleges földrengésekkel és természeti katasztrófákkal szemben, lecserélték a tetőcserepeket, valamint újrafestették a falakat és az épületeket. A felújítás eredményeképpen  ismét méltán viselheti a „Fehér Kócsag Kastély” (Hakuro-jō vagy Shirasagi- jō) nevet, tündöklő fehér falaival, felfelé ívelő tetővégeivel szárnyal az ég felé.

Bútor egyáltalán nincs, viszont látni lehet a harcosok búvóhelyét, a fegyver állványokat, titkos átjárókat. A legfelső emeleten egy szentély van berendezve, innen jól belátni az egész kastélyudvart és a környéket.