Himeji várkastély

Olyan szépségesek ezek a várkastélyok, persze, hogy mindegyiknél azt írják, hogy Japán legszebb eredeti szamurájkastélya.

Himeji városa Hyogo prefektúrában található, és leginkább gyönyörű, fehér kastélyáról ismert. 

Himeji régi szamurájkastélya több mint 400 éves, és a Sógun című tévésorozatban szereplő várként vált világszerte ismertté. Az UNESCO világörökség részét képező vár túlélt háborúkat és természeti katasztrófákat, és Japán legnevezetesebb eredeti várának tartják. „Fehér kócsag" néven is ismert, mivel az elegáns fehér építmény elméletileg egy repülő kócsagot mintáz.

A fényes múltú Himeji, hétköznapi erődként kezdte pályafutását 1333-ban. Már ekkor, csaknem 750 évvel ezelőtt is mostani helyén, a Himeyama nevű dombon állt. Ezt követően lerombolások, újjáépítések, kibővítések váltották egymást, mígnem 1601 és 1609 között elnyerte mai méreteit és formáját. 4200 m-es kerületével, 2,33 km2-es területével terpeszkedik Himeji központjában. Tokugawa Ieyasu veje, Ikeda Terumasa építette a kastélyt jelenlegi formájában. 

Az épületkomplexum magja a négyszögletes alaprajzú Öregtorony, ezt övezi a központi terület, melyet labirintusra emlékeztető fallal védenek. A különböző méretű és formájú, egymásba nyíló területek kialakításával jött létre a bonyolult védelmi rendszer. A megerősített Öregtoronyhoz széles, nyílt terepen, valamint szűk ösvényeken, keskeny kapukon, kanyargós utakon lehet csak eljutni, azonban kívülről az íves tetőzetek sora könnyeddé teszi az épület látványát.

A kastélynak kísérteties története is növeli a vonzerejét. Az ősi legenda egy szerelemmel kezdődik Kinugasa Motonobu egy bátor harcos és Okiku, egy szolgálólány között. Okikut hamisan azzal vádolták, hogy értékes edényeket veszített el. Állítólagos tettéért halál volt a büntetés, a kastély kútjába dobták. Szelleme éjszakánként a kastélyban jár, és gyászos hangon számolja az edényeket, miután eléri a kilencet, felsikolt, és visszatér a kúthoz.

Egy virágzó fával is találkoztunk novemberben, talán barack lehetett. Alig hittünk a szemünknek.

A kastélyt 1871-ig lakták, s bár utána többször is tervezték a lebontását, végül mindig megmenekült. Amikor a Meiji-kor (1868–1912) kezdetén eltörölték a feudális rendszert, a kastélyt aukcióra bocsátották. Egy himeji lakos vásárolta meg 23 jenért (ma kb. 200 000 jen, azaz 480 000 Ft), és csak azért nem rombolta le az épületegyüttest, mert az túlságosan költséges lett volna.

A kastély sikeresen átvészelte a Himejit ért bombatámadást 1945-ben, pedig a város nagy része porig égett. A várkastélyt csak a kivételes szerencse mentette meg ettől a sorstól, a fölső szintre ugyan ejtettek egy bombát, de az nem robbant fel.

Kevésbé a szerencsének, sokkal inkább hibátlanul megalkotott szerkezetének köszönhette sértetlenségét 1995-ben, amikor a területet földrengés sújtotta. Állítólag meg sem moccant a központi torony felső szintjének oltárán elhelyezett szakés üveg.

2009-ben a kastélykomplexumot ellenállóbbá tették az esetleges földrengésekkel és természeti katasztrófákkal szemben, lecserélték a tetőcserepeket, valamint újrafestették a falakat és az épületeket. A felújítás eredményeképpen  ismét méltán viselheti a „Fehér Kócsag Kastély” (Hakuro-jō vagy Shirasagi- jō) nevet, tündöklő fehér falaival, felfelé ívelő tetővégeivel szárnyal az ég felé.

Bútor egyáltalán nincs, viszont látni lehet a harcosok búvóhelyét, a fegyver állványokat, titkos átjárókat. A legfelső emeleten egy szentély van berendezve, innen jól belátni az egész kastélyudvart és a környéket.

Oszakai várkastély

Az épület Japán egyik leghíresebbje a maga nemében, a történelem folyamán fontos szerepet játszott. A várkastély mintegy 60 000 négyzetméteres területen fekszik, a város központjában, ahol összesen 13 épület található, vizesárokkal és 12 km hosszú kőfallal körülvéve. Körötte felhőkarcolók és modern épületek.

1583-ban Toyotomi Hideyoshi (1537-1598) kezdte meg a várkastély építését védelmi feladatok ellátására. 1585-re el is készült a belső rész, de ekkor Toyotomi úgy döntött, hogy kibővítteti a várat, hogy az ellenségnek még nehezebb dolga legyen, ha be akarja venni az épületet. 1598-ra teljesen elkészült a komplexum, Toyotomi Hideyoshi meghalt, így a vár a fiáé, Toyotomi Hideyorié lett.

1600-as években Tokugawa Iejaszu (1543-1616) megtámadta és le is győzte Hideyori seregeit. A várkastély a Tokugawa családé lett, a Toyotomi család kihalt.

1620-ban a vár akkori birtokosa, Tokugava Hidetada sógun parancsot adott a várkastély újjáépítésére, kibővítésére. A belső kastélyt megmagasíttatta és új falakat húzatott fel. Az akkor emeltetett falak a mai napig állnak. A kövek precízen, pontosan illeszkednek egymáshoz, közéjük apró köveket illesztettek, habarcs nélkül, így földrengések esetén képesek mozogni és nem omlanak le. A kőfalak felépítését a feudális urak (daimyo) között osztották fel, ezért még itt-ott látható a címerük is. Nagyjából 1 millió gránitkövet használtak fel a falakban, melyek Japán különböző pontjaiból származnak..

1665-ben egy hatalmas viharban villámcsapások miatt leégett a főépület.

1843-ban tíz évnyi hanyagolás után a sógun adományokat gyűjtött a környéken lakóktól, hogy az égetően szükséges felújításokat elvégeztethesse a várkastély tornyain.

1928-ban Oszaka vezetősége felújítást eszközölt a főépületen, majd 1945-ben a bombázások során jelentős kár keletkezett a felújított részeken.  

1995-ben a városi vezetés újabb felújítás mellett döntött, melyet két év múlva be is fejeztek. Ma már lift is van a kastélyban, így mozgáskorlátozottak is megnézhetik.

A kastély belsejében múzeum található, ahol megismerkedhetünk a kastély történetével

A látogatók egy-egy fotó erejéig be is öltözhetnek

Kilátás a várkastély tornyából

A Kaiyodo Múzeum – a figurarajongók paradicsoma – több mint 3000 kiállítási gyűjteményével. A tárlat 10 tematikus részre oszlik, és itt a népszerű anime karakterek figuráit, állatokat, valamint a kultúra és szórakozás témái is megtekinthetőek. A múzeum közvetlenül a kastély mellett található, az oszakai Honjin kastélyban

Belső passzázsban üzletek, éttermek

Kiránduló japán gyerekek, szépséges egyenruhában

A múlt és a jelen