Egyedi darabok

Tavaszi iparművészeti kiállítás és vásár volt Bpesten a Károlyi-palotában. Már a helyszín is lenyűgöző. Sok iparművész vett részt a rendezvényen, szívesen beszélgettek és mutatták meg szépséges alkotásaikat. 

Egy kis ízelítő a gyönyörű kastélyból és a különleges portékákból a teljesség igénye nélkül.

A mesés Lotz-terem

 

A kastélyról itt írtam régebben>>>>

https://nora-bora-nora.blogspot.com/2023/02/tortenelmi-esemenyek-szinhelye.html

"Venio Domine"

Az előző bejegyzésben írtam a méltóságteljes fóti Szeplőtelen Fogantatás-templomról, ahol megnéztük az altemplomot is, amely a Károlyi család temetkezési helye.

A Feltámadás angyala a Végítélet harsonájával őrzi a sírboltot. Egyik kezében az élet könyve van, másik kezében a feltámadásra hívó harsona. 

A szentélyt a tulajdonképpeni sírbolttól kovácsoltvas rács választja el, ahol fülkékben, szabadon álló koporsókban nyugszanak a családtagok, köztük gróf Károlyi István, a nemzeti színű szalagokkal díszített koporsóban.

Gaetano Bianchini egyedülálló márványberakásos, drágaköves intarziája díszíti a sírkápolna szentélyében álló fekete márványoltárt, ez a templom művészileg legértékesebb alkotása. 13 éven keresztül készítette az olasz mester. Az oltáron a Feltámadt Krisztus hatalmas márványszobra.

 A díszítések a környékbeli, könnyen faragható homokkőből készültek

A sírkápolna szentélyében levő szobrokat Pietro Teneran faragta.

Károlyi István 18 éves korában, lovasbalesetben elhunyt lánya, Erzsébet.

Venio Domine - Jövök, Uram

Mi kívülről, jutottunk az altemplomba, de belülről is le lehet menni. Egy méteres falvastagság.

Károlyi József vásárolta legidősebb fiának, Károlyi Istvánnak (1797-1881) a fóti birtokot 1808-ban. A Károlyi uradalomnak Fót volt a központja, de még Pest két kerülete is, Palota és Újpest is a birtok része volt.

A Károlyi kastély elődje földszintes, 18. századi épület volt, amire a 19. század elején egy emeletet építettek. Ekkoriban készült a kastély házikápolnája is. 

Az 1840-es évek átalakításait Ybl Miklós vezette, a kastély ekkor nyerte el mai klasszicista stílusú külső képét.
Ebben az időben bővítették és korszerűsítették a belső tereket is. A szalon falait Munkácsy Mihály, Lotz Károly, Ligeti Antal és más híres festők festményei díszítették, a fal melletti tárlókban pedig az igen értékes kőzetgyűjtemény kapott helyet. Minden helyiség egyedi intarziával ellátott parkettát kapott, a falakat eleinte romantikus, majd historizáló festéssel díszítették.

 

Gyakori vendég volt itt Széchenyi István, Kazinczy Ferenc. A grófot többször meglátogatta Ferenc József. Az őszi falka-vadászatokra melyeket rendszeresen Fóton rendeztek, Sissi királyné is többször átlovagolt Gödöllőről.

Anno a kastélyt körülvevő parkban halastavat létesítettek, és különleges növény- és faegyütteseket telepítettek. Az eredeti 140 hektárból mára csak 35 hektár maradt meg.

Az 1940-es években a második világháború miatt a család elhagyta az épületet, melybe frontkórház költözött. A berendezések nagy része eltűnt, nagy részének azóta is ismeretlen a sorsa. A 40-es évek végén az épületet a határőrség foglalta el. 1957-ben a frissen létrehozott gyermekotthon kapta meg az épületet. Az épület 2017-ig a Fóti Gyermekvárosnak (Károlyi István Gyermekközpont) adott otthont.

1995 környékén Károlyi László és felesége homoródalmási és dálnoki ­Kenyeres ­Erzsébet visszaköltözött a kastély egy kis épületrészébe, melyet a magyar államtól bérelhettek az első évtizedekben, ma már nem. 

 

A Károlyi család tevékenységének folytatását kívánja követni, a Fóti Károlyiak Alapítvány. Céljuk egyrészt a kastély egykori berendezéseinek, tárgyainak felkutatása és eredeti környezetébe való visszahelyezése. 1945-ben a gróf édesapjának az oroszok elől sikerült a család értéktárgyait, festményeit elhelyezni a múzeumokban megőrzés céljából, ezeket most szeretnék visszaszerezni, hogy itt legyenek a kastélyban és maradjon együtt a Károlyi-gyűjtemény. Másrészt a család hagyományának folytatása, vagyis a hátrányos helyzetű fiatalok pártfogása, támogatása.

>>>>https://magyarnemzet.hu/lugas-rovat/2021/06/kicsi-laszlo-grof-gyere-b

A park különleges kútja.....

Gödöllő Királyi Kastély

Gödöllőn a Grassalkovich-kastélyban van most egy időszakos kiállítás, Schönbrunn kincsei Gödöllőn címmel. Úgy gondoltam megnézem, ha már nem megyek Bécsbe az idén sem. 

Csodálatos fenyőfa díszíti a dísztermet, így kezdő fotóként ezt választottam.

Természetesen végigjártam az állandó kiállítást is, mivel jó régen, 2014-ben volt szerencsém itt járni. 

Itt írtam róla>>>>>https://nora-bora-nora.blogspot.com/2014/08/kastelytura-2.html

Főlépcsőház adventi díszítése

A kastélyt és a hozzátartozó épületegyüttest az 1730-as években építtette, Grassalkovich I. Antal, Mayerhoffer András tervei alapján. Az építtető Grassalkovich-család három generációja élt itt, az első termek őket idézik.

Grassalkovich I. Antal

Kisebédlő Herendivel, és mesés rokokó kályhával

Gróf Rhédey Klára (1809-1869) díszruhája. 

Családi ereklyeként öröklődött anyáról leányra. A magyar arisztokrácia körében szokás volt a nevezetes ünnepeken az ősöktől örökölt ruhadarabot viselni, ezzel is jelezvén, hogy a család a folyamatos történelmi hagyományok ápolója. Viselői a Rédey, Teleki, Bethlen, Haller, Ghyczy családok voltak.

 Grassalkovich III. Antal és felesége Esterházy Leopoldina

Egy nagyon érdekes cikket találtam róluk>>>>https://gdl.hu/2021/03/17/a-grassalkovich-csalad-alkonya-az-utolso-sarj-es-egy-eroskezu-lenyugozo-holgy-tortenete/

 

Gyönyörű falikárpit és a gobelin ülőgarnitúra, pár szépséges darab itt is található

A lakosztályok közvetlen összeköttetésben álltak a kastély kápolnájával, innen az oratóriumból követhették a szentmisét az itt lakók.

Grassalkovich III. Antal örökös nélkül halt meg, erre utal a lefelé fordított címer.

A kastélyt 1867-ben a magyar állam vásárolta meg. Ekkor kezdődött a kastély második fénykora a felújított kastély, koronázási ajándékként I. Ferenc József és Erzsébet királyné pihenő rezidenciája lett.

Koronázási kisterem, eredeti funkcióját tekintve a király hálószobája volt, jelenleg a koronázásnak állít emléket. 

Eduard von Engerth: Ferenc József és Erzsébet királyné koronázása,

I. Ferenc József dolgozószobája

Szalon

Honfoglalás-kályha

A kályhát báró Bánffy Ádám (1847-1887) készítette és ajándékozta a királynak 1879-80-ban.  A cserépkályha 1945-ben elpusztult, de szerencsére sok töredékét szétszórva megtalálták a kastély területén. A báró egy másik példányt is készíttetett a maga számára, ez ma is ott áll sértetlenül az egykori Bánffy-kastélyban, Erdélyben. Erről vettek szilikon negatívokat a restaurátorok, hogy elkészíthessék a másolatot. A másolat gipszből van, s a restaurátorok beleépítették a gödöllői cserépkályha valamennyi töredékét.  2006-tól díszíti újra a királyi szalont.

Díszterem

Nicolaus Pacassi, császári főépítész tervei alapján készült 1758 körül.

Erzsébet királyné szobái

A királyné kedvenc virága az ibolya volt, lakosztályának szobáit lila selyemtapéta díszíti.

Mária Terézia 1751-es gödöllői látogatásának alkalmából a kastély építtetője, Grassalkovich I. Antal gazdagon díszített szobát alakíttatott ki a királynő számára. Daniel Schmidelli: Mária Teréziát ábrázoló festménye

A terem 1867-től Erzsébet királyné hálószobája volt. A szoba mögötti helyiségből indult a királyné titkos csigalépcsője, amely a földszinti lakosztályába vezetett. A lakosztály előtt zöld faveranda állt, ahonnan egy fafolyosón keresztül a királyné rossz időben is kényelmesen eljuthatott kedvelt lovardájába.

Erzsébet királyné emlékkiállítás

Zala György márványszobra

Az emlékkiállítás második és harmadik szobája a királyi időszakban Ferenczy Ida lakosztályának része volt.

Zichy Mihály: Erzsébet királyné Deák Ferenc ravatalánál című festménye (1877)

1876-ban elhunyt Deák Ferenc, a „haza bölcse”, akinek jelentős szerepe volt 1867-ben megkötött kiegyezés létrejöttében. Holttestét a Magyar Tudományos Akadémia földszinti előcsarnokában ravatalozták fel. A csarnok falait, oszlopait, szobrait fekete szövettel vonták be, a három lépcsős ravatal körül óriási viaszgyertyák álltak. Három nappal a temetés előtt Erzsébet királyé is megjelent Deák ravatalánál, és a nemzet nagy halottjának szívére helyezte fehér kaméliákból kötött örökzöld koszorúját, majd percekig megrendülten térdelve imádkozott. Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter állami megbízást adott Zichy Mihálynak, a korszak egyik kiemelkedő művészének az esemény megfestésére.

Az olajfestményt a Nemzeti Múzeum Habsburg-termében helyezték el. Egy ideig a Magyar Tudományos Akadémián állították ki, majd eltűnt a nyilvánosság elől, A Magyar Nemzeti Galéria raktárában őrizték. Két évi restaurálás után 2014-ben helyezték el a Gödöllői Királyi Kastélyban.

Sissinek és Ferenc Józsefnek három leánya – Zsófia, Gizella, Mária Valéria – és egy fia – Rudolf – született, a négy gyermek közül hárman megérték a felnőttkort, Zsófia alig kétéves korában meghalt. Ez a kék selyemtapétával díszített szalon Mária Valéria lakosztályához tartozott.

Telegdy László festménye a gödöllői hattyús tóról

A két hattyús tavat a királyi időszakban Erzsébet királyné óhajára feltöltötték, az egyiket az 1870-es, a másikat az 1890-es évek elején, mivel a patak már nem tudta kellő vízhozammal ellátni azokat.

A szárny emeleti folyosóját a Habsburg család tagjait ábrázoló képgaléria díszíti

Mária Terézia és Ferenc József

Sissi az 1870-es évektől kezdve nem engedte magát fényképezni, valószínű, hogy utoljára Georg Raab festőművésznek állt modellt 1879-ben, a királyi pár 25 éves házassági évfordulója alkalmából.

Az ideiglenes kiállításon sajnos nem lehetett fotózni.

Az utolsó királyi pár, IV. Károly és Zita gyakran időzött itt gyermekeivel, majd 1920-tól Horthy Miklós kormányzó rendezte be családja nyári rezidenciáját itt.

Az 1944-ben bevonuló német, majd orosz csapatok a berendezést elpusztították. Ezt követően a gazdasági épületekben a szovjet hadsereg állomásozott, a főépület pedig sokáig szociális otthon volt. A kastélyt csak 1990-ben hagyták el a szovjet csapatok, teljesen romos állapotban.

A Lovardát és Színháztermet most sem tudtam megnézni, mert csak csoportosan, meghatározott időben lehet. A hétvégén adventi napok voltak, sok programmal, de direkt nem ebben az időpontban mentem, a tömeg miatt.

Séta a Pálmaházhoz.....folyt.köv.

https://nora-bora-nora.blogspot.com/2023/12/palmahaz.html