2019. május 31., péntek

500 éves épületben

Az Arany Sas Patikamúzeum vörös épületét mindig megcsodáltam, most megnéztem mit rejt ez az érdekes épület. "Gyógyszerészet a reneszánsz és a barokk korában" 1974-ben nyílt meg a Tárnok u. 18. szám alatt.
A múzeumnak otthont adó épület kereskedőháznak épült a 15. század első felében, de a többszöri átalakítás következtében ma a 18-19. századi barokk és copf stílusjegyek dominálnak kinézetében. Ebben az épületben működött 1750-1913 között az első budavári patika A ma is látható rác boltajtó 1769 előtt készülhetett.
Az "Arany Sas" patika cégérét 1974-ben készítette Pölöskei József. A homlokzat szoborfülkéjében Kovács Margit keramikusművész Madonnája
Szent Rókus, ferences rendi szerzetes, a pestisből gyógyulók védőszentjeként tisztelik. Ő maga is elkapta  a pestist, így remeteként visszavonulva élt az erdőben, ahol a legenda szerint kigyógyult a pestisből, a kutyája révén, aki nyalogatta a sebét. (Tudtam meg az igen kedves idegenvezető hölgytől)
Jézus és a vérfolyásos asszony falfestés, a 18. századból
Egy asszony, aki tizenkét éve vérfolyásban szenvedett, hátulról megközelítette és megérintette Jézus ruhája szegélyét. Így gondolkodott magában: "Ha csak ruháját érintem is, meggyógyulok." Jézus megfordult, ránézett és így szólt: "Bízzál leányom, a hited meggyógyított." Attól az órától fogva egészséges lett az asszony.
Művészi kerámiaedények
Ez a kis legyezőszerű, nem más, mint egy recept a 18. századból
Alkimista műhely A budai alkimistákat, mint megannyi társukat főleg két dolog érdekelte: az aranycsinálás és az örök élet titka. Utóbbihoz olyan főzeteket kotyvasztottak melybe többek közt mumifikálódott testdarabok egy-egy kisebb részét, mandragórát, valamint emberi és állati ürüléket kevertek... vagyis csupa olyasmit amitől garantáltan nem hogy örökké, de jó ha még pár hónapig eléltek. Mária Terézia részben a fertőzések terjesztése miatt tiltotta be az alkímiát. Az ilyen laborokhoz egyébként rendszerint hozzátartoztak a plafonról lelógatott halott állatok is. Ezeknek azonban pusztán egy funkciójuk volt: elijeszteni a tolvajokat.
Gyógyító apáca
Egy patikus család
Semmelweis Ignác egykori szülőházában működő Semmelweis  Orvostörténeti Múzeumhoz (Apród u. 1-3) tartozik ez a múzeum is.

2019. május 30., csütörtök

18.sz.-i budai polgári élet

De La Motte - Beer-palota a Dísz téren
Olvastam már róla, de nem tudtam hol van, és ahogy andalogtam, egyszer csak megpillantottam a táblát a kapu alatt. Álcázza magát, mert az utcafronton egy posta van.
De la Motte Ferenc Károly Jácint császári mérnökkari alezredes és neje, Neuner és Hochenberg Krisztina - megvásárolták a házat. Ez idő alatt átépítették, és folyamatosan bővítették.
A De la Motte házaspár 1773-ban adta el az épületet Beer József Kajetán császári és királyi katona-gyógyszerésznek, aki már 1763-tól saját patikát üzemeltetett a földszinten. A morvaországi származású, jó ízlésű, mélyen vallásos patikus Buda egyik leggazdagabb polgára volt, számos patika, hamuzsír-üzem és bérlakóház tulajdonosa. Családja egész 1807-ig birtokolta a palotát, melynek végső, mai formája a legfrissebb művészettörténeti kutatások szerint ebben a periódusban alakult ki. 
A szerény külsejű palota legpompásabb dísze az emeleti  „enfilade", az egy tengelyre felfűzött öt szobából álló barokk térsor. A bibliai jeleneteket ábrázoló díszítőfestés egyedülálló a várnegyed lakóházai körében. (Ebédlő, két szalon, hálószoba, kabinetszoba)
 A nagyobb helyiséget, mely egykor lakószoba lehetett, a falakon látható jelenetek nyomán „Passiószobának" is nevezik. A legtisztábban kirajzolódó kép a „Keresztre feszítés" története: Krisztus keresztfájánál Szűz Mária és Szent János apostol áll, mellettük a keresztfa tövében Mária Magdolna térdel.
A kisebbik szoba egykor dolgozószoba lehetett. Falain a három arkangyal elevenedik meg a róluk szóló bibliai történetekben, színes rokokó stílusú festett keretbe foglalva.
Gábriel arkangyal kezében liliommal Szűz Mária társaságában az „Angyali üdvözlet" történetéről mesél. Mihály arkangyalt, a harcos szentet, mint a bűn és gonoszság legyőzőjét, az isteni igazságszolgáltatás megtestesítőjét, rá jellemző módon római legionáriusi ruházatban és fegyverzetben láthatjuk a Sátán fején taposva.
Rafael arkangyal két jelenetben is szerepel: az egyik képen, mint magányos utas ismertetőjegyeivel, a tökhéjból készült ivóedénnyel, vándorbottal, tarisznyával és kezében hallal. A másik képen a kis Tóbiással láthatjuk, amint a róla szóló legenda szerint Ninivébe kíséri a kisfiút, aki az arkangyal segítségével meggyógyította édesapját.
A festett falfülkékben elhelyezett vázamotívumok virágai, a barokk virágkötészetet idézik. A barokk térsor 250 m2-es festett falfelülete mennyiségében, és tematikájában is példa nélkül álló a budavári polgári építészetben,
A konyha fiókos dongaboltozata még a De la Motte-időkből van, ez a rész régebbi, mint a többi szoba
Életmód-történeti múzeumként jegyzik, a XVIII. század végi budai polgári életmódot kívánja elevenné tenni. 2013-ban a Forster Központ felújítása révén nyílt meg. Sajnos úgy látom hat év után sem sikerült ezt megvalósítani, bár az épület tényleg érdekes. Nem sikerült élettel, programmal megtölteni. Bár a szalon zongorájából és széksoraiból ítélve, zenei előadásokat tarthatnak itt. A palota elnevezés egy kicsit megtévesztő számomra.....

2019. május 29., szerda

Zsalugáterek

Most megragadott a Sándor-palota zsalugáter sora
Leültem egy kicsit pihenni
  Egy pillantás jobbra-balra
Még magam sem tudtam, hogy merre induljak, csak annyit, hogy a Bécsi-kapuig elsétálok, ahol buszra ülhetek, de három látnivaló is akadt az utamba, ahol még nem jártam, így legközelebb ezekről írok........

2019. május 28., kedd

Fel a Várba

Most a Clark Ádám térről indultam, a címer mellől lehet feljutni, itt vezet a szerpentin, de megláttam, hogy az előttem haladók befordultak a hegy gyomrába, ahol egy lépcsőn le lehet vágni az utat. (Elég elhanyagolt, de rövid szakasz) Bár tervbe vettem, hogy feltérképezem a várba vezető utakat, lépcsőket, amikről már olvasgattam. Többfelé lehet kanyarogni, én most megcéloztam a Váralagút tetejét.
 A kilátás pazar
A siklóról az előző bejegyzésben már írtam, vas átjárókon, két helyen is át lehet menni a pályáján.
Ingaóra elvén működik a két szerelvény, amikor az egyik felmegy a másik lejön, és még nevük is van a kocsiknak, Margit és Gellért
Szeretem ezt a csendet, ami itt van, távoli zajként a lenti dübörgő forgalom, különös kontraszt, a Gellért-hegy panoráma útján tapasztaltam ugyanezt.
 A Váralagút tetején
Kilátás
 2013-ban készítették a korlátot, mert előtte többen a mélybe zuhantak
 További kapaszkodás a Várhegyen
 A sikló középső átjáróján, fent már az indulásra várakozók
 Kilátás az átjáróról
A bátrabbak csak toronyiránt meredeken, itt-ott négykézláb.... :))
 A Turul most lentről megközelítve
Ta-dam, már megint itt vagyok a kedvenc kapumnál....
Folyt. köv: Újabb felfedezések....

2019. május 27., hétfő

"Bizalmam az ősi erényben"

Sétám során a Clark Ádám térre értem, megint a Vár közelébe kerültem, mint egy mágnes mindig magához vonz :))
De ki is volt Clark Ádám (1811-1866)? Egy skót mérnök, aki megismerkedett Széchenyivel, így lett a Lánchíd építésének vezetője és a budai Váralagút tervezője. Épült 1853-1857, hossza 350 m. Most felmentem a tetejére, amit már régóta terveztem.
Legrégebbi hidunk a Széchenyi lánchíd (1839-1849), építését Széchenyi István szervezte, tervezője az angol William Tierney Clark. Finanszírozását báró Sina György szervezte. Hídfők kőoroszlánjait, Marschalkó János lőcsei szobrászművész készítette.
A budai hídfő jobboldali oroszlánjának talapzatára a Széchényi család címere került, rajta a család latin jelmondatával "(Si) Deus pro nobis, quis contra nos" (Ha Isten velünk, ki ellenünk?). Fentebb látható baloldalin, a Sina címer.
A II. Világháború végén, a visszavonuló német hadsereg maga után felrobbantotta, mint minden fővárosi hidunkat, felavatásának 100. évfordulójára nyitották meg újra.
 Távolban a Sándor-palota és a Karmelita kolostor
 Visszatekintő a bejárt útszakaszra, templomok tornyaira....
 Budavári sikló
Természetesen nem álltam be a hosszú sorba, már azért sem, mert az alagút tetejére voltam kíváncsi, pár éve barátnémmal már kipróbáltuk, csalódás volt a röpke pillanat, míg felér (95 méter hosszú a pálya, 50 méteres szintkülönbséggel). Az eredetileg gőzüzemű siklót Széchenyi Ödönnek, Széchenyi István gróf fiának a kezdeményezésére építették 1868 és 1870 között. A II. Világháborúban súlyosan megrongálódott, majd csak 1986-ban építették újra, elektromos működéssel.
"0" kilométerkő, Borsos János alkotása (1975)
A Budapestről induló főutak kilométer számozásának kezdőpontja
Talán leghíresebb, kiinduló pontot megjelölő szobor a Milliarium Aureum, amit Augustus császár állíttatott fel a Forum Romanumon. A minden út Rómába vezet mondás innen veszi eredetét.
Magyarország címere, Lotz Károly (1880)
Az Angyalos címer az 1867-es kiegyezés után, az Osztrák-Magyar Monarchia fennállása alatt (1867-1918) volt a Magyar Királyság jelképe. Középen a társországok címerei. Feliratai 1880 "BIZALMAM AZ ŐSI ERÉNYBEN"  1950-ben befalazták, de szerencsére  újból látható.
Lánchíd Palota
A Clark Ádám tér egyetlen még álló eredeti épülete. A Lánchíd Társulat székházaként szolgáló épület terveit Ybl Miklós készítette, neoreneszánsz stílusban. Az építkezés 1867-ben, a kiegyezés évében indult meg. Igen fordulatos életútja volt-van, ennek a palotának, ebbe most nem is mennék bele, jelenleg is folyik a pereskedés.....
Mellette bal oldalon a Hotel Clark Budapest, 2018 májusában nyitott, négycsillagos luxus szálló, valahogy nem tetszett mindig útban volt a fényképzés során. Vitathatatlan jó helyen van, a tetőteraszáról meg pazar kilátás nyílhat...
Folyt köv: Fel a Várba.....