Zách Klrára

A Magyar Nemzeti Galériában a szecessziós plakátkiállításra váltott jeggyel az állandó kiállítások is látogathatóak. Egy kicsit sétáltam ezeken a tárlatokon is. Bár elég sok így együtt, nem tudtam megállni, hogy ne nézelődjek.

Körösfői-Kriesch Aladár nevével pár éve ismerkedtem meg, mikor az unokája jóvoltából megnézhettük az Országház Vadásztermét és még pár munkáját. Itt is rögtön felfigyeltem az általa festett táblaképre, amely Zách Klára történetéről szól

Az új fővároshoz, Visegrádhoz kötődik Zách Felicián merényletének híres esete. A történetet a Képes Krónika így írja le:

"Károly kir. erős kézzel fékezte meg az úrakat, aztán békét teremtett az egész országban. Békességben élt a nép és lassan-lassan megbékéltek a legyőzött úrak is. De azért a hamu alatt ott izzott a parázs és a megbékélt úrak hamar a kardjukhoz kaptak. Fényes udvartartást vezetett Erzsébet királyné úrasszony, Károly kir. felesége. Ennek az udvartartásnak legfényesebb csillaga Zách Klára volt, a híres Zách Felicián lánya. Mindenkinek szemébe tűnt ez a szép lány az udvar csillaga, hogyne tűnt volna fel Kázmér lengyel hercegnek, aki gyakran megfordult az udvarban. Rágalmazni kezdték Zách Klára hófehér erényét, s addig rágalmazták, amíg a rossz hír Zách Felicián fülébe is eljutott. Ő csak nemrég békült meg a király udvarával, hiszen Csák Mátét szolgálta. Ahogy a rágalmazó pletykát meghallotta, mintha eszét vesztette volna, rohant fel a királyhoz, aki családjával éppen ebédnél ült. A királyi család a visegrádi vár alatt lévő házban ebédelt, amikor Felicián kirántott karddal rájuk tört, hogy meggyilkolja őket. Felicián kardja megsebesítette a király jobbját, majd a királynéra rohant, s jobb kezéről 4 újját levágta. Amikor Felicián a király két fiára akart támadni, a fiúk nevelői elébe álltak. Lajos és Endre elfutottak, de a két nevelő holtan terült el a padlón. Ekkor János, a királyné úrasszony étekfogója Feliciánra úgy rárohant, mint valami fenevad, s csákányával leterítette. Iszonyatos büntetéssel sújtották az egész családot. Felicián összes rokonát kiírtották, s a vétlen Zách Klárának sem kegyelmeztek. Orrát, ajkait, kezéről 8 újját levágták, s a szerencsétlen félholt lányt lóháton az ország útjain meghordozták és azt kellett mondania: Ilyen módon bűnhődik, aki a királyhoz hűtlen!"  

Az ármányt és a csábítást a festmény bal oldalán álló királyné és öccse, Kázmér képviseli, míg tőlük elkülönülve az udvarhölgyek kecses társaságában látjuk az áldozatul eső fiatal nőt, a szépség és tisztaság jelképét.

Mindenütt két táblaképről írtak, keresgéltem a fotók között, nem találtam a másikat. Nem értettem míg az interneten meg nem találtam, mint ki nem állított műtárgyat a Zách Klára története II. képet (1911) (Sajnálom, hogy nem nézhettem meg eredetiben!) Az egész történet nagyon érdekes....

Olvassátok Arany János tollából!

 

Arany János

ZÁCH KLÁRA

Énekli egy hegedős a XIV-ik században

   Királyasszony kertje
   Kivirult hajnalra:
Fehér rózsa, piros rózsa...
   Szőke, leány, barna.

   "Királyasszony, néném,
   Az egekre kérném:
Azt a rózsát, piros rózsát
   Haj, beh szeretném én!

   Beteg vagyok érte,
   Szívdobogást érzek:
Ha meghalok, egy virágnak
   A halottja lészek!"

   "Jaj! öcsém, Kázmér,
   Azt nem adom százér! -
Menj! haragszom... nem szégyelled?...
   Félek, bizony gyász ér!

   Sietős az útam,
   Reggeli templomra:
Ha beteg vagy, hát fekügy le
   Bársony pamlagomra." -

   Megyen a királyné,
   Megyen a templomba;
Szép virágok, deli szűzek
   Mind követik nyomba.

   Könyörögne, - nem tud,
   Nem tud imádkozni;
Olvasóját honn feledé:
   Ki megyen elhozni?

   "Eredj fiam, Klára,
   Hamar, édes lyányom!
Megtalálod a térdeplőn,
   Ha nem a diványon."

   Keresi a Klára,
   Mégsem akad rája:
Királyasszony a templomban
   Oly nehezen várja!

   Keresi a Klára,
   Teljes egy órája:
Királyasszony a templomban
   De hiába várja.

   Vissza se megy többé
   Deli szűzek közzé:
Inkább menne temetőbe
   A halottak közzé.

   Inkább temetőbe,
   A fekete földbe:
Mint ama nagy palotába
   Ősz atyja elébe!

   "Hej! lányom, lányom!
   Mi bajodat látom?
Jöszte, borúlj az ölemre,
   Mondd meg, édes lyányom."

   "Jaj, atyám! nem - nem -
   Jaj, hova kell lennem!
Hadd ölelem lábad porát, -
   Taposs agyon engem...!"

   Harangoznak délre,
   Udvari ebédre;
Akkor mene Felicián
   A király elébe.

   A király elébe,
   De nem az ebédre:
Rettenetes bosszuálló
   Kardja - volt kezébe'.

   "Életed a lyányért
   Erzsébet királyné!"
Jó szerencse, hogy megváltja
   Gyönge négy ujjáért.

   "Gyermekemért gyermek:
   Lajos, Endre, halj meg!"
Jó szerencse, hogy Gyulafi
   Rohan a fegyvernek.

   "Hamar a gazembert...
   Fiaim, - Cselényi...!"
Ott levágák Feliciánt
   A király cselédi. -

   "Véres az ujjad,
   Nem vérzik hiába:
Mit kivánsz most, királyi nőm,
   Fájdalom díjába?"

   "Mutató ujjamért
   Szép hajadon lányát;
Nagy ujjamért legény fia
   Borzasztó halálát;

   A másik kettőért
   Veje, lánya végét;
Piros vérem hullásaért
   Minden nemzetségét!"

   Rossz időket érünk,
   Rossz csillagok járnak.
Isten ója nagy csapástól
   Mi magyar hazánkat! -

(1855)

 

A vers utolsó sorai különösen szíven ütöttek. 

Ma is időtállónak találom! 

Körösfői-Kriesch Aladár a magyar szecessziós művésztelep megalapítójaként 1901-ben telepedett le Gödöllőn. Egy jellegzetesen magyar stílus kialakítását tűzte ki célul, és követendő példaként a preraffaeliták romantikus historizmusát állította. A vágyott nemzeti művészet megteremtésekor számára elsősorban a legendákban élő magyar történelem szolgáltatta a témákat, képein a népművészeti motívumokkal elegyített szecessziós formanyelv érvényesül.

Körösfői-Kriesch Aladár - Mindenszentek (1914)

Panorámateraszon

Felmentem a Budavári Palota kupolájának panorámateraszára, hogy onnan is láthassam ezt a mesés látványt. Elég nagy volt a szél éppen akkor.

A második világháborúban az egész kupolát rommá lőtték, és a 60-as évekbeli újjáépítéskor került rá a ma is látható zöld kupola. A panorámaterasz 2006-ban nyitott meg újra.

A boltíves ablakoknál lehet kimenni a teraszra, de csak a Duna felőli ajtó volt nyitva. Körbejárni nem lehet, csak belülről, mivel oszlopok választják el az egyes szakaszokat.

Kupola belülről, mélybe zuhanó emberek áttetsző testének installációjával (Nem teljesen értem!)

A kiállítótérben Szervátiusz Tibor, Tüzes trónon című, Dózsa Györgyöt ábrázoló szobra

Az egyik kiállításhoz felvezető lépcső

Lüktető korabeli mindennapok

Megint fent voltam a Várban, a Magyar Nemzeti Galériában megnéztem, Az élet művészete. Szecessziós plakátművészet és tárgykultúra Magyarországon (1895-1914) kiállítást.

Csodaszép plakátokat láttam

A kiállítás a plakátműfaj fejlődését és magyarországi kezdeteit nemzetközi kontextusban mutatja be, szerepeltetve a műfaj legnagyobbjai, Alphonse Mucha, Gustav Klimt, Henri de Toulouse-Lautrec, Koloman Moser és mások műveit.

Rippl-Rónai József

Vaszary János

A kötetborítót és a rajzot Lesznai Anna készítette.

Karvaly József

 

Mesés Zsolnay-porcelánok

 

Ismeretlen alkotó

Márk Lajos

Dandy, a dekadens életérzést tükröző férfi, választékosan öltözik, arisztokratikus, távolságtartó. A dandyjelenség Angliából terjedt el. Faragó Géza plakát.... :)) 

Nagyon tetszett ez a kiállítás, ezek a plakátok valóságos remekművek.

Szeretem a szecessziót, és imádom Faragó Géza plakátjait.

Örülök, hogy láthattam....