Ybl neoreneszánsz palotája

Operaház (1875-1884)

Tervezte: Ybl Miklós

A kivitelezést csak magyar mesterek végezhették és a felhasznált anyagok is kizárólag Magyarország területéről származhattak. Ybl Miklós teljesítette ezt a kérést, öt kivétellel: a márványburkolatok Carrarából, a gránitoszlopok Ausztriából, a tölgy- és cédrusburkolatok Olaszországból, a színpadtechnika Bécsből, a csillár pedig Mainzból érkezett.

I. Ferenc József azzal a kikötéssel engedélyezte a megvalósítást, ha a pesti operaház nem lesz nagyobb a bécsinél. A megnyitó 1884-ben volt. A díszelőadáson I. Ferenc József császár is részt vett, a Bánk bán első felvonását, a Hunyadi László nyitányát és a Lohengrin első felvonását adták elő Erkel Ferenc, és fia, Erkel Sándor vezényletével. Érdekességképpen a jegy két ló árával vetekedett.

Olasz nemesmárványokkal burkolt előcsarnok. Mennyezeti kazettáiban Székely Bertalan a kilenc múzsát festette meg, azaz Urania, Kleio, Kalliopé, Euterpé, Erato, Thaleia, Melpomené, Polühümnia és Terpszikhoré láthatók az aranyozott, négy- és nyolcszögletű keretekben.

Az előcsarnokból juthatunk fel a főlépcsőházba.

Ezek a csodálatos mennyezeti ornamentikák Scholtz Róbert díszítőfestő munkái. Számos más épületnél találkozhatunk a nevével, többek között a Várkert Bazár, Mátyás-templom, Országház, Vár......

Most csak eddig jutottam, de szándékomban áll egy épületbejárási jegyet váltani, vasárnaponként 13.30-tól vannak a magyar nyelvű vezetések. Talán egyszer sikerül itt megnéznünk valamit, ami az én nem túl zeneértő füleimnek is megfelelő lesz. Egy orosz tánc előadáson voltam egyszer fiatalkoromban Nagynénémmel, máig megmaradt bennem a csodálatos épület és a tánc is. :))

Ötszáz év távlatából

Harmadik program a Városligetben, ahová már csak egyedül mentem, a Szépművészeti Múzeum egyedülálló Bosch kiállítása volt. Háromnegyed-órás sorban állás után, de megérte :))

Hieronymus Bosch németalföldi festő (1450?-1516) Menny és pokol tárlatán, tíz saját kezűleg festett művét láthattam, a műhelyének és követőinek legjellegzetesebb remekművei mellett. A világ különböző országainak köz és magángyűjteményéből érkeztek az alkotások.

A festmények témája: az erény és a bűn közötti választás, a hit és az igazság kérdései, a vágyak korlátlan megélése és féken tartása vagy az emberi lét szellemi minőségének kérdése. Bosch képei tele vannak már megfejtett, megfejtésre váró szimbólumokkal.

Bolondok hajója

(Louvre, Párizs)

Miként látta Bosch a saját társadalmát. A sodródó hajó az emberi lét bizonytalanságának a jelképe. 

 A kőoperáció 

(Prado, Madrid)

Egy holland közmondás szerint aki bolond, az követ hord a fejében. Bosch képén tehát a műtét nem orvosi, hanem átvitt értelemben zajlik. Célja, hogy a pácienst megszabadítsa az ostobaságtól. 

Az idők végezete szekció,

a túlvilág és a végítélet hátborzongató látomásait mutatja be

Utolsó ítélet-triptichon 

(Groeningemuseum, Brugge)

 Az üdvözültek mennybemenetele

( Palazzo Grimani, Velence)

A pokolba vezető folyó
( Palazzo Grimani, Velence)

Szentek élete

Szent János Patmosz szigetén  

(Berlin, Gemäldegalerie)

Keresztelő Szent János a pusztában 

(Madrid, Museo Lázaro Galdiano)

Szent Kristóf  a gyermek Jézussal

(Rotterdam, Museum Boijmans Van Beuningen)

 Jézus követése szekció

Ecce homo 

(Frankfurt, Städel Museum)

Királyok imádása

(Metropolitan Művészeti Múzeum, New York)

Földi gyönyörök kertje triptichon középső táblája

(Madrid, Museo Nacional del Prado) 

Bosch legismertebb festményét, a Gyönyörök kertjét soha nem adja kölcsön a madridi Prado, de érkezett egy falikárpit, amely ez alapján készült, illetve a festmény egy korai, jó minőségű másolata is megtekinthető. Akkoriban a képeket megrendelő, illetve tulajdonló szűk kör örült az alkotásoknak. Egy-egy társasági esemény vagy lakoma attrakciója volt, hogy kinyitották a középső táblát védő és rejtő szárnyakat.

(részlet )

A madridi Escorialban őrzött lenyűgöző méretű és szépségű falikárpit részletei

A flamand festő alkotásait a művészettörténészek kétféleképpen értelmezik. Az egyik elképzelés szerint Bosch moralista, aki mélyen hívő keresztényként az emberi gyarlóságokat és bűnöket ostorozza. 

Mások szerint egy tréfacsináló, akinek festészete korának szatirikus, humoros miniatúráiból táplálkozott.

Egy újabb különlegesség

A Városligetben megnéztük a frissen átadott Néprajzi Múzeumot. A Zene Háza felől, már kíváncsian figyeltük a túloldalon felsejlő különleges épületet.

 

A tervezés a Napur Architect Kft, és Ferencz Marcel nevéhez kötődik. Az egykori Felvonulási tér helyén áll.

Az épület két, dombszerűen emelkedő épületrészre válik szét, amelyek között az ’56-os emlékmű és a körülötte lévő hatalmas tér helyezkedik el

Az épületen különlegességek sora látható. Többek között a félmillió pixelből álló homlokzati díszítés, mely magyar és nemzetközi motívumokból lett megalkotva.

A Kárpát-medencéből és a világ minden tájáról származó, mára 250 ezer darabot számláló gyűjteményt lehet itt megcsodálni. Ezt most nem néztük meg, majd egyedül fogom bejárni, amint lesz rá lehetőségem és elég időm.

A két végén van a bejárat, a felemelkedő íveknél, már ez is számomra nagyon érdekes megoldás

Belül a fogadó tér. Maga a kiállító tér a föld alatt helyezkedik el, hiszen a tárgyakat amúgy is óvják a fénytől és mesterséges megvilágítást kapnak így.

Kiállítás Budapest Aranykora címmel, a főváros legsikeresebb történeti időszakát mutatja be,  1867–1914 között. 55 m2-en, több mint 6.000 épületből álló léptékarányos városmakett, melyet „okostávcsővel”, tabletek segítségével is felfedezhetünk. Felemelve az oldalt elhelyezett tabletet megjelennek a házak, melyekről bővebb információkat olvashatunk.

Itt pedig a Városliget makettje

Kitekintés bentről

Az épület másik jellegzetessége a hatalmas, a Városliget zöld kiterjesztéseként funkcionáló tetőkert.

Középen megmaradt, a  2006-ban felavatott 56-os emlékmű. A fémoszlopok a tömeget jelképezik, amint felszakítják az elnyomást jelképező járdát.

Összességében 7.300 négyzetméternyi parkfelületet alakítottak ki az épület tetőívén, amely közösségi térként várja a látogatókat.

Kétoldalt alacsony kis lépcsőfokokon lehet felmenni a végébe. Nagy hőség volt éppen...

Remélem a növénykék pár éven belül megerősödnek, és ez a tetőkert is zöld oázissá válik

Kilátás a Hősök tere felé

A Ballon-kilátó rendszeresen feltűnt a közelünkben

120 évvel ezelőtt is volt ez az attrakció, most ezt élesztették újjá. Ez egy talajhoz rögzített hőlégballon, amely csak fel és le emelkedik, nem repül el. Mintegy 5 perc alatt éri el a 150 méteres maximális magasságát, ugyanennyi időt tölt el a levegőben, és szintén 5 percnyi idő alatt tér vissza a felszínre. 

https://ligetbudapest.hu/megujulo-varosliget/ballon-kilato

Magyar Zene Háza

Megnyílt ez a csodálatos épület, a Városligetben. Sou Fujimoto japán építész tervezte. Védjegye az építészet és a természet közötti viszony, összefonódás.

 

 

Mi most csak magunk jártuk be az épületet. Bár van lehetőség vezetett épületsétára is. Majd egy koncertre szeretnénk eljönni a későbbiekben. Állítólag a földszinti koncerttermek üvegfalúak, ahonnan látható a természet, zenehallgatás közben.

 

Az épület lebegő tetejét, a hang rezgésének vizuális képe ihlette. Téglafalak helyett egy hatalmas üvegfüggöny van. Ha belépünk az épületbe, olyan érzésünk van, mintha még mindig a parkban lennénk. Fokozza a természetközeli élményt, az álmennyezetben elhelyezett több, mint ezer falevelet mintázó elem is, mely a fényviszonyoknak megfelelően mindig más képet mutat.

A tetőszerkezet is különleges alakú, van aki egy gomba kalapjához hasonlítja, vagy a lótuszvirág terméséhez, de valójában a hanghullámok ihlették. Felületét közel 100 lyuk töri át, melyeken a liget fái szabadon nyújtózkodhatnak, ezek  fénylyukak is egyben.

 

Az épület hármas szintfelosztású. A térszint alatti terek a kiállításoké, és itt van az egyedülálló hangdóm is. Felfele haladva a park szintje az előadóművészeté, ahol a természet és a zene összeszövődik, köszönhetően az üvegfallal határolt koncertteremnek és a szabadtéri színpadnak.

Az épület emeleti szintjén előadótermek találhatóak. Itt ilyen érdekesek ezek a bizonyos fénylyukak. 

Szabadtéri színpad. 

Még a hőlégballon is bekukucskált a képbe. :))

A növényeket egyenesen imádom

No és ilyen volt régen, ezt sírják vissza sokan, itt volt a Hungexpo irodaépülete.

Remélem legközelebb zenehallgatás közben is megcsodálhatjuk az épületet. Mert most hiányzott nekünk a Zene Házában a zene. Sajnáltuk, hogy nincs valami halk háttér zene mindenütt.