"Jöhetsz, aranykor, mi már nem leszünk."

Szégyenlem, hogy Kormos István (1923-1977) nevét meglátva, nem tudtam kivel is állok szemben.

 

Végignéztem a PIM-ben a kiállítást és a végén derült ki számomra, hogy bizony nagyon is tudnom kellene ki ő, hiszen kedvenc meséim főhősének írójáról van szó, az "apró lompos, loncsos és bozontos, piszén pisze kölyökmackó Vackor nevű kicsi mackó" írója. Mentségemre szolgál, hogy abban az időben még nem tudtam olvasni, utána meg sajnos a könyv eltűnt, mint minden más játékom átvándorolt az unokatestvéremhez. Hej, de sokat emlegettem ezt drága Édesanyámnak, hogy odaadta kedvenc mesémet. (Visszaszerezni már sosem tudtuk)

Gulácsy Lajos festménye, amely már a Gulácsy kiállításról ismerős volt. Nakonxipánban hull a hó

"Nakonxipánt nagyon régen olvastam én, diákkoromban Juhász Gyula versében, abban, amit Gulácsy Lajoshoz, barátjához, vagyis már csak barátja emlékéhez írt. Akkor bukkant fel előttem ez a Nakonxipán szó. Gulácsy-képet akkor nem láttam még, sőt akkor sem, amikor Weöres Sándornak Dalok Nakonxipánból című gyönyörű versét olvastam. Aztán úgy adódott, hogy az ostrom alatt a mellettünk levő ház kigyulladt. Egész nap égett a ház. Mi a pincében csak arra vigyáztunk, hogy ne terjedjen át a tűz a mi házunkba. A két háznak a pincéjét nagy vasajtó kötötte össze. Mi vizet locsoltunk egész nap a vasajtóra, s a tűz nem jött át. De évekkel később Keleti Artúrtól, Gulácsy Lajos barátjától megtudtam, hogy abban a házban (egy orvos lakásában) negyven Gulácsy-kép égett meg a falon. Olyan képek, amikről reprodukció sincs, fénykép sincs. Gulácsy saját álomvilágában élt, Nakonxipánban, és én úgy éreztem, hogy ott a falon Nakonxipánból sok minden megégett. Ezért a saját életembe loptam át nemcsak a Gulácsy-kép címét, egész Nakonxipánját is" 

 

 >>>>>https://konyvtar.dia.hu/html/muvek/KORMOS/kormos00001/kormos00074/kormos00074.html

 

Száz éve, 1923-ban Mosonszentmiklóson született, Édesanyja korán meghalt, így anyai nagyszülei nevelték

1928-ban Budapestre költöztek 

1940-es évektől egy gyarmatáru nagykereskedésben dolgozott

1943-ban jelentek meg első versei 

1946-ban jelent meg az Égígérő fa mesekönyve

1947-ben Dülöngélünk verseskötete jelent meg

1948-ban a dolgozók gimnáziumába járt, ahol megismerkedett első feleségével, Pallos Klárával. Gyermekük Kormos Anna. 

1949-50 között filmgyári dramaturgként dolgozott

Az ötvenes évektől két évtizeden át politikai és magánéleti okokból „csak” verses meséivel és műfordításaival volt jelen az irodalmi életben. Saját bevallása szerint önvédelemből kezdett gyerekeknek írni, hogy ne mondhassák róla, hogy nem ír, illetve ebben az időben kislánya, Anna is inspirálta.

1951-től az Ifjúsági-, 1956-tól a Móra Kiadó szerkesztője volt élete végéig. Ezek a kiadók a New York Palotában működtek.

 

 

1955-ben József Attila díjat kapott.

1956-ban feleségül vette Rab Zsuzsa költőt, műfordítót.

(Tárcsáztam a telefont és hallottam Rab Zsuzsát beszélni Kormos Istvánról)

1956-ban jelent meg első Vackor története. Három kötetet is írt: Mese Vackorról, egy pisze kölyökmackóról; Vackor világot lát; Vackor az első bében. Az első két kötet először Szántó Piroska illusztrációival jelent meg, a harmadik Reich Károly rajzaival, aki a későbbi kiadásokat is illusztrálta. 

1963-ban először utazott ki Párizsba.

1964-ben elvált Rab Zsuzsától, és ismét Párizsba utazott.

A Szajna-parti város miliője felszabadítóan hatott rá, számos kiváló szerző, így például Tu Fu, Chaucer, Burns, Puskin, Max Jacob, Frénaud alkotásait fordította le magyarra.

1970-ben házasságot kötött Péter Márta művészet-történésszel, gyermekük Kormos Luca

1971-ben Szegény Yorick címmel új verseskötete jelenik meg

1972-ben újabb József Attila díjat kapott

1974-ben jelentek meg válogatott műfordításai 

1975-ben jelent meg N.N.bolyongásai kötete

1977-ben hunyt el.

Vers a festészetben

A PIM-ben jártam.

Újdonság volt Orlai Petrich Soma - Szép Ilonka című nyolc darabból álló festmény sorozata, mely Vörösmarty Mihály „Szép Ilonka” című, 1833-ban született költeményéhez készült.

A képsorozat, közel 150 évig a megrendelő Peterdi-család tulajdonában volt, a költemény illusztrációjaként 1858-1866 között készült el. 1959-ben felajánlották a Petőfi irodalmi Múzeumnak megvételre, de anyagi fedezet hiányában nem jött létre a vásárlás. 2016-ban a Kieselbach Galéria aukcióján tűnt fel, de nem kelt el. Végül 2018-ban a Magyar Nemzeti Bank Értéktár program jóvoltából került a Petőfi Irodalmi Múzeumba letétként. A restaurálást nem igénylő nyolc darabból álló képciklus a magyar biedermeier festészet egyik egyedülálló remekműve.

Vörösmarty Mihály - Szép Ilonka

 

 A vadász ül hosszu méla lesben,
Vár felajzott nyílra gyors vadat,
S mind fölebb és mindig fényesebben
A serény nap dél felé mutat.
Hasztalan vár; Vértes belsejében
Nyugszik a vad hűs forrás tövében. 

 

  1. A les

 

A vadász még lesben ül sokáig,
Alkonyattól vár szerencsejelt:
Vár feszülten a nap áldoztáig,
S ím a várt szerencse megjelent:
Ah de nem vad, könnyü kis pillangó
S szép sugár lány, röpteként csapongó.
 

"Tarka lepke, szép arany pillangó!
Lepj meg engem, szállj rám, kis madár;
Vagy vezess el, merre vagy szállandó,
Ahol a nap nyúgodóba jár."
Szól s iramlik, s mint az őz futása,
Könnyü s játszi a lány illanása. 

 

"Istenemre!" szóla felszökelve
A vadász: "ez már királyi vad! "
És legottan, minden mást feledve,
Hévvel a lány nyomdokán halad.
Ő a lányért, lány a pillangóért,
Verseneznek tündér kedvtelésért. 

 

"Megvagy!" így szól a leány örömmel,
Elfogván a szállongó lepét;
"Megvagy!" így szól a vadász, gyönyörrel
A leányra nyújtva jobb kezét;
S rezzent kézből kis pillangó elszáll;
A leány rab szép szem sugaránál. 

 

2. A meglepetés

3. Beköszönés

 

Áll-e még az ősz Peterdi háza?
Él-e még a régi harc fia?
Áll a ház még, bár fogy gazdasága
S telt pohárnál űl az ősz maga.
A sugár lány körben és a vendég;
Lángszemében csábító varázs ég.
 

S Hunyadiért, a kidőlt dicsőért,
A kupák már felvillantanak,
Ősz vezére s a hon nagy nevéért
A vén bajnok könyei hulltanak;
Most könyűi, vére hajdanában
Bőven omlott Nándor ostromában. 

 

"Húnyt vezérem ifju szép sugára"
Szól az ősz most "éljen a király!"
A vadásznak vér tolúl arcára
S még kupája illetetlen áll.
"Illetetlen mért hagyod kupádat?
Fogd fel, gyermek, és kövesd apádat." 

 

"Mert apád én kétszer is lehetnék
És ha ittam, az nincs cenkekért;
Talpig ember, akit én említék,
Nem gyaláz meg ő oly hősi vért!"
S illetődve s méltóság szemében,
Kél az ifju, tölt pohár kezében:
 

"Éljen hát a hős vezér magzatja,
Addig éljen, míg a honnak él!
De szakadjon élte pillanatja,
Melyben attól elpártolni kél;
Egy király se inkább, mint hitetlen:
Nyűg a népen a rosz s tehetetlen."
 

S mind zajosban, mindig hevesebben
Víg beszéd közt a gyors óra ment.
A leányka híven és hivebben
Bámulá a lelkes idegent.
"Vajh ki ő, és merre van hazája? "
Gondolá, de nem mondotta szája. 

 

4. Felköszöntés 

 

 

Szól s bucsúzik a vadász, rivalva
Inti őt a kürthang: menni kell.
Semmi szóra, semmi biztatásra
Nem maradhat vendéglőivel.
"Emlekezzél visszatérni hozzánk,
Jó vadász, ha meg nem látogatnánk."
 

Mond szerényen szép Ilonka, állván
A kis csarnok végső lépcsején,
S homlokán az ifju megcsókolván,
Útnak indúl a hold éjjelén.
S csendes a ház, ah de nincs nyugalma:
Fölveré azt szerelem hatalma.

 

5. Búcsú

 

Föl Peterdi s bájos unokája
Látogatni mentenek Budát;
Minden lépten nő az agg csodája;
Mert sok újat meglepetve lát. . .
A leányka titkon édes óra
Jövetén vár szép találkozóra.
 

S van tolongás s új öröm Budában:
Győzelemből várják a királyt,
Aki Bécset vívó haragában
Vérboszút a rosz szomszédon állt.
Vágyva néz sok hű szem ellenébe:
Nem vidúl még szép Ilonka képe.
 

"Hol van ő, a nyájas ösmeretlen?
Mily szerencse fordúlt életén?
Honn-e, vagy tán messze költözötten
Jár az őzek hűvös rejtekén?"
Kérdi titkon aggó gondolattal,
S arca majd ég, majd szinében elhal.
 

S felrobognak hadvész-ülte képpel
Újlaki s a megbékült Garák.
S a király jő, fölség érzetével
Környékezvén őt a hős apák.
Ősz Peterdi ösmer vendégére,
A király az: "Áldás életére!"
 

"Fény nevére, áldás életére!"
Fenn kiáltja minden hű ajak;
Százszorozva visszazeng nevére
A hegy és völgy és a zárt falak.
Haloványan hófehér szobornál
Szép Ilonka némán és merőn áll.

 

6. Felismerés

"A vadászhoz Mátyás udvarában
Szép leánykám, elmenjünk-e hát?
Jobb nekünk a Vértes vadonában
Kis tanyánk ott nyúgodalmat ád."
Szól az ősz jól sejtő fájdalommal,
S a bús pár megy gond-sujtotta nyommal.
 

És ha láttál szépen nőtt virágot
Elhajolni belső baj miatt,
Úgy hajolt el, félvén a világot,
Szép Ilonka titkos bú alatt.
Társasága lángzó érzemények,
Kínos emlék, és kihalt remények.  

  

7. Búsongás

A rövid, de gyötrő élet elfolyt,
Szép Ilonka hervadt sír felé;
Hervadása líliomhullás volt:
Ártatlanság képe s bánaté.
A király jön s áll a puszta házban:
Ők nyugosznak örökös hazában. 

 

8. Gyász

A 7. kép a Búsongás jelenleg külön a Petőfi kiállításban tekinthető meg.

Mára

 

(Kép forrása: Pinterest)

 

József Attila

Mikor az uccán átment a kedves

 

 

Mikor az uccán átment a kedves,
galambok ültek a verebekhez.
 

Mikor gyöngéden járdára lépett,
édes bokája derengve fénylett.
 

Mikor a válla picikét rándult,
egy kis fiúcska utána bámult.
 

Lebegve lépett - már gyúlt a villany
s kedvükre nézték, csodálták vígan.
 

És ránevettek, senki se bánta,
hogy ő a szívem gyökere-ága.
 

Akit ringattam vigyázva, ölben,
óh hogy aggódtam - elveszik tőlem!
 

De begyes kedvük szívemre rászállt,
letörte ott az irígy virágszált.
 

És ment a kedves, szépen, derűsen,
karcsú szél hajlott utána hűsen!

Dál-kisasszonyok

Palatinus strand

A főváros első szabadtéri fürdője, 1919-ben nyílt meg. Egy évvel később bezárták, majd amikor 1921-ben ismét megnyitották, három új medencével is gyarapodott. 

A palatinus latin szó, nádort jelent. A sziget tulajdonosa egykor József nádor volt. 1930-as években felmerült az igény a bővítésre. Janáky István Bauhaus stílusú tervei alapján a kibővített fürdőt 1937-ben nyitották meg.

Bejárata előtt az 1937-ben állított Csorba Géza alkotása, Napozó című szobor állt, amely a második világháború alatt elpusztult, 1967-ben a megmaradt tanulmány alapján újrafaragták és ezt a másolatot állították fel a strand előtt.

Az előcsarnokban Pekáry István - Dál-kisasszonyok násza című faliképe, Ady versét idézi meg, amely a magyarság eredetét, a Csodaszarvas legenda egy mozzanatát beszéli el.

 

Ady Endre - Dál-kisasszonyok násza

Az volt a hír az Azov partján,
Hogy Dál király vén csont és konok,
De nincsenek szebb lyányok a világon,
Mint a Dál-kisasszonyok.

Szép úrfiak nyár-alkonyatkor
Lóháton jöttek és hevenyén,
Az Azov partján tengerbe, bozótba
Belebámult száz legény.

Nagy, jó, deli, magyar legények
Bámulták a sűrüt és vizet.
Szépet álmodtak fehér pendelyekről
S üzentek valakinek.

Ez nagy titka volt az Azovnak,
Itt veszedelmes volt az idő,
Nyárban az ember nőre jobban vágyik,
Mert a nyár nagy keritő.

Nyárban az ember ezredévet él át,
Lelke, szive előreforog
S kidobódott a Dál-kisasszonyokra
Azov partján a horog.

Száz, erős úrfi esküdött meg,
Hogy ló eldől, feszült íj szakad,
De diadalmas vággyal, szerelemmel
Állnak meg egy vár alatt.

Egy lankáson majd nótát kezdnek,
Lyány-csaló nótát és fiatalt
S úgy várják a leányok leszökését,
A csókot és diadalt.

Úgy várják és az Azov partján
Megsűrült és meggyűlt a meleg,
Sátrak előtt az ifjaikra vártak
Kócos, vén harc-emberek.

S Dál király leányait hozták
A vad legények győzelmesen
S a sátrak előtt a vén szivek vére
Meg-megbuggyant csendesen.

A sátrak előtt, Azov partján
Ült a szivekre nagy, messze gyász
És a Dál-kisasszonyokra sötéten
Szállott le az éji nász.

Pekáry István (1905-1981) a Képzőművészeti Főiskolán Rudnay Gyula növendéke volt, sokoldalú életművében a táblaképfestés mellett gobelinszövéssel, díszlettervezéssel, freskófestéssel is foglalkozott. Festészetére tudatos naivitás jellemző, elbeszélő képei stilizáltak, meseszerűek, textiljei főként magyar népmeséket és legendákat ábrázolnak. 

 

Az egyik oldalon harcos férfiak sietnek betörni egy paradicsomi idillbe, a másik oldalon pedig színes, és békésen hullámzó testeket látunk, amint önfeledten merülnek el a játékos időtlenségbe. 

 

Bánatos vagyok, hogy ezt a gyönyörű faliképet, csak részleteiben lehet látni, mivel mindenféle ízléstelen feliratok takarják el. Nem is értem, hogy lehet ezt megengedni? Az eredeti falikép 1937-ben készült, a rekonstrukció 2017-ben.

 

"Olyannak látod a világot, amilyen Te vagy."

Legyen ez a gyönyörű vers 2024. első bejegyzése

 

Földes Lívia: Isten tenyerén

Isten tenyerén ébredtem, s lenéztem a Földre
hófödte csúcsokra, kopár legelőkre.
Kanyargó folyó tükrében láttam kelni a Napot,
sugaraiban éppen az álmos hajnal mosakodott.
Láttam az óceánt gyémántként ragyogni,
sirályokat felette felhőkkel táncolni,
láttam a békét az emberek szívében,
láttam az erdőket fürödni a fényben.
Láttam sok-sok mosolyt, és láttam a reményt,
láttam az Embert, és láttam a Zenét.
Láttam a Földet szeretetben élni,
láttam a csöndet a széllel zenélni.
Láttam Istent, amerre csak néztem,
miközben éppen az ő tenyerében ültem,
s az ő hangján szólt a szél,
mint anya, ki gyermekének mesél:
Millió apró tükörben láthatod magadat,
hisz olyannak látod a világot, amilyen Te vagy.

 

Kép forrása: Pinterest

/A verset sokszor tévesen Hamvas Bélának  tulajdonítják. Tegyünk róla, hogy helyesen idézzük, és közöljük!/

Csokonai 250

Csokonai 250 éve született. Debrecenben már hetek óta zajlanak a Csokonai évfordulóhoz köthető programok, Kedv! Remények! Lillák! címmel.

A Debreceni Irodalom Házában jártam.

Csokonai Vitéz Mihály 1773. november 17-én született Debrecenben és itt is hunyt el 31 éves korában, 1805. január 28-án.

A kiállítás címe: Csokonai 180

A tárlat azt mutatja be, milyen lehetett volna a költő élete, ha megéli az idős kort, túléli a tüdőgyulladást, orientalista költővé érik, házitanító lesz, ismét szerelembe esik és ennek nyomán megírja a Helga-ciklusát, s azután hal meg. A fikció szerint Csokonai 180 évvel ezelőtt, 1843. szeptember 26-án, 70 évesen távozott volna közülünk.

A kiállításon Csokonai személyes tárgyai és hiteles emlékei mellett a fiktív életúthoz kapcsolódó képek és versek is láthatóak.

Friedrich John: Csokonai arcképe 

(rézmetszet 1816) 

Csokonairól készült legrégebbi ismert arckép

 

Csokonai a Debreceni Református Kollégiumban kezdte meg tanulmányait, már diákkorában elkezdett verseket írni, kiváló ritmusérzéke miatt diáktársai Cimbalomnak hívták. 

1794-ben tanítónak választották, de megvádolták, hogy az istentiszteletekről elmaradozik, és dorgálással büntették. 1795-ben újabb pert zúdítottak a nyakába, iskolai fegyelembe ütköző magatartása miatt, így elhagyta a kollégiumot.

1795-96-ban Sárospatakon jogi tanulmányokat folytatott, de ez sem lelkesítette. Pozsonyba ment, hogy támogatót találjon. Elindította a Diétai Magyar Múzsa verses folyóiratot, de nem sikerült mecénást találnia. 

Majd Komáromba utazott, itt ismerkedett meg élete szerelmével, Vajda Juliannával, akit verseiben Lillának nevezett. Kilenc hónapi reménykedés után, Lilla férjhez adásával viszonyuk megszakadt.

1798-99-ben Sárközy Istvánnál, Somogy megye alispánjánál tartózkodott, akinek közbenjárására segédtanítói állást kapott a  csurgói gimnáziumban.

1800-ban visszatért Debrecenbe édesanyja házába. Ettől kezdve az irodalomnak szentelte életét.

1805-ben erősen meghűlt és tüdőgyulladásban elhunyt. Eddig a valóságos Csokonai életút.

Innentől a kiállítás szervezői tovább gondolták Csokonai életét. Ha érdekel hogyan, látogass el az Irodalom Házába! Nekem szokatlan volt ez a játék.......

Csokonai szülőháza

Náddal fedett, tipikus cívisház, (Hatvan utca 23. sz.) ahová Csokonai édesanyja 1788-ban költözött gyermekeivel, az 1802-es tűzvészben komoly károkat szenvedett, az újjáépítés során Csokonai költői lakká szerette volna alakítani. 1860-ban emléktáblával jelölték meg. Lebontották, más ház áll a helyén.

Izsó Miklós 1866-ban elkészítette a Csokonai szobor kismintáját, de a végső változat, melyet az Emlékkertben, majd a Kálvin téren állítottak fel, a kritikák miatt más formát kapott. (Izsó kismintája után bronzba öntötte Győrfi Sándor szobrász 1991-ben)

Csokonai a debreceni Kálvin téren (1871)

Izsó Miklós, Csanak József által vezetett debreceni Emlékkert Társulattól kapta a megbízást. A Müncheni Királyi Bronzöntödében készült.

 

Ferenczy István: Csokonai (1818 márvány)

Ádám Bálint: Csokonai Vitéz Mihály 

(1900 k. bronz)

Ferenczy István és Izsó Miklós István idealizáló művei ellenében, Csokonai élethű szobrát kívánta megalkotni.

Sajnos az Irodalom Háza melletti építkezés megrongálta a jobb oldali szárnyat, így egy része nem használható, a jelenlegi kiállítás is a hátsó részben tekinthető meg. A Medgyessy kiállítás a bal oldali szárnyban van.

Recept

 

Szép Ernő: Recept

Se meghalni, se nem élni,
Lemondani, de remélni.

Ülni, föl-fölkelni, járni,
Várni, várni, várni, várni.

Elaludni és álmodni,
Álmodozni, gondolkodni.

Vágyni, vágyni, elepedni,
Hagyni a szívet repedni.

Nézni, nézni, elámulni,
Csak bámulni és elmúlni.

Örülni az égnek reggel,
Beszélni a gyermekekkel.

Heverészni és sétálni,
Fütyörészni és tréfálni.

Mindenkit mosollyal csalni,
Mulattatni vigasztalni.

Elfáradni és pihenni,
A könnyeket kiengedni.

A könnyeket könnyen venni,
A szenvedést elszenvedni.

Tenni-venni, jönni-menni,
Képzeletben messze lenni.

Túl gondolni a világon,
Túl az Óperenciákon.

Kép forrása: Pinterest
 

Tűzfal

László Ákos - A művész és a város, gyönyörű grafikája került fel az egyik tűzfalra, a Gambrinusz-köz mögötti parkolónál, Debrecenben. A Méliusz Juhász Péter Könyvtár egy pályázati forrás keretében biztosította hozzá az anyagi hátteret. Az alkotást a Grafik Trafik csapata kivitelezte. Remélem ennek örömére a város rendbe teszi itt az átjárást, nem a porban kell botorkálni.....

Ady idézet

László Ákos grafikusművész 1940-ben született, Budapesten. 1965-ben a kolozsvári Képzőművészeti Főiskola képgrafikusi szakán végzett, mesterei: Kádár Tibor és Feszt László. 1982-ben települt át Magyarországra, jelenleg Debrecenben él.

Olyan szerencsém volt, hogy a művész is jelen volt, ma volt ugyanis a monumentális falfestmény avatása.

Itt épp az alkotását dedikálja

Ady Endre - Mi köt ide?

Mi köt ide engem,
Hol nem szeret senki?
Ez idegen helyen
Mit tudok szeretni?
Ha elmegyek innen,
Minek vágyom vissza?
Lefekvő órámban,
Felkelő órámban
Mért fakadok sírva?
 

Mért szebb itt a virág
S illatosb, mint bárhol,
Hangosabb az erdő
Madárdalolástól?
Dalos kedvü szivem
Mért tud csak itt lenni?
- Itt érez igazán,
Itt tud csak igazán
Gyűlölni, szeretni...
 

Ragyogó, sugáros
Énnekem itt minden,
Pedig, ki szeressen,
Tudom jól, hogy nincsen.
Ide köt, ide fűz
Lelkem régi álma:
- Bearanyoz mindent
Legelső szerelmem
Leszálló napjának
Aranyos sugára,
Búcsuzó sugára...