A következő címkéjű bejegyzések mutatása: advent. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: advent. Összes bejegyzés megjelenítése

2023. december 22., péntek

Karácsonyház

Gödöllői kirándulásom alkalmával a kastély után megnéztem a Karácsonyházat is.
Mesevilág

2023. december 19., kedd

Pálmaház

 A Gödöllői Királyi Kastély pálmaháza

Gyönyörű környezetben mesés látvány
Ezek az erdei díszek voltak a kedvenceim, róka, bagoly, mókus, őz, az arany, barna, bronz színek, a természet díszei.
Itt azért nehéz volt ellenállni a csecsebecséknek... :))


A másik oldal a növényeké
Ezek után kíváncsi voltam, hogy a Karácsonyház tudja-e mindezt überelni?
Folyt.köv.: Karácsonyház Gödöllő  

2023. december 18., hétfő

Gödöllő Királyi Kastély

Gödöllőn a Grassalkovich-kastélyban van most egy időszakos kiállítás, Schönbrunn kincsei Gödöllőn címmel. Úgy gondoltam megnézem, ha már nem megyek Bécsbe az idén sem. 
Csodálatos fenyőfa díszíti a dísztermet, így kezdő fotóként ezt választottam.
Természetesen végigjártam az állandó kiállítást is, mivel jó régen, 2014-ben volt szerencsém itt járni. 
Főlépcsőház adventi díszítése
A kastélyt és a hozzátartozó épületegyüttest az 1730-as években építtette, Grassalkovich I. Antal, Mayerhoffer András tervei alapján. Az építtető Grassalkovich-család három generációja élt itt, az első termek őket idézik.
Grassalkovich I. Antal
Kisebédlő Herendivel, és mesés rokokó kályhával
Gróf Rhédey Klára (1809-1869) díszruhája. 
Családi ereklyeként öröklődött anyáról leányra. A magyar arisztokrácia körében szokás volt a nevezetes ünnepeken az ősöktől örökölt ruhadarabot viselni, ezzel is jelezvén, hogy a család a folyamatos történelmi hagyományok ápolója. Viselői a Rédey, Teleki, Bethlen, Haller, Ghyczy családok voltak.
 Grassalkovich III. Antal és felesége Esterházy Leopoldina
 
Gyönyörű falikárpit és a gobelin ülőgarnitúra, pár szépséges darab itt is található

A lakosztályok közvetlen összeköttetésben álltak a kastély kápolnájával, innen az oratóriumból követhették a szentmisét az itt lakók.
Grassalkovich III. Antal örökös nélkül halt meg, erre utal a lefelé fordított címer.
A kastélyt 1867-ben a magyar állam vásárolta meg. Ekkor kezdődött a kastély második fénykora a felújított kastély, koronázási ajándékként I. Ferenc József és Erzsébet királyné pihenő rezidenciája lett.
Koronázási kisterem, eredeti funkcióját tekintve a király hálószobája volt, jelenleg a koronázásnak állít emléket. 
Eduard von Engerth: Ferenc József és Erzsébet királyné koronázása,
I. Ferenc József dolgozószobája
Szalon
Honfoglalás-kályha
A kályhát báró Bánffy Ádám (1847-1887) készítette és ajándékozta a királynak 1879-80-ban.  A cserépkályha 1945-ben elpusztult, de szerencsére sok töredékét szétszórva megtalálták a kastély területén. A báró egy másik példányt is készíttetett a maga számára, ez ma is ott áll sértetlenül az egykori Bánffy-kastélyban, Erdélyben. Erről vettek szilikon negatívokat a restaurátorok, hogy elkészíthessék a másolatot. A másolat gipszből van, s a restaurátorok beleépítették a gödöllői cserépkályha valamennyi töredékét.  2006-tól díszíti újra a királyi szalont.

Díszterem
Nicolaus Pacassi, császári főépítész tervei alapján készült 1758 körül.

Erzsébet királyné szobái
A királyné kedvenc virága az ibolya volt, lakosztályának szobáit lila selyemtapéta díszíti.
Mária Terézia 1751-es gödöllői látogatásának alkalmából a kastély építtetője, Grassalkovich I. Antal gazdagon díszített szobát alakíttatott ki a királynő számára. Daniel Schmidelli: Mária Teréziát ábrázoló festménye
A terem 1867-től Erzsébet királyné hálószobája volt. A szoba mögötti helyiségből indult a királyné titkos csigalépcsője, amely a földszinti lakosztályába vezetett. A lakosztály előtt zöld faveranda állt, ahonnan egy fafolyosón keresztül a királyné rossz időben is kényelmesen eljuthatott kedvelt lovardájába.
Erzsébet királyné emlékkiállítás
Zala György márványszobra
Az emlékkiállítás második és harmadik szobája a királyi időszakban Ferenczy Ida lakosztályának része volt.
Zichy Mihály: Erzsébet királyné Deák Ferenc ravatalánál című festménye (1877)
1876-ban elhunyt Deák Ferenc, a „haza bölcse”, akinek jelentős szerepe volt 1867-ben megkötött kiegyezés létrejöttében. Holttestét a Magyar Tudományos Akadémia földszinti előcsarnokában ravatalozták fel. A csarnok falait, oszlopait, szobrait fekete szövettel vonták be, a három lépcsős ravatal körül óriási viaszgyertyák álltak. Három nappal a temetés előtt Erzsébet királyé is megjelent Deák ravatalánál, és a nemzet nagy halottjának szívére helyezte fehér kaméliákból kötött örökzöld koszorúját, majd percekig megrendülten térdelve imádkozott. Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter állami megbízást adott Zichy Mihálynak, a korszak egyik kiemelkedő művészének az esemény megfestésére.
Az olajfestményt a Nemzeti Múzeum Habsburg-termében helyezték el. Egy ideig a Magyar Tudományos Akadémián állították ki, majd eltűnt a nyilvánosság elől, A Magyar Nemzeti Galéria raktárában őrizték. Két évi restaurálás után 2014-ben helyezték el a Gödöllői Királyi Kastélyban.
Sissinek és Ferenc Józsefnek három leánya – Zsófia, Gizella, Mária Valéria – és egy fia – Rudolf – született, a négy gyermek közül hárman megérték a felnőttkort, Zsófia alig kétéves korában meghalt. Ez a kék selyemtapétával díszített szalon Mária Valéria lakosztályához tartozott.
Telegdy László festménye a gödöllői hattyús tóról
A két hattyús tavat a királyi időszakban Erzsébet királyné óhajára feltöltötték, az egyiket az 1870-es, a másikat az 1890-es évek elején, mivel a patak már nem tudta kellő vízhozammal ellátni azokat.
A szárny emeleti folyosóját a Habsburg család tagjait ábrázoló képgaléria díszíti
Mária Terézia és Ferenc József
Sissi az 1870-es évektől kezdve nem engedte magát fényképezni, valószínű, hogy utoljára Georg Raab festőművésznek állt modellt 1879-ben, a királyi pár 25 éves házassági évfordulója alkalmából.
Az ideiglenes kiállításon sajnos nem lehetett fotózni.
Az utolsó királyi pár, IV. Károly és Zita gyakran időzött itt gyermekeivel, majd 1920-tól Horthy Miklós kormányzó rendezte be családja nyári rezidenciáját itt.
Az 1944-ben bevonuló német, majd orosz csapatok a berendezést elpusztították. Ezt követően a gazdasági épületekben a szovjet hadsereg állomásozott, a főépület pedig sokáig szociális otthon volt. A kastélyt csak 1990-ben hagyták el a szovjet csapatok, teljesen romos állapotban.
A Lovardát és Színháztermet most sem tudtam megnézni, mert csak csoportosan, meghatározott időben lehet. A hétvégén adventi napok voltak, sok programmal, de direkt nem ebben az időpontban mentem, a tömeg miatt.

Séta a Pálmaházhoz.....folyt.köv.