Szivárványos szép napot

 Szivárvány Pesttől - Budáig, keresztül a Dunán

 

A múltkorában az eső és napsütés váltotta egymást, ilyen volt a magasból.

Pár perc volt az egész, de kétszer is láttuk a nap folyamán

Rejtett szépség

Lotz-freskók a Blahán

Olvastam, hogy a Blaha Lujza tér mellett, a József körút 2. sz. alatti kapualjban is van egy csodaszép Lotz-freskó. Amúgy is meg akartam nézni az átalakított Blaha Lujza teret, így megkerestem a freskókat is. A koszos, szürke kapualj ezt a csodát rejti a mennyezeten. Ráadásul kedvemre sem nézegethettem, mert egy kocsi is parkolt a szűk bejáróban.

 

1890 tájékán László Zsigmond igazságügy-minisztériumi tanácsos, a kor befolyásos jogásza vásárolta meg a telket, amelyen a ház 1895-re készült el Kiss István építész tervei alapján. A László-ház anno igen előkelő volt. Ma a Lotz-freskók miatt érdekes.

A házban gyógyszertár is üzemel, de korábban is patika volt itt, amelynek 1927-től az államosításig Örkény István édesapja, Örkény Hugó volt a tulajdonosa. Sajnos, most csúnya reklámok éktelenkednek az épületen.

A sarki félköríves homlokzaton állnak Róna József szobrászművész alkotásai egy férfi és nő, (ő jegyzi a budai Várban Savoyai Jenő lovasszobrát is), a szobrok 1894 óta néznek le a magasból.

Itt állt egykoron 1965-ig a Nemzeti Színházunk, melyet felrobbantottak és elbontottak. Most a Népszínház 100. évfordulójára állított emlékkő utal rá. Felirata felsorolja a leghíresebb színészeik nevét.

Ilyen lett a felújított Blaha Lujza tér, úgy látom itt is sok a beton, kevés a zöld. Azt olvastam most, hogy a régi Nemzeti egykori alaprajzának kontúrja is megtalálható a téren, amit a tér anyagával azonos, vékony burkolati vonallal raktak a térre. Majd ha kizöldülnek a fák megnézegetem.......

A régi Corvin Áruház még nincs kész, lepel fedi

Gyönyörködtem ebben a szép épületben, a József körút 6. sz. alatt

 

1884-től Technológiai Iparmúzeum volt benne, Hauszmann Alajost, műegyetemi professzort bízták meg a tervezésével. Téglából és terrakottából kialakított homlokzata, a földszinti nyitott árkádjával és finom díszítésével a felső olaszországi reneszánsz palotahomlokzatokra emlékeztet. 

Gyönyörű kovácsoltvas kerítése és kapuja

Boltozatos, festett árkádsor

Jelenleg a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság működik benne

"Rossz az, aki rosszra gondol"

A Nemzeti Múzeum Magyar Expo sikerek kiállításán találkoztam ezzel a szép festménnyel. Utána néztem az érdekes cím miatt.

Csók István: Honi soit qui mal y pense (Rossz az, aki rosszra gondol)

1929 Barcelona, aranyérem

Milyen érdekes festmény cím, egyből nyomozásba kezdtem, és egy nagyon jó cikket találtam, melyből kiderül miért is ez a kép címe. Ráadásul ez a Térdszalagrend jelmondata. 

A Térdszalagrend 1345 körül alapított, s a legelőkelőbbnek tekintett angol lovagrend, amelynek egyik jelvénye a bal térd alatt hordott sötétkék, aranyszegélyű szalag.

A Térdszalagrend legendája

A windsori kastély Kékszalagrend termében rendezik meg minden év júniusában az úgynevezett Garter ceremóniát, amivel III. Eduárd angol királynak a franciákkal szembeni győzelmére emlékeznek. 1348 óta ez a Térdszalagrend átadásának ünnepe, ami a csatákban hősiesen helytálló bátor harcosokat illette meg.
A kitüntetésnek nevet adó garter szó a legendák szerint egy női harisnyakötőről kapta a nevét. A híres harisnyakötőt, ami világoskék színével, akkoriban igencsak intim ruhadarabnak számított, a szép Joan of Salisbury grófnő viselte a Calais elfoglalásának tiszteletére tartott bálon.
Tánc közben azonban e harisnyakötő kioldódott, és a sok kíváncsi szemlélődő előtt a földre esett. Az udvari cselszövők azonnal tárgyalni kezdték a felháborító eseményt, a király azonban védelmébe vette a hölgyet. A saját kezűleg felemelt harisnyakötőt a saját térdére kötötte a következő (francia) szavak kíséretében: Honi soit qui mal y pense. ('Szégyellje magát, aki rosszat gondol.' vagy 'Szégyenüljön meg az, aki rosszat gondol róla')

Olvassátok, hogyan kapcsolódik mindez Csók István festményéhez

>>>>>>>https://www.artmagazin.hu

Magyar sikerek

Valójában a Magyar Nemzeti Múzeumba azért mentem, hogy megtekintsem a Magyar EXPO sikerek kiállítást, de előtte elidőztem egy kicsit a lépcsőházban Lotz Károly és Than Mór freskóinál, és Pogány Gábor Benő bronz csodáinál. Végül megérkeztem a végcélhoz is :))

Magyar EXPO sikerek (1851-2021) 170 év 32 világkiállítását, illetve az azokon megjelent magyarok sikereit mutatja be. Ez a kiállítás 50 magyar közgyűjtemény és magánszemély világkiállításokhoz kapcsolódó műtárgyait mutatja be egy helyen.

 Életre kelt festmények

Szemere Bertalan

Az első világkiállítást, vagy más néven Expót, 1851-ben rendezték Londonban, helyszíne a Hyde Park Kristálypalotája volt,  az ötlet Albert hercegtől, Viktória királynő férjétől származott. Itt magyar siker is született: a hazánk által kiállított lepkés-virágos mintájú herendi étkészletbe maga a királynő is beleszeretett, és rendelt belőle – a Viktória-minta ma is az egyik legismertebb és legkedveltebb herendi motívum.

Szemezgettem a kedvenceimből.

Zsolnay-váza, már ismerős volt, Pécsen a Zsolnay Múzeumban megcsodáltam anno. Az Apáti Abt Sándor által tervezett négyalakos díszvázát 1906-ban mutatták be a Milánói kiállításon, ami során a magyar pavilon leégett és szinte minden odaveszett - sokáig úgy hitték, ez a műtárgy is. Csodák csodájára 100 évvel később bukkant fel újra egy árverésen, aminek kapcsán ismét visszakerült hazánk tulajdonába. Ezután a 2015-ös világkiállításon pedig már magyar színekben tündökölhetett. A sors akarta, hogy az EXPO akkor épp Milánóban került megrendezésre.

>>>>>>>https://nora-bora-nora.blogspot.com/2019/08/muzeumok-utcajaban.html

1928-ban írták alá a nemzetközi kiállításokról szóló egyezményt, irányító és koordináló testületként pedig létrehozták a Nemzetközi Kiállítási Irodát (BIE), amelynek jelenleg 168 ország - köztük Magyarország - is a tagja. A mai napig a párizsi székhelyű szervezet küldöttgyűlése választja ki a világkiállítások nyertes pályázatait, a soron következő expó rendezési jogát.

 

Tull Ödön: Simonyi óbester az égő arcolei hídon

 (Kiállítva: 1900. Párizs, a  magyar pavilon Huszártermében)

"Hadik huszár" Herendi porcelán, Kisfaludi Stróbl Zsigmond - Huszár karddal című műve nyomán

Csodás festményeket lehet itt látni, többek között, Csók István: Honi soit qui mal y pense (Rossz az, aki rosszra gondol) című művét, amiről külön bejegyzést írok, mivel felkeltette az érdeklődésemet ez a különleges cím, hátha mást is érdekel......

Szinyei Merse Pál: Pacsirta (Kiállítva: 1911 Torino)

Medgyessy Ferenc terve a Régészet című szobrához

1992 Sevilla, Makovecz Imre

Kovács Margit: Fonó lány

Halasi csipke

A New York-i magyar pavilon étterme, a falon Pekáry István: Alba Regia gobelinjével (1939)

Ferenczy Noémi: Teremtés (falikárpit) 

1929 Barcelona, 1935 Brüsszel, 1937 Párizs, nagydíj, 1958 Brüsszel

Matyó Madonna

 Tervező: Lux Elek (1937 herendi porcelán)

Fátyoltáncos 

Tervező: Lux Elek (1929 herendi porcelán)

A tárlaton a magyar képző- és iparművészet mellett megjelenik az építészet, a tudomány- és technikatörténet, a kézműipar, a kereskedelem, élelmiszeripar és a vendéglátás is. 

 

Érdemes megnézni, sok szépséget látni.....

Bronz csodák!

Egy eddig számomra ismeretlen szobrászművész alkotásaira lettem figyelmes a Nemzeti Múzeum lépcsőházában. A mitikus lények bronzba öntött alakjai elképesztően hatnak ebben a környezetben.

Egy újabb kortárs művész, akinek a nevét érdemes megjegyezni. 

Pogány Gábor Benő, (1962. Szolnok-) Munkácsy-díjas szobrászművész

Pogány Gábor Benő:Cantáta Profana

Cantata Profana (2005)

"A hátrafelé nyilazó félig szarvas, félig ember figurája, a szobor azt is mutatja, hogyan lesz az üldözőből üldözött."

Pogány Gábor Benő:Cantáta Profana

Pogány Gábor Benő:Cantáta Profana

Sámán (2007) 

"Közvetíti az üzenetet az égiek és a földiek között. Ezen a szobron megjelenik a magyar mitológia két markáns eleme: a ragadozó madár, turul és a szarvas. Az alak lábánál ott látható a sámándob. A sámán tánca közben az ősök szellemével azonosulva átalakul, a karjai szárnyakká változnak, madárfeje lesz, szarvas-patás lába, s agancsok nőnek a fején."

 Garabonciás (2010)

"A garabonciás a középkor sámánja. A magyar diákok a külföldi egyetemekről hozták haza a tudást, vándoroltak, nagy köpenyt viseletek, bottal jártak. Könyvükből idézték meg a túlvilág szellemeit. A szobor negatívból fordul át pozitívba. Az egyetlen különbség az alsó és a felső figura között, hogy az egyik előre, míg a másik visszafele néz. A január Janus istenségről kapta a nevét. Janus a római mitológiában az átjárások, így a be- és kijárás, a kezdet és vég védőszelleme. A Janus-arcú megnevezést gyakran használják a kettősségre, a kétszínűségre. A garabonciás agancsa pedig egyben bordája is. A két alak az idő múlására, s a csillagászati mozgásra is utal."

A szobrok leírása, az alkotó művész magyarázata

Az agancs az összekötő elem ebben a trilógiában, mindhárom alkotásban jelen van.

Európa-szerte több mint ötven köztéri alkotása látható. Sajnálom, hogy eddig még nem találkoztam a műveivel.

Remélem lesz alkalmam megnézni Petőfi Sándor és Szendrey Júlia emlékművét, a Teleki-kastély kertjében Koltón.

 

Bartók Béla - Cantata Profana

Volt egy öreg apó.
Volt néki, volt néki
Kilenc szép szál fia,
Testéből sarjadzott
Szép szál kilenc fia.
Nem nevelte őket
Semmi mesterségre,
Szántásra-vetésre,
Ménesterelésre;
Csordaterelésre:
Hanem csak nevelte
Hegyet-völgyet járni,
Szarvasra vadászni.

Az erdőket járta, hej-haj!
És vadra vadászott, hej!
Kilenc szép szál fiú.
A vadra vadásztak;
Annyit barangoltak
És addig vadásztak,
Addig-addig, mígnem
Szép hídra találtak,
Csodaszarvasnyomra.
Addig nyomozgattak,
Utat tévesztettek,
Erdő sűrűjében
Szarvasokká lettek:
Karcsú szarvasokká váltak
Erdő sűrűjében.

Hej, de az ő édes apjok
Várással nem győzte,
Fogta a puskáját,
Elindult keresni
Kilenc szép szál fiát.
Reátalált a szép hídra,
Hídnál csodaszarvasnyomra;
Szarvasnyom után elindult,
El is jutott hűs forráshoz,
Hűs forrásnál szarvasokhoz,
Féltérdre ereszkedett,
Hej, egyre rá is célzott.

De a legnagyobbik szarvas
- Jaj, a legkedvesebb fiú -
Szóval imígy felfelel:
"Kedves édes apánk,
Ránk te sose célozz!
Mert téged mi tűzünk
A szarvunk hegyére
És úgy hajigálunk
Téged rétről rétre,
Téged kőről kőre,
Téged hegyről hegyre,
S téged hozzávágunk
Éles kősziklához:
Ízzé-porrá zúzódsz
Kedves édes apánk!"

Az ő édes apjok
Hozzájuk így szólott,
És híva hívta,
És őket hívó szóval hívta:
"Édes szeretteim,
Kedves gyermekeim,
Gyertek, gyertek haza,
Gyertek vélem haza,
Jó anyátok vár már!
Jőjjetek ti vélem
A jó anyátokhoz,
A jó anyátokhoz,
A ti jó anyátok
Várva vár magához.
A fáklyák már égnek,
Az asztal is készen,
A serlegek töltve.
Az asztalon serleg,
Anyátok kesereg; -
Serleg teli borral,
Jó anyátok gonddal.
A fáklyák már égnek,
Az asztal is készen,
A serlegek töltve..."

A legnagyobb szarvas,
- Legkedvesebb fiú -
Szóval felfelelvén
Hozzá imígy szóla:
"Kedves édes apánk,
Te csak eredj haza
A mi édes jó anyánkhoz!
De mi nem megyünk!
De mi nem megyünk:
Mert a mi szarvunk
Ajtón be nem térhet,
Csak betér az völgyekbe;
A mi karcsú testünk
Gúnyában nem járhat,
Csak járhat az lombok közt;
Karcsú lábunk nem lép
Tűzhely hamujába,
Csak puha avarba;
A mi szájunk többé
Nem iszik pohárból,
Csak hűvös forrásból."

Volt egy öreg apó.
Volt néki, volt néki
Kilenc szép szál fia,
Nem nevelte őket
Semmi mesterségre,
Csak erdőket járni,
Csak vadat vadászni,
És addig-addig
Vadászgattak, addig:
Szarvassá változtak
Ott a nagy erdőben.
És az ő szarvuk
Ajtón be nem térhet,
Csak betér az völgyekbe;
A karcsú testük
Gúnyában nem járhat,
Csak járhat az lombok közt;
A lábuk nem lép
Tűzhely hamujába,
Csak a puha avarba;
A szájuk többé
Nem iszik pohárból,
Csak tiszta forrásból.

 

Hallgassátok Bartók Bélától>>>>>>>  https://www.youtube.com/watch?v=5qz0d0Prsqo

 

A Cantata profana először a londoni rádióban (BBC) hangzott fel 1934. május 25-én, és az első nyilvános koncert-előadás is Londonban volt. Csak ezután került sor a magyarországi bemutatóra: a Budapesti Filharmóniai Társaság 1936. november 9-i koncertjén

 

https://www.youtube.com/watch?v=CZhMPJeT-jg

Magyar történelem freskói

Lotz Károly freskói mitagadás felkeltették az érdeklődésemet :)) 

Elmentem a Nemzeti Múzeum egyik kiállítására. Persze itt is kigyönyörködtem magam a freskókban. A múzeum főlépcsőházának falait és mennyezetét 1875 óta Lotz Károly és Than Mór allegorikus freskói díszítik.

A falképek három főrészből állnak.

Lotz-féle mennyezetdekoráció, középen a képzelet, körbevéve a szép iránti lelkesedés, az ihletettség, a szemlélődés és a hagyomány allegóriáival. Mindez reneszánsz mintákkal, a Corvinák ornamentikájával hangsúlyozva

 Mennyezeten a művészetek,

tudományok figurái

A főfalak tetején körbefutó, Than és Lotz együttes munkájaként elkészült fríz

A Lotz által festett frízek  az ősmagyar történelem jeleneteivel, Attila és hunjai, Árpád, a vérszerződés témáival.

Than Mór a frízen, egy-egy téma élőképszerű bemutatásával a magyar művelődéstörténet legjelentősebb eseményeit mutatja be. Szent István kolostorokat és iskolákat alapít, I. Béla leveri a pogánylázadást, Szent László a keresztesek vezére, Könyves Kálmán megtiltja a boszorkányok megégetését, III. Béla a közigazgatás rendezése által lendít az ország ügyein, IV. Béla, mint második honalapító, Nagy Lajos és Mátyás király dicsőséges fénykora, Pázmány Péter, mint a katolikus egyetem alapítója, másfelől Bethlen Gábor és Bocskai, a protestáns mozgalom s egyúttal a függetlenségi törekvések előharcosai, végül Mária Terézia, mint az egyetem alapítója jelenik meg, s végül József nádor a múzeum gyűjteményének alapítói körében látható.

Az oldalfalak monumentális allegorikus figurái Than Mór alkotásai. Középen "Pannónia megkoszorúzza a tudomány és művészet géniuszait" oldalt az anyagi jólét, bőségszarut tartó figurája és  a műveltség diadala. Felette az államalapítás triója.

A jövőbe vetett hit,  és a hazaszeretet nőalakjai, felettük a múzeum alapítását megörökítő jelenet és az akkor még élő kortársakat bemutató kép, emlékezés és tiszteletadás 1848-49 eseményeinek.

Mindmáig a legnagyobb jelentőségű magyarországi falképciklusnak tekintik, azokat az eseményeket, jeleníti meg, amelyek a nemzet javát szolgálták.

2019-ben itt írtam róla>>>>>https://nora-bora-nora.blogspot.com/2019/06/lepcsohaz.html