A következő címkéjű bejegyzések mutatása: zene. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: zene. Összes bejegyzés megjelenítése

2024. április 12., péntek

"Jel vagyok"

A PIM  kiállításainak egyike Cseh Tamásról (1943-2009) szól. Személyes tárgyak, kéziratok, fényképek, archív felvételek, Cseh Tamás hagyatékával megidézik életének néhány fontos állomását és a dalok történetét.
Kedvelem Cseh Tamás zenéjét.
Budapesten született, de 13 éves koráig Tordason élt.  Az érettségi után a Budapesti Tanítóképző Főiskolát, majd az egri Tanárképző Főiskolát és a Képzőművészeti Főiskolát is elvégezte, pályáját általános iskolai rajztanárként kezdte.
 
1970-ben találkozott Bereményi Gézával, akivel már egy napi ismeretség után elkezdtek dalokat szerezni. Az első két dal megszületése után összeköltöztek Cseh lakásába, ahol aztán százával írták a közös dalokat. Első lemeze, a Levél nővéremnek 1976-ban jelent meg.
"Csak állt kint egy gitárral a színpadon és játszott, mesélte a szocializmust, Magyarországot, a szerelmet és a bánatot a maga szomorú, szívfacsaró módján."
Cseh Tamás, Jancsó Miklós számos filmjéhez írt zenét és több filmjében is feltűnik, a dalnok szerepében jelenik meg például a Szerelmem, Elektrában, a Kék Duna keringőben. Első közös munkájuk a Még kér a nép, ebben hangzik el a Filmdal (Mindig csak végig) című Cseh-Bereményi szerzemény, amely egy csapásra elindítja énekesi karrierjét.
Balra Jancsó Miklós, jobbra Baksa-Soós János a Kex együttes frontember
Ajánlatot kaptak Gyurkó Lászlótól, a Huszonötödik színház igazgatójától, melyet csak 1972 nyarán fogadtak el. Ez volt az első nyilvános fellépésük. 
A nyolcvanas években csatlakozott az éppen megalakuló Katona József Színházhoz.
1982 kora nyarán Bereményi Géza befejezettnek nyilvánította szövegírói tevékenységét, így a közös munka hét évig szünetelt.
  
Alkotásai
Létrehozta az indiántábort, ami a mai napig működik. ahol két hétig teljes indián életmódot folytattak a Bakonyban. Önfeledt játékot és a rendszerből való kilépést jelentette. Két indián témájú könyve jelent meg, az 1997-es Hadiösvény és a 2006-ban kiadott Csillagokkal táncoló Kojot címmel.
Indián neve " Füst a szemében" volt
66 évesen hunyt el.

2024. február 8., csütörtök

TTT

Utolsó pillanatban néztem meg, a Magyar Zene Házában a "Nekünk írták a dalt!" poptörténeti kiállítást. Ez egy időszakos kiállítás volt és február 4-én bezárt, nagy sajnálatomra. 2023. januárban nyílt meg, igazán keríthettem volna időt rá, egy év alatt. Most olvasom, hogy országjáró kiállítás lesz, szuper!
Remek kiállításban volt részem, arról nem beszélve, hogy életünk egy meghatározó szakaszát érintette. Több mint három évtized magyar popzenéjének történetét és annak társadalmi vetületeit láthattam itt. Sok érdekes információhoz jutottam. Jó zenéket hallgattam.
Ahogy beléptünk a kiállításra egy hatalmas vörös csillag oldalról füst felhőket fújt ki magából, amiből a Rock'N'Roll szó formálódott, ez már sejtette az egész koncepciót :))
Ezt követően a fogadótérben, a hatvanas években, egy budapesti utcában találtam magam, mikor, Magyarországon egyfajta forradalomként megjelent a beat és a rock'n'roll.
A kapun belépve feltárult a fiatalságom könnyűzenei világa
A képek előtt egy-egy pult és fülhallgatóból szólhatott a kiválasztott zene és énekes, mindenki kedve szerint csemegézhetett a kedvencét hallgatva. 
A hagyományos tánczene inkább a szüleim korosztályának zenéje volt. Aradszky László, Máté Péter, Vámosi János, Harangozó Teri, Máté Péter, Pór Péter, Szécsi Pál, Korda György és a többiek, a képet kinagyítva, olvasható a nevük is.
Az én korosztályomnak senkit nem kell bemutatni, az ő zenéjükön nőttünk fel, ez a beat zene lengte körül napjainkat. Meglepődtem, hogy voltak fiatalok is a kiállításon, de javarészt a mi korunkbeli nosztalgiázott az utolsó napon, a későn ébredők, de lemaradni nem akarók.... :))
Illés, Omega, Metró, Koncz Zsuzsa, Kovács Kati, Zalatnay Sarolta, stb.... sorban a 70-es, 80-as és 90-es évek "sztárjai".
Én nagy Illés és Szörényi Levente rajongó voltam.
Itt szembesültem vele mit is jelentett a TTT, a három T (Tiltott, Tűrt, Támogatott)
 
Tovább haladva egy korabeli zenés klub hangulatát idézték meg. Sajnos vidéki létemre ez teljesen kimaradt az életemből, ebben nem volt részünk, hiába jártunk egyetemre, az élőzenés klub nem volt jellemző a mi időnkben. Most jöttünk rá, hogy egy pesti fiatalnak mennyivel több mindenben lehetett része.
A színpadon vetített előadók
Budapesti klubok
Különösen sajnálom, hogy sosem jártam a Budai Ifjúsági Parkban, csak filmről láthattam, a többiről meg nem is tudtunk. Említik itt debreceni vonatkozásban az Aranybikát. Tényleg volt egy Bartók Terem, ahová koncertre jártunk, de az nem klub volt, ahol a zenészekkel akár beszélgetni is lehet.
Punk, beat és  rocker viselet
Médiumok tere, mely bemutatta hogyan jutott el a zene a hallgatókhoz.
Hanglemez arzenál
Zene szólt  a lemezjátszókból, rádiókból és magnókból, kinek mi adatott
A turnék világa, egy félbevágott Barkas, amelybe beülhettünk és hallgathattuk a zenészeink történeteit.
A tragikus sorsú Radics Béla (1946-1982) gyönyörű bika nyakú és szarvú Gibson SG gitárja, mely nemrégiben került elő. De jó volt hallgatni ahogy zenélt.  Rengeteget utána olvastam az életének, riportokat hallgattam róla "Béla a kormányba! Béla a pártba!" Annyira sajnálom, hogy egy ilyen nagyszerű zenész 36 évesen meghalt.
Babos Gyula gitárja, őt még volt szerencsém élőben hallani....
Magyarország gitár, a P.Mobil gitárosa Sárvári Vilmos használta
Sufnituning egy vécédeszkából eszkábált Stratocaster-másolat.
A próbaterem, ahol ki lehetett próbálni a hangszereket.
Milyen nehéz egy elektromos gitár, nem gondoltam volna?!
Cenzúra, a vörös csillag égisze alatt
Az Országos Rendező Iroda (ORI) feladata volt a művelődési házak, sportcsarnokok, vendéglátóhelyek műsorokkal, programokkal való ellátása. Élére 1962-ben Keszler Pált a BM nyugalmazott ezredesét nevezték ki. Munkatársai közül többen volt ÁVH-sként kerültek a szórakoztató iparba. Ők határozták meg, hogy kik színpadképesek, mint pl. az Illés, Metro, Omega... A többiek nem kapták meg ezt az engedélyt, hiába játszottak tízezrek előtt az Ifiparkban.
A Nemzetközi Koncertigazgatóság (Interkoncert) volt egyedül felelős a művészek nemzetközi ki és beutazásáért. 1963-tól nem kaptak állami támogatást, így a Nyugat-Európába kiközvetített zenészek devizabevételeitől függtek. Ebben az időben főként a vendéglátóhelyen dolgozó zenészek voltak piacképesek.
 
 
Magyar Hanglemezgyártó Vállalat az 1986-os sajtótörvény előtt az egyetlen hazai vállalat volt, amely hanglemezkiadással foglalkozhatott. 1951-ben hozták létre, élére egy hat osztályt végzett munkást, Fehérvári Jenőt nevezték ki, akinek annyi köze volt a zenéhez, hogy munkáskórusban énekelt. 1965-ben lett a vállalat vezetője Bors Jenő, aki a klasszikus művészetekben jártas volt, de a beat- és rockzene nem érdekelte, ezért Erdős Péter popmenedzser véleményére hagyatkozott, aki a nyolcvanas évek közepéig élet-halál ura volt a poplemezkiadásban. Ezért terjedt el az a mondás „Kicsi a Bors, de Erdős!”
 
Az 1958-ban létrehozott Magyar Rádió és Televízió (MRT) 1974-ben szétvált a Magyar Rádióra (MR) és Magyar Televízióra (MTV,) mindkettőben nagymértékű cenzúrázás folyt.
Országos Szórakoztató Központ (OSZK) az ORI kistestvére, 1960-ban hozták létre, szigorú feltételekhez kötötte a működési engedélyek kiadását. A zenészeknek kategóriavizsgát kellett tenniük és ez alapján sorolták be őket A,B,C kategóriába, ami meghatározta hol léphettek fel és mennyi volt a gázsijuk.

„Politikai flipperrel” játszva átélhettük, milyen nehéz volt kijutnia külföldre egy zenekarnak, majd egy videóinstalláció segítségével egy pártirodába is beléphettünk.
Betiltott lemezborítók
Nem is tudom, hogy lehet meg nekem ez a betiltott borító, nem rég derült ki, micsoda kincs van a tulajdonomban :)) 
Amúgy, mintha kezdene visszajönni a divatba a hanglemez hallgatás, több helyen láttam, hogy árulnak lemezjátszót és hanglemezt.
A korszak legfontosabb filmjeiből egy korabeli lakásbelsőben egy korabeli tévén látható válogatás. Ehhez hasonló bútor, gondolom sokunknak ismerős. Sajnos vidéken még mindig ezt látom, mintha megállt volna az idő. Amúgy divatba jött a retró.
 Társművészet
Mily szerencse itt sem maradtam festészet nélkül!
Gyémánt László (1935-) Bob Marley
Pop art és hiperrealista festőművész, jó néhány jazz-, rock- és popzenészről illetve együttesről készített portrét. A három T korszakában, tiltott művészként szerepelt, 1968-ban maga Aczél György tiltatta be kiállítását a legendás Eötvös-klubban.
El Kazovszkij (1948-2008) Zárt előadás
Festészettel, installációval, performance-szal, díszlettervezéssel foglalkozott.
Wahorn András (1953-) Aki jó, annak a Télapó nyáron is hoz szaloncukrot
Autodidakta festőművész, grafikus, zeneszerző, zenész, filmrendező
 Rajongók
Sziget Fesztivál ikonikus K-hídján keresztül a rendszerváltás utáni zenei élet is felvillan

Remekül éreztem magam ebben a pár órában a kiállítást nézve és hallgatva!
Örülök, hogy nem maradtam le róla!