Kiotó szó szerinti fordításban „főváros”, japán nagyváros Honsú szigetén. A város ma is a klasszikus japán stílus megtestesítője: zen kertek, templomok, teaszertartások és gésák.
A több mint 1600 buddhista templommal, 400 sintó szentéllyel és az
UNESCO világörökségi listáján szereplő épületek és műalkotások egész
sorával Kiotó a világ egyik legnagyobb kulturális kincse.
A látnivalók közül kiemelkedik az Aranytemplom
Kiyomizu-dera templom
Fushimi Inari-szentély a maga ezernyi vörös kapujával
Nyugat-Kiotóban található Arashiyama kerület híres gyönyörű bambuszerdeiről és szép templomairól
Lakossága eléri a másfél millió főt. A Meidzsi-restaurációig Japán fővárosa volt, ma a Kiotó prefektúra székhelye, amely Oszaka és Kóbe városokkal az Oszaka–Kóbe–Kiotó urbanizált régiót alkotja.
A főutca fedett járdái, vidám, színes felhőcskékkel
Az Edó-korban a sógunátus
székhelye Edóba, a mai Tokió városába került át,
így Kiotó elvesztette központi jelentőségét, bár továbbra is Japán
fővárosa maradt egészen 1869-ig.
1997 decemberében itt határozták el a szén-dioxid és egyéb üvegházhatású gázok kibocsátásával foglalkozó egyezmény létrehozását, ami később Kiotói jegyzőkönyv néven vált ismertté.
Az ezeréves Kiotó kecses pagodáival, számtalan buddhista és sintó
templomával, szentélyeivel, szerzeteseivel, zen-kertjeivel, gésáival,
egyetemeivel és az ősi császári palotával mindig is Japán szíve volt.
Vagyis az amerikaiak számára csakugyan tökéletes célpont lett volna
ahhoz, hogy végső, ráadásul megalázó csapást mérjenek a felkelő nap
országára. Henry L. Stimson, az Egyesült Államok hadügyminisztere azonban éppen ezt nem akarta. De nem
szívjóságból.
Egy romantikus magyarázat szerint Stimson Kiotóban töltötte a nászútját,
és személyes emlékek fűzték a városhoz. Ennél azonban nyomósabb indok
volt az, amely szerint nem akarta, hogy az amerikai hadsereg annyira
barbár legyen, hogy egy ezeréves kulturális és vallási központot
elpusztítson.
A pompás város megmenekülésének ára volt, amit a nagaszaki emberek fizettek meg, mégpedig az életükkel. Kiotó megmenekült. Hirosima és Nagaszaki neve viszont egybeforrt a pusztulással.
Kiotó azon néhány japán város egyike, amelyben fennmaradtak a régi épületek, köztük a hagyományos kiotói házak a macsiják is.
A híres Gion gésanegyed megállója, mögötte a Kikusui egy luxus étterem, szálloda épülete
A Minami-za egyike a legkorábbi hét hivatalosan engedélyezett kabuki színháznak, amelyet a korai Edo-korszakban (1615–1623) építettek a kiotói Shijo Kawara területén; a színház megelőzte a tokiói és oszakai színházat. A jelenlegi 1086 férőhelyes színház 1929-ben épült a Momoyama-korszak építészeti stílusában, nyeregtetővel és hagyományos toronnyal. 1991-ben, a Shōwa időszak vége után a belső teret drasztikusan felújították, és modern színpadi mechanizmust szereltek fel.
A kabuki színházról itt olvashatsz>>>>https://hu.wikipedia.org/wiki/Kabuki
A Shijō Ōhashi híd északkeleti sarkán Izumo no Okuni szobra áll. A felirat így hangzik: „Itt, a Kamo folyó közelében, a Shijō utca környékén Okuni előadta kabukitáncát, szabad szellemű férfiak stílusos jelmezében.”
Touka Saikan, amelyet William Merrell Vories (1880-1964) amerikai építész tervezett. 1905-ben érkezett Japánba, és számos csodálatos építményt tervezett különböző régiókban. A Touka Saikan egy 1926-ban épült kínai konyha étterem, amely azóta is jól megőrizte értékes berendezési tárgyait. Ez egy spanyol barokk stílusú építészeti remekmű, a Kamo folyó mellet.
Manapság egyre több új épületet húznak fel, így a városkép egyre modernebb kinézetet ölt. Ez a kettősség, ami nagyon meghatározó Kiotóban.
Egy sintó-szentély a városban
Kiotó 17 UNESCO Világörökség helyszíne.
Harminchét felsőoktatási intézménynek a székhelye, egyike Japán tudományos központjának.
Az egyetlen fontos ipari ágazat az elektronika
A kiotói gazdaság alappillére a turizmus.
Szállásunk Daiwa Roynet Hotel KYOTO-SHIJYOKARASUMA a Shijo Karasuma területen, amely Kiotó városának központja.
Folyt. köv.....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése