"Konnicsiva!" - Jó napot!

 Szállodánk Tokióban - a Monterey Ginza Hotel

Kilátás a hotel szobából

Gyönyörű ebédlőnk, ahol a finom különleges reggeliket elfogyaszthattuk, rendszeresen volt leves is, kétféle is a szokásos mizo leves és még valami más, sütőtök-, kukorica- vagy édesburgonya-krém leves.

 

A szálloda kedvelt esküvő helyszín is lehet, ugyanis tele volt aranytáblácskákkal, kinek, mikor volt itt az esküvője.

Tokióban 13 metróvonal van és számtalan vonat is közlekedik, számunkra kaotikusnak tűnt a metró, egy-egy megállónak számtalan kijárata van és átjárás a különféle vonalakra. Utaztunk egyszer-kétszer csúcsforgalomban is, mondhatom mint a hering expressz. Viszont fegyelmezetten állnak sorban, üvegpanellel lezárva a sínek, csak az ajtónál nyílnak a kapuk.

A jegyet előre kell megvenni automatából és egy kapunál behelyezni a nyílásba, az ajtó kinyílik, a másik oldalon a jegyet kidobja, amit el kell venni mert a kijáratnál is ugyanez az ellenőrzés van. Sokan utaztak bérlettel.

Tokió és Oszaka között is közlekedik a sinkanzen, a japán gyorsvonatok 500 km-es távolságot, 2 óra alatt teszik meg. Sokan járnak vele dolgozni, nem számít a távolság, mint megtudtuk bőrönddel nem is lehet felszállni.

A magasban száguld a sinkanzen

 

El sem tudtam képzelni, hogyan közlekedik egy 35 fős csoport itt metróval, de meg kell mondjam gördülékenyen ment, sosem maradt le senki, sehol. Az idegenvezetőnk, aki évente két csoportot is visz Japánba értette a dolgát és volt helyismerete. Ő vette meg mindenki jegyét, majd kiosztotta és követtük, mint a kislibák sorban. :)) Felszállás előtt az ujjával mutatta hány megállót megyünk.

Utaztunk metróval, vasúttal, igazán gyors közlekedés Tokióban