Kinkakuji, (Kinkakudzsi) szó szerint, az Aranypavilon temploma, közkeletű neve Aranytemplom, hivatalos Rokuondzsi, (Szarvaskert-templom) a zen buddhizmus rinzai szektájának sókokudzsi ágához tartozó templomkomplexum Kiotó északnyugati részén, amelynek csupán a főépülete a Kinkaku vagyis az Aranypavilon.
Kinkakuji-t Yoshimitsu (1358-1409) építtette. 1397-ben szerezte meg a területet, ahol eredetileg egy shinden
stílusú lakókomplexumot építtetett, kertekkel és számos kiegészítő
épülettel bővítve, mint például a háromszintes pavilon és további két
pagoda. 1399-ben költözött ide, miután letette a sóguni hivatalt. Halála után kérésének megfelelően alakították át az építményeket zen templommá.
Egyes épületei többször leégtek, utoljára 1950-ben maga az Aranypavilont is egy háborodott szerzetes felgyújtotta (az esetet Az Aranytemplom című regényében dolgozta fel Misima Jukio), 1955-ben felépítették a pontos mását.
A mesterséges tóparton álló aranytemplom 12,5 méter magas. Sajnos az épület nem látogatható. Maga az épület olyan szerkezetű, hogy minden emelet más-más építészeti
stílust képvisel. Az első emelet, a Heian-kori palotaépületek shindeni stílusában épült, natúr fa pilléreivel és fehér vakolatfalaival kontrasztot alkot, mégis kiegészíti a pavilon aranyozott felső emeleteit. Az első emeleten Shaka Buddha és Yoshimitsu szobrai találhatók.
Végül a harmadik, legfelső emelet egy kínai Zen Csarnok stílusában épült. Az emeletek falait aranyfólia borítja, a tetejét aranyozott bronzfőnix díszíti.
1994-ben Kinkakujit az UNESCO Világörökség részévé nyilvánították,
elismerve kulturális és történelmi jelentőségét, mint a
Muromachi-korszak építészeti stílusának egyik legreprezentatívabb
példáját.
A Kinkakuji templom az egyszerűség, a természettel való harmónia és a
megvilágosodásra való törekvés zen buddhizmusának alapelveit testesíti
meg. Békés elvonulásként, valamint meditációs és elmélkedési
helyként szolgál.
A kertben egy szerencsehozó szentély. A szobrok két tálat
őriznek, amelybe messziről kell beletalálni a pénzérmével. Nem egyszerű, körben hever a sok pénzérme.Teaház parkja, ahol matcha teát kóstolhatunk idilli környezetben
Valójában ez a bejárat, de mikor befelé megyünk sosincs idő fotózni,
mivel sietünk az idegenvezetőnk után, aki elmondja a látnivalókat,
utána útjára enged bennünket, hogy kedvünk szerint járjuk körbe a
templomot és a kertet. Majd megbeszélt időben és helyen újból
találkozunk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése