Őseinknél

Gyertyagyújtás Hajdúszoboszlón a szépséges őszi temetőben 

Temetői kápolna

Az ünnepek alatt meglátogattam drága szüleimet. Vittem a szép lila orgonámból.

Nyitva volt az ökumenikus kápolna, így benéztem.

A köztemető ökumenikus kápolnáját Juhani Nagy János író-újságíró emlékére, szülei építtették fel. A 2011-ben felszentelt épület tervezője Gellér Ferenc építész.

Juhani Nagy János magyar-német-finnugor szakon végzett a Kossuth Lajos Tudományegyetemen. Dolgozott a Hajdú-Bihari Naplónál, a Magyar Rádió nyíregyházi stúdiójánál, a Magyarország című hetilapnál, 1990-ben alapító főszerkesztő-helyettese volt a Pesti Hírlapnak. Több könyvet is kiadott. Vendégtanárként dolgozott Finnországban, Dániában, Grönlandon.

B. Kokas Klára üvegablakai

 Debreceni Köztemető - IV. sz. ravatalozó

 

B. Kokas Klára (képzőművész)

Palka József (üvegművész)

(1932)

Balról és jobbról két csodaszép alkotást lehet látni. Mindkettő egy-egy emberi alakot ábrázol. Az északi ablak egy női alak, két kezében egy-egy fáklyát tartva, míg a déli oldalon egy férfit látunk.

Kokas Klára

1907-ben született Körmöcbányán, és 1962-ben halt meg Córdobában, Argentínában.
1910-ben került szüleivel Debrecenbe. 

Később Budapesten elvégezte a Képzőművészeti Főiskolát.
1931-1935 között  két debreceni középiskolában tanított. A Dóczy Gimnáziumban, ahol Szabó Magda is tanult, és az Ipari Iskolában. 

1935-ben elköltözött Debrecenből, és közel tíz éven át Budapesten élt. 33 magyar film készítésében vett részt, mint jelmez- és látványtervező, gyártásvezető. 1940-től saját filmvállalata volt.
1944-ben elhagyta az országot, és Dél-Amerikában, Paraguayban telepedett le, ahol rajziskolát tartott fenn. Később elköltözött Argentínába, ahol kerámiagyárat alapított. 

https://www.hangosfilm.hu/filmenciklopedia/b-kokas-klara

 Az alkotóművész egyetlen Magyarországon látható köztéri alkotásai

Az ajtóval szemben három négyzet alakú, virágokat ábrázoló üvegablak

Sajnos a IV. számú ravatalozó termet gyakorlatilag évtizedek óta csak raktározásra használják. Ez a legkisebb terem, az épület hátsó részén. régen a szegény emberek ravatalozója volt.

Számomra az egyik legszebb ravatalozó, lenyűgöző üvegablakaival. Vétek, hogy raktárként használják, hiszen hátul több szobát is láttunk. Hátul folyosókon keresztül összeköttetésben állnak a ravatalozók.

Holló László freskói - III. sz. ravatalozó

 Debrecen Köztemető - III. sz. ravatalozó

Holló László festőművész kapta meg a megbízást az épület északi végében lévő III. sz. ravatalozó freskójának, és színes üvegablakainak elkészítésére.

Hegyibeszéd - II. sz. ravatalozó

 Debreceni Köztemető  II. sz. ravatalozó

Ez a központi, legtöbbször használt terem. 

Ifj. Kovács János debreceni festőművész készítette a terem freskóit, és színes, ólombetétes üvegablakait. A freskók a Hegyi Beszédet elevenítik meg.

 

Jézus túl azon, hogy meggyógyította a betegeket, elérkezettnek látta az időt, hogy többet is tegyen, megtanítsa az embereket Isten országának az ismeretére. Mivel azonban a völgy nem látszott alkalmasnak a tanításra, felment a hegyre, leültette maga körül a 12 apostolt, majd körös-körül elhelyezkedett a sokaság is. Ott mondta el Jézus a jól ismert tanítását, a Hegyi Beszédet.

Attila temetése - I. sz. ravatalozó

Lehetőségem nyílt, a Debreceni Köztemető ravatalozójának, és a krematóriumának bejárására, egy híres építészünk Rácz Zoltán vezetésével, akinek munkáit régóta csodálom.

Sajnos többször megfordultam már a II. sz. ravatalozóban, de a fájdalom vagy részvét mindig erősebb volt, minthogy a díszítéssel foglalkozzam.

Meglepődtem milyen szép ravatalozóink vannak.

A Tükörtó elnevezés találó

A tervező Borsos József (1875–1952) Debrecen város főépítésze volt. Legjelentősebb alkotása a Debreceni Köztemető. A körutas, íves sétányok fókuszába állította a Ravatalozót, s ennek tengelyében sugárutat nyitott a jelenlegi II. János Pál pápa tér felé. Egyéni stílusát leginkább az jellemzi, hogy a szecesszió korstílusát ötvözte az erdélyi népi építészet  hagyományaival. Az épület 1932-ben készült el, műemléki védelem alatt áll.

Borsos József sírja a ravatalozóval szemben

 Harangláb - Tervező Rácz Zoltán

Krematóriumi része az első ilyen épület volt Magyarországon. Bár meglehetősen rövid idő alatt felépült a komplexum, csak a ravatalozó lett átadva a használatra.

A helyi egyházi és polgári körök nem tudtak megbarátkozni a hamvasztás gondolatával. Csak 1951-ben helyezték üzembe a krematórium részt. 1951-ben mindössze 21 hamvasztást hajtottak végre. 

Az árnyékos oldal, a nagy kéményekkel

Nem írok a megrendítő részletekről, hűtőkamrákról, hamvasztó kemencékről, amit éreztem időnként a szeretteim halála révén és az elmúlás kapcsán.

A tervező a debreceni mázas tégla és mázas fedőcserép gondosan megválasztott színeivel érte el az épület ünnepélyes megjelenését.

Erdélyi motívumok, szénaboglya alakú boltívsor, aranyozott végű téglák, mintha világítana a bejárat. Borsos József személyesen felügyelte az építkezést.

Díszítésére debreceni kötődésű képzőművészeket kértek fel, akik a négy ravatalozót művészeti alkotásokkal, freskókkal, szekkókkal és üvegablakokkal gazdagították. A zsűrizésben Szentgyörgyi István szobrászművész, és Bosznay István festőművész vettek részt.

 I. sz. ravatalozó

A freskókon és üvegablakokon Haranghy Jenő (1894–1951) művészi alkotásán, Attila temetése, a fejedelem búcsúszertartásának sok alakos ábrázolása látható.

Attila kincseként emlegetett nagyszentmiklósi régészeti leletegyüttes bikafejes ivócsanakja. Miután az 1799-ben előkerült kincslelet legismertebb darabja Munkácsy Mihály temetése (1900) óta „a nemzeti gyászt volt hivatva jelképezni”, így az ólombetétes központi körablakba is a bikafejes áldozati mécses alakját formázta meg. 

A freskókat a művész maga készítette, a színes ablakok kivitelezését – mint a ház többi termében is – Palka József (1860-1952) üvegművész végezte.

A Debrecenben született grafikus, festő a budapesti Iparművészeti Iskola tanára volt. Debreceni alkotásai a Kossuth utcai Verestemplom falfestése (1936) az egyetemi templom színes üvegablakai (1942), az Angol királynő szálloda üvegablakai, pannói (1932) elpusztultak. 

Szeretek a temetőkben sétálni, az építész úrtól hallottak megerősítettek abban, hogy nincs benne semmi különös. Csend és nyugalom vesz körbe, nézhetem sok esetben a különleges művészeti alkotásokat, a magyar történelem, kultúra nagyjainak síremlékeit.

Most közeleg a mindenszentek (Festum Omnium Sanctorum) és a halottak napja, így valamennyire aktuális a temetőnk megismerése.

"Ha meg akarsz ismerni egy új helyet, akkor menj el a piacra és a temetőbe!"