Mindenszentek estéjén

 Debrecenben

Csobbanás a Balatonban

 Még a szeptemberi jó időben eljutottunk Szigligetre is

Kilátás a Vulcanus Borteraszról

A Pipitér-közben most is különlegességeket lehet látni

Orr Máté alkotásai

Az aranyló nap sugarai

Szép nádfedeles épületek

A híres fagyizó a vár alatt az óriás nyugágyakkal

Temető

Marton László (1925-2008) szobrászművész sírja

150 köztéri alkotása található országszerte, egyedül Budapesten is negyvennél több. Halála után a budapesti Szent István-bazilikában búcsúztatták, majd Szigligeten helyezték örök nyugalomra, kérésének megfelelően. 

>>>>>>https://www.kozterkep.hu/blogok/megtekintes/1035/marton-laszlo-kossuth-dijas-szobraszmuvesz 

A síron a művész által készített, Bűnbánó Magdolna című bronzszobor, melyet halála után helyeztek el.

Érdekes régi kettős kereszt sírokra bukkantam itt

 

Tavaly itt írtam a Puteaniak-ról>>>>

https://nora-bora-nora.blogspot.com/2025/09/szigligeti-seta.html 

Papp Vera színésznő sírja is itt található

"Sírkövekből álló múzeum"

Sikerült regisztrálnom egy vezetett sétára a Salgótarjáni utcai zsidó temetőbe, imádom az építészetet és itt híres építészeink által tervezett érdekes sírokból, mauzóleumokból sok található. Szerencsére az árnyas fák alatt elviselhetőbb volt a hőség.

Magyarország egyik legkülönlegesebb sírkertje, a budapesti Salgótarjáni utcai zsidó temető 1874-ben nyílt meg a korabeli budapesti köztemető, a mai Fiumei úti sírkert szomszédságában, 4,8 hektáros területen. 1892-ig ez volt Pest egyetlen működő izraelita temetője, az újabb kutatások szerint kb. 24 ezer halott nyugszik itt.

1892-ben nyílt meg a Kozma utcai temető. A Salgótarjáni utcai temető megszűnt a pesti zsidóság köztemetője lenni és a 20. század első évtizedeire szinte teljesen megtelt. 

Itt nyugszik a dualizmus és a századforduló korának jó pár zsidó származású híressége; politikusok, bankárok, nagyvállalkozók, gyárosok, a neológ zsidó hitélet fontos alakjai, de tudósok, sportolók és művészek is. Sok átlagember, sőt a gettó felszabadítását követően egy nagyobb sírba került nagyjából 2000 halott is a holokauszt áldozatai közül. A sírhelyek örök időkre szólnak.

A temetőben 1904-ben nagyszabású átalakítás zajlott. A zsidó szimbólumok és a magyar népi motívumkincs elemeit egyesítő síremlékek, illetve a szertartási és kapuépület a szecesszió korának hazai géniusza, Lajta Béla (1873-1920) munkásságát dicséri. Egy évtizeden át ő irányította a temetőben folyó műszaki munkákat  is. 

Nem ő volt az egyetlen neves építész, aki mauzóleumot, kriptát vagy síremléket tervezett ide, Fellner Sándor, Quittner Zsigmond, Alpár Ignác, Hajós Alfréd és Vidor Emil nevét is említhetjük. 

Várkapura emlékeztető, középkori hangulatú fogadóépületet, fafaragásokat felidéző vaskapu

A szertartási épület inspirációs forrása a Betlehemben található Ráchel-sír volt. Egy kupolás, vas kapuzatú, négyzet alapú épület készült el, amelyhez egy mosdatóhelyiség is csatlakozott. A mosdatóhelyiségbe vezető ajtót befalazták, a vasajtókat és a berendezést elhordták, a Zsolnay díszítésű kupola pedig beomlott.

 

Itt végezték az elhunyt mosdatási rítusát (tahara), a keresztény temetőben a halottbúcsúztatás helye a ravatalozó. A taharaház az előírás szerinti tisztítás helye, nem ravatalozó, mert közszemlére nem lehet bocsátani a halottat, az elhunyt nyilvános megtekintése a zsidó hagyomány szerint a halott szégyenét jelentené. A teljes végtiszteletadást a hitközség részeként működő szervezet, a Chevra Kadisa (Szentegylet) végezte.  Pesten a Chevra Kadisa 1788-tól 1950-ig működött.

A temető évtizedeken keresztül magára hagyott volt, a természet és az ember is hatalmas pusztítást végzett rajta.

A 2002-ben teljes egészében műemlékké nyilvánított temető 2016-ban került a Nemzeti Örökség Intézetének kezelésébe.

Vázsonyi Vilmos Magyarország első zsidó származású minisztere volt, övé volt az igazságügyi tárca. Síremlékét Maróti Géza szobrászművész készítette el, megtalálható rajta Mózes táblája mint zsidó szimbólum, egy turulmadár mint magyar szimbólum, és megjelenik rajta az antikvitás is (vesszőnyalábok formájában), ami Vázsonyi magas pozíciójára utal.

A zsidóságon belül két nagy irányzat volt, az ortodoxok és a neológok. Illetve volt egy kis létszámú csoport a kettő között, a Status quo Ante. A neológ egy reformmozgalom volt a XIX. századi zsidóságon belül, a célja pedig a magyar társadalomba való betagozódás, az asszimiláció volt. Magyarul írtak, beszéltek, olvastak, az ortodox szokásokon is lazítottak. 

A Salgótarjáni utcai temető neológ temető, így fordulhat elő az, hogy a síremlékek képe sokszínűséget mutat, keveredik egymással a szecesszió, a klasszicista stílus, az art deco, a magyar és a zsidó népi motívumok, legalább annyi a magyar felirat, mint a héber, itt-ott még német nyelvű szövegekre is bukkanhatunk. A zsidó vallás nem engedi a figurális ábrázolást, az ember megjelenítése egyértelműen tilos. A tervezők azért becsempésztek bizonyos elemeket, ornamentális díszítést, állatábrázolásokat, amik bizonyos szimbolikát követve utalnak az elhunytra, emberi tulajdonságaikra. Itt már temetkezhettek egymás mellé a férfiak és a nők.

 

Alpár Ignác (1855–1928) tervezte 1903-ban, lovag Wechselmann Ignác (1828–1903) építész, építési vállalkozó és családja számára az egyik elegáns sírt. Az időtálló gránit és az ókori görög templomforma megidézése a halhatatlanságot és a gazdagságot egyszerre jeleníti meg.  

 

Kiss József (1843–1921) neves költő síremléke, amely Gárdos Aladár (1878–1945) szobrász alkotása, csak 1930-ban készült el, amelynek az előlapján található díszítése a nagy méretű babérkoszorú. Az utolsó temetés 2004-ben történt, ekkor Kiss József költő unokájának, Bauer Sárának (1917–2004) a holttestét helyezték el a családi sírban.

A szalámigyáros Herz család síremléke 

 

Zwack József, az Unicum gyár megalapítójának és feleségének sírja

Bacher Vilmos, a Rabbiképző nemzetközi hírű orientalista, rabbi-professzorának emléket állító sírja. Lajta Béla utolsó, magyar népművészeti elemek ihlette alkotását 1918-ban állították fel. 

 Fényes Adolf (1867-1945) festőművész egyszerű sírja.

Neve a magyar festészet aranykorához tartozik. A kecskeméti főrabbi fiaként induló művész a társadalom elesettjeinek ábrázolója volt, ám életének utolsó hónapjaiban maga is a kitaszítottság, a nélkülözés és az üldöztetés áldozatává vált.

Az emlékezés köve egy szép zsidó szokás, virág helyett teszik a sírokra, mert a virág elhervad, a kő viszont örökre megmarad.

Egyik ismert festménye a Testvérek (1906)

A turai kastélyt megépítő textilgyáros Schossberger família tagjai is ide temetkeztek.

Az úton haladva, időben egyre korábbi sírokkal találkozunk, a 19. század utolsó harmadában divatossá vált gránit obeliszkeket fokozatosan felváltják a kisebb, félköríves síremlékek. 

Textilgyáros Samuel F. Goldberger sír

Quittner Olga hattyús szarkofággal díszített sírja. Ő eredetileg szobrász volt, majd megélhetése miatt, később ortopédcipő-gyártással foglalkozott. A sírkő különlegessége, hogy egy szobrásznő, Kövesházi Kalmár Elza készítette.

Itt temették el Wahrmann Mórt, az Országgyűlés első zsidó képviselőjét, aki óriási munkát fektetett abba, hogy Pest, Buda és Óbuda Budapest néven egyesüljön. Nevéhez fűződik két vicces párbaj is. Az egyiket már idős korában, Herman Ottóval vívta, ám sikertelenül, mert egyikük (Wahrmann) már szinte vak volt, a másik (Herman) pedig süket. De kiállt az antiszemita párti Istóczy Győző ellen is, aki viszont előző éjjel annyira berúgott, hogy részegen jelent meg a párbajon, képtelen volt rendesen célozni. Wahrmann meg ugye nagyon rosszul látott. 

Quittner Zsigmond által 1893-ban tervezett mauzóleumot csak messziről fotózhattuk, mert a kijelölt útról letérni veszélyes a sírok leromlott állapota miatt. A sírboltra egy kör alakú, oszlopos építményt, tulajdonképpen egy gloriettet állítottak.

Budapest 1945-ös ostroma után ide temették át a budapesti gettó halottainak többségét, mintegy 2000 (más források szerint 2700) elhunytat, sokat közülük nem sikerült azonosítani. 

Mementó a gettó áldozatainak

A gettó áldozatainak tömegsírjában táblával jelölték a neveket

A sírkert legnagyobb méretű síremléke a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma, amelynek tervezője Weber Antal (1823–1889) építészmérnök volt. A magas, kétoldalt lépcsőkön megközelíthető síremlék az antik-görög előképek mellett a XIX. század nemzeti panteonjaira is hasonlít.

Hatvany-Deutsch József (1852–1913) a XIX. század végének egyik legsikeresebb vállalkozója, aki malomipari vállalkozásai után számos cukorgyár tulajdonosa lett a Kárpát-medencében, 1889-ben Hatvanban alapított cukorgyárat. A Deutsch család 1879-ben kapott nemesi, majd 1910-ben bárói címet. A nemesi és a bárói előnevüknek a Hatvany nevet választották. Hatvany-Deutsch gyermekei már a Hatvany nevet használták vezetéknévként elhagyva a család ősi nevét, a  Deutschot. 

A mauzóleumok sora, a kerítés mentén, ahol különféle építészeti stílusokat fedezhetünk fel.

Auspitz Mór-mauzóleum

 

Bródy József (aki a pesti Chevra Kadisa elnöke volt) és neje számára, Lajta Béla által készített fekete gránit síremlék egyszerre idézi az antik és a kora középkori körtemplomok alaprajzi megoldását. A Bródy-sír tömegformálása a XX. század eleji európai építészet jelentős műalkotása lett.

 

A  csepeli gyárkomplexumot alapító Weiss Manfréd és családja számára helyreállított falsírbolt

Guttmann Emil (1859-1926, nagykereskedő) és családja síremlékét két, szinte modern hatású hím oroszlán fogja közre a hatalom, bátorság és a jellem kifejezőjeként, középen pálma és fűzfa motívumokkal.

 

Sváb Jakab fiai és családjának síremléke, tervezője Lajta Béla (1910) A fekete gránitból készült mauzóleumot két allegorikus madáralak, sasok alkotta pár őrzi.

Ehrenfeld Antal historizáló mauzóleuma. Seenger Béla kőfaragó által épített sírkápolna, üvegmozaik kartonját Kölber Dezső alkotta.

Egy zsidó temetőben alapvető elvárás, hogy csak nagyon módjával fogják vissza a növényzet fejlődését. Itt van részünk vadregényességben, és málló kövek látványában, ahogy a természet visszaszerzi hatalmát a terület fölött.

Bejárható az egész temető a nyitvatartási időben, a kijelölt útvonalon. Olyan, mint egy rövid tanösvény, ahol nemcsak fák, hanem sírok is vannak.