Temetőben

Szinte minden héten kimegyek a temetőbe. Húz a szívem, három éve temettem el a szüleimet. Nem múlik a fájdalom. Viszek friss virágot, beszélgetek velük, rendbe teszem a sírt. Készítek pár fotót és itthon nézegetem a képeket, mintha ott lennék velük.

😢

Nagyon hiányoznak!

Nyitott szabadtéri történelemkönyv

A Fiumei Úti Sírkertbe legelőször egy vezetett sétán vettem részt, a Művész parcellák látogatása volt a cél. Nem a legszerencsésebb időt fogtuk ki, szemerkélt az eső, de a séta nem maradt el, szinte mindenki eljött, aki regisztrált. Ekkor ismerkedtem először a sírkerttel, ami már régóta tervbe volt véve. Azóta már voltam március 15-én, mikor nyitva voltak a mauzóleumok, láttam Kossuth Lajos, Deák Ferenc és Batthyány Lajos sírját, megkerestem Petőfi Sándort. Írtam is róla.

A sírkert a 19. század közepén Pest köztemetőjeként nyílt meg, majd a század végére Magyarország legrangosabb kegyeleti helyévé vált. A sírkert gondolatát, először Széchenyi István vetette fel 1843-ban. A temető nemzetünk nagyjainak emlékezete mellett az 1849 óta egymást váltó történelmi korszakok lenyomatát is őrzi, valójában egy nyitott szabadtéri történelemkönyv. 

 Pátzay Pál - Női szobor

Itt nyugszanak legnagyobb számban a magyar történelem és kultúra nagyjai, a síremlékek jelentős része művészettörténeti érték, híres építészek, szobrászok alkotása. Külön parcellát kaptak a művészek, a jakobinusok, az 1848-as és 1956-os forradalmak hősei, és hatalmas mauzóleum emlékeztet a pártállami idők halottkultuszára is. A gazdag növény- és állatvilágáról is ismert, arborétumnak is beillő nagy temetőkert 56 hektáron terül el. A páratlan sírkert, nemzeti emlékhely, az itt található sírhelyek védettek és nem felszámolhatóak. Egy bizottság dönt arról, hogy kik temethetőek ide. Ha valaki az itt eltemetett őse sírhelyébe szeretne temetkezni, azt dokumentumokkal alaposan alá kell támasztania, hogy valóban jogosult rá. 2016 óta áll a Nemzeti Örökség Intézete kezelésében, és fogadja látogatóit.

A Művész parcellában található sírok, és az útközben érintett sírok, amelyeket ezen a vezetett sétán láttam.

Jókai Mór 

(1825-1904)

Az író kívánsága szerint fejfáját a saját háza kapujának anyagából készítették. Kérése volt, hogy sírhantja felett ne legyen sírkő. Bár kiemelt helyre, a Nemzeti Sírkert árkádsorának végébe temették, méltó síremléket hosszú ideig nem kapott. 1924-ben tervpályázatot hirdettek egy valódi síremlék elkészítésére. A győztes Lechner Jenő építész és Füredi Richárd szobrász közös műve lett. 

A művészek alapkoncepciója egy körben futó oszlopsor volt, amely egy rózsakertet foglal magába. Az író szenvedélyesen szerette a rózsákat. A pillérek közé helyezett, ősmagyar életfadíszekre emlékeztető kőbokrok, az író mesés fantáziájára is rímelnek. 

A felirat, Jókai, Negyven év visszhangja című írásából származik, és a halhatatlanságról szól.

„Ami bennem lélek, veletek megy. Ott fog köztetek lenni mindig. Megtalálsz virágaid között, mikor elhervadnak; megtalálsz a falevélben, mikor lehull; meghallasz az esti harangszóban, mikor elenyészik, s mikor megemlékezel rólam, mindig arccal szemközt fogok veled állani.”

Laborfalvi Róza (1817-1886)

sírja távol Jókai Mórtól

Ady Endre (1877-1919)

1930-ban felavatott síremlékét Csorba Géza tervezte

Blaha Lujza (1850-1926)

A nemzet csalogánya, Jókai Mór nevezte el így. A Nemzeti Színház első örökös tagja. 1929-ben felavatott síremlékét Fülöp Elemér tervezte.

Szabó Lőrinc (1900-1957)

Eredetileg fából készült, 1995-ben avatták fel, Csóti Gábor alkotás. Az időjárásnak ellenálló műkőből készítették el újra 2011-ben.

Babits Mihály (1883-1941)

Síremlékét Ferenczy Béni: Apolló (1954) c. domborműve díszíti. 

Sírverse. „Nem az énekes szüli a dalt, a dal szüli énekesét.” /Babits Mihály/. Vele nyugszik felesége, Török Sophie (Tanner Ilona: 1895-1955), költő és írónő.

Móricz Zsigmond (1879-1942)

Jó barátja, Medgyessy Ferenc készítette (1952). Az emlékművön Móricz Zsigmond portrészobra körül regényeinek fontos alakjait, Nyilas Misit, Rózsa Sándort, a Tündérkert szereplőit, valamint az Úri muri jellegzetes szereplőit megjelenítő fríz található.

Várnai Zseni (1890-1981)

Zala György (1858-1937) szobrász

Ligeti Miklós alkotása

Munkácsy Mihály (1844-1900)

Bonn melletti szanatóriumban hunyt el. A magyar állam saját halottjának tekintette a világhírű festőt. Földi maradványait különvonat szállította Budapestre, a temetés ünnepélyes külsőségek között zajlott. A szóban forgó szobor 1911-ben került a festő sírja fölé. Alkotója, Telcs Ede elsősorban a fővárosi Vörösmarty téren látható szoborcsoportról ismert. A magyar géniusz, amint örökzöld babérkoszorút, az el nem múló dicsőség jelképét, tart Munkácsy sírhelye fölé. A sírt 2023-ban újították fel, Pákh Imre finanszírozásával.

Csontváry Koszta Tivadar (1853-1919)

Kerényi Jenő alkotása, 1967-ben került a helyére. Az alkotás másik példánya Pécsen került felállításra 1979-ben.

Krúdy Gyula (1878-1933)

Borsos Miklós alkotás (1963)

Kisfaludy Strobl Zsigmond (1884-1975)

Sírjára végrendelete szerint saját művének másolata került. 1978-ban került felállításra. A szobor eredetije 1927-ben készült. Az emlékmű, két egymás után eltávozott fiúgyermek sírjára készült, az anyagtól való elszakadást, a titokzatos, ismeretlen világba való eltávozást fejezi ki. "A csillagok felé"

Heltai Jenő (1871-1957)

Borsos Miklós alkotás (1969)

Kertész Imre (1929-2016)

A síremlék egy bronz oszlop, melyen egy nyitott ajtó látható. A síremléket a 2016-ban meghalt Kertész Magda elképzelései alapján Czakó Rita és Takács Máté szobrászművészek készítették (2019). A síremlék hátoldalán a „A szeretet megvált” idézet olvasható Kertész Imre egy feljegyzéséből.

Makk Károly (1925-2017)

Kerényi Imre (1943-2018)

Karinthy család

Karinthy Frigyes (1887-1938), Karinthy Ferenc (1921-1992), Karinthy Gábor (1914-1974)

Borsos Miklós alkotás

Faludy György (1910-2006)

Dr. Kuzsinszky Bálint (1864-1938)

Az aquincum szerelmese, a római kor kutatója, a Fóvárosi Múzeum megszervezője és első igazgatója. Sírhelye egy római kori szarkofág.

Radnóti Miklós (1909-1944)

Kosztolányi Dezső (1885-1936)

Ősze András alkotás (1986)

"Én nem tudom, mi történt vélem akkor,
de úgy rémlett, egy szárny suhant felettem,
s felém hajolt az, amit eltemettem
rég, a gyerekkor."
(Hajnali részegség)

József Attila (1905-1937)

Akit négyszer temettek.

A költőt először Balatonszárszón temették el 1937. december 5-én, 1942-ben került a Fiumei úti temető 35. parcellájába. 1959-ben áthelyezték a Munkásmozgami Pantheonba, majd 1994-ben került vissza korábbi nyughelyébe, ahol családja tagjaival együtt fekszik. A síron utolsó verse: Íme hát megleltem hazámat...

Brüll Adél, Léda (1872-1934)

 

                        "Hirdetni fogod: te akartad

                         S mindent, mi történt, te akartál

                         S hogy nálam is hatalmasabb vagy

                         S a Halálnál."

                        Ady Endre: Az asszony jussa

Csók István (1865-1961)

Csók István korán elveszített felesége számára készíttetett síremléket, ahová több, mint 30 év múlva követte őt. A síremlék gyönyörű nőalakja Csók egyik festményének (Thámár) vonásait idézi. Alkotója Szentgyörgyi István (1930)

Gerbeaud Emil (1854-1919)

A Gerbeaud család sírboltjának szobrán: Horvay János Krisztus ábrázolása, a fáradtan töprengő Krisztus látható.

 

Zsidó hagyomány, hogy a zsidó sírokra nem virágot tesznek, hanem kavicsot. A kő nem hervad el, nem úgy, mint a virág. Ezzel kifejezik, hogy a lélek örök.

Háromszori temetés

Batthyány Lajost 1849. október 6-án végezték ki Pesten golyó általi halállal, a mai Batthyány-örökmécses helyén álló Újépület udvarán. A halál azért változott kötél helyett golyó általira, mert a miniszterelnök az utolsó éjszakáján a feleségétől, Zichy Antóniától kapott tollkéssel megsebesítette magát, hogy ne tudják megalázni a bitófával. 

Az első temetéskor egy józsefvárosi plébános kérte a Rókus kórház igazgatóját, hogy a tetemet a ferencesek templomába vihesse. Az igazgatónak a test kiadatását szigorúan megtiltották, mert az osztrák hatalom terve az volt, hogy jeltelen sírba temessék Batthyányt. Ezért a városon kívüli, józsefvárosi temetőbe szállították a holttestet, de nem temették az újonnan kiásott sírgödörbe, hanem a halottaskocsival visszafordultak a városba. A ferencesek templomában már várták a szerzetesek, és az altemplom egyik kriptájába temették. Sírfülkéjét felirat nélküli márványlappal zárták le, de a kőlap belső felére a házfőnök rávésette a gróf azonosítására alkalmas szöveget: „1849 október 6-án az Úrban elhunyt G. B. L. Áldás és béke hamvaira.”

A kiegyezést követően lehetőség nyílt Batthyány újratemetésére. 1870-ben ünnepélyes keretek között átszállították a Fiumei Úti Sírkertbe, és újratemették egy egyszerű sírboltba. A temetőt 1849-ben nyitották meg, a miniszterelnöké volt az első igazán nagy síremlék.

A sír tervezésére kiírt pályázatot Schickedanz Albert nyerte meg. Az ő tervei alapján épült fel 1872 és 1874 között a mauzóleum neoreneszánsz stílusban. A síremlék anyagi források hiányában befejezetlen maradt. A síremléken az eredeti tervek szerint szobor is lett volna, sajnos ez sem valósult meg. Máig sincs köztéri szobra Batthyány Lajosnak Budapesten.

Az 1980 és 1990 években a sírboltot kétszer kirabolták

2000-ben restaurálták a mauzóleumot

A síremlékben helyezték el a Batthyány család több más tagját is.

Batthyány Lajos hároméves unokáját, Beniczky Leát (†1888)

feleségét, Zichy Antóniát (†1888)

leányát, Beniczkyné Batthyány Ilonát (†1929)

végül fiát, Batthyány Elemért (†1932).

„Kockáztathatunk mindent a Hazáért, de a Hazát kockáztatni semmiért nem szabad.”

 A  „haza bölcse”, Deák Ferenc (1803−1876) a Fiumei Úti Sírkert egyik mauzóleumában nyugszik.

A Magyar Tudományos Akadémia oszlopcsarnokában ravatalozták fel, ahol Erzsébet királyné is lerótta kegyeletét, a kiegyezést ellenző Kossuth Lajos pedig békéltető mirtuszágat küldött. Innen indult a több ezer fős gyászmenet.

A síremléket Gerster Kálmán tervezte eklektikus stílusban, akárcsak a Kossuth Lajos mauzóleumot húsz évvel később. 1879 és 1882 között készült el, és 1887-ben avatták fel.

Kiss György - Gyászoló Géniusz (1881)

Ez volt az első egyben kiöntött nagy magyarországi ércöntvény, amelyet a Schlick-gyár Váci úti telepén készítettek, ami azt is jelentette, hogy ilyen volumenű szobrok öntésével már nem kellett külföldi műhelyt megbízni.

Deák Ferenc szarkofágját Stróbl Alajos készítette, azonban 1945-ben megsemmisült, a helyén jelenleg egy egyszerű mészkőkoporsó áll.

 

Székely Bertalan kapott megbízást a mauzóleum freskóinak elkészítésére. Az elkészült freskók tönkrementek. Az ő tervei alapján készült Róth Miksa mozaikképek kerültek a freskók helyére.

Fortitudo: Erő, bátorság

Prudentia: Ismeret, tudás

Justitia: Igazságosság, méltányosság. 

Ezen a képen maga Deák Ferenc is látható.

Temperantia: Mértékletesség, önuralom