19. századi remekmű

Tegnap megcsodálhattam a Magyar Tudományos Akadémia dísztermét, egy kamarazenei koncert jóvoltából. 

Díszterem 

A 19. századi építészet, épületszobrászat és falfestészet kiemelkedő alkotása. 

30 méter hosszú és 17 méter széles. 300 fő befogadására alkalmas. 150 éve biztosít helyet az Akadémia közgyűléseinek, ünnepélyes eseményeknek, konferenciáknak, tudományos előadásoknak, koncerteknek.

Kazettás mennyezet, a karzat korlátjain sorakozó kariatidák, salzburgi vörös márványoszlopok, aranyozott korinthoszi oszlopfők, Lotz Károly falképei.

Lotz Károly freskóiért rajongok. (Külön címkézve is van, amit eddig láttam.)  Ekkor már Lotz a Mintarajztanoda tanára volt, a tanítványait is bevonta a munkába. A falképek secco technikával készültek, azaz száraz falfelületre vitték fel a festéket.

Schickedanz Albert tervei alapján, 1887-ben készült el a díszterem belsőépítészeti dekorációja, 16. századi itáliai reneszánsz stílusban.

Az Akadémia a falképek elkészítésére több festőt is felkeresett, Munkácsy Mihályt (Ő már nagyon elfoglalt volt ebben az időben), Benczúr Gyulát, Liezen-Mayer Sándort. Végül Lotz Károly volt aki új ötlettel állt elő és őt választották.

Lotz Károly 1888-ban elkészült triptichonja (háromosztatú képe), 

a középkori művelődés nagy alakjait örökíti meg.

Szent István, intelmeinek kéziratát nyújtja át az előtte térdre ereszkedő fiának, Imre hercegnek, mellette Gellért püspök.

Könyves Kálmán jobbjában az első törvénykönyvét tartja, bal kezével a lépcső alján leboruló nőre mutat, akit a boszorkányság vádjával a hóhér a máglyához akar hurcolni. A király tiltó mozdulata a boszorkányperek megszüntetéséről való törvénycikkre utal. A képen feltűnik még Árpád-házi Szent Margit, IV. Béla lánya, Rogerius, a tatárjárás krónikáját megörökítő írója, és Kálti Márk a Képes krónika feltételezett szerzője.

Nagy Lajos lovagkirály, az irodalom és művészet pártfogója, az általa alapított pécsi egyetem épületének modelljét vizsgálja. Háttérben Szent László király nagyváradi - rég elpusztult - lovasszobra áll. Jobb felől középkori krónikásaink csoportosulnak, közöttük Anonymus ősz szakállú főpap alakjában, valamennyien a lépcsőre terített subáján ülő öreg földműves szavát hallgatják.

Az újkori művelődés nagy alakjait megörökítő hármaskép 1891-ben készült

Mátyás király ül trónszéken, mögötte az a Firenzében készült falikárpit, amely Mátyás idejében került Budára, jelenleg a Magyar Nemzeti Múzeum őrzi. Háttérben udvarának humanista tudósai és művészei. Jobb felől az itáliaiak, Filippino Lippi firenzei festő, két történetíró, Antonio Bonfini, Pietro Ranzano, közöttük Galeotto Marzio humanista. Bal felől, Vitéz János, esztergomi érsek, Janus Pannonius, Bakócz Tamás érsek és bíboros.  

Bal oldali képen, Pázmány Péter esztergomi érsek és bíboros, mögötte Telegdi Miklós pécsi püspök és Káldi György jezsuita bibliafordító, előtérben Werbőczy István törvényalkotó. A lépcsőn ülő férfi Károli Gáspár protestáns bibliafordító.

A loggián a gyulafehérvári akadémiát alapító Bethlen Gábor, és a sárospataki iskolát életre hívó Lorántffy Zsuzsanna.

Jobb oldali képen Zrínyi Miklós a főalak, a lépcsőn Balassi Bálint halad lefelé, jobbról II.Rákóczi Ferenc, Mikes Kelemen. A festményeken kevés női alak található, itt a loggián Pekry Lőrincné Petrőczi Kata Szidónia költőnőt ábrázolta.

(A képek alakjait a teljesség igénye nélkül soroltam fel, csak a számomra ismertebbeket.)

Lotz Károly és tanítványai festették 1887-ben a mennyezet két nyolcszögletes keretébe foglalt allegorikus kompozíciót és az ablakok feletti ívmezőkben a tudományokat jelképező alakokat.

Költészet allegóriája

A tudományt jelképező allegória

 Az ablakok felett sorakozó képekért Lotz nem kért díjat

Természettudományok

Mennyiségtani tudományok

Szépirodalom

Történettudományok

 Jog és államtudományok (Már az emelvény mellett volt, így nem fértem hozzá)

2025-ben zajlott a legutóbbi rekonstrukciója, újból eredeti pompájában ragyog. A koncerten volt miben gyönyörködni.

A feltárások során kiderült, hogy a díszterem közepén lévő csillár felfüggesztése helyén egy díszítőfestéssel eltakart koronás Kossuth címer található. Ezt az 1950-es években történt mennyezeti felújítás során festették le, most előhozható volt az eredeti festés.  

Ami nagyon tetszik, hogy előzetes regisztrációval részt lehet venni a programokon.

Az év kuriózuma számomra, eddigi bejegyzéseim az épületről és a kiállításokról>>>>

https://nora-bora-nora.blogspot.com/2026/01/200-ev.html 

https://nora-bora-nora.blogspot.com/2026/01/borura-deru.html 

https://nora-bora-nora.blogspot.com/2026/01/az-akademia-kincsestara.html 

Épületek bűvöletében

Sétálgattam, csak úgy céltalanul erre-arra. Volt amit már ezerszer láttam és volt új felfedezés is. Kiindulópont a Széchenyi tér volt, innen jól látni a Gresham-palotát

Bazilika felé

Sas utcán állítólag 9 műemlék épület található. 

Sas utca 20-22. sz. épülete 

Nemzeti Kommunikációs Hivatal működik benne

Az erkélyt egy kariatida és atlantida tartja. A kariatida oszlop helyett alkalmazott nőialak. Az atlantida, Atlaszról elnevezett, izmos férfialak, aki a vállán tartja az épületet. A görög mitológiából származik, ahol Atlasz az égboltot tartotta. Talán Róna József (1863–1939) magyar szobrász alkotásai, nem találtam egyértelmű bejegyzést hozzá. Itt Pesten gyönyörűeket lehet találni belőlük.

A Sas utca 16. sz. alatti házat Ray Rezső építész tervezte. Dr. Koller Gyula gyermekorvos és családja részére épült 1890-91-ben. 1924-ben átalakították A megrendelő tulajdonos a Kispesti Textilgyár Rt., mely a lakóház földszinti részén áruházat nyitott. 1928-ra már 17 textil lerakat, illetve ügynökség volt az utcában. 1938-ban újabb átalakítást végeztek. 

Jelenleg is ruházati üzlet működik benne

Hercegprímás utcában a Szakorvosi rendelőintézet épületén

Makoldi Sándor Gyula: Szent Kozma és Szent Damján (1998)

Az orvosok és sebészek védőszentjei.

Itt olvashatsz róluk>>>>

https://hu.wikipedia.org/wiki/Szent_Kozma_%C3%A9s_Damj%C3%A1n

Szecessziós csoda

Budapest ikonikus sétálóutcájában, a Váci utca 9. szám alatt egy igazi gyöngyszem bújik meg. Valamikor Philanthia virágüzlet működött itt.

Még karácsony előtt fotóztam a kirakatát, akkor épp karácsonyi jellegű tárgyakat árultak. Most, hogy megint arra jártam a tavaszra, húsvétra rendezték át a kirakatot. Legközelebb lefotózom, hogy milyen lett. :))

Az üzlet Kőrössy Albert Kálmán építész tervei alapján készült 1904-1906 körül. A boltnak otthont adó, Nákó-házat Hild József tervezte, de az üzletnek a szecessziós külső-belső kialakítása Kőrössy munkája.

Valódi ritkaság, hogy Kőrössy által megálmodott eredeti belső teret is láthatunk. Az ajtó, az oldalsó falakon a két nagy olajfestmény, a falburkolat, a vörös bársonyhuzatú kanapé, a kasszapult és a márványkandalló  

 

A falképek az eredeti enteriőr részei, Márk Lajos, korának egyik „sztárja” festette őket. 

 

Az 1867-ben született festőművész és grafikus Budapesten, Münchenben és Párizsban is a legnevesebb festőiskolákban tanult, Benczúr Gyula is volt a mestere. Hosszú éveket töltött az Amerikai Egyesült Államokban, ahol elismert és sikeres portréfestőként tartották számon. Sok hírességet és államférfit megörökített Wilson amerikai elnöktől kezdve Bajor Gizin át I. Ferencz Józsefig. Budapesten is benne volt a művészeti élet sűrűjében, barátai voltak a korabeli írók és költők, Mikszáth Kálmán, Molnár Ferenc, Heltai Jenő.

Az utcafronton a Philanthia felirat fölötti vörösréz rózsafejek is egy évszázada ott vannak. (Philanthia jelentése virágszeretet.)

 

A Philanthia első tulajdonosa Huszár Józsefné Szabó Jozefa volt, és az üzlet kezdettől kulturális szerepet is betöltött a virágárusítás mellett. A Magyar Nők Közművelődési Köre rendszeresen itt tartotta művészeti zsúrjait, valamint képzőművészeti kiállításoknak is teret biztosított. Nemcsak belvárosi hölgyeknek és színésznőknek készültek itt virágköltemények, de 1916-ban a királyi pár koronázása alkalmából a Philanthia kötötte Zita királyné virágcsokrát is.

Legenda vagy valóság, hogy hátul a Muskátli Presszó volt, egy helyre nyílt a hátsó kijáratuk, ahol egy bordélyház működött. Anno hosszú idő volt megkötni egy csokrot, addig volt, aki helyet foglalt itt a kanapén, és volt, aki hátrament. Nagyon sok minden arra utal, hogy ez egy valós történet.