Szigligeti hangulat

 Imádom a Balatont, most Szigligeten töltöttünk pár napot.

Csodás Ófalu nádtetős házai 

 

 

Az Ófaluban a házak 80 százaléka nádtetős, nincs még egy ilyen hely a Balatonnál.

Magával ragadó végtelen nyugalom szeptember végén.

Mozi

Az Apolló mozi ikonikus épülete Debrecenben

Ez egy 135 éves épület, az 1890-es években épült, melyet nemrég újítottak fel. 1912-ben alakítottak itt ki mozgóképszínházat.

Diákkorom kedvelt helyszíne, akkoriban sokat jártunk moziba a barátnőmmel. Ezek a kerek kirakatok, melyben az aktuális filmeket reklámozták, már akkor is megvoltak. Mennyi jó filmet láttunk itt, nem volt divat a popcorn és a kóla. Huuu, de régen voltam moziban!

Tetszik ez a zöld szín

 Falfestményen

 

Védett műemlék épület

Felújították a Magyar Nemzeti Bank Szabadság téri Székházát, 2021-2025, a környező park rendbetétele van hátra, ahogy láttam. Gyönyörű lett, bár csak kívülről csodálhattam meg. 

Az MNB Székház épülete eredetileg az Osztrák-Magyar Bank budapesti fiókintézeteinek székházaként épült 1902-1905 között, Alpár Ignác tervei alapján, eklektikus, neobarokk stílusban. 

A Magyar Nemzeti Bank 1924-ben jött létre, stabilitást hozva az első világháborút követő gazdasági helyzetben. Az épület 1976 óta védett műemlék. 

 

Az első emeleten relief húzódik. A reliefek a következő jeleneteket rögzítik: ércolvasztás és nemesfémrudak öntése, pénzverés, papírpénzek metszése és sajtolása, papírpénzek rajzolása és jelzése, művészetek, tudomány és ötvösművészet, állattenyésztés-földművelés, ipar, kereskedelem, középkori bank és ércbányászat.

A főbejárat felett látható erkélyt Tóth István kőszobrai őrzik.

 

Az MNB emblémája, nőalakos szoborcsoport Róna József alkotása (1904)

Egy női alak oldalán egy fiúval, bőségszaruval, búza kévével és fogaskerékkel

 

Remélem lesz lehetőségem megnézni belülről is, már nagyon várom, különösen a Róth Miksa üvegablakok miatt!

Az épület mellett a Hold utcában a múltkorában már megcsodált Államkincstár épülete.

>>>>>https://nora-bora-nora.blogspot.com/2024/02/meses.html

Svábhegyi részlet

A Jókai-kertbe menet felfigyeltem egy szép épületre, mint kiderült,  a Jókai Mór Általános Iskola és Német Nemzetiségi Általános Iskola épülete, melyet 1858-ban alapítottak. Maga Jókai is támogatta anyagilag.

Jókai születésének 175. évfordulójára elkészült a Diana park. Az iskola előtt kialakított Jókai agóra és szoborkompozíció.

Párkányi Raab Péter szobrászművész alkotása az Eleőd Ákos tervezte építészi környezetében lett elhelyezve. Téglából készült, íves ülőpad egyik oldalán az idős Jókai bronzszobra, a másik oldalán a mai iskolás gyermek térdelő alakja látható.
(2000)

Istenhegyi Szent László templom

Svábhegyi világháborús emlékmű

Belatiny Hadzsy Duci (Flóra) szobrászművész alkotása (1932)

Akár egy velencei palota

Félidő címmel, a másodéves képzőművészek kiállítása a Magyar Képzőművészeti Egyetemen a Feszty Árpád Műteremházban zajlott, mely szomszédos az Epreskerttel. Maga a ház is lenyűgöző,  a velencei paloták mintájára épült

Jókai Mór és a Feszty házaspár epreskerti villájában a 19. század végének leglátogatottabb művészeti szalonja működött, a házban szinte mindenki megfordult, aki a művészeti, kulturális vagy politikai életben akkortájt számított. 

Jókai Mór és Laborfalvi Róza 38 évig tartó házassága, Laborfalvi Róza 1886-ban bekövetkezett halálával ért véget. Ezt követően Jókai Mór fogadott unokájával, Jókai Rózával (Laborfalvi Róza előző házasságából származó unokájával, akit az író a nevére vett) költözött össze. Róza 1888-ban Fiumében feleségül ment a nagyapja által is kedvelt Feszty Árpád festőművészhez. Jókai Róza  minél előbb fel akarta számolni Jókai gyászát, ezért felfüggesztette művészeti tanulmányait (rajzot tanult Párizsban, majd Münchenben), hazatért, és az volt a terve, hogy egy irodalmi-művészeti szalont alakít ki Jókai körül. 

Feszty Árpádnak 1890-ben jutányos áron utalták ki az epreskerti telket, hogy műteremét felépítse. A kor városfejlesztési elképzelése az volt, hogy az új Műcsarnok és a Mintarajztanoda környékén, az Epreskertben egy művésznegyedet alakítottak volna ki, ahol az alkotók alacsony áron lakhelyekhez és egyben modern műtermekhez jutottak volna. A terv azonban meghiúsult, mert sok művész – például Lotz Károly – visszalépett a házépítéstől, miután villájuk árát az olcsó telek ellenére sem tudták finanszírozni. A terveket Feszty Gyula építőmester, a festő fivére szignálta.

Jókai és Fesztyék viszonya 1899-ben megromlott, miután az író feleségül vette az akkor 20 éves Nagy Bella színésznőt. Így az író elköltözött, majd a házaspár eladásra szánta az ingatlant. 1908-ban a művészvillát középületté építtették át a Vágó testvérek tervei szerint. A Vágó fivérek magyaros szecessziós stílusban alakították át a házat. 1909-ben ebben az épületben nyílt meg a Petőfi-ház, amely első ízben tárta a közönség elé a Petőfi-relikviákat. 

A II. világháború után az épületet Kaesz Gyula tervei alapján átalakították, ekkor bontották le a Vágó testvérek által tervezett csúcsíves részt is. A villa az 1990-es évektől a Magyar Képzőművészeti Egyetem (akkor még Főiskola) epreskerti műtermeinek egyikeként működhetett tovább.

Sajnos a belső tér már nem tükrözi a régi időket.....