Védett műemlék épület

Felújították a Magyar Nemzeti Bank Szabadság téri Székházát, 2021-2025, a környező park rendbetétele van hátra, ahogy láttam. Gyönyörű lett, bár csak kívülről csodálhattam meg. 

Az MNB Székház épülete eredetileg az Osztrák-Magyar Bank budapesti fiókintézeteinek székházaként épült 1902-1905 között, Alpár Ignác tervei alapján, eklektikus, neobarokk stílusban. 

A Magyar Nemzeti Bank 1924-ben jött létre, stabilitást hozva az első világháborút követő gazdasági helyzetben. Az épület 1976 óta védett műemlék. 

 

Az első emeleten relief húzódik. A reliefek a következő jeleneteket rögzítik: ércolvasztás és nemesfémrudak öntése, pénzverés, papírpénzek metszése és sajtolása, papírpénzek rajzolása és jelzése, művészetek, tudomány és ötvösművészet, állattenyésztés-földművelés, ipar, kereskedelem, középkori bank és ércbányászat.

A főbejárat felett látható erkélyt Tóth István kőszobrai őrzik.

 

Az MNB emblémája, nőalakos szoborcsoport Róna József alkotása (1904)

Egy női alak oldalán egy fiúval, bőségszaruval, búza kévével és fogaskerékkel

 

Remélem lesz lehetőségem megnézni belülről is, már nagyon várom, különösen a Róth Miksa üvegablakok miatt!

Az épület mellett a Hold utcában a múltkorában már megcsodált Államkincstár épülete.

>>>>>https://nora-bora-nora.blogspot.com/2024/02/meses.html

Svábhegyi részlet

A Jókai-kertbe menet felfigyeltem egy szép épületre, mint kiderült,  a Jókai Mór Általános Iskola és Német Nemzetiségi Általános Iskola épülete, melyet 1858-ban alapítottak. Maga Jókai is támogatta anyagilag.

Jókai születésének 175. évfordulójára elkészült a Diana park. Az iskola előtt kialakított Jókai agóra és szoborkompozíció.

Párkányi Raab Péter szobrászművész alkotása az Eleőd Ákos tervezte építészi környezetében lett elhelyezve. Téglából készült, íves ülőpad egyik oldalán az idős Jókai bronzszobra, a másik oldalán a mai iskolás gyermek térdelő alakja látható.
(2000)

Istenhegyi Szent László templom

Svábhegyi világháborús emlékmű

Belatiny Hadzsy Duci (Flóra) szobrászművész alkotása (1932)

Akár egy velencei palota

Félidő címmel, a másodéves képzőművészek kiállítása a Magyar Képzőművészeti Egyetemen a Feszty Árpád Műteremházban zajlott, mely szomszédos az Epreskerttel. Maga a ház is lenyűgöző,  a velencei paloták mintájára épült

Jókai Mór és a Feszty házaspár epreskerti villájában a 19. század végének leglátogatottabb művészeti szalonja működött, a házban szinte mindenki megfordult, aki a művészeti, kulturális vagy politikai életben akkortájt számított. 

Jókai Mór és Laborfalvi Róza 38 évig tartó házassága, Laborfalvi Róza 1886-ban bekövetkezett halálával ért véget. Ezt követően Jókai Mór fogadott unokájával, Jókai Rózával (Laborfalvi Róza előző házasságából származó unokájával, akit az író a nevére vett) költözött össze. Róza 1888-ban Fiumében feleségül ment a nagyapja által is kedvelt Feszty Árpád festőművészhez. Jókai Róza  minél előbb fel akarta számolni Jókai gyászát, ezért felfüggesztette művészeti tanulmányait (rajzot tanult Párizsban, majd Münchenben), hazatért, és az volt a terve, hogy egy irodalmi-művészeti szalont alakít ki Jókai körül. 

Feszty Árpádnak 1890-ben jutányos áron utalták ki az epreskerti telket, hogy műteremét felépítse. A kor városfejlesztési elképzelése az volt, hogy az új Műcsarnok és a Mintarajztanoda környékén, az Epreskertben egy művésznegyedet alakítottak volna ki, ahol az alkotók alacsony áron lakhelyekhez és egyben modern műtermekhez jutottak volna. A terv azonban meghiúsult, mert sok művész – például Lotz Károly – visszalépett a házépítéstől, miután villájuk árát az olcsó telek ellenére sem tudták finanszírozni. A terveket Feszty Gyula építőmester, a festő fivére szignálta.

Jókai és Fesztyék viszonya 1899-ben megromlott, miután az író feleségül vette az akkor 20 éves Nagy Bella színésznőt. Így az író elköltözött, majd a házaspár eladásra szánta az ingatlant. 1908-ban a művészvillát középületté építtették át a Vágó testvérek tervei szerint. A Vágó fivérek magyaros szecessziós stílusban alakították át a házat. 1909-ben ebben az épületben nyílt meg a Petőfi-ház, amely első ízben tárta a közönség elé a Petőfi-relikviákat. 

A II. világháború után az épületet Kaesz Gyula tervei alapján átalakították, ekkor bontották le a Vágó testvérek által tervezett csúcsíves részt is. A villa az 1990-es évektől a Magyar Képzőművészeti Egyetem (akkor még Főiskola) epreskerti műtermeinek egyikeként működhetett tovább.

Sajnos a belső tér már nem tükrözi a régi időket.....

Régi - új

Debreceni Városháza séta, ahol megtekinthettük a réginek nevezett  városházánkat, mely az elmúlt évben teljesen megújult. A 16. század közepe óta működik itt a város közigazgatása. A szomszédos épületekkel összekötött, sokszorosan átépített és tűzkárt is szenvedett épületegyüttest 1839-ben lebontották.

1843-ban adták át, a Ságody József kamarai mérnök tervei szerint épült klasszicista stílusú épületet, aki Povolny Mihály elképzeléseit gondolta tovább.

Az egyemeletes városházát 1888-ra kinőtte a város, így átalakították, leegyszerűsített feljárót kapott, az addig nyitott árkádsorát fallal és ablakkal lezárták, mögötte üzlet helyiségeket kialakítva. 

A szomszédos adóhivatal épületével függőfolyosóval kötötték össze, amit  „sóhajok hídjának” is hívnak, a legenda szerint az adóhivatalba menet, az emberek már akkoriban is nagy sóhajtozás közepette jutottak el. Nemes egyszerűséggel a hozzátoldott épületekbe az átjárást általában így oldják meg, amit sóhajok hídjának hívnak mindenütt.

Állítólag itt is terveznek valamiféle parkosítást..... Hurrá! :))

Belülről a sóhajok hídja

A bejárat átkerült az árkádok melletti bal oldalra, ahol régen a Tourinform iroda volt. Itt most van egy elegáns recepció és egy kis váró szoba.

 A recepció fölötti szép címerünk

 A nagy bejárati kapu kilincse

A fogadó csarnok szépséges oszlopsorai között Debrecen város makettje fekszik az üvegjárda alatt.

Nagyerdőtől a repülőtérig minden kiemelt városrész megtalálható a maketten

 Itt a Nagyerdő, fürdő, egyetem

 Lépcsőfeljáró az emeletre

Az egész épület korszerű, modern és elegánsan egyszerű

Nagy tanácsterem, Simonffy-terem

 

Különleges csillár, belevésve körben,

„Debrecen városának hasznára, javára, megmaradására.”, 

mely a főbírói eskü szövege

 Alpolgármesteri hivatalok előtere

1849-ben az épületben lakott Kossuth Lajos a családjával, s itt volt a Honvédelmi Bizottmány hivatala is.  

 Könyvtár szoba 

Ahogy olvastam a teremnek lesz majd nyitvatartási ideje, ugyanis a Méliusz Juhász Péter Könyvtár fiókkönyvtáraként fog funkcionálni.

A falon a polgármesterek képei

 Kivétel a polgármesterek között

Kossuth pohara

Kis tanácsterem (Kossuth-terem), ahonnan bepillanthattunk a polgármesteri szobába is, ezek a szobák szolgáltak lakhelyül Kossuth Lajos és családja számára.

Simonffy Imre

1851- jegyző, 1858- városi tanácsos Debrecen városánál. 1867- a város főkapitánya, 1875 - 1892. polgármestere. 

Bejárat a polgármesteri szobába a titkárságon keresztül

A „titkos levéltár”- ban őrizték a magyar Szent Koronát a menekítése közben. Ma egyszerű irodaként funkcionál.

A japán kultúrával találkozni mindig nagy öröm számomra

Szamuráj páncél (Joroi kabuto)

Kilátás a belső udvarra

A korábbi évszázadokban az udvar végén börtön működött. 

A felújítás során felfedeztek egy régi kutat is.