Magyar írásbeliség múltja

Magyar Nemzeti Levéltár

A Bécsi kapu téri épületben őrzik az államhatalom, a jogszolgáltatás, a központi kormányszervek és intézmények, az egyesületek 1945 előtt keletkezett iratanyagát, valamint számos híres család iratait. A hatalmas iratanyag legértékesebb része a több mint százezer, 1526 előtt keletkezett oklevelet magában foglaló középkori gyűjtemény, amelynek legrégebbi darabja a veszprémvölgyi apácamonostor 1109-ből származó alapítólevele.

Pauler Gyula volt, aki szorgalmazta egy önálló levéltári épület felépítését. 1912-ben Pecz Samu műegyetemi tanár kapott erre megbízást, aki  egy romantikus, historizáló stílusú épületet tervezett. (Legismertebb alkotása a Vámház körúti vásárcsarnok.) 1913-ban indult meg az építkezés, azonban az első világháború megakadályozta a befejezést. Klebelsberg Kunó kultuszminisztersége idején fordulat állt be. 1923-ban, Csánki Dezső főigazgatósága alatt költözhetett be a levéltár ebbe a csodás palotába. Ezek a bejárat melletti táblák rájuk emlékeznek.

 

A díszes tetőcserepek a pécsi Zsolnay gyárban készültek. A várfal felőli oldalra egy torony került, mely a központi fűtés kéményét rejtette magában. 1945 telén, Budapest ostromakor az épület és a torony súlyos sérüléseket szenvedett, így utóbbit már nem állították helyre. Talán a Hauszmann program keretében helyreállítják a toronnyal együtt az épületet, bár ez nem biztos még, mert több beruházás halasztva lett.

Klebelsberg elképzeléseinek megfelelően alakították ki a gazdag belső díszítést.

Körben a falakon fontos történelmi jeleneteket ábrázoló freskók három emeleten keresztül, Dudits Andor festőművész munkái.

Szent Koronát tartó angyal

 

Az első emeleti freskók a független magyar állam középkori történetének fontos pillanatait jelenítik meg.

Tanácsterem

 

Mátyás király budai könyvtárában

 

Grassalkovich Antal, a Magyar Kamara elnöke, aki az európai hírű gödöllői kastély építtetője volt. A képen Johann Lukas von Hildebrandt építésszel beszélget a kastély előtti kertben.

A második emeleten található többi freskón a 17–18. század politikai és kulturális életének további jelentős személyiségei láthatók.

A történelmi Magyarország városainak címerével díszített színes üvegablakok Róth Miksa művészetét dicsérik. A második világháborúban a főigazgató levitette a pincébe, így megmenekültek a pusztulástól. Róth Miksa közreműködött a falak és mennyezetek ornamentális díszítésében, illetve egyes fém díszítőelemek tervezésében is. Ez utóbbi kivitelezését Jungfer Gyula végezte.

 Debrecen címere :))

 

A harmadik emeleti freskók a nemzet történelmében jelentős szerepet játszó 19. századi alkotásokat mutatják be, a Lánchidat, a Nemzeti Múzeumot, az Operát vagy az Üllői úti klinikát. 

Kutatóterem

A folyosókon kisebb méretű szoborcsoportokat csodálhatunk meg.

Még most jártam itt először március 15-én. Mesés az épület. 

Fantasztikus, hogy itt a gyerekeket, felnőtteket milyen sok érdekes programmal várják város szerte a nemzeti ünnepen. Mennyivel több élmény, információ ér egy fővárosi gyereket!

Vajon mikor...?

Sajnos még mindig ilyen állapotban van az Iparművészeti Múzeum az Üllői úton

A magyar szecessziós építészet remekműve, 1893 és 1896 között épült Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei szerint. Az épület külső burkolatán és a tetőn végigfutó pirogránit technológiát Lechner Zsolnay Vilmossal közösen fejlesztette és próbálgatta. Az épületet a millenniumi rendezvények záróakkordjaként Ferenc József osztrák császár és magyar király avatta fel 1896-ban.

Első főigazgatója, Ráth György (1828–1905) volt. Csak a gyönyörű Zsolnay cserepes kupola kandikál ki a köré vont drapéria mögül.

A múzeum 2017-ben zárt be rekonstrukciós munkálatokra hivatkozva. Azt olvastam, hogy ebben az évtizedben nem fog elkészülni, mivel nem áll rendelkezésre hozzá az anyagi forrás. 

Sajnos sosem jártam benne. 

Vajon lesz-e lehetőségem még látni...?

Napsütéses vasárnap

A Várnegyedben mindig találok új témát....

Innen kitiltanám az autókat!

Sok országban az óvárosban tilos gépkocsival behajtani.

Szarvas a bejáratban.....

Tavaly nyílt Budán a Bem József téren egy ötcsillagos luxus hotel, a Kimpton Bem. A bejárati ajtaja keltette fel a figyelmemet, így utánanéztem az épületnek.

Eredetileg egy 1840-ben épült budai magtár és egy kincstári sütöde állt ezen a területen, ezt 1849-ben vette birtokba az osztrák sereg, majd a dualizmus idején laktanyává alakították, és felépítették hozzá a Radetzky-laktanyát.

1897-ben épült fel a Benedicty József és Neuschloss Károly által tervezett laktanya, melyből mára csak a díszes neoreneszánsz homlokzat maradt meg. Az I. világháború alatt hadikórházként működött, ahol Fedák Sári is önkéntes ápolónőként szolgált. Majd borzalmak helyszíne lett az épület. A német megszállás idején először a Gestapo, később a Nyilaskeresztes Párt Halálfejes Légiója használta bázisként. A háború után az ÁVH költözött be az egykori laktanyába. A rendszerváltás idején az MDF budapesti pártszékháza lett. Később a párt kiköltözött az épületből. A ház romlásnak indult, a felújításával sem foglalkoztak.

A Bem Kimpton Hotelt és a mellette lévő Bem Center irodaházat a 3H Építésziroda tervei alapján újították fel, és 2024-ben adták át. A hotel belső tereit a holland dizájner, Marcel Wanders keltette életre. 

Nekem nem sokat mondott a Kimpton név, így annak is utánanéztem. Bill Kimpton 1981-ben alapította a butikhotel koncepcióját az Egyesült Államokban. Minden szálloda az adott helyszín egyedi kultúráját és karakterét tükrözi. Több világvárosban és üdülőhelyen találkozhatunk velük.