Fejedelmi Kincstár

Meglepődve vettem észre, hogy nem írtam még a Hajdúszoboszlón található Bocskai Múzeumban kiállított Bocskai-korona másolatáról. Rájöttem, hogy 2021-ben néztem meg, abban az időben ritkán blogoltam, családi tragédiák miatt. Közben felépült egy új épületszárny a Fejedelmi Kincstár, melyet 2021-ben adtak át. A hajdúkat Szoboszlóra telepítő Bocskai István erdélyi fejedelem koronájának és jogarának a nemes és hiteles másolatai találhatóak itt.

Ez az egyetlen korona, amellyel erdélyi fejedelmet magyar királlyá koronáztak, bár ezt csak a történészek egy része fogadja el.

 Bocskai István (1557-1606)

 

Bocskai Istvánt nem koronázták meg hivatalosan magyar királlyá, ehelyett 1605. november 10-én a rákosmezei török táborban kapta meg I. Ahmed szultántól a koronát, amit a nagyvezír, Lala Mehmed adott át neki.

 

Az újkori magyar koronázási koronákból kettő maradt fenn. Az egyik a Szent Korona, amit 2000-óta az Országházban őriznek. Egy kevésbé ismert másik koronánk, a Bocskai-korona, amelynek hű másolata a hajdúszoboszlói Bocskai Múzeumban található. 

Az eredeti korona a bécsi Hofburg Schatzkammerben, a császári kincstárban látható. Az eredeti korona háromféle aranyból készült, a diadém és az úgynevezett kupola együttes súlya 1757 gramm, a drágakövek száma 486, rubin, smaragd, spinell, ametiszt, türkiz és igazgyöngy. Bizánci, török, vagy perzsa műhelyben is készülhetett.

A másolaton, több mint húsz ötvös dolgozott két éven keresztül, dr. Takács József ötvösmester vezetésével.  

A másolat az eredetivel egyező anyagból készült, a drágakövek és az igazgyöngyök is valódiak. Az egyetlen kivétel a három centiméteres smaragd csúcsdísz, amely a drágakőpiacon hozzávetőleg tizenötmillió forintba került volna, ez már nem fért bele a költségvetésbe. Összesen 160 millió forintból valósult meg a Bocskai-korona másolatának elkészítése, ebben benne van egy új múzeumi épületszárny felépítése is. Ebből a 160 millióból mintegy százmillió európai uniós támogatás, amihez az önkormányzat hatvanmilliót tett hozzá. 

Bocskai nemcsak koronát, hanem jogart is kapott I. Ahmedtől, ennek a hiteles mása is megtekinthető a múzeumban. Az eredetit Bocskai saját kincstárában őriztette, amíg élt, aztán a rá következő 170 évben nem történik említés a dísztárgyról. A XVIII. század végén Samuel von Brukenthal erdélyi kormányzó nagyszebeni magángyűjteményében bukkant fel. A műgyűjtő szász nemes az evangélikus egyházra hagyta gazdag gyűjteményét. A jogart az első világháború alatt Magyarországra menekítették, s csak 1919-ben vitték vissza Nagyszebenbe. 

A második világháború után a kommunisták államosították a múzeumot, és a műtárgyak zöme, a jogarral együtt, a román Nemzeti Történeti Múzeumba került Bukarestbe, most is ott őrzik. 

Bocskai a koronázás után fél évvel lemondott az uralkodói hatalomról. Az 1606-os bécsi béke szövegébe is belefoglalták, hogy Bocskai elismeri, e koronát nem tekinti a Magyar Királyság uralkodói méltóságjelvényének. 

A korona nem került az erdélyi kincstárba. Bocskai bő egy évvel a megkoronázása után, 1606. december 29-én Kassán meghalt, ő maga és hívei is azt hitték, hogy megmérgezték. Kátay Mihály kancellárt gyanúsították a gyilkossággal, és mire kiderült volna, hogy a gyanú alaptalan, Bocskai feldühödött emberei felkoncolták a kancellárt. 

A koronát a Bocskai által kiszemelt főember, Homonnai Drugeth Bálint magánál tartotta Sárospatakon, gondolván, hogy ő lesz a fejedelem, de nem lett. Közben Habsburg nyomásra 1609-ben törvényt hoztak a Magyar Királyság országgyűlésén arról, hogy a koronát át kell adni a királynak, aki ekkor II. Mátyás volt. Erre hivatkozva a Habsburg-párti nádor, Thurzó György 1610-ben elvette a koronát az azt ugyancsak jogtalanul bitorló és időközben meghalt Homonnai Drugeth Bálint kiskorú fiától, Istvántól, és Bécsbe vitte, majd átadta a királynak. Így került több mint 400 éve a Schatzkammerbe, ahol ma is őrzik. Innen Magyarországra egyetlenegyszer hozták vissza, 1884-ben, az Iparművészeti Múzeum magyar történeti ötvösmű-kiállítására. Ennek befejeztével aztán a korona visszakerült a Schatzkammerbe. 

 Erdélyi vagy loretoi korona

A fejedelem elveszett erdélyi koronájának másolatával nemrégiben gazdagodott a múzeum. A kevésbé ismert koronaékszert erdélyi hívei adták át Bocskainak 1605-ben Vácon. Bocskai halála után a korona, húsz év múlva már egy osztrák császári altábornagy, Althan gróf birtokában volt. Ő a híres olaszországi Loreto kegyhelyének adományozta a kincset, emiatt nevezik loretoi koronának. Ott sokáig a Mária-kegyszobor fejékeként funkcionált. Loreto Olaszország legfontosabb Mária-kegyhelye, ahol Szűz Mária názáreti háza látható.

Valószínű, hogy Bocskai ezen koronája eredetileg egy Anjou-korona volt, talán épp Nagy Lajosé, akit előszeretettel ábrázoltak kortársai liliomos koronával. Bár ezt ma már nehéz bizonyítani....

Egy horvát-magyar származású pap kéziratából tudjuk, hogyan nézett ki a korona, aki 1627-ben Loretoban egy méretarányos, színezett rajzot készített róla. Ez alapján történt a rekonstruálás, amit dr. Takács József ötvösmester végzett. Az aranyozott ezüst műkincset 147 drágakő díszíti. 

Ha Hajdúszoboszlón jártok, a híres fürdőn kívül látogassatok el a múzeumba is!

https://www.bocskaimuzeum.hu/ 

Nomád, szkíta és keresztény szimbólumok

 Bocskai Múzeum -  Hajdúszoboszló, Néprajzi kiállítás 

Hátul az udvarban Galánfi András csodálatos faragványaiban lehet gyönyörködni.

 

Szkíta trón

Tündér Ilona szigete 

Angyali üdvözlet

Székelykapu

Kalotaszegi bölcső és szék 

 

 

 

Rönk bútorok 

Szkíta hegyikecskék őrzik az életfát

Nagyapám a kovácsmester

Hajdúszoboszlón a temető látogatás után benéztünk a Bocskai Múzeumba. Drága Nagyapám gyönyörű patkó-kapuja az egyik épület bejárata.  

A néprajzi kiállításon megnéztük Nagyapa szerszámainak egy részéből kialakított kis műhelyt, ahol egy videón is láthatjuk, ahogy éppen alakítja a patkót és megpatkol egy lovat.

Megható itt látni, büszke vagyok az én dolgos, szorgalmas Nagyapámra!

Őseinknél

Gyertyagyújtás Hajdúszoboszlón a szépséges őszi temetőben 

Kötődések

Hajdúszoboszlón jártunk, nagyszüleim, és Édesanyám révén kötődöm a városhoz, gyerekkorom nyarait töltöttem itt. Első utunk a temetőbe vezetett, rendbe tettük a sírokat. Ezután egy ebéd a Nelsonban. Rácsodálkoztam pár dologra.....ezek szerint régen álltam meg a főtéri parkolóban.....

Bocskai István lovasszobra

Marton László szobrászművész alkotása, 1972-ben avatták fel

900 éves évfordulós emlékmű

1975-ben volt Hajdúszoboszló 900 éves, akkor állították fel az emlékművet, eredetileg a fürdő főbejáratával szemben, a parkban. 2017-ben a park rendezése során lebontották a művet, 2021-ben avatták újra a Hősök terén. Az emlékmű oldalain Bocskai Istvánt, és lovas hajdú vitézeit láthatjuk.

A hajdúk történetéről készített kültéri 6 pannóból álló sorozatot Medgyessy-Kovács Gyula festőművész, a képeket nagy betontáblákra festette. A Szentendrén élő festőművész képeit nem ecsettel, hanem kezével és tenyerével festi, ez a védjegye. Anyai ágon a festő rokona volt Medgyessy Ferenc, Kossuth-díjas szobrászművész, az alkotó az ő tiszteletére vette fel a Medgyessy nevet. A pannókat 2019-ben avatták fel.

 Csatajelenet

Bocskai István átadja adománylevelét a hajdúknak  

A festmény középpontjában Bocskai István (1557-1606) magyar államférfi, Bihar vármegye főispánja, 1605 és 1606 között Erdély és Magyarország fejedelme látható. Bocskai István ajándékaként is említhetjük a hajdúk letelepítését a mai Hajdúság területére.

 Szejdi-dúlás

1660 májusában Szejdi Ahmed budai pasa kegyetlenül elpusztította a tiszántúli hajdúvárosok jelentős részét. Elpusztult Kaba és Szoboszló is.

A pannó központi elemét, a törökök által rabláncra fűzött emberek sokaságának motívumát, a szobrász, Medgyessy Ferenc egyik alkotásának, a Menekülők című domborművének felhasználásával készítette.

 

Csergetés

A monda szerint a hajdúk szilveszter napján csaptak össze a törökökkel, és győzelmet arattak. A törökök elűzésében nagy szerepe volt a zajkeltésnek, az ostorpattogtatásnak, kürtölésnek, kolompolásnak. A győzelem emlékére, a régi hagyomány szerint Hajdúszoboszlón évről-évre megtartják a szilveszteri csergetést.

Hajdúszoboszlón az 1920-as évek közepén kezdődött el a szénhidrogén-kutatás., melyet dr. Pávai Vajna Ferenc geológus irányított. Az első mélyfúrást a város Bánomkerti részén végezték el. A próbafúrásokra 1924-ben kaptak engedélyt. Már 339 méter mélységben feltört a gáz, majd 800 méternél kimutatható volt a jód és a bróm jelenléte a vízben, végül 1024 méter mélységből nagy erővel tört fel gázzal együtt a 73 °C-os hévíz. Ez a természeti adottság fürdővárossá és ismertté tette a települést.

Hajdúszoboszló nevezetességei

Felismerhető az Erődfal, Református templom, Városháza, Harangház, a Gyógyfürdő épülete és bejárata is.

Nelson Hotel-Étterem-Cukrászda

Bika Hotelként épült 1860-ban, mai formáját 1871-ben nyerte el. A földszinten üzlethelységek és söntés, az emeleten vendégszobák és egy nagy étterem kapott helyet. Az 1870-80-as években valójában a BIKA nagyterme volt az egyetlen olyan helység a városban, melyben népesebb rendezvényeket lehetett tartani. 2001-ben tulajdonosváltás és felújítás során visszanyerte régi szépségét.