Kötődések

Hajdúszoboszlón jártunk, nagyszüleim, és Édesanyám révén kötődöm a városhoz, gyerekkorom nyarait töltöttem itt. Első utunk a temetőbe vezetett, rendbe tettük a sírokat. Ezután egy ebéd a Nelsonban. Rácsodálkoztam pár dologra.....ezek szerint régen álltam meg a főtéri parkolóban.....

Bocskai István lovasszobra

Marton László szobrászművész alkotása, 1972-ben avatták fel

900 éves évfordulós emlékmű

1975-ben volt Hajdúszoboszló 900 éves, akkor állították fel az emlékművet, eredetileg a fürdő főbejáratával szemben, a parkban. 2017-ben a park rendezése során lebontották a művet, 2021-ben avatták újra a Hősök terén. Az emlékmű oldalain Bocskai Istvánt, és lovas hajdú vitézeit láthatjuk.

A hajdúk történetéről készített kültéri 6 pannóból álló sorozatot Medgyessy-Kovács Gyula festőművész, a képeket nagy betontáblákra festette. A Szentendrén élő festőművész képeit nem ecsettel, hanem kezével és tenyerével festi, ez a védjegye. Anyai ágon a festő rokona volt Medgyessy Ferenc, Kossuth-díjas szobrászművész, az alkotó az ő tiszteletére vette fel a Medgyessy nevet. A pannókat 2019-ben avatták fel.

 Csatajelenet

Bocskai István átadja adománylevelét a hajdúknak  

A festmény középpontjában Bocskai István (1557-1606) magyar államférfi, Bihar vármegye főispánja, 1605 és 1606 között Erdély és Magyarország fejedelme látható. Bocskai István ajándékaként is említhetjük a hajdúk letelepítését a mai Hajdúság területére.

 Szejdi-dúlás

1660 májusában Szejdi Ahmed budai pasa kegyetlenül elpusztította a tiszántúli hajdúvárosok jelentős részét. Elpusztult Kaba és Szoboszló is.

A pannó központi elemét, a törökök által rabláncra fűzött emberek sokaságának motívumát, a szobrász, Medgyessy Ferenc egyik alkotásának, a Menekülők című domborművének felhasználásával készítette.

 

Csergetés

A monda szerint a hajdúk szilveszter napján csaptak össze a törökökkel, és győzelmet arattak. A törökök elűzésében nagy szerepe volt a zajkeltésnek, az ostorpattogtatásnak, kürtölésnek, kolompolásnak. A győzelem emlékére, a régi hagyomány szerint Hajdúszoboszlón évről-évre megtartják a szilveszteri csergetést.

Hajdúszoboszlón az 1920-as évek közepén kezdődött el a szénhidrogén-kutatás., melyet dr. Pávai Vajna Ferenc geológus irányított. Az első mélyfúrást a város Bánomkerti részén végezték el. A próbafúrásokra 1924-ben kaptak engedélyt. Már 339 méter mélységben feltört a gáz, majd 800 méternél kimutatható volt a jód és a bróm jelenléte a vízben, végül 1024 méter mélységből nagy erővel tört fel gázzal együtt a 73 °C-os hévíz. Ez a természeti adottság fürdővárossá és ismertté tette a települést.

Hajdúszoboszló nevezetességei

Felismerhető az Erődfal, Református templom, Városháza, Harangház, a Gyógyfürdő épülete és bejárata is.

Nelson Hotel-Étterem-Cukrászda

Bika Hotelként épült 1860-ban, mai formáját 1871-ben nyerte el. A földszinten üzlethelységek és söntés, az emeleten vendégszobák és egy nagy étterem kapott helyet. Az 1870-80-as években valójában a BIKA nagyterme volt az egyetlen olyan helység a városban, melyben népesebb rendezvényeket lehetett tartani. 2001-ben tulajdonosváltás és felújítás során visszanyerte régi szépségét.

Retró

A hajdúszoboszlói Bocskai Múzeum retró kiállításának ízelítője a Fórumban, háttérben a régi fürdőbejárattal

Ismerős tárgyak, ismerős enteriőr

Sajnos sok helyen, főként falvakban, még a mai napig ez a stílus, talán a tv már kicserélődött

Ismerős utcarészlet, autók, társasjáték, gyerekkorom köszön vissza sok mindenen

Egy új állomás

Végre befejeződött a hajdúszoboszlói állomás felújítása

 

Méltó módon fogadhatja a fürdővendégeket.

Bűfé és egyéb kis boltok még hiányoznak.

Mennyire örülnék, ha Debrecenben is hasonló állapotok lennének!

Vannak liftek, amivel a sínekhez ki lehet jutni, nem kell többé a síneken keresztül botorkálni és lépcsőzni sem muszáj. Sajnos az erre járó vonatok még mindig nagyon lepusztultak.

Véletlenül belecsöppentünk a Tour de Hongrie kellős közepébe

A temető tulipánjai

Fazekas ház

Fazeka István (1924-2007) népi iparművész, Népművészet Mestere, több százéves fazekas dinasztia tagja. Édesapja Fazekas Lajos Nádudvaron alkotott, ők fejlesztették ki a híres nádudvari fekete kerámiát.

Fazekas István 1973-ban költözött Hajdúszoboszlóra, itt alakította ki műhelyét és létrehozta a múzeumot. Sajnos jelenleg nem látjuk itt kerámiáit, csupán egy néprajzi gyűjtemény és egy kerámia kiállításnak ad helyet ez a szép nádfedeles ház, ami elegyít minden olyan elemet, ami annak idején a keramikus művésznek megtetszett.

 Kedvenceim a balaton-felvidéki hasas oszlopok

Székelykapu tulipános motívumai

Búbos kemence

Alföldi parasztság tárgyi eszközei

Új információ volt számomra a sulyom termése, melyből az alábbi címert fűzték. Nem ismertem idáig. Holtágak vízinövénye. Rendkívül kellemetlen belelépni....Védett, nem gyűjthető. Itthon is fogyasztották a termését, nyersen, főzve, sütve, íze a gesztenyéhez hasonlatos. Az ázsiai konyha jellegzetes alkotója.

Madaras díszítés

Az épület nagyon szép, viszont a benne lévő kiállítás csalódás volt, mivel semmi köze a Fazekas dinasztia mesterségéhez. Érthetetlen számunkra, többféle pletyka kering a városban, hogy Fazekas István halála után nem jó kezekbe került a hagyatéka..... ezt nem tudhatjuk!

Mindenesetre a múzeum tárlatvezetője nem volt a helyzet magaslatán, csak a kiállított tárgyakat ismerte, minden közvetlenség és kedvesség hiányzott belőle. A Fazekas dinasztiáról semmit nem tudott. Nagynéném, aki Nádudvaron is dolgozott akkoriban, személyesen is ismerte a mestert, járt a műhelyében is.

Még a honlapjukon hirdetett jegyárak sem fedik a valóságot. Nem kaptunk kedvezményt sem, ami járt volna nekünk......

Új szobor

Trianon-emlékmű 

1920-2020

Győrfy Lajos szobrász alkotása Hajdúszoboszlón, a Trianon centenáriumára 

Hármas halmon álló obeliszk. Nagy Magyarország széttört címere szimbolizálja a trianoni békediktátum döntését, A szent koronát angyalok emelik le, hogy a magyarság ne sérüljön (Horvátország, Erdély, Dalmácia, Szlavónia, Fiume)

Avatása 2020. június 4-én fél ötkor kezdődött, mikor száz éve aláírták a békediktátumot.

Felújítás

Hajdúszoboszlón megújul a pályaudvar

 Egy kicsit bonyolult a vágányokhoz kijutni, az eligazodás sem volt egyszerű

 A pénztár és a váró ideiglenesen ilyen konténerekben van

 Bicikli had, talán az ingázóké, vagy a felújításon dolgozóké

Örülök, biztos szép lesz, fürdővároshoz méltó! 

Remélem nem húzódik sokáig az építkezés....

Szoboszlón

Meglátogattuk a Nagyszüleim sírját Hajdúszoboszlón. A fürdőnél sétáltunk egyet, emlékeztünk egy kicsit a régi szép nyarakra. Megcsodáltuk a virágokat, a Harangházat. Szent István parknak hívják a fürdő előtti szép területet, melyet tavaly újítottak fel.

A Harangház és festett jelfái a hajdúszoboszlói Oborzil Edit és férje Jeney Tibor iparművészek és Rácz Zoltán építész együttes alkotása (1999)

Az építmény a jelképes Kárpát-medencét jelenti, melybe csordogál a szomszédos parkban lévő három darab festett jelfa tövéből induló négy forrás. Sajnos ez most nem csordogált......A három jelfa a Turul legendát, a Csodaszarvas történetét és az Életfához fűződő mondaköröket jeleníti meg

A harangok egyedi alkotások, létrehozásánál a művészeket a XI-XII. századi kőfaragvány, ötvösmunka, ékköves berakás, palástminta, hímzés és zsinórozás ihlette. A harangház közepén összehajló betonoszlopok között a világharang.

A bejáratnál lévő Kölcsey-harangra költőnk "Hass, alkoss, gyarapíts!" idézete került. A harang koronája egy földgömb, jelképezi, hogy a felszólítás minden nemzet fiához szól.

A harangok alumíniumból készültek, köpenyébe réseket helyeznek, hangzásuk a harang nagyságától és a rések helyzetétől függ. Az Oborzil-Jeney házaspár világszabadalmat szerzett rá.

A harangok fölé az égboltozatot jelképező tetőzet borul, középen az életet adó napkoronggal

Belül egy kis tóban tíz, Szent István-harang sorakozik. Rajtuk az államalapító király latin nyelvű intelmei olvashatók. Sajnos itt sem volt víz.....
Az iparművész házaspár már elhunyt, sírjuk Hajdúszoboszlón van. (Legközelebb megkeressük!)

Paulinus püspöknek tulajdoníthatjuk a harang feltalálását. A legenda szerint, a püspököt álmában angyalok vették körül, a kezükben levő virágkelyhek, amikor megrázták őket, csilingelő hangot adtak. A keresztény kultúrkörben a harangszó jelzi a szertartások kezdetét, az idő múlását, régebben az ellenség, a tűz, az árvíz vagy más veszély jelzésére is használták. Ma is a világ minden templomában felcsendülő déli harangszó annak a nándorfehérvári diadalnak az emlékét idézi, amelyben 1456-ban Hunyadi Jánosnak sikerült megállítania az Európa elpusztítására hadra kelt török seregeket.

 A szerelem kútja (Mati Péter 1995)

Mindig nagy szeretettel jövök ide, gyerekkorom sok-sok emléke kötődik a városhoz, drága Nagyszüleim révén. Jó látni, ahogy megújul minden.......