"Venio Domine"

Az előző bejegyzésben írtam a méltóságteljes fóti Szeplőtelen Fogantatás-templomról, ahol megnéztük az altemplomot is, amely a Károlyi család temetkezési helye.

A Feltámadás angyala a Végítélet harsonájával őrzi a sírboltot. Egyik kezében az élet könyve van, másik kezében a feltámadásra hívó harsona. 

A szentélyt a tulajdonképpeni sírbolttól kovácsoltvas rács választja el, ahol fülkékben, szabadon álló koporsókban nyugszanak a családtagok, köztük gróf Károlyi István, a nemzeti színű szalagokkal díszített koporsóban.

Gaetano Bianchini egyedülálló márványberakásos, drágaköves intarziája díszíti a sírkápolna szentélyében álló fekete márványoltárt, ez a templom művészileg legértékesebb alkotása. 13 éven keresztül készítette az olasz mester. Az oltáron a Feltámadt Krisztus hatalmas márványszobra.

 A díszítések a környékbeli, könnyen faragható homokkőből készültek

A sírkápolna szentélyében levő szobrokat Pietro Teneran faragta.

Károlyi István 18 éves korában, lovasbalesetben elhunyt lánya, Erzsébet.

Venio Domine - Jövök, Uram

Mi kívülről, jutottunk az altemplomba, de belülről is le lehet menni. Egy méteres falvastagság.

Károlyi József vásárolta legidősebb fiának, Károlyi Istvánnak (1797-1881) a fóti birtokot 1808-ban. A Károlyi uradalomnak Fót volt a központja, de még Pest két kerülete is, Palota és Újpest is a birtok része volt.

A Károlyi kastély elődje földszintes, 18. századi épület volt, amire a 19. század elején egy emeletet építettek. Ekkoriban készült a kastély házikápolnája is. 

Az 1840-es évek átalakításait Ybl Miklós vezette, a kastély ekkor nyerte el mai klasszicista stílusú külső képét.
Ebben az időben bővítették és korszerűsítették a belső tereket is. A szalon falait Munkácsy Mihály, Lotz Károly, Ligeti Antal és más híres festők festményei díszítették, a fal melletti tárlókban pedig az igen értékes kőzetgyűjtemény kapott helyet. Minden helyiség egyedi intarziával ellátott parkettát kapott, a falakat eleinte romantikus, majd historizáló festéssel díszítették.

 

Gyakori vendég volt itt Széchenyi István, Kazinczy Ferenc. A grófot többször meglátogatta Ferenc József. Az őszi falka-vadászatokra melyeket rendszeresen Fóton rendeztek, Sissi királyné is többször átlovagolt Gödöllőről.

Anno a kastélyt körülvevő parkban halastavat létesítettek, és különleges növény- és faegyütteseket telepítettek. Az eredeti 140 hektárból mára csak 35 hektár maradt meg.

Az 1940-es években a második világháború miatt a család elhagyta az épületet, melybe frontkórház költözött. A berendezések nagy része eltűnt, nagy részének azóta is ismeretlen a sorsa. A 40-es évek végén az épületet a határőrség foglalta el. 1957-ben a frissen létrehozott gyermekotthon kapta meg az épületet. Az épület 2017-ig a Fóti Gyermekvárosnak (Károlyi István Gyermekközpont) adott otthont.

1995 környékén Károlyi László és felesége homoródalmási és dálnoki ­Kenyeres ­Erzsébet visszaköltözött a kastély egy kis épületrészébe, melyet a magyar államtól bérelhettek az első évtizedekben, ma már nem. 

 

A Károlyi család tevékenységének folytatását kívánja követni, a Fóti Károlyiak Alapítvány. Céljuk egyrészt a kastély egykori berendezéseinek, tárgyainak felkutatása és eredeti környezetébe való visszahelyezése. 1945-ben a gróf édesapjának az oroszok elől sikerült a család értéktárgyait, festményeit elhelyezni a múzeumokban megőrzés céljából, ezeket most szeretnék visszaszerezni, hogy itt legyenek a kastélyban és maradjon együtt a Károlyi-gyűjtemény. Másrészt a család hagyományának folytatása, vagyis a hátrányos helyzetű fiatalok pártfogása, támogatása.

>>>>https://magyarnemzet.hu/lugas-rovat/2021/06/kicsi-laszlo-grof-gyere-b

A park különleges kútja.....

Háromszori temetés

Batthyány Lajost 1849. október 6-án végezték ki Pesten golyó általi halállal, a mai Batthyány-örökmécses helyén álló Újépület udvarán. A halál azért változott kötél helyett golyó általira, mert a miniszterelnök az utolsó éjszakáján a feleségétől, Zichy Antóniától kapott tollkéssel megsebesítette magát, hogy ne tudják megalázni a bitófával. 

Az első temetéskor egy józsefvárosi plébános kérte a Rókus kórház igazgatóját, hogy a tetemet a ferencesek templomába vihesse. Az igazgatónak a test kiadatását szigorúan megtiltották, mert az osztrák hatalom terve az volt, hogy jeltelen sírba temessék Batthyányt. Ezért a városon kívüli, józsefvárosi temetőbe szállították a holttestet, de nem temették az újonnan kiásott sírgödörbe, hanem a halottaskocsival visszafordultak a városba. A ferencesek templomában már várták a szerzetesek, és az altemplom egyik kriptájába temették. Sírfülkéjét felirat nélküli márványlappal zárták le, de a kőlap belső felére a házfőnök rávésette a gróf azonosítására alkalmas szöveget: „1849 október 6-án az Úrban elhunyt G. B. L. Áldás és béke hamvaira.”

A kiegyezést követően lehetőség nyílt Batthyány újratemetésére. 1870-ben ünnepélyes keretek között átszállították a Fiumei Úti Sírkertbe, és újratemették egy egyszerű sírboltba. A temetőt 1849-ben nyitották meg, a miniszterelnöké volt az első igazán nagy síremlék.

A sír tervezésére kiírt pályázatot Schickedanz Albert nyerte meg. Az ő tervei alapján épült fel 1872 és 1874 között a mauzóleum neoreneszánsz stílusban. A síremlék anyagi források hiányában befejezetlen maradt. A síremléken az eredeti tervek szerint szobor is lett volna, sajnos ez sem valósult meg. Máig sincs köztéri szobra Batthyány Lajosnak Budapesten.

Az 1980 és 1990 években a sírboltot kétszer kirabolták

2000-ben restaurálták a mauzóleumot

A síremlékben helyezték el a Batthyány család több más tagját is.

Batthyány Lajos hároméves unokáját, Beniczky Leát (†1888)

feleségét, Zichy Antóniát (†1888)

leányát, Beniczkyné Batthyány Ilonát (†1929)

végül fiát, Batthyány Elemért (†1932).

„Kockáztathatunk mindent a Hazáért, de a Hazát kockáztatni semmiért nem szabad.”

 A  „haza bölcse”, Deák Ferenc (1803−1876) a Fiumei Úti Sírkert egyik mauzóleumában nyugszik.

A Magyar Tudományos Akadémia oszlopcsarnokában ravatalozták fel, ahol Erzsébet királyné is lerótta kegyeletét, a kiegyezést ellenző Kossuth Lajos pedig békéltető mirtuszágat küldött. Innen indult a több ezer fős gyászmenet.

A síremléket Gerster Kálmán tervezte eklektikus stílusban, akárcsak a Kossuth Lajos mauzóleumot húsz évvel később. 1879 és 1882 között készült el, és 1887-ben avatták fel.

Kiss György - Gyászoló Géniusz (1881)

Ez volt az első egyben kiöntött nagy magyarországi ércöntvény, amelyet a Schlick-gyár Váci úti telepén készítettek, ami azt is jelentette, hogy ilyen volumenű szobrok öntésével már nem kellett külföldi műhelyt megbízni.

Deák Ferenc szarkofágját Stróbl Alajos készítette, azonban 1945-ben megsemmisült, a helyén jelenleg egy egyszerű mészkőkoporsó áll.

 

Székely Bertalan kapott megbízást a mauzóleum freskóinak elkészítésére. Az elkészült freskók tönkrementek. Az ő tervei alapján készült Róth Miksa mozaikképek kerültek a freskók helyére.

Fortitudo: Erő, bátorság

Prudentia: Ismeret, tudás

Justitia: Igazságosság, méltányosság. 

Ezen a képen maga Deák Ferenc is látható.

Temperantia: Mértékletesség, önuralom

 

Ónix szarkofág

 Kossuth-mauzóleum (1909)

Magyarország legnagyobb síremléke, a Fiumei Úti sírkertben, tervezte Gerster Kálmán építész. A Géniusz bronz alkotás, és a bejárat fölött elhelyezett, mészkőből kifaragott Hungaria nőalak Stróbl Alajos szobrász munkája. 

A síremlék a második világháború és az 1956-os harcok során is megsérült, átfogó felújítását 2015-ben a Nemzeti Örökség Intézete végezte.

Tetején a szabadságharcot szimbolizáló Géniusz bronz szobor. A rabláncára vert oroszlán a leigázott nemzetet jelképezi, mellette áll az öröklétet kifejező, lobogó fáklyát magasba emelő, az Erő, a Szabadság és a Világosság szimbolikus géniusza, aki megszabadítja bilincseitől az oroszlánt.

A bejárat felett Hungária allegorikus nőalakja ül, fejét lehajtva bal kezére támasztja, arcán szomorúság, a nemzet nagy halottjának elvesztése felett érzett bánat. A fején lévő korona, amelyet III. Béla király 1848-ban felfedezett, épen maradt sírjában talált korona alapján faragott a művész.  Trónusát turul díszíti, fegyverei a trón oldalához támasztott pajzs és Szent István kardja. A bejáratot párducok védelmezik.

A dór oszlopos baldachin alatt elhelyezett kőszarkofág jelképes síremlék, Kossuth a mauzóleum belsejében nyugszik.

Kossuth Lajos (1802-1894), az 1848-49. évi szabadságharc szellemi vezetője, Magyarország kormányzó-elnöke, a világosi fegyverletétel után emigrációba kényszerült. Előbb Angliában, majd 1861-től Olaszországban, leghosszabb ideig Torinóban élt, és ott is érte a halál 1894. március 20-án, 91 éves korában. Holttestét március 30-án hazahozták Budapestre, és április 1-jén országos - nem hivatalos - gyász keretében temették el. Csaknem félmillió ember kísérte utolsó útjára. (Ferenc József uralkodó az állami gyászt megtiltotta.)

Zöld ónix szarkofág

A belső térben kivételes szépségű mozaikdekoráció, a szarkofág felett aranyszegélyű fehér köntöst viselő angyalok tartanak koszorút. 

 

A mennyezetet díszítő mozaikok Róth Miksa műhelyében készültek, Kölber Dezső tervei szerint, muránói üveg felhasználásával és aranyozással.

 Tisztaság és Hatalom

Jog és Törvény

Itt nyugszik felesége, Meszlényi Terézia, két fia, Kossuth Ferenc és Kossuth Lajos Tivadar, lánya, Kossuth Vilma valamint menye, Kossuth Ferencné Kvassay Mária és testvére, Ruttkayné Kossuth Lujza.

1900-ban kiírták a tervpályázatot, de az 1902 márciusában lezárt pályázat nem várt fordulatot vett. Az eredményhirdetés előtt hat voks Gerster Kálmán építész és Stróbl Alajos szobrászművész alkotását támogatta, de öt zsűritag - köztük Lotz Károly festőművész, Zala György szobrászművész és Lechner Ödön építész - a Bálint Zoltán-Jámbor Lajos tervezőpáros és Kallós Ede szecessziós alkotását hozta ki első helyezettnek. A döntés miatt három zsűritag visszaadta mandátumát és távozott, mondván, "művészietlen" tervet választott ki a testület.

Kossuth Ferenc, a forradalmár fia akarva-akaratlanul is beavatkozhatott a döntésbe, amikor az eredményhirdetés előtt kifejezte, neki is a Gerster-Stróbl-féle terv tetszik.