Epreskerti várúr

Strobl Alajos születésének 170. és halálának 100. évfordulója alkalmából, szabadtéri tárlaton ismerkedhetünk a szobrász legendás alakjával és az Epreskert világával, a kerítésén kiállított tablók révén.

Eddig soha nem publikált, a leszármazottak tulajdonában lévő archív fotókon keresztül betekinthetünk az Epreskert legendáiba és Strobl Alajos műtermének hangulatába.

A felvidéki Liptóújvár melletti Királylehotán született 1856-ban. Tehetségét korán felismerték, művészeti tanulmányait Bécsben végezte. Huszonöt éves korában, 1881-ben hazatért, és a fővárosba költözött. Pályája töretlenül ívelt felfelé, s a millenniumi kor meghatározó szobrásza lett, amit később, 1913-ban nemesi címmel is elismertek, ekkortól neve előtt a liptóújvári nemesi előnevet viselte.

 

Termékeny alkotó volt, emellett évtizedeken át oktatta szobrászok nemzedékeit. Az itt található műteremházban készítette Strobl a Budai Vár híres Mátyás kútjának alakjait, a Halászbástya mellett elhelyezett Szent István lovasszobor monumentális alakját vagy éppen a Nemzeti Múzeum kertjében található Arany János szoborkompozíciót.  

Az Epreskert volt Strobl életének első számú színtere. Úgy élt itt, mint egy középkori várúr, ezzel kiérdemelte az „epreskerti várúr” elnevezést is kortársaitól.  

Különös életstílusáról számos legenda forgott közszájon.

Jelmezes mulatságok az Epreskertben

 Strobl Alajos csuklyás jelmezben az Epreskertben

  

A Szobrász Mesteriskola átriumában 

 Szobrászhallgatók

Damkó József, Margó Ede, Radnai Béla, Apáti Abt Sándor, Markup Béla

Az I. világháború kitörésekor 58 éves, a frontszolgálat alól életkora miatt már mentesülő Strobl önként jelentkezett katonai szolgálatra, és hadnagyi rangban be is vonult. Innen öt hónapi szolgálat után csak betegsége miatt tért vissza.

I. világháború körüli évek, amikor az Epreskertben hadikórház működött, és Bajza utcai bejáratnál az idős Strobl Alajos tanítványaival együtt a háborúban elhagyott gyermekekért  szervezett gyűjtést. 

A Bajza és a Szondy utca sarkán volt a Strobl család lakása.

Egyik legnagyobb szobrászművészünk, Strobl Alajos 70 éves korában hunyt el Budapesten 1926-ban. Szobrai országunk értékei, amelyeket újra felfedezhetünk, és csodálhatjuk alkotójuk zsenialitását.

Damkó József - Strobl Alajos mellszobra

2025-ben jártam az Epreskertben, akkor részletesen írtam erről a különleges művésztelepről>>> 

https://nora-bora-nora.blogspot.com/2025/05/az-epreskertben-jartam.html 

Élt 35 évet....

Janzer Frigyes: Radnóti Miklós (2015)

A szobor a költőről elnevezett utca sarkán áll, közel egykori lakóházához. Tragikusan rövid életútjából (1909–1944) kb. 20 évet Újlipótvárosban élt, Az egyik közeli utcában született, a Kádár utca 8. szám alatt, míg a legboldogabb nyolc évet feleségével, Gyarmati Fannival, a Pozsonyi út 1. számú házban töltötte.

Botlatókő a Pozsonyi út 1 sz. alatt

Pozsonyi út 1 sz.

Az 1934-ben épült ház második emeletén lévő bérelt, 32 négyzetméteres, egyszobás, erkélyes lakásban kezdték meg közös életüket Gyarmati Fannival. A költő itt élt, amíg be nem kellett vonulnia munkaszolgálatra, Gyarmati Fanni további 70 esztendőn át, élete végig ebben a házban lakott. 102 évesen, 2014-ben hunyt el.

Emléktábla a ház falán 

Ebben a házban lakott Kovács Margit keramikus is, itt készítette kerámiáit. A művésznővel jó barátságba kerültek, és 1944-ben a front Magyarországra érkezésekor segítettek az alkotásait az óvóhelyre cipelni. Ezeket a helységeket ma már lakásokká alakították.

Drón

Kolodko Drón szobra a Duna parton (2025) 

 

A II. kerületben, az Angelo Rotta Rakparton

Állítólag előzőekben már Vácon is látható volt a kis mini szobor, akkor a Drón/Svédcsavar nevet kapta. A Svédcsavar elnevezés onnan eredhet, hogy a drónt mintázó alkotás tetején három korona látható, amely Svédország címerében is megjelenik.

Sajnos manapság egyre többet hallunk róluk, és nem a békés körülmények közötti használatuk kapcsán. :((

A halál egy új birodalom kezdete

"Az öröklét őrei"

A történelem egyik legnagyobb régészeti csodája, a több mint kétezer éves terrakotta hadsereg a Szépművészeti Múzeumban.

Százötven ókori műtárgy, köztük az első császár terrakotta hadseregéből tíz eredeti példány látható.

 

Kína első császára, Csin Si Huang-ti tizenhárom évesen, a Kr. e. 3. században került az egymással hadakozó hét kínai királyság egyikének trónjára. Birodalma a Csin-dinasztia kora Kína egyesítését, megerősödését és felemelkedését jelentette.

 Szellemkapu

Sárkánymotívummal díszített szertartási edény

Harang és edények

Szertartási edény

Gyékény rögzítő

A Kr. e. 210-ben elhunyt uralkodó rettegett az elmúlástól, és hitt abban, hogy a túlvilágon is fenntarthatja birodalmát. Város méretű sírkertjében temették el, amelynek építésén 33 éven át többszázezer ember dolgozott. 

Legismertebb Kína első császárának sírját őrző, életnagyságú terrakotta katonákat felvonultató hadserege, melynek figuráira 1974-ben találtak rá a környéken kutat ásó földművesek. A sírkertben számos sírt kiástak már a kínai régészek az elmúlt 50 évben. A császár sírját rejtő halom azonban máig érintetlen. A régészek szerint csak akkor érdemes felnyitni, amikor a konzerválás technológiája már elég fejlett ahhoz, hogy megóvják a bent rejlő kincseket. A jelenlegi adatok szerint a feltárást legkorábban 2050 körül kezdhetik meg.

A császár célja az volt, hogy a föld alatt is felépítsék a birodalmát,  palotáival, szolgáival, udvarával, állataival és hadseregével együtt. A régészeti leletek alapján mindaz, ami a felszínen a császár körül létezett, ott van a sírokban is. 

Három sírárokba rendezve nyolcezer agyagkatona, több száz ló és több mint száz harci szekér őrzi az első kínai császár városnyi méretű sírkomplexumát. Az első árokban közel hatezer gyalogos várakozik tökéletes alakzatban, a másodikban egy teljes katonai egység – gyalogosok, lovasok, harci szekerek és íjászok –, míg a harmadikban a parancsnoki központ rangos tisztjei és díszes vezérszekerei kaptak helyet.

 

A terrakotta hadsereget másfél kilométerre a császár sírjától találták meg. 

A többezer katona között nincs két teljesen egyforma darab. A fejek külön készültek, kézzel mintázták meg és önállóan égették ki őket.

Az égetett kerámiaszobrok aprólékosan megmunkált, életnagyságú figurák, egykor élénk színben pompáztak, de az idő múlásával kifakultak. 

Hogy elképzelhessük, hogyan nézhettek ki eredeti valójukban, a múzeum néhány 3D szobrot fényvetítéssel kiszínezett.

 

Császári kocsik bronzmásolatai, a zárt kocsiban az uralkodó utazott birodalma határáig, ahol áldozatokat mutatott be, míg a nyitott kocsi magas rangú kísérőit szállította. 

 

Térdeplő íjász

 

Páncélruha kőlapokból 

Zenész 

 

Jangling mauzóleum válogatott tárgyanyaga, Han-dinasztia (Kr. e. 2. század közepe) kibontakozását mutatja be. A hatodik Han uralkodó, Csing-ti császár sírjának tárgyai

Ezek a katonák már egyharmad méretűek az akkori kínai katonák méretének, hiányzik a ruházatuk, ami selyemből készült  és a karjuk, ami fából készült, ezek a szerves anyagok az évezredek alatt elbomlottak. 

A selyemből készült ruhát, az egyik katonán, a Szépművészeti Múzeumban készítették a rekonstrukció végett.

 

   

 

Az állatok, szintén a sírból kerültek elő, bemutatja, hogy milyen állatokat tartottak. A lovat nem igavonóként tartották, hanem hadászati célból, igavonóként a bivalyt tartották.

Tetőcserépvég, mily sokat láthattunk Japánban eredeti épületeken.

Padlócsempe

Gabonatároló edény

A terrakotta hadsereg már 1988-ban is bemutatkozott Budapesten, akkor a Magyar Nemzeti Múzeumban kilenc katona és 33 műtárgy volt látható. 

A búvár

 Kolodko Mihály - Búvár (2019)

A Dohány utcában, a New York Palota közelében, egy tűzcsap tetején

A New York Palota földszintjén 1894-ben megnyitott kávéházhoz egy legenda fűződik, miszerint „ezen az első napon, egy jókedvű újságírócsoport élén, Molnár Ferenc a Dunába dobta a kávéház kulcsát, hogy az éjjel-nappal nyitva maradhasson.”

Egy másik vélt esemény szerint a kulcsot Molnár Ferenc 1927-ben dobta a Dunába, ugyanis ekkor nyílt meg ismét az újjáépített New York Kávéház.

Történt egy harmadik valós eset is. 2014-ben ünnepelte a kávéház a 120. évfordulóját, akkor a kávéház vezetősége dobta a kulcsot a Dunába, hogy még legalább 120 évig nyitva maradjon.

A Kolodko alkotta búvár megkereste a Dunában a „Világ Legszebb Kávéháza” kulcsát, elhozta ide és itt őrzi, hogy többé ne lehessen bedobni a Dunába.