Szigligeti séta

 Szigliget valamikor ténylegesen egy sziget volt, most így nyúlik be a Balatonba

A vár romjai a faluból, lent az Eszterházy Kastély, ma Alkotóház 

A kastélyt tóthi Lengyel Krisztina (1782-1814) és báró Puteani Vencel (1779-1810) fia, báró Puteani József (1811-1869) építtette az 1840-es évek elején, aki édesanyja halála után 1830-ban vette át a szigligeti birtokok kezelését. 1835-ben feleségül vette Zarka Paulinát, a házasságból négy gyermek született, Róza (1836-1919), Ödön (1840-?), Géza (1847-1920) és Vilma 1850-?). Szigligetet a tóthi Lengyel és a Puteani családok közel 400 évig birtokolták, ebből 82 év a bárói családhoz köthető. Ezek a földbirtokosok nagymértékben hozzájárultak a falu fejlődéséhez, az akkori gazdaság kialakításához. A kastély mai formáját 1912 után nyerte el, mikor Puteani Géza kénytelen volt eladni az ősi kastélyt, mert a vagyonát ,elpazarolta, lovakra és nőkre költötte. A birtokokat Gróf Esterházy Pál (1861-1932) vette meg, ezután teljes átalakulás jellemezte a gazdaságot és a kastélyt, majd halála után özvegye, Deym Izabella birtokolta az orosz csapatok szigligeti bevonulásáig. A második világháború után rövid ideig mezőgazdasági szakiskolaként működött. A kastély 1952 óta, Bölöni György Kossuth díjas író, publicista kezdeményezése nyomán irodalmi alkotóházként működik, jelenleg a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. kezelésében. Megnyitásától a magyar irodalom számos, kiemelkedő egyéniségének volt kedvelt alkotó és pihenőhelye. 

 

Az irodalmárokon túl, az 1970-es évektől egyre több festő, szobrász, iparművész, fotóművész, zeneszerző is látogatja az alkotóházat. 29 db vendégszobájával, 10 000 kötetes könyvtárával, saját konyhájával, éttermével, teraszaival, kilátó tornyával, közösségi helyiségeivel, természetvédelmi oltalom alatt álló parkjával, kedvező árakkal és szívélyes vendégszeretettel várja vendégeit. 

Sajnos csak az ott megszálló emberek látogathatják a kastélyt körülvevő arborétumot :(

Olvassatok a régi időkről!

https://www.magyaridok.hu/gloriett/az-en-szigligetem-764626/ 

 Olvasó nő

A szobor Marton László alkotása. 1966-ban készült, a felállítás dátuma 1968. Marton Lászlót Szigligeten helyezték örök nyugalomra 2008-ban.

Kultúrlépcső, a várhoz vezető úton. A lépcsőkre írva olvashatjuk Eötvös Károly Balatoni utazás című könyvének sorait. A festést Gergely Ramóna és Remsei Enikő, a CreaTeam festőművészei készítették.

"A szigligeti öböl mosolyog előttem. Legnagyobb öble a Balatonnak. Badacsony félszigetként dől rá a Balatonra. Napkelet felé, ahol megálltam a meszes-györöki fokon, egy helyütt Badacsony zárja el a messzelátást. Bal felől nyúlik be a szigligeti öböl messze mélyen, fél mérföldnyi távolságra....."

(2024-ben adták ki újból Eötvös Károly Balatoni utazások három kötetes könyvét díszkiadásban)

  

Rókarántó idilli terasza, szőlőskerttel, Balatonnal

Rókarántó eredeti jelentésére nem igazán lehet rátalálni, valószínűsíthető, hogy a hely jó átláthatósága miatt nem adott biztos búvóhelyet a rókáknak, akiket így hamar kirántottak a bundájukból. Más magyarázat szerint a rókarántó a sűrű bozótot jelenti, ahol a tüskés ágak megszaggatják, kirántják a ravaszdit a bundájából. :))

 Szentháromság Kápolna

A 19. század negyvenes éveiben a szőlősgazdák kezdtek bele a klasszicista stílusú kápolna építésébe. 1846-ra már elkészült az építmény, és a Szentháromságnak ajánlották fel. 

A kápolna a Balaton egyik legbékésebb, viszonylag eldugott helyén található, környezetében mégis számos háborús emlékművet találunk. A kőkereszt Szigliget hősi halottainak állít emléket, mellette egy bazaltoszlopon lévő tábla az I. és II. világháborúban elhunytakra emlékezik. 

1944-ben a közelben lezuhant egy amerikai harci repülőgép, így a gép legénységének emlékműve is itt található.

Szemben a Villa Kabala, mely Michelin csillagairól híres

  Hangulatos Kenyérbár 

Finom frissen sült vadkovászos kenyér, péksüti, kávé, ráadás a hangulatos hely.

Pentagon

Nyitva találtam a Szilágyi Dezső téri református templomot, amit kívülről megnéztem már párszor, de sosem jutottam be. Pecz Samu (1854-1922) nevéhez köthető, mint sok híres épületünk, a Központi Levéltár, Központi Vásárcsarnok, a Műegyetem jó pár épülete, a Fasori evangélikus templom és gimnázium.

Gótikus stílusú, Zsolnay-cserepekkel díszített, vörös téglás, pentagon alaprajzú templom. A több mint 125 éves templom volt Buda első református temploma, építése 1893-ban  kezdődött. Itt vette el Ady Endre Csinszkát, Boncza Bertát 1915-ben.  Horthy Miklós két fia – Miklós és István – is itt fogadott örök hűséget párjaiknak. 

A templom melletti parkban áll Pecz Samu 1929-ben készített szobra, Berán Lajos szobrászművész alkotása. A szobrász Peczt a középkori katedrálisok építőmesterét megidőző öltözetben jelenítette meg

 

A szabályos ötszögre rendezett épület közepén az úrasztala áll, amit körbeülhetnek a hívek.

A főhajót körbeölelő oldalhajók, a négy evangélista után kapták a nevüket, Máté, Márk, Lukács és János

 

Pecz tervezte padok

A Rieger-orgona a bejárat fölötti karzaton kapott helyet 

A templom a II. világháborúban súlyosan megsérült, a szovjet csapatok istállónak használták, kupolája beomlott, tornya megrongálódott. A károk helyreállítása 1946 és 1950 között történt.

2014-ben történelmi emlékhelynek nyilvánították

Itt írtam róla>>>>https://nora-bora-nora.blogspot.com/2019/05/otszog.html 

Holdjáró

Már régebben kerestem Kolodko Mihály Holdjáró miniszobrát a Hold utcában. Most is majdnem feladtam, mikor bánatosan visszafordultam az út végén és megpillantottam. A holdjárót egy Hold alakú, autóparkolás ellen használt kőre helyezte a szobrász. 2019-ben.

A világ első, Földön kívüli járművének megalkotásában magyar mérnök is részt vett. Pavlics Ferenc, 1928-ban született, és műszaki igazgatóként vett részt az Apollo-programban. Az első Holdraszállás 1969-ben történt meg, viszont a holdjáró először 1971-ben, az Apollo-15 űrhajóval érkezett a Holdra. Pavlics Ferenc ennek a holdjáró autócskának holdi talajviszonyokra tervezett különleges kerekeit alkotta meg. A kerekeknek köszönhetően a holdjáró 3 napig jött-ment a Holdon. 1971-ben az Apollo-16 és az Apollo-17 is felvitt Pavlics-féle kerekekkel rendelkező holdjárót. Mindhárom jármű a Holdon maradt.

Kolodko Mihály a családjával Ukrajnából Magyarországra 2016-ban költözött át. A család legelőször itt, a Hold utca egyik lakásában élt.

Védett műemlék épület

Felújították a Magyar Nemzeti Bank Szabadság téri Székházát, 2021-2025, a környező park rendbetétele van hátra, ahogy láttam. Gyönyörű lett, bár csak kívülről csodálhattam meg. 

Az MNB Székház épülete eredetileg az Osztrák-Magyar Bank budapesti fiókintézeteinek székházaként épült 1902-1905 között, Alpár Ignác tervei alapján, eklektikus, neobarokk stílusban. 

A Magyar Nemzeti Bank 1924-ben jött létre, stabilitást hozva az első világháborút követő gazdasági helyzetben. Az épület 1976 óta védett műemlék. 

 

Az első emeleten relief húzódik. A reliefek a következő jeleneteket rögzítik: ércolvasztás és nemesfémrudak öntése, pénzverés, papírpénzek metszése és sajtolása, papírpénzek rajzolása és jelzése, művészetek, tudomány és ötvösművészet, állattenyésztés-földművelés, ipar, kereskedelem, középkori bank és ércbányászat.

A főbejárat felett látható erkélyt Tóth István kőszobrai őrzik.

 

Az MNB emblémája, nőalakos szoborcsoport Róna József alkotása (1904)

Egy női alak oldalán egy fiúval, bőségszaruval, búza kévével és fogaskerékkel

 

Remélem lesz lehetőségem megnézni belülről is, már nagyon várom, különösen a Róth Miksa üvegablakok miatt!

Az épület mellett a Hold utcában a múltkorában már megcsodált Államkincstár épülete.

>>>>>https://nora-bora-nora.blogspot.com/2024/02/meses.html

Svábhegyi részlet

A Jókai-kertbe menet felfigyeltem egy szép épületre, mint kiderült,  a Jókai Mór Általános Iskola és Német Nemzetiségi Általános Iskola épülete, melyet 1858-ban alapítottak. Maga Jókai is támogatta anyagilag.

Jókai születésének 175. évfordulójára elkészült a Diana park. Az iskola előtt kialakított Jókai agóra és szoborkompozíció.

Párkányi Raab Péter szobrászművész alkotása az Eleőd Ákos tervezte építészi környezetében lett elhelyezve. Téglából készült, íves ülőpad egyik oldalán az idős Jókai bronzszobra, a másik oldalán a mai iskolás gyermek térdelő alakja látható.
(2000)

Istenhegyi Szent László templom

Svábhegyi világháborús emlékmű

Belatiny Hadzsy Duci (Flóra) szobrászművész alkotása (1932)