Pentagon

Nyitva találtam a Szilágyi Dezső téri református templomot, amit kívülről megnéztem már párszor, de sosem jutottam be. Pecz Samu (1854-1922) nevéhez köthető, mint sok híres épületünk, a Központi Levéltár, Központi Vásárcsarnok, a Műegyetem jó pár épülete, a Fasori evangélikus templom és gimnázium.

Gótikus stílusú, Zsolnay-cserepekkel díszített, vörös téglás, pentagon alaprajzú templom. A több mint 125 éves templom volt Buda első református temploma, építése 1893-ban  kezdődött. Itt vette el Ady Endre Csinszkát, Boncza Bertát 1915-ben.  Horthy Miklós két fia – Miklós és István – is itt fogadott örök hűséget párjaiknak. 

A templom melletti parkban áll Pecz Samu 1929-ben készített szobra, Berán Lajos szobrászművész alkotása. A szobrász Peczt a középkori katedrálisok építőmesterét megidőző öltözetben jelenítette meg

 

A szabályos ötszögre rendezett épület közepén az úrasztala áll, amit körbeülhetnek a hívek.

A főhajót körbeölelő oldalhajók, a négy evangélista után kapták a nevüket, Máté, Márk, Lukács és János

 

Pecz tervezte padok

A Rieger-orgona a bejárat fölötti karzaton kapott helyet 

A templom a II. világháborúban súlyosan megsérült, a szovjet csapatok istállónak használták, kupolája beomlott, tornya megrongálódott. A károk helyreállítása 1946 és 1950 között történt.

2014-ben történelmi emlékhelynek nyilvánították

Itt írtam róla>>>>https://nora-bora-nora.blogspot.com/2019/05/otszog.html 

Holdjáró

Már régebben kerestem Kolodko Mihály Holdjáró miniszobrát a Hold utcában. Most is majdnem feladtam, mikor bánatosan visszafordultam az út végén és megpillantottam. A holdjárót egy Hold alakú, autóparkolás ellen használt kőre helyezte a szobrász. 2019-ben.

A világ első, Földön kívüli járművének megalkotásában magyar mérnök is részt vett. Pavlics Ferenc, 1928-ban született, és műszaki igazgatóként vett részt az Apollo-programban. Az első Holdraszállás 1969-ben történt meg, viszont a holdjáró először 1971-ben, az Apollo-15 űrhajóval érkezett a Holdra. Pavlics Ferenc ennek a holdjáró autócskának holdi talajviszonyokra tervezett különleges kerekeit alkotta meg. A kerekeknek köszönhetően a holdjáró 3 napig jött-ment a Holdon. 1971-ben az Apollo-16 és az Apollo-17 is felvitt Pavlics-féle kerekekkel rendelkező holdjárót. Mindhárom jármű a Holdon maradt.

Kolodko Mihály a családjával Ukrajnából Magyarországra 2016-ban költözött át. A család legelőször itt, a Hold utca egyik lakásában élt.

Védett műemlék épület

Felújították a Magyar Nemzeti Bank Szabadság téri Székházát, 2021-2025, a környező park rendbetétele van hátra, ahogy láttam. Gyönyörű lett, bár csak kívülről csodálhattam meg. 

Az MNB Székház épülete eredetileg az Osztrák-Magyar Bank budapesti fiókintézeteinek székházaként épült 1902-1905 között, Alpár Ignác tervei alapján, eklektikus, neobarokk stílusban. 

A Magyar Nemzeti Bank 1924-ben jött létre, stabilitást hozva az első világháborút követő gazdasági helyzetben. Az épület 1976 óta védett műemlék. 

 

Az első emeleten relief húzódik. A reliefek a következő jeleneteket rögzítik: ércolvasztás és nemesfémrudak öntése, pénzverés, papírpénzek metszése és sajtolása, papírpénzek rajzolása és jelzése, művészetek, tudomány és ötvösművészet, állattenyésztés-földművelés, ipar, kereskedelem, középkori bank és ércbányászat.

A főbejárat felett látható erkélyt Tóth István kőszobrai őrzik.

 

Az MNB emblémája, nőalakos szoborcsoport Róna József alkotása (1904)

Egy női alak oldalán egy fiúval, bőségszaruval, búza kévével és fogaskerékkel

 

Remélem lesz lehetőségem megnézni belülről is, már nagyon várom, különösen a Róth Miksa üvegablakok miatt!

Az épület mellett a Hold utcában a múltkorában már megcsodált Államkincstár épülete.

>>>>>https://nora-bora-nora.blogspot.com/2024/02/meses.html

Svábhegyi részlet

A Jókai-kertbe menet felfigyeltem egy szép épületre, mint kiderült,  a Jókai Mór Általános Iskola és Német Nemzetiségi Általános Iskola épülete, melyet 1858-ban alapítottak. Maga Jókai is támogatta anyagilag.

Jókai születésének 175. évfordulójára elkészült a Diana park. Az iskola előtt kialakított Jókai agóra és szoborkompozíció.

Párkányi Raab Péter szobrászművész alkotása az Eleőd Ákos tervezte építészi környezetében lett elhelyezve. Téglából készült, íves ülőpad egyik oldalán az idős Jókai bronzszobra, a másik oldalán a mai iskolás gyermek térdelő alakja látható.
(2000)

Istenhegyi Szent László templom

Svábhegyi világháborús emlékmű

Belatiny Hadzsy Duci (Flóra) szobrászművész alkotása (1932)

Jókai-kertben

Valahogy Jókai kerül mostanában mindenütt elém. Az Epreskertben a Feszty-villa kapcsán, a Jókai téren a szobra. A napokban felkerestem a Jókai-kertet a Sváb-hegyen. Egykor Jókai Mór nyári otthona és alkotóhelye volt. 

A Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága 2022-ben indította el a Jókai-kert és az ott található, Steindl-villa rekonstrukcióját. 

Jókai és Laborfalvi Róza az eljegyzésük idején határozták el, hogy amint lehetőségük lesz rá, saját nyaralót szereznek a Svábhegyen. Jókai aztán 1853-ban, első írói sikerei (Egy magyar nábob, Kárpáthy Zoltán) bevételeiből, egy hegedűgyárostól vásárolta meg az elvadult, gondozatlan területet 2200 forintért. 

 Jókai oroszlános padja

Jókai előtt egy ideig kőbányaként használták a telket. Ültetett ide hársfát, juhart, vadgesztenyét és diót is, hogy az északi szelet felfogja, de persze a szőlő sem hiányozhatott.  Sok év munkájával rózsákkal teli, szép parkot és mintakertet varázsoltak belőle a feleségével. Ez volt az az otthon, amit az író a legtovább birtokolt, és amihez egész életében kötődött érzelmileg.

 

Az évek során a kert és az épületek állaga leromlott, Jókai Mór villáját elbontották, ám szerencsére a mai napig vannak még itt olyan faóriások, amelyeket maga az író ültetett.

Jókai számára a kert nem csak hobbi volt, tudományosan is foglalkozott a szőlészettel és a botanikával.

Szőlőskert, ezek már nem az író idejében ültetett tövek. 

 

 

 Jókai megfestette az akkori kilátást a szőlőskertjéből

Ez volt Jókai Mór nyári alkotóhelye, barátait és a művészvilágot is előszeretettel vendégül látta itt. Szívesen dolgozott a szabadban, műveinek állandó ihletője volt a kert, amire méltán büszke volt. Az volt a vágya, hogy végső nyughelye is itt legyen, a ház mellett álló illatos hársfák alatt – végül a Kerepesi úti temetőben temették el.

 Anakreon (ókori görög költő) szobra Jókai-arccal.

Róna József készítette 1903-ban, de csak 1920-ban lett itt felállítva

A Jókai-kert ad otthont , a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (DINPI) irodaházának. Ez utóbbi az író egykori villájának a helyére épült, ami a második világháborúban menthetetlenül megsérült.

 

A felújított Steindl-villa építtetője Steindl Ferenc, a 19. század egyik legismertebb műbútorasztalosa. Hozzá köthető az első gőzhajók és a Vigadó berendezése. Amikor beindult a svábhegyi nyaralóépítési láz, testvérével, Steindl Károllyal (Steindl Imre apjával) fogtak bele az ikervilla építésébe. A klasszicista ház 1842 körül készült el, ahol jelenleg a Madárország című kiállítást nézhető meg. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület több száz példányos preparátumgyűjteménye mellett interaktív böngészők is rendelkezésre állnak. Szívesen megnéztem volna, de sajnos csak meghirdetett időpontokban látogatható.

Az egykori présház, melynek téglái még a régiek, Jókai-emlékszobát alakítottak ki benne, de sajnos nem volt nyitva.

 

A Jókai-kert ingyen látogatható munkanapokon 8-18 óra között.