Zebegényben a Napraforgó utcában volt egy sokkal nagyobb art deco épület, mint kiderült Maróti Géza otthona.
Maróti Géza (1875-1941) a magyar szecessziónak egyik kivételes művészegyénisége, életművét szinte alig ismeri a hazai közönség.
Bejárta a világot, igazi „világpolgár” volt. „Magyar sors”, hogy míg külföldön neves építészként dolgozhatott, hazájában jószerivel csak épületszobrászként és belsőépítészként foglalkoztatták. Később már úgy sem…
Az ő nevéhez fűződik a milánói nemzetközi kiállítás és a Velencei Biennále magyar pavilonjának megépítése, a Mexikói Nemzeti Színház üvegfüggönyének és a nézőtér fölötti üvegmennyezetének tervezése, de hosszú ideig dolgozott Észak Amerikában is. Zebegényben, a kicsi faluban még ma is több Maróti-mű áll. Ilyen az 1912-1914 között épített villája, az 1936-ban elkezdett, de igazán soha be nem fejezett Országzászló és Hősi emlékmű a zebegényi Kálvária-hegyen, valamint a minden valószínűség szerint az ő tervei szerint épült Duna-parti lakóház, a Schwarzmaier villa. (Ezt sajnos nem kerestem meg. Ami késik nem múlik :))
A milánói kiállítás zeneszobájának falait Telcs Ede szép gyermekfrízével ékesítette, ami később, mint baráti ajándék, műkőből, zebegényi házának dunai homlokzatán lett elhelyezve az óriási Beethoven szobor fölött, amit, még a bécsi hajóról is lehetett látni, ahogy írják. Maróti 1927-ben a világhírű finn építész, Eliel Saarinen meghívására Amerikába ment, és elkészítette a detroiti Fisher Building bronz- és gránitszobrait, falfestményeit és a Livingstone Memorial fehér márvány világítótornyának tervét, a British Museum felkérésére pedig a jeruzsálemi Salamon-templom rekonstrukciós terveit. 1931-ben tért haza Budapestre, ahol rövid ideig az Iparművészeti Iskola tanára és a műegyetem építészmérnöki karán a mintázás előadója volt.A mexikóvárosi 1908-ban tervezett Operát, melyet 1934-re fejeztek be, sohasem látta. Maróti ebben az időben Magyarországon többé nem kapott megbízásokat. 1930-ban Konstantinápoly és Jeruzsálem közötti, a keresztes lovagokat követő, lóháton megtett útja által inspirált óriási spirituális művén, az elsüllyedt Atlantisz, a mai napig kiadatlan történetén dolgozott.
Atlantiszváros Maróti vázlatai szerint egy koncentrikus körökből felépülő település szakrális középponttal, melyben a város lakói egy közös eszme, egy közös cél eléréséért fognak össze. Az organikus várostervezés e szép példájának ötméteres makettje 2000-ben a Velencei Építészeti Biennáléra elkészült Gerle János építész vezetésével, melyet aztán a pavilon előtt, a szabadban állítottak fel.
1933-1940 között visszavonult zebegényi házába.
Még egy érdekesség Maróti Géza, Bródy János zenész dédnagyapja.
Az 1941-ben bekövetkezett halála után a ház üresen maradt. A második világháború idején az átvonuló szovjet katonák komoly rongálást hagytak maguk után az épületben és a kerti szobrokban egyaránt. 1952 államosították, utána üresen állt megint.
Velünk voltál háborúban,
Bánatban és földi jóban,
Elkísértél messze földre,
Tengerektől biztos révbe,
Betegségből gyógyulásba,
Vándor, állj meg egy fohászra!
Az úrnak Egyezerkilencszázharmincegyedik évében építette Maróti Géza és hitvestársa. (felirat a villa kerítésén)
A Maróti-villa 1962 és 1974 között szülőotthonként működött. Ebben az évtizedben nem a váci kórházban születtek a kisbabák. A szülőotthon 15 ággyal rendelkezett, évente több mint 300 kisgyermek született itt.
1995-ben privatizálták, ekkor külföldi kézbe került, azóta több tulajdonos váltotta egymást. Jelenleg a villa eredeti pompáját mutatja, hála Bartók László építésznek, aki korabeli fényképek alapján igyekezett a hangulatát visszahozni. A villa udvarán lévő Szent Erzsébet szobrot, melyet Maróti Géza a feleségéről mintázott, az államosításkor kidobták, ám a zebegényiek megmentették és a templom mellett állították fel.
Hogyan kapta a Zebegény örökös grófja címet?
Egy nyári napon Bartóky József író, akkori földművelésügyi államtitkár vezetése alatt egy népes küldöttség kereste fel a dunaparti villájánál, és egy ünnepélyes, de tréfás oklevelet nyújtottak át neki.
Maróti Géza komolyan (és humorral) vette a szerepét. Saját visszaemlékezései szerint friss „örökös grófként” azonnal rendeletet adatott ki a kisbíróval, amelyben kötelezte a falu összes nyaralóját, hogy este fél kilencre hozzanak magukkal a Duna-partra három darab tűzifát, egy lepedőt, törülközőt és bőséges piknikalapanyagot, majd közösen áteveztek a Duna közepén lévő zátonyra mulatni.
Folyt.köv.: Zebegény, ami eddig kimaradt
Puskás Ferenc figurája Pauer Gyula tervei alapján készült el. A Puskást csodálattal figyelő három kisfiú alakja Tóth Dávid szobrászművész pályamunkájából származik. 
