Kötődések

Hajdúszoboszlón jártunk, nagyszüleim, és Édesanyám révén kötődöm a városhoz, gyerekkorom nyarait töltöttem itt. Első utunk a temetőbe vezetett, rendbe tettük a sírokat. Ezután egy ebéd a Nelsonban. Rácsodálkoztam pár dologra.....ezek szerint régen álltam meg a főtéri parkolóban.....

Bocskai István lovasszobra

Marton László szobrászművész alkotása, 1972-ben avatták fel

900 éves évfordulós emlékmű

1975-ben volt Hajdúszoboszló 900 éves, akkor állították fel az emlékművet, eredetileg a fürdő főbejáratával szemben, a parkban. 2017-ben a park rendezése során lebontották a művet, 2021-ben avatták újra a Hősök terén. Az emlékmű oldalain Bocskai Istvánt, és lovas hajdú vitézeit láthatjuk.

A hajdúk történetéről készített kültéri 6 pannóból álló sorozatot Medgyessy-Kovács Gyula festőművész, a képeket nagy betontáblákra festette. A Szentendrén élő festőművész képeit nem ecsettel, hanem kezével és tenyerével festi, ez a védjegye. Anyai ágon a festő rokona volt Medgyessy Ferenc, Kossuth-díjas szobrászművész, az alkotó az ő tiszteletére vette fel a Medgyessy nevet. A pannókat 2019-ben avatták fel.

 Csatajelenet

Bocskai István átadja adománylevelét a hajdúknak  

A festmény középpontjában Bocskai István (1557-1606) magyar államférfi, Bihar vármegye főispánja, 1605 és 1606 között Erdély és Magyarország fejedelme látható. Bocskai István ajándékaként is említhetjük a hajdúk letelepítését a mai Hajdúság területére.

 Szejdi-dúlás

1660 májusában Szejdi Ahmed budai pasa kegyetlenül elpusztította a tiszántúli hajdúvárosok jelentős részét. Elpusztult Kaba és Szoboszló is.

A pannó központi elemét, a törökök által rabláncra fűzött emberek sokaságának motívumát, a szobrász, Medgyessy Ferenc egyik alkotásának, a Menekülők című domborművének felhasználásával készítette.

 

Csergetés

A monda szerint a hajdúk szilveszter napján csaptak össze a törökökkel, és győzelmet arattak. A törökök elűzésében nagy szerepe volt a zajkeltésnek, az ostorpattogtatásnak, kürtölésnek, kolompolásnak. A győzelem emlékére, a régi hagyomány szerint Hajdúszoboszlón évről-évre megtartják a szilveszteri csergetést.

Hajdúszoboszlón az 1920-as évek közepén kezdődött el a szénhidrogén-kutatás., melyet dr. Pávai Vajna Ferenc geológus irányított. Az első mélyfúrást a város Bánomkerti részén végezték el. A próbafúrásokra 1924-ben kaptak engedélyt. Már 339 méter mélységben feltört a gáz, majd 800 méternél kimutatható volt a jód és a bróm jelenléte a vízben, végül 1024 méter mélységből nagy erővel tört fel gázzal együtt a 73 °C-os hévíz. Ez a természeti adottság fürdővárossá és ismertté tette a települést.

Hajdúszoboszló nevezetességei

Felismerhető az Erődfal, Református templom, Városháza, Harangház, a Gyógyfürdő épülete és bejárata is.

Nelson Hotel-Étterem-Cukrászda

Bika Hotelként épült 1860-ban, mai formáját 1871-ben nyerte el. A földszinten üzlethelységek és söntés, az emeleten vendégszobák és egy nagy étterem kapott helyet. Az 1870-80-as években valójában a BIKA nagyterme volt az egyetlen olyan helység a városban, melyben népesebb rendezvényeket lehetett tartani. 2001-ben tulajdonosváltás és felújítás során visszanyerte régi szépségét.

Emlékkertben

Ebben a hőségben érezni, hogy milyen sokat jelentenek a fák, egész más az ember közérzete árnyékban, a fák lombja alatt, mint a tűző napon.

Bocskai István fejedelem, a hajdúvárosok alapítójának  szobra

Az eredeti szobor alkotója Holló Barnabás szobrászművész, Budapesten a Hősök terén, a Millenniumi Emlékmű szobrai között található. A másolatot, Hirmann Ferenc öntötte (1906)

A szobor talpazatát és a félalakos hajdú vitéz figurákat Tóth Árpád költőnk édesapja, Tóth András szobrász készítette.

Érdekesség, hogy az első szobor, ami az Emlékkertbe került, az 1849-ben a debreceni csata elesett honvédei emlékére állított „Haldokló Oroszlán” volt. Marschalkó János kőoroszlánját 1899-ben a Hősök temetőjébe vitték ki. A helyére állítandó Szabadság-szobor készítésével Tóth Andrást bízták meg. A háromméteres talapzaton álló 8 méter magas, páncélba öltöztetett bronzalakot 1902-ben leplezték le. A furcsa szobor nem nyerte el a debreceniek tetszését, „vastyúk”-nak hívták. 1906-ban, a Bocskai-szobor felállításakor a Városháza udvarára száműzték, majd az első világháború idején ágyúcsövet öntöttek belőle. (Kép az internetről)

Karakter 1517 Könyvesbolt és Kávézó

Nagyon megtetszett az Irodalom Éjszakáján, így ismét betértem, hogy jobban körülnézzek. Valójában a Piac utcai református könyvesbolt költözött ide, egy kis funkció bővítéssel. Középkori kőtár, könyvesbolt, ajándékbolt, kávézó, egy igazi kulturális vendéglátóhely. A Debrecen-Nagytemplomi Református Egyházközség működteti. Az üvegtetős épületet Kertai László tervezte.

 

Kényelmes zugok, fotelek, könyvek, finom kávé, süti.

Szabó Magda süti

Csokis, kávés, diós, feketeribizli-lekváros, mézeskalács ízesítésű, amit Szabó Magda receptjei ihlettek.

Az Emlékkert másik alkotása a Reformáció emlékműve, melyről régebben itt írtam>>>>>https://nora-bora-nora.blogspot.com/2017/11/reformacio-emlekmuve.html

A Gályarabok Emlékoszlopáról itt írtam>>>>

 https://nora-bora-nora.blogspot.com/2016/04/debrecenben-nagytemplom-mogotti.html

Emlékhely

Nemzeti Összetartozás Emlékhelye

 a Trianoni békediktátum 100. évfordulójára

Budapest, Alkotmány utca, Kossuth tér

Egy száz méter hosszú, a Kossuth tér felől lejtő négy méter széles sétány, amelynek két oldalfalára a történelmi Magyar Királyság 1913. évi összeírás szerinti 12.485 településnevét vésték. 

Minden egyes név egy-egy különálló gránittéglán jelenik meg, a három különböző téglaméret a település – az 1913-as, Trianon előtti utolsó statisztikai összeírás szerinti - lélekszámát tükrözi.

A települések összekeverve, véletlenszerű elrendezésben helyezkednek el.

Ötméteres mélységben van az emlékhely szíve, egy körüljárható, hatalmas, hét szegmensből álló, meghasadt gránittömb, közepén égő öröklánggal, amely réseken keresztül látható.

Az öröklángot körülölelő gránittömb hasadékai szimbolikus üzenetet hordoznak, a hét szegmens a szomszédos államokat – utódállamokat – a középső, a lángot hordozó tömb pedig a „megmaradt” Magyarországot szimbolizálja. 

A talajszint alatti kialakítás oka, az Országházra való rálátás zavartalanságának biztosítása volt. A sétány „zsákutcás” kialakítása a temetés-feltámadás gondolatát hordozza. A településnevek ezreivel való szembesülés, Magyarország egykori nagyságára utal.

Az emlékhely a Steindl Imre program keretében valósult meg, melynek célja a Kossuth tér átépítése, valamint az Országház tágabb környezetének megújítása. 

 

(Látogatásom ideje: 2022. június)

Próbálkozom

 Ez a kép kifejezi a lelkivilágomat.

Próbálok visszatérni a megszokott életemhez. Tragédiák sorozata ért. Elvesztettem szeretett szüleimet, egy hónap leforgása alatt. Idősek, betegesek voltak már, a vírust is elkapták, amiből úgy tűnt kigyógyultak, de ez csak a látszat volt. Az elmúlt hónapok fájdalmát leírni nem tudom......ez a kép kifejezi. A temetőben található Sesztina emlékmű, amely egy ketté tört tölgyfa mellett álló fájdalmas arcú nőt ábrázol, amire véletlenül bukkantam temetői kényszerű sétáim során. Közben a városban újra éledt a természet, ez gyógyír volt sajgó lelkemnek. Meg-megálltam egy-egy fotó erejéig.

Legfőbb múzsám az Édesanyám volt, akinek az egész blogot kedvvel szerkesztgettem, ő már nem mozdult ki otthonról. Reggelente boldogan nézegette, miről írtam, merre jártam, milyen képeket készítettem, így valamennyire ő is részese lehetett útjaimnak, élményeimnek.

Most már nincs aki rendszeresen olvasgassa az írásaimat. Majd az idő eldönti, hogy lesz-e kedvem tovább folytatni. Fotózgatni még mindig szeretek, igaz most csak a telefonom volt kéznél, azóta nem is töltöttem fel a fényképezőgépemet. Egyelőre vissza kell nyernem valahogy az életkedvemet.

Annyira hiányoznak! 

Ez a határtalan fájdalom nem múlik, csak erősödik!

Bárány és főnixmadár

Debrecen városának van egy szép mozaikból kirakott címere a Nagytemplom előtt a Kossuth téren, Cs. Uhrin Tibor festő és iparművész alkotása.

A címer 120 ezer darab, 1 cm-es, Vicenzában gyártott muránói üvegmozaikból készült és 3 méter átmérőjű bronzgyűrűben helyezkedik el.

Fő alakja a jobb lábával zászlót tartó bárány, mely hátrafordulva a zászlóra tekint. A három domb, melyen a két könyv látható, a Trianon előtti Magyarországra emlékeztet. Az aranyrúdon függő zászló a helvét hitvallás szimbóluma, a két könyv, amelyen a bárány áll, az Ó-és Újszövetséget jelképezi, s utal a város nyomdász kultúrájára is. A középen emelkedő pálma életfa-motívum, a szilárdságot, az ellenálló képességet is kifejezi, s érzékelteti a történelmet: a környéket ért pusztító háborúkban úgy állt a város, mint sivatagban az oázis. 

A főnixmadár a hamvaiból újjászülető város jelképe. A Nap a halhatatlanság és az erő szimbóluma.

Bronz szépség

Jártamban-keltemben a Párizsi utcában bukkantam erre a csodálatos emlékműre. Koronás Hungária egy elesett meztelen katona fölé hajol.

Az egykori főposta épületének falán 1927-ben helyezték el és avatták fel a Magyar Posta I. világháborúban elesett dolgozóinak emlékére készített bronz domborművet. (Berán Lajos és Keviczky Hugó alkotása)

Az emlékmű annak a majdnem hatszáz postásnak állít kegyeletes emléket, akik a világháború során, szolgálatteljesítés közben haltak hősi halált.