"Viseld amit a Sors rád mért!"

Országzászló és trianoni emlékmű Zebegényben

Az 1930-as években a helyi lakosokból álló Dalkör elhatározta, hogy egy országzászlót és egy I. világháborús emlékművet állíttat a Kopasz-hegyen, amelyen a kálvária is áll.  A feladattal Maróti Géza építészt, szobrászt bízták meg, aki bár elkezdte a munkát, az emlékművet nem fejezte be és hivatalosan nem is avatták fel, mert közbeszólt a második világháború. 

A háború utáni évtizedekben a legtöbb ilyen emlékművet elpusztították, a zebegényi tanácstagok azonban találékonyan kieszelték, hogyan őrizzék meg az óriási munkával létrehozott emlékművet, átminősítették kilátónak. 2014 végén úgy határozott Zebegény önkormányzata, hogy felépíti az eredeti terveken szereplő emlékművet. 

2015 elején kerültek fel a terméskő oszlopokra a gömbök a kettős keresztekkel, és az országzászlót is felújították ebben az évben. A gömbök oldalán Deák Ferenc szavai olvashatók: „Amit erő vagy hatalom elvész, azt idő és kedvező szerencse ismét visszahozhatják.” 

Krisztus-fej

 

  

Az emlékmű felirata Maróti verse 

"Imádj Istent, Élj hazádért - Viseld amit a Sors rád mért."

 

A területről gyönyörű panoráma nyílik a Dunakanyarra

Eltünő szobrok

Egyre másra tűnnek el a Kolodko-szobrok.

Már a Margit-szigeten sincs meg a meditáló nyúl, amit nemrégen még sikerült lencsevégre kapnom. Sajnálom, annyian lelik örömüket a "szobor vadászatban".

A targoncás szobrot az eredeti művet alkotó, Párkányi Raab Péter szobrászművész távolította el, miután felkérte Kolodko Mihályt, hogy az emlékműről vegye le az alkotást.

2014-ben állították fel az emlékművet, azzal céllal, hogy Magyarország német megszállásának 70. évfordulóján emléket állítson azoknak az embereknek, akiknek halála közvetlenül köthető Magyarország 1944-es német megszállásához.

A Szabadság téri német megszállási emlékmű egyik darabjának tövében volt látható Kolodko targoncása, ahogy éppen felemelni és elszállítani készül az emlékművet. A lenti képen épp egy érdeklődő fotózza a miniatűr alkotást, ami most már nem található a helyén.

Augusztus közepén még sikerült lefotóznom, a tömb jobb alsó sarkában volt.

Kolodko véleménye szerint az emlékművet el kell tüntetni, ezért tette ki a targoncást. 

Sajnálom ezt az egész affért. Ellenségeskedés minden területen, még a művészetbe is begyűrűzik! Lehetséges, hogy az egész alkotást lerombolják......... 

Összetartozás

Az Összetartozás Emlékhelye a Trianoni békediktátum 100. évfordulójára készült.

Száz méter hosszú, négy méter széles sétány, amelynek két oldalfalára a történelmi Magyar Királyság 1913. évi összeírás szerinti 12.485 településnevét vésték.   

Az öröklángot körülölelő gránittömb hasadékai is szimbolikus üzenetet hordoznak, a hét szegmens a szomszédos államokat, a középső, a lángot hordozó tömb pedig a „megmaradt” Magyarországot szimbolizálja. 

Az 1920. június 04. a trianoni békeszerződés aláírásának napja

Kötődések

Hajdúszoboszlón jártunk, nagyszüleim, és Édesanyám révén kötődöm a városhoz, gyerekkorom nyarait töltöttem itt. Első utunk a temetőbe vezetett, rendbe tettük a sírokat. Ezután egy ebéd a Nelsonban. Rácsodálkoztam pár dologra.....ezek szerint régen álltam meg a főtéri parkolóban.....

Bocskai István lovasszobra

Marton László szobrászművész alkotása, 1972-ben avatták fel

900 éves évfordulós emlékmű

1975-ben volt Hajdúszoboszló 900 éves, akkor állították fel az emlékművet, eredetileg a fürdő főbejáratával szemben, a parkban. 2017-ben a park rendezése során lebontották a művet, 2021-ben avatták újra a Hősök terén. Az emlékmű oldalain Bocskai Istvánt, és lovas hajdú vitézeit láthatjuk.

A hajdúk történetéről készített kültéri 6 pannóból álló sorozatot Medgyessy-Kovács Gyula festőművész, a képeket nagy betontáblákra festette. A Szentendrén élő festőművész képeit nem ecsettel, hanem kezével és tenyerével festi, ez a védjegye. Anyai ágon a festő rokona volt Medgyessy Ferenc, Kossuth-díjas szobrászművész, az alkotó az ő tiszteletére vette fel a Medgyessy nevet. A pannókat 2019-ben avatták fel.

 Csatajelenet

Bocskai István átadja adománylevelét a hajdúknak  

A festmény középpontjában Bocskai István (1557-1606) magyar államférfi, Bihar vármegye főispánja, 1605 és 1606 között Erdély és Magyarország fejedelme látható. Bocskai István ajándékaként is említhetjük a hajdúk letelepítését a mai Hajdúság területére.

 Szejdi-dúlás

1660 májusában Szejdi Ahmed budai pasa kegyetlenül elpusztította a tiszántúli hajdúvárosok jelentős részét. Elpusztult Kaba és Szoboszló is.

A pannó központi elemét, a törökök által rabláncra fűzött emberek sokaságának motívumát, a szobrász, Medgyessy Ferenc egyik alkotásának, a Menekülők című domborművének felhasználásával készítette.

 

Csergetés

A monda szerint a hajdúk szilveszter napján csaptak össze a törökökkel, és győzelmet arattak. A törökök elűzésében nagy szerepe volt a zajkeltésnek, az ostorpattogtatásnak, kürtölésnek, kolompolásnak. A győzelem emlékére, a régi hagyomány szerint Hajdúszoboszlón évről-évre megtartják a szilveszteri csergetést.

Hajdúszoboszlón az 1920-as évek közepén kezdődött el a szénhidrogén-kutatás., melyet dr. Pávai Vajna Ferenc geológus irányított. Az első mélyfúrást a város Bánomkerti részén végezték el. A próbafúrásokra 1924-ben kaptak engedélyt. Már 339 méter mélységben feltört a gáz, majd 800 méternél kimutatható volt a jód és a bróm jelenléte a vízben, végül 1024 méter mélységből nagy erővel tört fel gázzal együtt a 73 °C-os hévíz. Ez a természeti adottság fürdővárossá és ismertté tette a települést.

Hajdúszoboszló nevezetességei

Felismerhető az Erődfal, Református templom, Városháza, Harangház, a Gyógyfürdő épülete és bejárata is.

Nelson Hotel-Étterem-Cukrászda

Bika Hotelként épült 1860-ban, mai formáját 1871-ben nyerte el. A földszinten üzlethelységek és söntés, az emeleten vendégszobák és egy nagy étterem kapott helyet. Az 1870-80-as években valójában a BIKA nagyterme volt az egyetlen olyan helység a városban, melyben népesebb rendezvényeket lehetett tartani. 2001-ben tulajdonosváltás és felújítás során visszanyerte régi szépségét.

Emlékkertben

Ebben a hőségben érezni, hogy milyen sokat jelentenek a fák, egész más az ember közérzete árnyékban, a fák lombja alatt, mint a tűző napon.

Bocskai István fejedelem, a hajdúvárosok alapítójának  szobra

Az eredeti szobor alkotója Holló Barnabás szobrászművész, Budapesten a Hősök terén, a Millenniumi Emlékmű szobrai között található. A másolatot, Hirmann Ferenc öntötte (1906)

A szobor talpazatát és a félalakos hajdú vitéz figurákat Tóth Árpád költőnk édesapja, Tóth András szobrász készítette.

Érdekesség, hogy az első szobor, ami az Emlékkertbe került, az 1849-ben a debreceni csata elesett honvédei emlékére állított „Haldokló Oroszlán” volt. Marschalkó János kőoroszlánját 1899-ben a Hősök temetőjébe vitték ki. A helyére állítandó Szabadság-szobor készítésével Tóth Andrást bízták meg. A háromméteres talapzaton álló 8 méter magas, páncélba öltöztetett bronzalakot 1902-ben leplezték le. A furcsa szobor nem nyerte el a debreceniek tetszését, „vastyúk”-nak hívták. 1906-ban, a Bocskai-szobor felállításakor a Városháza udvarára száműzték, majd az első világháború idején ágyúcsövet öntöttek belőle. (Kép az internetről)

Karakter 1517 Könyvesbolt és Kávézó

Nagyon megtetszett az Irodalom Éjszakáján, így ismét betértem, hogy jobban körülnézzek. Valójában a Piac utcai református könyvesbolt költözött ide, egy kis funkció bővítéssel. Középkori kőtár, könyvesbolt, ajándékbolt, kávézó, egy igazi kulturális vendéglátóhely. A Debrecen-Nagytemplomi Református Egyházközség működteti. Az üvegtetős épületet Kertai László tervezte.

 

Kényelmes zugok, fotelek, könyvek, finom kávé, süti.

Szabó Magda süti

Csokis, kávés, diós, feketeribizli-lekváros, mézeskalács ízesítésű, amit Szabó Magda receptjei ihlettek.

Az Emlékkert másik alkotása a Reformáció emlékműve, melyről régebben itt írtam>>>>>https://nora-bora-nora.blogspot.com/2017/11/reformacio-emlekmuve.html

A Gályarabok Emlékoszlopáról itt írtam>>>>

 https://nora-bora-nora.blogspot.com/2016/04/debrecenben-nagytemplom-mogotti.html