Nora-bora: április 2018

2018. április 30., hétfő

Viszlát április!

Milyen hamar elrepült, és vele együtt elvirágzott a buja természet is. Debrecen virágba borulva. Kedvenc fám az Emlékkertben, nem is tudom milyen fa, talán japán cseresznye, de szimpla virágú?

2018. április 29., vasárnap

A történetíró

Déri Múzeum

Séta 7.

Thaly Kálmán (1839-1909)

Költő, író, politikus, tiszteletbeli bölcsészdoktor, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, országgyűlési képviselő, Jókai Mór másod-unokatestvére. Iskoláit Pozsonyban és Pápán végezte, jogot majd bölcsészetet tanult. A Magyar Történelmi Társulat, valamint a Századok történelmi folyóirat alapító tagja volt.

Már az 1860-as évektől élénk figyelemmel fordult a Rákóczi-szabadságharc története felé. " A fejedelem íródeákjának" munkáit sokan vitatják, hogy túl egyoldalú. Elkötelezettségét több mint ötven mű születése jelzi.

1881-től haláláig, azaz 27 éven keresztül Debrecen egyik országgyűlési képviselője, a Péterfia út 6.sz alatt lakott, barátja, Bekény Péter földbirtokos házában. A város 1903-ban díszpolgárává fogadta.

Életének kiemelkedő eseménye volt, Rákóczi és bujdosótársai hamvainak hazahozatala. A végső nyughelyül a kassai Szent Erzsébet templomot jelölték ki. (Itt már jártunk pár éve.)

Végrendeletében Debrecenre hagyta pozsonyi és budapesti lakásának tárgyait és gazdag könyvtárát.

2018. április 28., szombat

Szabadság őrvárosa

Déri Múzeum

Séta 6.

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc tükrében

Micsoda meglepetés ért, mikor megpillantottam ezt a számomra igen kedves koszorúkötő lányt, amit Szegeden a Kossuth szobor hátulján mindig megcsodálok.

Debrecen igen jelentős színhellyé változott, ide tette át a székhelyét 1849 januárjában az első független, magyar felelős kormány, A Piac utcai kapuőrségnél jegyezték be Kossuth Lajos, „a magyarok Mózese” érkezését 1849 január 07-én. Itt mondták ki Magyarország függetlenségét a református Nagytemplomban tartott nyílt gyűlésen 1849. április 14-én. „…Debrecen népe! Íme én a nemzet nevében Debreczen városát, a magyar szabadság őrvárosának nyilatkoztatom”.

Kossuth pipája

A fából készült ereklyeláda a fegyverletétel kidolgozott jelenetével, három aradi vértanú, Aulich Lajos tábornok csontjainak, illetve Damjanich János és gr. Vécsey Károly bitófájának darabjait őrzi.

1848-49-es lovassági zászló

Könyves Tóth Mihály református lelkész ("Kossuth papja") 1848 októberében csatlakozott az Aradot körülzáró sereghez. A szabadságharc bukása után 20 évi várfogságra ítélték. A festményt Tóth Ágoston az olmützi várbörtönben festette 1851 végén vagy 1852 elején.

2018. április 25., szerda

Költőnk

Déri Múzeum

Séta 5.

Csokonai Vitéz Mihályról több helyen lehet találni emlékeket, a Református Kollégiumban, az Irodalom Házában és természetesen itt a Déri Múzeumban is.

" Természet! emeld fel örök törvényedet,
S mindenek hallgatni fogják beszédedet.
E kézzel fogható setétség eltűnik,
Az éjnek madara húholni megszűnik.
Egy jóltévő világ a mennyből kiderűl,
S a sok kigondolt menny mind homályba merűl."

A környezetet egy kert adja, amely valójában Debrecen három kertjéből áll, Füvészkert, Emlékkert és a Temetőkert.

Csokonai szobrok

Ferenczy István eredeti mellszobráról másolta Medgyessy Ferenc. Az eredeti Ferenczy szobrot a Református Kollégiumban láttam, az Izsó Miklós Csokonai szobormintával együtt.

"Drága kincsem, galambocskám,
Csikóbőrös kulacsocskám!
Érted halok, érted élek,
Száz leányért nem cseréllek."

Még Csokonai sírjával adós vagyok, feltétlen elzarándokolok a Dorottya utcába, amint lesz egy kis időm!
Régebbi bejegyzéseimet Csokonai kapcsán itt olvashatod:

http://nora-bora-nora.blogspot.hu/2016/10/poeta-doctus.html
http://nora-bora-nora.blogspot.hu/2017/02/a-medgyessy-muzeum-egyik-szarnyaban.html

2018. április 22., vasárnap

Arany Egyszarvú Patika

Déri Múzeum

Séta 4.

A patika berendezése az egyik legszebb és legértékesebb hazai gyógyszertári gyűjtemény

„Áldjon meg az Isten bejövetelkor és távozáskor!”

A gyógyszertárat Zeininger Antal, az alapító, 1772-ben a régi Czegléd utca 3. (ma Kossuth utca 6.) szám alatti házban működtette.1807-ben Kaffka József vette meg, később fia Kaffka Károly örökölte. 1846-ban az új tulajdonos, a marosvásárhelyi születésű Rotschnek Károly lett, aki az Arany Egyszarvú Patikát hagyta örökségül fiának Rotschnek Emilnek, aki 1852-ben költöztette át patikáját a Sas és Kossuth utca sarkára, ahol jelenleg is gyógyszertár üzemel. A bútorzatot a mai védett biedermeier bútorzatra cserélte, a régi berendezést a Városi Múzeumnak ajándékozta.
A patika szerepel Jókai Mór Egetvívó asszonyszív című regényében is, eszerint Mányoki Ádám festette a berendezést, de ez csak Jókai képzelete. A festmények feltehetően négy ismeretlen festő művei.