Tokió Skytree

A Szenszódzsi- templom látogatásakor, többször feltűnt a Tokió Skytree torony, így este páran elmentünk megnézni. Az idegenvezetőnk útba igazított bennünket, de sikerült eltévednünk, nagy nehezen jutottunk haza a szövevényes metróval... :))

Tokyo Skytree, egy adótorony, amelyet 2012-ben adtak át, Tokió Sumida nevű városrészében, Japánban. A torony elsődleges feladata a digitális, földi jelközvetítés, de két kilátószint is épült rajta 350 és 450 méteren.

634 méteres magasságával ez a legmagasabb mesterséges alkotás Japánban, egyben a világ legmagasabb szabadon álló tornya, és harmadik legmagasabb épülete is, a Dubai Burj Khalifa, Merdeka, Kuala Lumpur után. 

Amióta számos új felhőkarcolót építettek Tokió központjában, a 333 méteres Tokiói torony nem bizonyult elég magasnak a digitális földi adások sugárzására.

A 634 méteres magasság sem véletlen. A számokat japánul kimondva – 6 (mu), 3 (sa) and 4 (shi) – a Musashi szó áll össze, amely a Tokiónak otthont adó régió régies elnevezése. 

Üvegjárda

A rekorder torony 3,5 év alatt épült fel, és 440 millió dollárba került. Belsejében tizenhárom lift működik.

A hatalmas, kör alakú fedélzet minden oldalán ablakok nyílnak, így 360 fokos kilátás nyílik Tokió városára. Láthattuk a kanyargó Sumida folyót.

Itt jobbra fent látszik a piros színben pompázó Tokió torony is, mely hasonlít az Eiffel toronyra.

Adventi hangulat, amit valójában országszerte felfedeztünk Japánban az utcákon, tereken, annak ellenére, hogy a karácsony számukra nem ünnep.

Kilátók királynője

Lillafüred egy három hegy által körülvett festői völgyben, a Bükk-hegységben fekszik. Nem volt könnyű számunkra feljutni a Zsófia-kilátóba, a Dolka- hegyen.

Helyenként meredek szakaszok vezettek a kijelölt útvonalon. Nagyban nehezítette a feljutást, hogy az előző napi esők kicsit csúszóssá tették az ösvényt. Amúgy klasszul kiépítették a "Körös-körül lombkorona tanösvényt"

Mi a Palotaszállótól indultunk, Felsőhámorból a Kohászati Múzeumnál egy kőlépcső vezet felfelé. Teljes hossz 1270 m és 195 méter a szintkülönbség, 700 méter a kilátóig, 120 méteres szintkülönbséggel.

A Bükk hazánk legnagyobb átlagmagasságú hegysége. 400-600 méterig gyertyános kocsánytalan tölgyek, 600-800 méternél bükkfák uralják.

Holtfák

 

A kilátó ötlete az 1890-es évek végén merült fel, a létesítmény megépítésének 1262 koronás költségét a Borsodi Bükk Egylet finanszírozta. A terveket Szűcs Sándor miskolci mérnök készítette. Ő felügyelte az építést is. 

Nevét a Borsodi Bükk Egylet alapítója, báró Vay Béla Borsod vármegyei főispán felesége, gróf Teleki Zsófia tiszteletére és emlékére kapta. Az eredeti kilátót 1900-ban adták át. Az 1950-es években a lillafüredi „Szikla” nevű légvédelmi központ építésekor elbontották, hogy helyére antennát telepítsenek a Dolka-hegy déli oldalába. 

Vay Béla (1829-1910) a megye főispánja volt. Teleki Zsófia grófnővel kötött házasságából három lánya és egy fia született. Fia, Vay Elemér (1855-1931) később szintén megyei főispán lett, a Borsodi Bükk Egylet elnöke, egyik lánya volt a páratlan szépségű Vay Erzsébet (1860-1941), akit a családban Csokonaira emlékezve Lillának becéztek. Férje, Pejacsevich Tivadar (1855-1928) horvát bán.

A Zsófia-kilátó 51 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatásból épült újjá 2022-ben. Ügyeltek arra, hogy az eredeti kilátónak megfelelően épüljön fel, a kor követelményeinek megfelelő változtatásokkal, kb. húsz méter magas. A korábbival megegyező kupola fedi. A kő alapú, vörösfenyő gerendákból összeillesztett, faszerkezetes kilátóból pompás a rálátás a Palotaszállóra.

Lillafüred 350 méter tengerszint feletti magasságban helyezkedik el. Megérte a fáradtságot a látvány :)) 

 Miért van itt egy Zeppelin léghajó?

 

Kering az interneten egy felvétel, amin egy Zeppelin repül át a Palotaszálló felett, ami 1929-ben Hugo Eckener kapitány vezetésével megkerülte a Földet. A korabeli sajtó az egekig magasztalta az eseményt, így hát nem meglepő, hogy a rivaldafényből a magyarok sem akartak kimaradni. A németek igent mondtak a hazánk feletti légi bemutatóra, így aztán 1931-ben eljutott a csepeli repülőtérre a világjáró légi óriás.

A Zsófiával való későbbi találkozás viszont csak a szerencsének volt köszönhető, eredetileg a Dunántúl felett tervezték a körrepülést, azonban az időjárás annyira kedvezőtlen volt, hogy az utolsó pillanatban módosítani kellett. A délelőtti órákban átrepült a Parlament felett, ezután pedig észak-keleti irányba indult. A Mátrát elhagyva aztán olyan heves hóviharba keveredett, hogy a kapitány inkább a hosszabb útvonal mellett döntött. Megkerülte Bükköt és Miskolc irányából közelítette meg Lillafüredet, így valósult meg a kilátók királynőjének és az egek koronázatlan királyának különleges randevúja.
Ma már tudjuk, a randi végül nem hozott túl nagy sikert egyik félnek sem: a történelem viharai mindkettőt elsöpörték. Kettejük közül csak a Zsófia-kilátó kapott újabb esélyt.

Folyt. köv.: A függőkerttel>>> https://nora-bora-nora.blogspot.com/2024/10/stresszmentes-ovezet.html

Toronytúra

A Palotaszálló 46 méteres magas tornyában, hivatalosan 74, valójában száznál is több fokos csigalépcső vezet. A torony nem csupán mesés panorámával várja látogatóit, hanem a szálloda több mint 90 éves történelme is elénk tárul.  

Kiállítás

Vannak toronyszobák is.... :))

Jobboldalt a hegyen a Zsófia-kilátó

Másnap ide is felmásztunk

Felső-Hámor

Folyt.köv.>>>>>Zsófia-kilátó

https://nora-bora-nora.blogspot.com/2024/10/kilatok-kiralynoje.html

Ballon-kilátó

Imádom a hőlégballonokat, igaz ez a városligeti nem teljesen igazi, de muszáj volt közelebbről szemügyre vennem, amúgy sokszor bekukucskált a képeimbe.:)

Nem tudtam pontosan a helyét, csak mentem amerre láttam az élénk piros-fehér gömböt.

Egy évszázados hagyományt élesztettek újjá, a Ballon Captif 1896-ban emelkedett először a magasba. Louis Godard kapitány működtette a pányvás léggömböt, amelyik egyszerre 12-14 utast röpített a magasba. Godard kapitány hálóval bevont, 18 méter átmérőjű gömbje hidrogénnel volt megtöltve, s egy gőzgép által hajtott csörlővel szabályozták az erős kötéllel földhöz rögzített repülő eszköz emelkedését és süllyedését. 500 méteres magasságba emelte utasait. Kalmár udvari fényképész mindenkit lefotografált. A léggömb kosara alá erősített trapézon akrobaták szórakoztatták légi mutatványokkal a népes közönséget.

Egy régi plakát az eseményről>>>>>>>https://muzeumantikvarium.hu/item/92d87cc3ef0b67517e42ce73efe2a2b7

A városligeti ballont egy Párizsban üzemelő hasonló attrakció mintájára készítették, a piros-fehér színvilág Szinyei Merse Pál Léghajó című festményét idézi. A Magyar Nemzeti Galériában megtekinthető >>>>>>https://mng.hu/mutargyak/leghajo/

Ez egy talajhoz rögzített, hélium gázzal töltött léghajó, amely egy szabadtéri liftként működik, nem hagyja el le- és felszállóhelyét. A fém gondolába akár harminc utas is beszállhat. Maximálisan 150 méterre emelkedik fel kb. öt perc alatt, öt percig lehet bámészkodni, majd öt perc a leszállási idő is.

Jelenleg 7.000 Ft egy jegy. 

Gondolkodom..........

Időjárás függő, nagy szélben nem száll fel.