A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Őrség. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Őrség. Összes bejegyzés megjelenítése

2022. szeptember 9., péntek

Éliás, Tóbiás....

"Éliás, Tóbiás, egy tál dödölle, ettél belőle,
kertbe mentek a tyúkok, mind megették a magot."
 
A mondókát ismertem, de fogalmam sem volt, hogy a dödölle egy őrségi étel


Az őrségi ételek közül kihagyhatatlan kóstolni való az őrségi hajdinaleves, a dödölle, tökös-mákos rétes és a  hőkkön sült perec (kemencében forró kövön sült).
 
  
Az Őrség "fekete aranya" a tökmagolaj, több helyen lehet látogatni az olajütőket.

Sajnos a tökös-mákos rétest kihagytuk, mert a gombaleves hajdinával és a dödölle annyira laktató volt, hogy nem bírtuk bevállalni. (Azóta is bánom!) A férjem még egy kis szarvaspörköltet is evett a dödölle mellé, én csak natúr tejföllel ettem.
Mindenesetre megnéztem, hogyan készíti Borbás Marcsi és itthon is elkészítem majd.
 

2022. szeptember 8., csütörtök

Szőcei láprét

Az Őrségi Nemzeti Park egyik legjelentősebb és leghíresebb, fokozottan védett része a szőcei láprét és patakvölgy. A szőcei rétek, kaszálók különleges természeti értékűek, hiszen az utolsó jégkorszakhoz köthető növényfajok maradtak meg itt, a kaszálásra alapozott szarvasmarhatartásnak köszönhetően. Ezen a 14 hektárnyi, viszonylag kis területen, mintegy tíz ritka tőzegmohafaj él. 
Mivel az év nagy részében vízzel borított ez a terület, fapallókon járhatjuk végig az 1 km hosszú tanösvényt.
Legjelentősebb rajta a tőzegmohás láp, tőzegeper, vidrafű, a tavasszal virágzó bíborszínű orchidea, a keserűfű, a húsevő kereklevelű harmatfű.  
Az „aranymoha” (tőzegmoha) az itt élők elbeszélése szerint 30 évvel ezelőtt magas párnákat alkotott még, és nagyobb számban fordult elő, mint ma. Gyűjtötték, alomnak használták az állatok alá. Az állattartás jelentőségének csökkenésével a felhagyott gyepterületek egy részét már erdő borítja.

Mi augusztusban, egy meleg napon jártunk itt. Nem nagyon érzékeltük ezt a lápi csodát. Írják is, hogy tavasszal igazán szép. Talán az Őrségben itt érzékeltük csak az aszályos időt. A keskeny pallókon való séta viszont jó volt. :))

2022. szeptember 7., szerda

Szécsisziget

Mivel elég kastély függő vagyok, ellátogattunk Szécsiszigetre. 
Szécsisziget Zala megyében, a Zalai dombság Mura és Zala folyók által közrefogott területen, a Kerka folyó partján helyezkedik el. A 14. század óta lakott hely, a Szigeti család birtokaihoz tatozott. Majd a Széchy, Szapáry és Andrássy család birtokába került. 1820 körül Szapáry Etelt gróf Andrássy Károly vette felségül, így 1945-ig ők birtokolták a területeket.
 
Andrássy-Szapáry kastély
A  kastély a régi vár helyén épült, a 18. század második felében, a Szapáry család megbízásából, U alakban. Az épület mai állapotában L alakú, a lakószárnyhoz magtár csatlakozik.
Jelenleg turista szállóként üzemel. Ott jártunkkor a közelben dolgozó munkások lakták éppen. Nem is értem, hogy miért szednek itt belépőjegyet. Konkrétan a magtáron kívül más érdemleges nincs is itt.
A magtár jelenleg rendezvényteremként funkcionál, egy kis kiállítás is van benne.
Gyógyítókő, a kastély előtt.
Magyarországon 5, a szomszédos Szlovéniában pedig 12 kő hivatott a Földet gyógyítani.
A kövek - Nemesnépen, Gosztolán, Szécsiszigeten, Tornyiszentmiklóson és Lentiben találhatóak meg - nemzetközi szobrásztáborban szlovén művészek faragták. 
Bár ilyen egyszerű lenne a Föld gyógyítása!
 A szécsiszigeti bivalyrezervátumot a Kerka-mente Natúrpark Egyesület alapította 1999-ben. Célja a génmegőrzés, a bemutatás, a legelők természeti értékeinek megőrzése. 
Házi bivaly (Bos bubalus domesticus) 
Magyarországra a 6. század közepén az avarok hozták be. Hatalmas erejű, szívós, igénytelen munkabíró állat. Ott a fák alatt hűsöltek szegények, közelről nem volt szerencsénk látni őket.
Itt ez a bizonyos Kerka folyó
Kerka Vízimalom múzeum 
Már a középkortól állhatott itt hasonló funkciójú épület. Jelenlegi formáját a 18. század közepe táján a birtok tulajdonosai, a Szapáry család révén nyerte el. A folyó szabályozása következtében a Kerka 200 méterrel keletre, a településen kívülre került, így a malmot 1963 augusztusában végleg leállították.
Különleges értékét az adja, hogy a hajdan oly sok Kerka menti malom közül ez az egyetlen maradt meg.
Az emeleten még látható egy-két régi szobabelső, bár a malomban sosem laktak régen.

2022. szeptember 6., kedd

Őrség jelképe

Az Őrség legrégebbi és legszebb haranglába Pankaszon, egy dombon található. Az 1755 óta álló faszerkezet harangtornyát fazsindely, ezt körbevevő meredek tetőzetet, az úgynevezett szoknyát, rozsszalma zsúp fedi. Első műemléki helyreállítására 1965-ben került sor. 

Az őrségi településeken számos helyen láthatunk a templomtól elkülönülten álló, jellemzően fából épült haranglábakat. Elterjedésük elsősorban a reformáció térhódításával függ össze, hiszen kőtornyot csak a katolikusok emelhettek egészen II. József türelmi rendeletéig. A protestáns templomok csak harangtorony nélkül épülhettek.

2022. szeptember 5., hétfő

Gerencsérek

Az Őrség egyik jellegzetes mestersége a fazekasság.  Magyarszombatfán koncentrálódnak az őrségi fazekas dinasztiák, ma is legalább tíz család űzi ezt a mesterséget a faluban. Az évszázados múltra visszatekintő őrségi kerámia jellemzően sötétbarna vagy zöld mázas. Az edényeket hagyományosan egyszerűbb formákkal díszítették. A környéken jellemzően az Itáliából elterjedt, ún. mediterrán fazekaskorongot használják, melynek lényege, hogy a fazekas nem a korong előtt ül, hanem oldalt, és bal lábbal hajtja a szerkezetet, így mivel az ülőpad magasabban van, a korong nagyobb méretű edények formázására is alkalmas.
 
Az 1791-ben épült kis zsúpfedeles házikóban hajdanán tényleg egy fazekas család lakott, ma Fazekasmúzeum.
Tiszta szoba
Füstös konyha
Pajtában az edények kiégetésére használt boglyakemence
"Gerencsér: Ny-Dunántúlon, főleg Vas megyében azoknak a fazekasoknak az elnevezése, akik tűzálló agyagból nemcsak fazekat, hanem más edényeket is készítenek."
Szépek, a zöld az egyik kedvenc színem......

2022. szeptember 4., vasárnap

Szalafői barangolás

Szalafő, az Őrség egyik legrégebbi települése, hét dombra épült, akárcsak Róma :)  
Az Őrség nagy kuriózuma, hogy ez az egyetlen olyan tájegység, ahol a lakosság a honfoglalás óta folyamatosan egy helyben él. 
Kömpe szeme kilátó, egy szoknyás őrségi harangláb mintájára ácsolták (2018) Kömpe, Szalafő egyik része
Szeres településforma jól kivehető a kilátóból, a szelíd dombokon elszórtan találhatóak a lakóházak és gazdasági épületek. Ezeket hívják szereknek.
Itt található a  pityerszeri népi műemlékegyüttes, az Őrség kulturális örökségét őrzi, a hagyományos népi építészetet és az itt élők életmódját mutatja be, eredeti helyükön és eredeti környezetükben állnak  a 150 vagy akár 200 éves építmények.
A terület legősibb háztípusa a füstösház. Ennek egyetlen, nagyméretű, fűthető helyisége volt. Ez a mai konyhának felelt meg, tüzelőpadkás kemencével és deszkás tolóablakokkal. Az L alaprajzú, ún. „hajlított házakban” a gazdasági épületszárnyat (kamra, istálló, pajta) a lakóépület végében, arra merőlegesen helyezték el. 
A 18. században az Őrségben a szegényebb családok használatában voltak a füstösházak. Ebben a típusban a szoba és a konyha nem különült el egymástól. 
A kemence egyszerre szolgált fűtésre, sütésre és főzésre. A füsttelenítése megoldatlan volt, mert a tüzelőpadkáról illetve a tűzhelyből kiömlő füst a lakótérben terjengett és az ajtó felső részén vagy a felette lévő füstnyílásokon, és a deszkás tolóablakokon keresztül távozott a szabadba
Jellegzetes őrségi épülettípus, az úgynevezett kerített ház, ahol az udvart a lakó- és a gazdasági épületek U alakzata fogja közre, a negyedik oldalt pedig kerítés zárja le.
Gyönyörű zsúptető, rozsszalmából készült
A téglaházak jellemző építészeti eleme a kiugró rövid előtornác, az ún. kódisállás, ahol a vándorok, „kódisok” húzódhattak meg éjszakára vagy az eső elől.
Az önálló kamraépület neve kástu. A kástuban tartották a család élelmiszerkészletét és a vetőmagvakat.
Legismertebb, egyben legritkább formája a módos telkeken álló emeletes kástu, aminek egyetlen példánya itt található.
A tóka az őrségi parasztporták jellegzetessége. Ez egy – az agyagos talajba ásott – vízzel teli gödör, amely az állatok itatóvízének gyűjtésére, de ha a szükség úgy hozta, főzésre, vagy mosásra is használták
 
Őrségi Nemzeti Park Bölény rezervátuma
Egy elektromos kerítéssel leválasztott terület, mely biztosítja a szabadságot a kihalófélben lévő kaukázusi bölények számára. Az Őrségben látható bölények attól nagyon különlegesek, hogy egyetlen kaukázusi bika utódaitól származnak.
Ilyen szép nagy terület áll rendelkezésükre. Szerencsénk volt, hogy épp enni kaptak és közelről láthattuk őket, bár igazán jó fotót nem tudtam készíteni.

2022. szeptember 3., szombat

Az Őrség fővárosában

Őriszentpéter, az "Őrség fővárosa", 1200 fős település, mely 2005-ben városi rangot kapott. Itt található az Árpád-kori Szent Péter apostol templom. 1230 körül épülhetett, román stílusban. 14-15. században gótikus stílusban bővítették. 1550 táján erődítménnyé alakították, bástyákkal, sánccal és árokkal vették körül. Hajdúk próbálták itt megállítani a törökök fosztogatását. Később katonai szerepe megszűnt. Az 1600-as évek elejétől a reformátusok tulajdonába került, a katolikusok 1732-ben az ellenreformáció idején kapták vissza. Többször felújították.

 
A  templomot kívül-belül  freskók díszítették, de sajnos ezek elpusztultak. Legfőbb jellegzetessége kívülről a bélleletes kapuja
A középkori freskókat bemeszelték, és a fehér falra latin nyelvű ének szövegét és a Károlyi-bibliából vett idézeteket festettek a református hitvallásúak.
A karzatra külső falépcső vezet fel, melyet 1929-ben építettek. A szentély északi oldalán sekrestye áll.
 A főhajót a szentélytől csúcsíves diadalív választja el
 Középoszlopos karzat
A szentélyben Szent Péter apostol képe, 
melyet Michl Márton festett 1801-ben
A templomhoz vezető úton
Az őrségi származású Gömbös László faragta, István király mellszobor. (1995) 
Az arcmás a XIII. századi kalocsai királyfej adaptációja,
A templom körüli sírok egyik különlegessége, ahol a fejfa két lombkorona nélküli fa, rajta szép idézetek
A templomtól keskeny ösvény vezet a pár perc sétával elérhető középkori téglaégetőhöz. Az eredeti kemence a XVI. század elején épült, és feltehetőleg itt égették ki a templom erődítéséhez felhasznált téglákat is. Az építmény fölé védőtetőt építettek.