Helyzet a vár körül

 Még mindig kaotikus a helyzet, de épül-szépül 

Jókai-kertben

Valahogy Jókai kerül mostanában mindenütt elém. Az Epreskertben a Feszty-villa kapcsán, a Jókai téren a szobra. A napokban felkerestem a Jókai-kertet a Sváb-hegyen. Egykor Jókai Mór nyári otthona és alkotóhelye volt. 

A Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága 2022-ben indította el a Jókai-kert és az ott található, Steindl-villa rekonstrukcióját. 

Jókai és Laborfalvi Róza az eljegyzésük idején határozták el, hogy amint lehetőségük lesz rá, saját nyaralót szereznek a Svábhegyen. Jókai aztán 1853-ban, első írói sikerei (Egy magyar nábob, Kárpáthy Zoltán) bevételeiből, egy hegedűgyárostól vásárolta meg az elvadult, gondozatlan területet 2200 forintért. 

 Jókai oroszlános padja

Jókai előtt egy ideig kőbányaként használták a telket. Ültetett ide hársfát, juhart, vadgesztenyét és diót is, hogy az északi szelet felfogja, de persze a szőlő sem hiányozhatott.  Sok év munkájával rózsákkal teli, szép parkot és mintakertet varázsoltak belőle a feleségével. Ez volt az az otthon, amit az író a legtovább birtokolt, és amihez egész életében kötődött érzelmileg.

 

Az évek során a kert és az épületek állaga leromlott, Jókai Mór villáját elbontották, ám szerencsére a mai napig vannak még itt olyan faóriások, amelyeket maga az író ültetett.

Jókai számára a kert nem csak hobbi volt, tudományosan is foglalkozott a szőlészettel és a botanikával.

Szőlőskert, ezek már nem az író idejében ültetett tövek. 

 

 

 Jókai megfestette az akkori kilátást a szőlőskertjéből

Ez volt Jókai Mór nyári alkotóhelye, barátait és a művészvilágot is előszeretettel vendégül látta itt. Szívesen dolgozott a szabadban, műveinek állandó ihletője volt a kert, amire méltán büszke volt. Az volt a vágya, hogy végső nyughelye is itt legyen, a ház mellett álló illatos hársfák alatt – végül a Kerepesi úti temetőben temették el.

 Anakreon (ókori görög költő) szobra Jókai-arccal.

Róna József készítette 1903-ban, de csak 1920-ban lett itt felállítva

A Jókai-kert ad otthont , a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (DINPI) irodaházának. Ez utóbbi az író egykori villájának a helyére épült, ami a második világháborúban menthetetlenül megsérült.

 

A felújított Steindl-villa építtetője Steindl Ferenc, a 19. század egyik legismertebb műbútorasztalosa. Hozzá köthető az első gőzhajók és a Vigadó berendezése. Amikor beindult a svábhegyi nyaralóépítési láz, testvérével, Steindl Károllyal (Steindl Imre apjával) fogtak bele az ikervilla építésébe. A klasszicista ház 1842 körül készült el, ahol jelenleg a Madárország című kiállítást nézhető meg. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület több száz példányos preparátumgyűjteménye mellett interaktív böngészők is rendelkezésre állnak. Szívesen megnéztem volna, de sajnos csak meghirdetett időpontokban látogatható.

Az egykori présház, melynek téglái még a régiek, Jókai-emlékszobát alakítottak ki benne, de sajnos nem volt nyitva.

 

A Jókai-kert ingyen látogatható munkanapokon 8-18 óra között. 

Fák árnyékában

 Andrássy út két oldalán

A Liszt Ferenc teret felújították 2024-ben

Csorba Géza: Ady-emlékmű (1960)

 Kellemes sétányok, padok, növények 

Marton László különleges Liszt Ferenc szobra (1986)

Szemben a Jókai téren Stróbl Alajos Jókai Mór-szobra (1921)

Mögötte A Magyar irodalom tere, Terézvárosban a 19. századtól napjainkig is számtalan író és költő élt, alkotott.

A burkolatban a szemfülesek egy-egy idézetet fedezhetnek fel, Pilinszkytől, Szép Ernőtől, Tersánszkytól. Nos, én nem voltam elég szemfüles, így még visszatérek ezeket felfedezni.... :)) 

Városligeti séta

A rózsák miatt mentem, az előző bejegyzésben már írtam.  

Itt mindig jó sétálni......

Magyar Zene Háza 

Gyönyörűek a növények

Ifjúság kútja - Horváth Gáza alkotás

A főváros a Műcsarnok 1925-26. évi aktkiállításán vásárolta meg a szobrot. 

Erdey Dezső - Vízhordó fiú (1925)