2019. április 30., kedd

Királyi palota

Budapesti Történeti Múzeum kiállításán 1686-tól, (a töröktől való visszafoglalástól) a 19. század végéig kísérhetjük nyomon a királyi palota építését.
Sajnos a belső teret ma már csak imitálni lehet
A barokk épületmag Mária Terézia idején jelentősen kibővült, ő azonban nem kívánta rezidenciaként használni az épületet, s 1769-ben utasítást adott az Angolkisasszonyok ideköltöztetésére, majd 1777-ben úgy döntött, hogy Nagyszombatból idehelyezi az egyetemet.
II. József 1783-ban az egyetemet Pestre helyezte át.
1790-1795 közt Sándor Lipót főherceg, majd halála után 1795-1847 közt József nádor lakhelye lett a palota. A főherceg-nádor 1799-ben vette feleségül I. Pál orosz cár leányát, Alexandra nagyhercegnőt. A palota újra az udvari élet színtere lett hangversenyeivel, báljaival. A másfél évig tartó közéleti pezsgésnek a 17 éves nádorné szülés utáni halála vetett véget 1801-ben.
1839-ben a kápolna altemplomát a nádori család temetkezőhelyévé alakították. A kripta a mai napig látogatható vezetéssel a Magyar Nemzeti Galériában. (Meg kell néznem legközelebb!) József nádor halála (1847) után fia és utóda, István nádor lakhelyének kialakítására nagyszabású munkálatok kezdődtek a palotában. Az átalakításokat a szabadságharc hadseregének 1849-es ostroma félbeszakította, a palota súlyosan megsérült, több melléképület elpusztult.
A kiegyezést, illetve Ferenc József magyar királlyá koronázását követően szinte azonnal felmerült a budai palota királyi rezidenciává fejlesztése.
Barokk csarnok, gyönyörűen felújítva, mint rendezvény helyszín
A palota kiépítése csak 1890-ben vette kezdetét. Tervezője Ybl Miklós 1891-ben bekövetkezett halálát követően – Hauszmann Alajos főépítész és irodájának vezetője, Györgyi Géza volt. 1905-re a budai királyi palota Európa egyik legnagyobb és legfényűzőbb uralkodói rezidenciája lett. Létrehozásában szinte kizárólag magyarországi művészek és vállalkozók vettek részt. Építésének és berendezésének összköltsége mintegy 31 millió korona volt.
A Hunyadi terem díszítésére Benczúr Gyulától rendeltek nyolc festményt, amelyek témája Mátyás életéből vett jelenetek voltak. A sorozatból csak kettő készült el: egyik, a Mátyás fogadja a pápa követeit című kép.
Horthy Miklós kormányzó 1920-ban költözött be a budai királyi palotába. Utolsó hivatalos használója Szálasi Ferenc volt. 1945-ben a német csapatok legutolsó védelmi övezetének központja volt. Ennek megfelelően az épület, a hetekig tartó tűzvész miatt rendkívül nagymértékű sérüléseket szenvedett. 1949-ben az épületkomplexumot a kormány, valamint a Magyar Dolgozók Pártja vezető testületei elhelyezésére, és Rákosi Mátyás pártvezető rezidenciája számára állították helyre. A munkák során elbontott épületdekorációs elemeket nem őrizték meg. 1959-ben döntöttek a kulturális célú hasznosítás mellett.
Így lett a csodálatos királyi palotánkból egy szocreál belsővel rendelkező épület :(

2019. április 29., hétfő

A vár pinceszintjén

A királyi székhelyet, az 1241-42-es tatárjárást követően IV. Béla helyezte Esztergomból a stratégiailag jól védhető és megerősíthető budai Várhegyre.
A királyi várpalota I. (Nagy) Lajos (1342-82), Zsigmond (1387-1437), és Mátyás király (1458-90) uralkodása idején épült ki európai rangú uralkodói székhellyé, gótikus, majd reneszánsz stílusban.
A Gótikus terem 1420 táján épült. A kétpilléres, csúcsíves keresztboltozatos csarnok feltehetően a királynék lakosztályához tartozott
 Csodálatos festett padlólapok
A pinceszintet Nagy Lajos és Zsigmond korabeli palotarészek alkotják. Mivel ezek a termek mélyebben fekszenek, így jobb állapotban maradtak fenn, mint a magasabban fekvő épületrészek.
Egész kis labirintus ez a pinceszint, többször bukkantam ki ugyanott, kerestem a kertet, mert az egyik ablakból láttam, hogy ott üldögélnek emberek. Nem találtam meg a kijáratot  :))
 A hideg kamra helyiségben tényleg jeges fuvallat volt...

2019. április 28., vasárnap

A föld mélyén

A Budapesti Történeti Múzeum felfedezése
A középkori Buda királyi palotája méltó párja volt az akkori Európa királyi rezidenciáinak. Ám az Oszmán Birodalommal vívott harcok ostromai során a teljes középkori palota együttes oly mértékben elpusztult, hogy a 20. század elejéig néhány írásos emléken és ábrázoláson kívül más nem is maradt fent.
1974-ben váratlanul egy egész szoborcsoportot találtak meg, a palota területén kívül, a város és a palota között. Középkori polgári lakóházak maradványai tűntek elő. Az egyik ház betöltött pincéje rejtette magába a szobrokat, illetve a környező házakból is előkerült néhány töredék. Sajnos a szobrok eredeti története nem maradt ránk.
Egykor szemétre vetették őket, ezért sérültek és csonkák, de így maradhattak meg és így tárulhattak újból szemünk elé sérülten és csonkán is szépen - a középkori magyar királyi udvar művészetét és életét idézve.
Az egykori Teleki palota területén folytatott régészeti kutatások során tárták fel a pince padlójától számított 13,70 m mély négyzetes formájú kutat, melyet a sziklába vágtak és béleletlen volt. A kút alsó, mintegy 5 méterét kitöltő, iszapos gazdag leletanyagot tartalmazó réteg valószínűleg egy rendcsinálás, során került a kútba, mely a középkori telken egykor állt, épület tulajdonosváltásával kapcsolható össze. A légmentesség és az állandó vízutánpótlás szerencsés módon megőrizte a szerves – bőr – fa – textil anyagokat, valamint a növényi magvakat is. A kút használatának megszűntét Luxemburgi Zsigmond király 1390-1427 között vert, a kút alsó részén, az iszapból előkerült pénzei keltezik.
A magyar-Anjou címeres kárpitot összegyúrt sárgombóc formájában, mintegy 10 m mélységben találták meg a kútban, több, szintén selyemből készült textil lelettel együtt. Az iszap megőrizte az anyagot, de a festéshez használt színezékek károsodtak. Az Árpádok vörös-ezüst (fehér) vágásos és az Anjouk kék alapon arany liliomos címerét rombusz alakú, ún. rutapajzsokban ábrázoló kárpit alábélelt lehetett a rajta látható varrásnyomok alapján .Ábrázolása miatt tulajdonosát Anjou házi uralkodóink és azok legszűkebb környezetében kell keresni. Hasonló kárpit borítja a nápolyi Anjou ágból származó Károly Róbert magyar király III. kettős felségpecsétjén a trónus háttámláját.
 Káprázatos leletanyag, ezt érdemes megcsodálni!

2019. április 27., szombat

Oroszlános udvar

Öröm számomra, hogy a sok munka mellett, amiben most részem van, este foglalkozhatok egy kicsit a látottak rendszerezésével....
Az Oroszlános udvar, elég kihaltnak tűnt, csak egy-két "elvetemült" turista járt erre, akik a Történelmi Múzeumot is programba vették, vagy akik a könyvtárba igyekeztek. Nevét a négy kőoroszlánról kapta, melyek a bejáratot őrzik. Fadrusz János szobrászművész alkotásai 1902-ből. 
Sajnos fotót nem tudtam készíteni a külső oroszlánokról, mert itt is folytak a felújítási munkák
Az Oroszlános udvar Budapest egyik legnagyobb, exkluzív kültéri rendezvényhelyszíne, amely méreteinek köszönhetően tökéletes környezetet biztosít fesztiválok, koncertek, fogadások, bálok, vásárok megrendezésére. Nekem újdonság volt, lenyűgözött, pedig valamikor ifjonti koromban jártam a Történeti Múzeumban.....
A 4300 m² alapterületű udvart a Magyar Nemzeti Galéria, a Budapesti Történeti Múzeum és az Országos Széchényi Könyvtár épülettömbje határolja. Az udvar szürke kockaburkolatában világosabb kövekből kirakott sávok mutatják a feltárt, majd visszatemetett középkori palota falmaradványainak nyomvonalát.
A Budapesti Történeti Múzeum kapuját Senyei Károly (1854-1919) Háború és Béke című allegorikus szoborcsoportja díszíti.
 Háború
Béke
Senyei Károlyról az  alábbi linken lehet olvasgatni. Érdemes a nevét megjegyezni, több jelentős szobor alkotója. http://pestbuda.hu/cikk/20190207_senyei_karoly_szobrasz_portre

Folyt.köv: Történeti Múzeummal

2019. április 26., péntek

Mária anya

„Áldottabb vagy te minden asszonynál, és áldott a te méhednek gyümölcse!"
 (Lk. 1,41-43)
Megnéztem végre közelebbről  a Mária-anya szobrot a vár fokán. A 4 méter magas szobor, Mátyássy László szobrászművész alkotása, az Immaculata Alapítvány felkérésére készítette, 2013-ban. Úgy ábrázolta Máriát, hogy az nem ér hozzá a gyermek Jézushoz, kezeit csak óvó mozdulattal előtte tartja, ily módon a gyermek lebeg anyja teste előtt, érzékeltetve a misztériumot, a csodát. A kis Jézus jobb kezét áldásra emeli, baljában gömböt tart, mely a világmindenséget szimbolizálja.
A szobor küldetése, hogy emlékeztessen történelmünk azon pillanatára, mikor Szent István király Imre herceg halála után, törvényes trónörökös híján, Szűz Mária oltalmába ajánlotta országunkat.
Pár bejegyzéssel előbb írtam, Buda 1686-os visszafoglalásának idejéből származó legendáról. Az ostrom alatt bekövetkezett nagy lőportorony robbanáskor az egyik leomlott falszakasz mögött hirtelen előbukkant a dzsámivá alakított Mátyás-templomban elrejtett Mária szobra. A keresztény seregeknek ez a csodás jel adott erőt a végső ostromhoz, miközben a törököket elbizonytalanította. A hagyomány úgy tartja, hogy ez a szobor nem más, mint a Mátyás-templom loretói kápolnájának Madonnája.

2019. április 24., szerda

Barokk kovácsoltvas

Barokk- vagy Habsburg kapu
1903-1905 között építették fel a budai királyi várpalotát és várnegyedet elválasztó díszes kőfaragásokkal és kovácsoltvas kapuzattal neobarokk stílusban, Hauszmann Alajos terve szerint.
 A kapuzat vasrácsát Jungfer Gyula készítette
A Duna felőli oldalán egy oszlopra 1905-ben helyezték el a honfoglaló magyarok legendák szerinti szent madarát, a turult, Donáth Gyula alkotását
 
2015-ös bejegyzésem........