Mesés kupolacsarnok

A Széchenyi Fürdő Czigler-szárnyának kupolacsarnoka

A mozaikok Róth Miksa munkái, melyeket részben Vajda Zsigmond festőművész kartonjai alapján készített. A képek témája a víz, mint az egészség, az erő, a szépség és a tisztaság forrása.

Négyes fogaton vágtat Helios, a Nap-isten, minden élet kútforrása. Körben gyűrűszerűen, apró kis medalionokban, az esztendő tizenkét hónapjának allegóriája van ábrázolva.

A kupolaboltozatot négy félköríves ablak világítja meg, és a köztük lévő falterületeket az egyiptomi, görög, római, és a keleti fürdőzést példázó figurális mozaik képek díszítik. 

A kupolát tartó négy íven a hő-, gyógy-, szökő- és ivóforrás van szimbolikus képekben ábrázolva.

A két oldalfal félköríves felületén a Szépség és Erő allegorikus alakjai láthatók.

 Triton

Róna József - Triton halászó Kentaur szobrot ábrázoló díszkút 

Maróti Géza munkái a puttók, oszlopfők, maszkok, építészeti tagozatok

 

 

Jungfer Gyula munkái, fűtőtest burkolatok, falikarok, lakatos munkák

Lásd, előző bejegyzésem>>>>

https://nora-bora-nora.blogspot.com/2026/06/szecska.html

Szecska

Bevallom még nem jártam a Széchenyi Fürdőben. Pesti szleng nevén a "Szecskában." Most is csak körbesétáltam és bekukkantottam a bejáratokon. Budapest legnagyobb fürdőkomplexuma, melynek gyógyvize 1246 méter mélyről 76 °C hőmérsékleten érkezik a felszínre. 

Czigler Győző tervei alapján épült, de Czigler 1905-ben meghalt, műve tényleges felépítését közvetlen munkatársai, Dvorák Ede és Gerster Kálmán irányították. 1913-ban nyílt meg. Az épület Városligetre néző délkeleti szárnya klasszicista stílusú, legtöbb eleme azonban inkább neoreneszánsz. 

Czigler-szárny, a fürdő legrégebbi, 1913-ban átadott része.  Ez a szárny ad otthont a legtöbb hagyományos termálmedencének. Kupola csarnokáról külön részben írok.

Francsek-szárny, az 1920-as évek végén épült, Francsek Imre által tervezett bővítés. Ennek a szárnynak a megépítésével vált a fürdő azzá a hatalmas komplexummá, amit ma ismerünk. Ezen a részen találhatóak további gyógyvizes medencék és kezelőhelyiségek.

Központi uszoda, a két szárny által közrefogott uszoda és a híres, nyitott élménymedencék, valamint a kör alakú, látványos szabadtéri termálmedencék területe. A gyógyfürdő 1927-ben történő bővítésével elérte jelenlegi méretét. 

4 Triton-szobor mindegyike más-más alkotó nevéhez kötődik, Vastagh György, Bezerédy Gyula, Lányi Dezső és Szentgyörgyi István. 

(Tritón a görög mitológiában Poszeidón tengeristen és Amphitrité fia, félig ember, félig hal tengeri istenség.)

Az épület külső és belső díszítésében fontos szerepet kapott a vízhez kapcsolódó motívumok alkalmazása. Stilizált vízi szörnyek, kagylók, halak, sellők az épület külső díszein is megtalálhatóak.

1998 és 2006 között zajló felújítás során minden medence megújult, a strandmedencék vízforgatóval, a gyógymedencék korszerű hidraulikai berendezésekkel lettek ellátva. Három részből, gyógyfürdőből, uszodából és nappali kórházból áll. 3 kültéri és 15 beltéri medencével, szaunákkal, gőzfürdővel rendelkezik.

Hasonlóan a Gellért gyógyfürdő termál részlegéhez a Széchenyi fürdő is tükrözött szerkezetű,  ugyanazok a medencék találhatók meg az épület mindkét szárnyában. Ennek oka, hogy tervezésekor a nemek szétválasztása miatt két szárnyban ugyanazokat a medencéket helyezték el. 

Oldalsó bejárat

A pénztár hátsó ablakából ez a kilátás tárult elém. Mit mondjak engem lenyűgözött. 

Állatkert felőli bejárat

Róna József - Korsós nő szobra (1927)

Széchenyi Kertvendéglő bejárata

A lenti fotó sajnos nem saját!

Érdekességképpen tettem ide, hogy látható legyen milyen hatalmas ez a fürdőkomplexum, amit most körbejártam. Itt jól látható, a Czigler- és a Francsek- szárny és a közötte levő nyitott medencék.

Bakancslistás hely, szeretném kipróbálni, milyen itt fürdőzni! Remélem lesz rá lehetőségem! :))

A kupola alatti bejáratról a következőkben írok, egy csoda volt számomra! 

Folyt.köv.>>> 

Dál-kisasszonyok

Palatinus strand

A főváros első szabadtéri fürdője, 1919-ben nyílt meg. Egy évvel később bezárták, majd amikor 1921-ben ismét megnyitották, három új medencével is gyarapodott. 

A palatinus latin szó, nádort jelent. A sziget tulajdonosa egykor József nádor volt. 1930-as években felmerült az igény a bővítésre. Janáky István Bauhaus stílusú tervei alapján a kibővített fürdőt 1937-ben nyitották meg.

Bejárata előtt az 1937-ben állított Csorba Géza alkotása, Napozó című szobor állt, amely a második világháború alatt elpusztult, 1967-ben a megmaradt tanulmány alapján újrafaragták és ezt a másolatot állították fel a strand előtt.

Az előcsarnokban Pekáry István - Dál-kisasszonyok násza című faliképe, Ady versét idézi meg, amely a magyarság eredetét, a Csodaszarvas legenda egy mozzanatát beszéli el.

 

Ady Endre - Dál-kisasszonyok násza

Az volt a hír az Azov partján,
Hogy Dál király vén csont és konok,
De nincsenek szebb lyányok a világon,
Mint a Dál-kisasszonyok.

Szép úrfiak nyár-alkonyatkor
Lóháton jöttek és hevenyén,
Az Azov partján tengerbe, bozótba
Belebámult száz legény.

Nagy, jó, deli, magyar legények
Bámulták a sűrüt és vizet.
Szépet álmodtak fehér pendelyekről
S üzentek valakinek.

Ez nagy titka volt az Azovnak,
Itt veszedelmes volt az idő,
Nyárban az ember nőre jobban vágyik,
Mert a nyár nagy keritő.

Nyárban az ember ezredévet él át,
Lelke, szive előreforog
S kidobódott a Dál-kisasszonyokra
Azov partján a horog.

Száz, erős úrfi esküdött meg,
Hogy ló eldől, feszült íj szakad,
De diadalmas vággyal, szerelemmel
Állnak meg egy vár alatt.

Egy lankáson majd nótát kezdnek,
Lyány-csaló nótát és fiatalt
S úgy várják a leányok leszökését,
A csókot és diadalt.

Úgy várják és az Azov partján
Megsűrült és meggyűlt a meleg,
Sátrak előtt az ifjaikra vártak
Kócos, vén harc-emberek.

S Dál király leányait hozták
A vad legények győzelmesen
S a sátrak előtt a vén szivek vére
Meg-megbuggyant csendesen.

A sátrak előtt, Azov partján
Ült a szivekre nagy, messze gyász
És a Dál-kisasszonyokra sötéten
Szállott le az éji nász.

Pekáry István (1905-1981) a Képzőművészeti Főiskolán Rudnay Gyula növendéke volt, sokoldalú életművében a táblaképfestés mellett gobelinszövéssel, díszlettervezéssel, freskófestéssel is foglalkozott. Festészetére tudatos naivitás jellemző, elbeszélő képei stilizáltak, meseszerűek, textiljei főként magyar népmeséket és legendákat ábrázolnak. 

 

Az egyik oldalon harcos férfiak sietnek betörni egy paradicsomi idillbe, a másik oldalon pedig színes, és békésen hullámzó testeket látunk, amint önfeledten merülnek el a játékos időtlenségbe. 

 

Bánatos vagyok, hogy ezt a gyönyörű faliképet, csak részleteiben lehet látni, mivel mindenféle ízléstelen feliratok takarják el. Nem is értem, hogy lehet ezt megengedni? Az eredeti falikép 1937-ben készült, a rekonstrukció 2017-ben.