Tegnap megcsodálhattam a Magyar Tudományos Akadémia dísztermét, egy kamarazenei koncert jóvoltából.
Díszterem
A 19. századi építészet, épületszobrászat és falfestészet kiemelkedő alkotása.
30 méter hosszú és 17 méter széles. 300 fő befogadására alkalmas. 150 éve biztosít helyet az Akadémia közgyűléseinek, ünnepélyes eseményeknek, konferenciáknak, tudományos előadásoknak, koncerteknek.
Kazettás mennyezet, a karzat korlátjain sorakozó kariatidák, salzburgi vörös márványoszlopok, aranyozott korinthoszi oszlopfők, Lotz Károly falképei.
Az Akadémia a falképek elkészítésére több festőt is felkeresett, Munkácsy Mihályt (Ő már nagyon elfoglalt volt ebben az időben), Benczúr Gyulát, Liezen-Mayer Sándort. Végül Lotz Károly volt aki új ötlettel állt elő és őt választották.
Lotz Károly 1888-ban elkészült triptichonja (háromosztatú képe),
a középkori művelődés nagy alakjait örökíti meg.
Szent István, intelmeinek kéziratát nyújtja át az előtte térdre ereszkedő fiának, Imre hercegnek, mellette Gellért püspök.
Könyves Kálmán jobbjában az első törvénykönyvét tartja, bal kezével a lépcső alján leboruló nőre mutat, akit a boszorkányság vádjával a hóhér a máglyához akar hurcolni. A király tiltó mozdulata a boszorkányperek megszüntetéséről való törvénycikkre utal. A képen feltűnik még Árpád-házi Szent Margit, IV. Béla lánya, Rogerius, a tatárjárás krónikáját megörökítő írója, és Kálti Márk a Képes krónika feltételezett szerzője.
Az újkori művelődés nagy alakjait megörökítő hármaskép 1891-ben készült
Mátyás király ül trónszéken, mögötte az a Firenzében készült falikárpit, amely Mátyás idejében került Budára, jelenleg a Magyar Nemzeti Múzeum őrzi. Háttérben udvarának humanista tudósai és művészei. Jobb felől az itáliaiak, Filippino Lippi firenzei festő, két történetíró, Antonio Bonfini, Pietro Ranzano, közöttük Galeotto Marzio humanista. Bal felől, Vitéz János, esztergomi érsek, Janus Pannonius, Bakócz Tamás érsek és bíboros.
A loggián a gyulafehérvári akadémiát alapító Bethlen Gábor, és a sárospataki iskolát életre hívó Lorántffy Zsuzsanna.
Jobb oldali képen Zrínyi Miklós a főalak, a lépcsőn Balassi Bálint halad lefelé, jobbról II.Rákóczi Ferenc, Mikes Kelemen. A festményeken kevés női alak található, itt a loggián Pekry Lőrincné Petrőczi Kata Szidónia költőnőt ábrázolta.
(A képek alakjait a teljesség igénye nélkül soroltam fel, csak a számomra ismertebbeket.)
Lotz Károly és tanítványai festették 1887-ben a mennyezet két nyolcszögletes keretébe foglalt allegorikus kompozíciót és az ablakok feletti ívmezőkben a tudományokat jelképező alakokat.
Mennyiségtani tudományok
Szépirodalom
Történettudományok
Jog és államtudományok (Már az emelvény mellett volt, így nem fértem hozzá)
2025-ben zajlott a legutóbbi rekonstrukciója, újból eredeti pompájában ragyog. A koncerten volt miben gyönyörködni.
Ami nagyon tetszik, hogy előzetes regisztrációval részt lehet venni a programokon.
Az év kuriózuma számomra, eddigi bejegyzéseim az épületről és a kiállításokról>>>>
