Nora-bora

2026. március 6., péntek

Budai látvány

Amit József Attila látna most

Budai oldal

„Mintha szivemből folyt volna tova,

zavaros, bölcs és nagy volt a Duna.”

Marton László - A Dunánál (1980)

2026. március 5., csütörtök

Csak kívűlről...

Bedő-ház (Bp. Honvéd utca 3.)

Már csak kívülről gyönyörködhetünk benne!

Vidor Emil műépítész tervezte, Bedő Béla, a híres műgyűjtő-gyárigazgató megrendelésére épült 1903-ban, szecessziós stílusban.

A szecessziós építészet, minden országban sajátos arculatot öltött. Európában különböző neveken és formákban jelent meg:

Art Nouveau Franciaországban és Belgiumban,

Jugendstil Németországban,

Stile Liberty Olaszországban,

Modernisme Spanyolországban,

Modern Style vagy Arts and Crafts Angliában.

Zsolnay kerámiákból készült díszítés

1901-ben Bedő Béla és felesége vette meg az építési területet. Bedő rézbányák és gyárak tulajdonosa volt, a hét budapesti háza közül a Honvéd utcai volt a legkisebb. A házban nem csupán a Bedő család élt, de itt volt az Első Pesti Spódium- és Enyvgyár központi irodája és a dolgozók lakásai is, míg a földszinten Vidor asztalosmesterének műhelye és egy régiségkereskedés kapott helyet.

Az épület túlélte Budapest ostromát, de rajta is fogott az idő. Az 1980-as évek közepéig a SZÖVOSZ (Szövetkezetek Országos Szövetsége) székházaként működött. 2003-ban a Magyar Szecesszió Háza Kft. vállalkozott arra, hogy a hatszintes épületet teljeskörűen rekonstruálja. A felújítása után a Magyar Szecesszió Házának adott helyet, ahol egy szecessziós kávézó is működött.

Bedő házaspár is műgyűjtő volt, a családja megőrizte a műkincseket. A tárlat nagy része azonban Vad Tivadar építési vállalkozó magángyűjteményéből állt.

Nekem is bakancslistás hely volt, de mikor felkerestem volna, már sajnos bezárt.:((

Vajon miért zárt be a múzeum?

Mi lett a gyönyörű szecessziós berendezéssel?

2026. március 4., szerda

Vérhold lesen

Tegnap este ennyit tudtam elérni, miközben irigykedve néztem a szebbnél szebb fotókat, az óriás vérholdról. Gondolom profi gép kell hozzá....

2026. március 3., kedd

Épület-ámulat

Az Alkotmány utcában barangoltam, mivel a közelben volt dolgom. Számos szép épület van itt, de különösen megtetszett a 16. sz. alatt található, egykori Magyar Hírlapírók Nyugdíjintézetének épülete.

1888-1890 között épült közadakozásból, Quittner Zsigmond (1857-1918) építész tervei szerint. Sok egyéb mellett ő a Gresham-palota tervezője is.

Az épületen Róna József, a kor egyik legtehetségesebb és legaktívabb szobrászának alkotásai.

A Magyarországi Hírlapírók Nyugdíjintézete egy 19. századi alapítású, önsegélyező jellegű intézmény volt, amelyet a hírlapírók és családtagjaik anyagi biztonságának megteremtésére hoztak létre. Az intézmény első elnöke Falk Miksa volt. A tagok befizetéseiből és adományokból tartotta fenn magát.

Boldog vagyok, hogy Budapesten barangolhatok és szebbnél szebb épületekben gyönyörködhetek.

2026. március 2., hétfő

Legyező remekek

A történet a Kincsvadászokkal kezdődött, ott láthattuk Németh Zoltánt, az Apostol együttes vezetőjét, aki egyben műgyűjtő is. A műsorban Fertőszögi Péter vásárolt meg egy szép, antik legyezőt. Egyben elmondta, hogy szívesen rendezne egy kiállítást a legyező gyűjteményből. A BÁV ART Aukciósház és Galériában ezt most meg lehet nézni.

A Hölgyek titkos nyelve – Legyezők a korok tükrében

A legyezőkön szereplő képek legtöbbje festői szintű

Megalkotásuk komplex feladat volt, egy-egy darabot különböző technikát ismerő mesteremberek készítettek el. Már a XVIII. század elején komoly céhek gyártották ezeket a tárgyakat, elsősorban Franciaországban, Angliában és Itáliában. A felhasznált anyagok között megtalálhatók az elefántcsont, a teknőspáncél, gyöngyház, az arany, az ezüst és a selyem. Több legyező készült esküvőkre, temetésekre, keresztelőkre és bálokra. Ebben az időszakban a legyezők a nők kelléktárához tartoztak.

Idővel kialakult a legyezők titkos nyelve.

Proserpina elrablása (Itália 1750 körül)

A XVIII–XIX. századi antik legyezőtípusok kedvelt szimbóluma volt a „szerelem oltára”. A motívum a hűséget, az odaadást és az örök szerelem ígéretét szimbolizálta. Az ilyen típusú legyezőket gyakran szerelmi vallomásként vagy jegyajándékként is használták.

Angol laplegyezők (1850 körül)

Krisztus előtt 209-ben a rómaiak bevették a punok hispániai központját, Carthago Novát. A katonák egy gyönyörű fiatal lányt ejtettek foglyul, akit mint hadizsákmányt, elvitték a nőtlen hadvezérnek, Scipiónak. Bár fiatal volt, Scipio mégsem élt a lehetőséggel, sőt, amikor értesült arról, hogy a lány egy előkelő herceg, Allucius jegyese, a lányt sértetlenül visszaadta a családjának. Még nászajándékot is küldött a szerelmeseknek. Scipio önmegtartóztatása a római történetírás egyik legismertebb anekdotája. A hölgy, akinek a legyezőjén ez a történet szerepelt, azt üzenhette, hogy erényes.