Lovarda

Nemzeti ünnepünkön bejutottam végre a Lovarda épületébe is. Már régóta szerettem volna belülről megnézni, de általában zárva van vagy zárt körű rendezvények vannak benne. 

Az 1971-ben elbontott neoreneszánsz Stöckl-lépcsőt is újjáépítették, amely a Csikós udvart köti össze a Hunyadi-udvarral. A lépcső a nevét, a 19. században a lépcső közelében állt Stöckl épületről kapta, ami Ausztriában a kastélyok szomszédságában álló melléképületek gyűjtőneve, a budai Várban ez egy hivatali épület volt.

Csikós-udvar

 

A Hauszmann Alajos tervezte és a kor legjobb mesterei által kivitelezett, eredeti Királyi Lovarda 1902-től csaknem fél évszázadon át volt a Budavári Palota dísze. Színes ablakait a kor leghíresebb üvegfestője és mozaikkészítője, Róth Miksa cége készítette. A Lovardát 1938-ig csak az udvartartás használta, később már az udvarlaki őrség spanyol lovasiskolája is tartott benne bemutatókat. A második világháborúban megsérült, újjáépítés helyett 1949-ben lebontották.

Hiteles rekonstrukció során hűen követték a századfordulós terveket, de belül a legmodernebb technikai megoldásokkal szerelték fel. Az épület így Budapest egyik legkorszerűbb rendezvényközpontjaként nyílt meg 2021-ben. 

 

Fából készült nyitott fedélszerkezet. Az eredeti fedélszéket a főváros egykori rangos vállalkozása, a Neuschloss Károly és fiai cég kivitelezte.

Drón

Kolodko Drón szobra a Duna parton (2025) 

 

A II. kerületben, az Angelo Rotta Rakparton

Állítólag előzőekben már Vácon is látható volt a kis mini szobor, akkor a Drón/Svédcsavar nevet kapta. A Svédcsavar elnevezés onnan eredhet, hogy a drónt mintázó alkotás tetején három korona látható, amely Svédország címerében is megjelenik.

Sajnos manapság egyre többet hallunk róluk, és nem a békés körülmények közötti használatuk kapcsán. :((

Múzeumpedagógiai tér

Jártam már a Hagyományok Házában, más néven a Budai Vigadóban régebben. Most, hogy megnéztem a Tulipán és zsálya kiállítást, megint megcsodáltam ezt a szép épületet, ami a Magyar Állami Népi Együttes székháza is egyben.

Itt írtam róla>>>> 

https://nora-bora-nora.blogspot.com/2019/05/a-pesti-vigado-kistesoja.html

 

Felfigyeltem az egyik folyosón pár különleges képre.  Mallász Margit Eugénia (Mallász Gitta 1907-1992) alkotásaira, aki az Állami Népi Együttes díszlet- és jelmeztervezője és tolmácsa is volt, amúgy grafikus, úszóbajnok, író és spirituális tanító. 

Érdemes elolvasni az alábbi cikket róla>>>https://welovebudapest.com/cikk/2024/09/29/latnivalok-es-kultura-mallasz-gitta-elete-grafikus-vilag-igaza-spiritualitas/

Egy múzeumpedagógia térben is szétnézhettem. A kiállítás a múzeum gyűjteményét alapul véve emel ki hét témakört, mézeskalács-készítést, nemezelést, fazekasmesterséget, a pásztorkodás életmódbeli és díszítőművészeti vonatkozásait, hímzést és bútorfestést, valamint a természetes anyagokból készült gyermekjátékok világát.

Múzeum gyűjteményének darabjai interaktívan, ismerhetőek meg. A gyerekek, felnőttek, és a fogyatékkal élő látogatók egyaránt, tapasztalati úton jutnak itt információkhoz.

Mindig lenyűgöz, hogy mi mindent láthatok itt Budapesten, mennyi szépség, információ és kreativitás!

Virágok a népművészetben

 Tulipán & zsálya - Kertek, korok, népművészet

Egy szép kiállítás a Hagyományok Házában   

A természet motívumkincse a magyar népművészetben – textileken, kerámiákon, bútorokon és viseleteken. 

Ma már több országban az orvosok múzeumlátogatást írnak fel receptre — mert a szépség, a lassulás, a jelenlét valóban hat a testre és a lélekre.  

Papp Anett - Menyasszonyi viselet, búzafűből

"A kert türelemre tanít. 

 A hímzés kitartásra. 

A hagyomány alázatra"

Kalotaszegi párta 

Népművészetünk legősibb virágmotívuma a tulipán.

Egy közmondás szerint „hol a zsálya szépen nő, ott a ház ura a nő.” :))

 

Roma kultúra

Attila-mondakör

A Magyar Nemzeti Múzeumban az Attila kiállításon láttam ezt a paravánt, melyet Kós Károly tervezett és Attila halálát ábrázolja. 

Többször körüljártam, nézegettem. 

 

Kós Károly: Attila királról ének című balladájához készült illusztrációi (1909.) 

Az eredetileg kézzel írott és rajzolt könyv 11 szöveges oldalból és 9 képből állt. Ezek a rajzok ihlették a paraván elkészítését, amely Attila halálát és temetését ábrázolja.

A történet szerint, Réka, a király felesége, méreggel ölte meg Attilát, ezért  büntetésül máglyán égették el. 

A sorozatból a háromrészes paravánhoz hat képet emelt ki a művész: ezek a Réka asszony és a két holló, Attila a halottas ágyon, Hóhérok és Réka asszony, Sirató vitéz lóháton, Attila koporsója bivalyos szekéren, Sirató alak címet viselő darabok. 

 I. 

Szép piros hajnalban két fekete holló/ szálla az ablakba, Réka ablakába / Királasszon kérdi:

- Miért jőve hozzám két fekete holló, halálnak madara/Mond az egyik holló: halál van a házban.

II. 

Benn az ágyas házban, lakodalmas ágyban / lakodalmas ágyban, haj halottas ágyban/feküszik a királ a világ királa: mejjire ráomlik nagy, hosszú szakálla/aj véres szakálla Atila királnak

III. 

Hóhérok, hóhérok, királi hóhérok/fogjátok, vigyétek gyilkos királasszont, bevetették a vízbe, /-bevetették a vízbe, a víz kivetette, / bevetették a fődbe, főd is kivetette, / bevetették a tűzbe, a tűz megégette.

 

IV. 

Hét napig mindennap, mind az egész világ / az urát sirassa a torát torolja / Hét napig mindennap, reggeltől estvélig -a bucsuztatóját ezer sip sipolja/Hét napig mindennap estvétőlreggelig/lobogó láng égjen nagy hegyek ormán.

V. 

Viszik már, viszik már nagy Atila királt, / husz fekete bihal huzza koporsóját, / vele megyen ezer kopjás katonája, -koporsója megett menyen két árvája, / ugy viszik nagy Magyarországra

 

VI. 

Róva van a rovás, olvasom az irást, / aj látom a látást, aj látom a a sirást, / nyil a nyilat fogja, vér a vért felissza. Napnyugodot felől nagy zivatar támad, / naptámadat felül, nap többet nem támad, /nap többet nem támad.

 

Tervezte: Koós Károly, Színezte: Marx Béla, Faragta: Taller Pál

Anyaga: jávorfa (juharfa), kőrisfa

Készült: 1909 körül 

(Iparművészeti Múzeum)