Nora-bora

2026. március 2., hétfő

Legyező remekek

A történet a Kincsvadászokkal kezdődött, ott láthattuk Németh Zoltánt, az Apostol együttes vezetőjét, aki egyben műgyűjtő is. A műsorban Fertőszögi Péter vásárolt meg egy szép, antik legyezőt. Egyben elmondta, hogy szívesen rendezne egy kiállítást a legyező gyűjteményből. A BÁV ART Aukciósház és Galériában ezt most meg lehet nézni.

A Hölgyek titkos nyelve – Legyezők a korok tükrében

A legyezőkön szereplő képek legtöbbje festői szintű

Megalkotásuk komplex feladat volt, egy-egy darabot különböző technikát ismerő mesterembererek készítettek el. Már a XVIII. század elején komoly céhek gyártották ezeket a tárgyakat, elsősorban Franciaországban, Angliában és Itáliában. A felhasznált anyagok között megtalálhatók az elefántcsont, a teknőspáncél, gyöngyház, az arany, az ezüst és a selyem. Több legyező készült esküvőkre, temetésekre, keresztelőkre és bálokra. Ebben az időszakban a legyezők a nők kelléktárához tartoztak.

Idővel kialakult a legyezők titkos nyelve.

Proserpina elrablása (Itália 1750 körül)

A XVIII–XIX. századi antik legyezőtípusok kedvelt szimbóluma volt a „szerelem oltára”. A motívum a hűséget, az odaadást és az örök szerelem ígéretét szimbolizálta. Az ilyen típusú legyezőket gyakran szerelmi vallomásként vagy jegyajándékként is használták.

Angol laplegyezők (1850 körül)

Krisztus előtt 209-ben a rómaiak bevették a punok hispániai központját, Carthago Novát. A katonák egy gyönyörű fiatal lányt ejtettek foglyul, akit mint hadizsákmányt, elvitték a nőtlen hadvezérnek, Scipiónak. Bár fiatal volt, Scipio mégsem élt a lehetőséggel, sőt, amikor értesült arról, hogy a lány egy előkelő herceg, Allucius jegyese, a lányt sértetlenül visszaadta a családjának. Még nászajándékot is küldött a szerelmeseknek. Scipio önmegtartóztatása a római történetírás egyik legismertebb anekdotája. A hölgy, akinek a legyezőjén ez a történet szerepelt, azt üzenhette, hogy erényes.

Kantoni laplegyező (Kína 1860 körül)

Kétoldalas legyezők

Németh Zoltán, zenész, műgyűjtő,

a különleges legyező gyűjtemény tulajdonosa

2026. február 23., hétfő

Zene templomában 3.

Még mindig a Zeneakadémia bűvöletében.

Ez a kép egy kakukktojás, az idegenvezető szerint Batthyány festmény, más források szerint Zichy István képe, az oldalfolyosón található a Kisterem mellett.

A Kisterem 2013-tól Solti György nevét viseli.

A rekonstrukció során szecessziós díszítése újra előkerült. Újjászületett a zenekari árok és a zsinórpadlás, kamaraopera-játszásra újra alkalmassá téve a Zeneakadémia kamaratermét.

A ruhatár elhelyezése nem szerencsés sajnos, mindkét oldalon a gyönyörű Róth üvegablakokat takarja.

Büfé

Dóczy Balázs, hivatalos LEGO építő húszezer kockából, 120 óra alatt készítette el a méretarányos Zeneakadémiát, mely jelenleg a büfében tekinthető meg.

Bartók Béla, a kép bal oldalán ülve, Kodály Zoltán, a kép jobb oldalán, szintén ülve látható. A két zeneszerző mellett a Waldbauer–Kerpely-vonósnégyes, Waldbauer Imre, Molnár Antal, Kerpely Jenő és Temesvári János — állnak a sorban.

Liszt Ferenc tér

Itt írtam róla>>>>

https://nora-bora-nora.blogspot.com/2018/06/zseni-kotelez.html

2026. február 22., vasárnap

Zene templomában 2.

Folytatom a Zeneakadémián tett látogatásom leírását.

Körösfői-Kriesch Aladár neve már ismerős volt számomra, írtam róla többször. Azonnal felkapom a fejem, ha a neve szóba kerül, miután az unokája jóvoltából megismerhettem pár munkáját. Így alig vártam, hogy láthassam az itteni képeit a földszinti előcsarnok két freskóját, valamint az emeleten látható kompozíciót.

Magyar lakodalmas menet a 15. századból

„Világi zene"

Egyházi körmenet a 16. századból

„Egyházi zene"

Nagyterem

A 2013-ban újranyitott, zenetörténeti jelentőségű koncertteremben minden díszítést és részletet az 1907-es eredeti állapotnak megfelelően állítottak helyre, három szint magasságban.

A 19. században és a szecessziós századfordulón épült hangversenyterem a díszítésnek köszönhetően Apollón szentélyeként értelmezhető.

Az eredeti budapesti orgona korának kiemelkedő orgonaépítője, a Voit & Söhne cég műhelyében készült. A legendás hangszer 4 manuálos, 74 regiszteres, több mint 4500 síppal.

A Zeneakadémia Szenátusa 2010-ben, a főépület rekonstrukcióját követően tűzte célul a Nagyteremben található, de a ’60-as évek végétől más hangszerrel helyettesített Voit-orgona visszaállítását eredeti helyére. A Voit-orgona rekonstrukciója 800 millió forintos állami támogatásból valósult meg 2018-ban. Hasonló kaliberű történelmi orgonával a világon mindössze két oktatási intézmény büszkélkedhet: a moszkvai Csajkovszkij Konzervatórium és az amerikai Yale Egyetem.

A Róth Miksa-műhelyben készült felülvilágítók. Fő motívumaik a hullámívek és rozetták, amelyek egy-egy feliratot – Dallam, Ritmus, Összhang, Poézis, Szépség és Fantázia – kereteznek.

A mennyezeti stukkók alatt látható Gróh István fríze. Az élet mindennapos jeleneteinek ábrázolása: vadászat, birkák terelése, szántás ökörrel, asszonyok virágot locsolnak.

Babérleveles ornamentika

A babér a földszinten fekete gyökereivel van jelen, az oldalfalakon zöld törzsei emelkednek, a boltozatra aranyló lombkoronája borul.

Az első emeleti erkély régen a főuraké volt, manapság többek közt a versenyek zsűrijének és a vizsgabizottságnak a helye, de hangversenyek alkalmával bárki számára foglalható, ahol dionüszoszi jelképek találhatóak. A felső erkély korábban is és ma is a diákoké.

Apollón lantjai és hattyúi

Körösfői-Kriesch Aladár: A művészet forrása (emeleti freskó)

A freskó két részre osztható, felső részen a kút tetején aktok, valószínűsíthetően, az építészet, a festészet, a szobrászat, az irodalom és a zene allegóriái. A központi csoportot két oldalról arany csatokkal díszített kék ruhát viselő, harsonázó angyalkar veszi körül. Az alsó rész a művészet forrásához járuló történeti figuráké és hódoló nőalakoké.