2024. április 24., szerda

Temetőben

Szinte minden héten kimegyek a temetőbe. Húz a szívem, három éve temettem el a szüleimet. Nem múlik a fájdalom. Viszek friss virágot, beszélgetek velük, rendbe teszem a sírt. Készítek pár fotót és itthon nézegetem a képeket, mintha ott lennék velük.
😢
Nagyon hiányoznak!

2024. április 22., hétfő

Kívánság

 A Föld napján
Örülünk az esőnek, annyira kellett a földeken, mint egy falat kenyér! Láthatólag minden új életre kelt....Fázósan szaladtam az Emlékkerten keresztül, mikor megláttam a régi jó ismerőst, a virágzó galagonyát.

Lassítottam lépteimen és boldogan nézegettem a zöld minden árnyalatában pompázó fákat.
Virágzik a gesztenye is.
Esőcseppek a Ginkgo biloba levelein
Kívánom, hogy legyen az időjárás megint olyan, mint valamikor régen, essen elég csapadék, nyáron legyen meleg, de az aszályos forróság kerüljön el bennünket!

2024. április 21., vasárnap

Kötődések

Hajdúszoboszlón jártunk, nagyszüleim, és Édesanyám révén kötődöm a városhoz, gyerekkorom nyarait töltöttem itt. Első utunk a temetőbe vezetett, rendbe tettük a sírokat. Ezután egy ebéd a Nelsonban. Rácsodálkoztam pár dologra.....ezek szerint régen álltam meg a főtéri parkolóban.....
Bocskai István lovasszobra

Marton László szobrászművész alkotása, 1972-ben avatták fel
900 éves évfordulós emlékmű
1975-ben volt Hajdúszoboszló 900 éves, akkor állították fel az emlékművet, eredetileg a fürdő főbejáratával szemben, a parkban. 2017-ben a park rendezése során lebontották a művet, 2021-ben avatták újra a Hősök terén. Az emlékmű oldalain Bocskai Istvánt, és lovas hajdú vitézeit láthatjuk.
A hajdúk történetéről készített kültéri 6 pannóból álló sorozatot Medgyessy-Kovács Gyula festőművész, a képeket nagy betontáblákra festette. A Szentendrén élő festőművész képeit nem ecsettel, hanem kezével és tenyerével festi, ez a védjegye. Anyai ágon a festő rokona volt Medgyessy Ferenc, Kossuth-díjas szobrászművész, az alkotó az ő tiszteletére vette fel a Medgyessy nevet. A pannókat 2019-ben avatták fel.
 Csatajelenet
Bocskai István átadja adománylevelét a hajdúknak  
A festmény középpontjában Bocskai István (1557-1606) magyar államférfi, Bihar vármegye főispánja, 1605 és 1606 között Erdély és Magyarország fejedelme látható. Bocskai István ajándékaként is említhetjük a hajdúk letelepítését a mai Hajdúság területére.
 Szejdi-dúlás
1660 májusában Szejdi Ahmed budai pasa kegyetlenül elpusztította a tiszántúli hajdúvárosok jelentős részét. Elpusztult Kaba és Szoboszló is.
A pannó központi elemét, a törökök által rabláncra fűzött emberek sokaságának motívumát, a szobrász, Medgyessy Ferenc egyik alkotásának, a Menekülők című domborművének felhasználásával készítette.
 
Csergetés
A monda szerint a hajdúk szilveszter napján csaptak össze a törökökkel, és győzelmet arattak. A törökök elűzésében nagy szerepe volt a zajkeltésnek, az ostorpattogtatásnak, kürtölésnek, kolompolásnak. A győzelem emlékére, a régi hagyomány szerint Hajdúszoboszlón évről-évre megtartják a szilveszteri csergetést.

Hajdúszoboszlón az 1920-as évek közepén kezdődött el a szénhidrogén-kutatás., melyet dr. Pávai Vajna Ferenc geológus irányított. Az első mélyfúrást a város Bánomkerti részén végezték el. A próbafúrásokra 1924-ben kaptak engedélyt. Már 339 méter mélységben feltört a gáz, majd 800 méternél kimutatható volt a jód és a bróm jelenléte a vízben, végül 1024 méter mélységből nagy erővel tört fel gázzal együtt a 73 °C-os hévíz. Ez a természeti adottság fürdővárossá és ismertté tette a települést.
Hajdúszoboszló nevezetességei
Felismerhető az Erődfal, Református templom, Városháza, Harangház, a Gyógyfürdő épülete és bejárata is.
Nelson Hotel-Étterem-Cukrászda
Bika Hotelként épült 1860-ban, mai formáját 1871-ben nyerte el. A földszinten üzlethelységek és söntés, az emeleten vendégszobák és egy nagy étterem kapott helyet. Az 1870-80-as években valójában a BIKA nagyterme volt az egyetlen olyan helység a városban, melyben népesebb rendezvényeket lehetett tartani. 2001-ben tulajdonosváltás és felújítás során visszanyerte régi szépségét.

2024. április 20., szombat

Nyitott szabadtéri történelemkönyv

A Fiumei Úti Sírkertbe legelőször egy vezetett sétán vettem részt, a Művész parcellák látogatása volt a cél. Nem a legszerencsésebb időt fogtuk ki, szemerkélt az eső, de a séta nem maradt el, szinte mindenki eljött, aki regisztrált. Ekkor ismerkedtem először a sírkerttel, ami már régóta tervbe volt véve. Azóta már voltam március 15-én, mikor nyitva voltak a mauzóleumok, láttam Kossuth Lajos, Deák Ferenc és Batthyány Lajos sírját, megkerestem Petőfi Sándort. Írtam is róla.
A sírkert a 19. század közepén Pest köztemetőjeként nyílt meg, majd a század végére Magyarország legrangosabb kegyeleti helyévé vált. A sírkert gondolatát, először Széchenyi István vetette fel 1843-ban. A temető nemzetünk nagyjainak emlékezete mellett az 1849 óta egymást váltó történelmi korszakok lenyomatát is őrzi, valójában egy nyitott szabadtéri történelemkönyv. 
 Pátzay Pál - Női szobor
Itt nyugszanak legnagyobb számban a magyar történelem és kultúra nagyjai, a síremlékek jelentős része művészettörténeti érték, híres építészek, szobrászok alkotása. Külön parcellát kaptak a művészek, a jakobinusok, az 1848-as és 1956-os forradalmak hősei, és hatalmas mauzóleum emlékeztet a pártállami idők halottkultuszára is. A gazdag növény- és állatvilágáról is ismert, arborétumnak is beillő nagy temetőkert 56 hektáron terül el. A páratlan sírkert, nemzeti emlékhely, az itt található sírhelyek védettek és nem felszámolhatóak. Egy bizottság dönt arról, hogy kik temethetőek ide. Ha valaki az itt eltemetett őse sírhelyébe szeretne temetkezni, azt dokumentumokkal alaposan alá kell támasztania, hogy valóban jogosult rá. 2016 óta áll a Nemzeti Örökség Intézete kezelésében, és fogadja látogatóit.
A Művész parcellában található sírok, és az útközben érintett sírok, amelyeket ezen a vezetett sétán láttam.
Jókai Mór 
(1825-1904)
Az író kívánsága szerint fejfáját a saját háza kapujának anyagából készítették. Kérése volt, hogy sírhantja felett ne legyen sírkő. Bár kiemelt helyre, a Nemzeti Sírkert árkádsorának végébe temették, méltó síremléket hosszú ideig nem kapott. 1924-ben tervpályázatot hirdettek egy valódi síremlék elkészítésére. A győztes Lechner Jenő építész és Füredi Richárd szobrász közös műve lett. 
A művészek alapkoncepciója egy körben futó oszlopsor volt, amely egy rózsakertet foglal magába. Az író szenvedélyesen szerette a rózsákat. A pillérek közé helyezett, ősmagyar életfadíszekre emlékeztető kőbokrok, az író mesés fantáziájára is rímelnek. 
A felirat, Jókai, Negyven év visszhangja című írásából származik, és a halhatatlanságról szól.
„Ami bennem lélek, veletek megy. Ott fog köztetek lenni mindig. Megtalálsz virágaid között, mikor elhervadnak; megtalálsz a falevélben, mikor lehull; meghallasz az esti harangszóban, mikor elenyészik, s mikor megemlékezel rólam, mindig arccal szemközt fogok veled állani.”
Laborfalvi Róza (1817-1886)
sírja távol Jókai Mórtól
Ady Endre (1877-1919)
1930-ban felavatott síremlékét Csorba Géza tervezte
Blaha Lujza (1850-1926)
A nemzet csalogánya, Jókai Mór nevezte el így. A Nemzeti Színház első örökös tagja. 1929-ben felavatott síremlékét Fülöp Elemér tervezte.
Szabó Lőrinc (1900-1957)
Eredetileg fából készült, 1995-ben avatták fel, Csóti Gábor alkotás. Az időjárásnak ellenálló műkőből készítették el újra 2011-ben.
Babits Mihály (1883-1941)
Síremlékét Ferenczy Béni: Apolló (1954) c. domborműve díszíti. 
Sírverse. „Nem az énekes szüli a dalt, a dal szüli énekesét.” /Babits Mihály/. Vele nyugszik felesége, Török Sophie (Tanner Ilona: 1895-1955), költő és írónő.
Móricz Zsigmond (1879-1942)
Jó barátja, Medgyessy Ferenc készítette (1952). Az emlékművön Móricz Zsigmond portrészobra körül regényeinek fontos alakjait, Nyilas Misit, Rózsa Sándort, a Tündérkert szereplőit, valamint az Úri muri jellegzetes szereplőit megjelenítő fríz található.
Várnai Zseni (1890-1981)
Zala György (1858-1937) szobrász
Ligeti Miklós alkotása

Munkácsy Mihály (1844-1900)
Bonn melletti szanatóriumban hunyt el. A magyar állam saját halottjának tekintette a világhírű festőt. Földi maradványait különvonat szállította Budapestre, a temetés ünnepélyes külsőségek között zajlott. A szóban forgó szobor 1911-ben került a festő sírja fölé. Alkotója, Telcs Ede elsősorban a fővárosi Vörösmarty téren látható szoborcsoportról ismert. A magyar géniusz, amint örökzöld babérkoszorút, az el nem múló dicsőség jelképét, tart Munkácsy sírhelye fölé. A sírt 2023-ban újították fel, Pákh Imre finanszírozásával.
Csontváry Koszta Tivadar (1853-1919)
Kerényi Jenő alkotása, 1967-ben került a helyére. Az alkotás másik példánya Pécsen került felállításra 1979-ben.
Krúdy Gyula (1878-1933)
Borsos Miklós alkotás (1963)
Kisfaludy Strobl Zsigmond (1884-1975)
Sírjára végrendelete szerint saját művének másolata került. 1978-ban került felállításra. A szobor eredetije 1927-ben készült. Az emlékmű, két egymás után eltávozott fiúgyermek sírjára készült, az anyagtól való elszakadást, a titokzatos, ismeretlen világba való eltávozást fejezi ki. "A csillagok felé"
Heltai Jenő (1871-1957)
Borsos Miklós alkotás (1969)
Kertész Imre (1929-2016)
A síremlék egy bronz oszlop, melyen egy nyitott ajtó látható. A síremléket a 2016-ban meghalt Kertész Magda elképzelései alapján Czakó Rita és Takács Máté szobrászművészek készítették (2019). A síremlék hátoldalán a „A szeretet megvált” idézet olvasható Kertész Imre egy feljegyzéséből.
Makk Károly (1925-2017)
Kerényi Imre (1943-2018)
Karinthy család
Karinthy Frigyes (1887-1938), Karinthy Ferenc (1921-1992), Karinthy Gábor (1914-1974)
Borsos Miklós alkotás
Faludy György (1910-2006)
Dr. Kuzsinszky Bálint (1864-1938)
Az aquincum szerelmese, a római kor kutatója, a Fóvárosi Múzeum megszervezője és első igazgatója. Sírhelye egy római kori szarkofág.
Radnóti Miklós (1909-1944)
Kosztolányi Dezső (1885-1936)
Ősze András alkotás (1986)
"Én nem tudom, mi történt vélem akkor,
de úgy rémlett, egy szárny suhant felettem,
s felém hajolt az, amit eltemettem
rég, a gyerekkor."
(Hajnali részegség)
József Attila (1905-1937)
Akit négyszer temettek.
A költőt először Balatonszárszón temették el 1937. december 5-én, 1942-ben került a Fiumei úti temető 35. parcellájába. 1959-ben áthelyezték a Munkásmozgami Pantheonba, majd 1994-ben került vissza korábbi nyughelyébe, ahol családja tagjaival együtt fekszik. A síron utolsó verse: Íme hát megleltem hazámat...
Brüll Adél, Léda (1872-1934)
 
                        "Hirdetni fogod: te akartad
                         S mindent, mi történt, te akartál
                         S hogy nálam is hatalmasabb vagy
                         S a Halálnál."
                        Ady Endre: Az asszony jussa
Csók István (1865-1961)
Csók István korán elveszített felesége számára készíttetett síremléket, ahová több, mint 30 év múlva követte őt. A síremlék gyönyörű nőalakja Csók egyik festményének (Thámár) vonásait idézi. Alkotója Szentgyörgyi István (1930)
Gerbeaud Emil (1854-1919)
A Gerbeaud család sírboltjának szobrán: Horvay János Krisztus ábrázolása, a fáradtan töprengő Krisztus látható.
Zsidó hagyomány, hogy a zsidó sírokra nem virágot tesznek, hanem kavicsot. A kő nem hervad el, nem úgy, mint a virág. Ezzel kifejezik, hogy a lélek örök.