Miután megépült a vasút, a 20. század elején egyre többen fedezték fel Zebegényt nyaralóhelyként. Ekkor kezdtek nagyobb számban villák és nyaralóházak épülni, és a település a fővárosi művészeti élet több alakját is magához vonzotta.
A sarokszobában, mely a család egykori hálószobája volt, családtagok portréi láthatók. Az itt található zsiráfzongora, a 19. századi polgári családok közkedvelt hangszere volt.
A magyar szoba hangulatát az Alföldről származó több mint százesztendős népi bútorok együttese adja, a búrok gyűjtését Szőnyiék is folytatták. A berendezés összhangban van a falakon látható Szőnyi korai korszakából származó alkotásokkal. A Barátnők című festményt 1943-ban festette Szőnyi. Zsuzsát, a lányát ábrázolja, amint egy nyitott könyv felett merengve néz maga elé, szemben vele barátnője ül, egészen a kép bal szélén,
Kisműterem az emeleten, ahol a Mester életének nagyobb részében dolgozott. Itt állt egy kisebb rézkarcprés, festő felszerelése, és rajzainak gyűjteménye.
A zebegényi kápolna
A Hegytetőn című festmény a Zebegényben való letelepedést követő évben készült. Hatalmas méretű, teljes alakos önportré, amelyen a művész a Duna fölé magasodva, megkettőzve festi meg önmagát.
Este, a Zebegényben kikísérletezett tojástempera technikával készült.
Szőnyi Péterről, Szőnyi István harmadik gyermekéről évtizedekig alig tudhattunk valamit. Mindössze 18 évesen, nem sokkal a második világháború után hunyt el agyhártyagyulladásban. Szülei soha többé nem beszéltek róla – mélyen magukba zárták fájdalmukat.
Tehetséges fotós és filmes volt.
Féltestvérével, Jolánnal együtt apjuk legfőbb segítőjeként hamis iratokat készítettek és kézbesítettek, ezzel rengeteg ember – köztük Péter nagy szerelme (Bíró Zsuzsa) életét mentve meg. A Szőnyi család hősies helytállásáért 1986-ban posztumusz megkapta a Yad Vashem Világ Igaza kitüntetést.
Szőnyi Péter fotói
Bíró Zsuzsa akvarelljei Szőnyi Péterről
A régi garázsból kialakított kiállítótérben kapott helyet a Szőnyi Zsuzsa - Triznya Mátyás Emlékszoba.
Itt ismerhető meg az 1949-ben Rómába emigrált házaspár életútja, Triznya Mátyás festményei, filmes munkáihoz készített rajzai. Vittorio de Sica Csoda Milánóban című filmjén kapott munkát, ahol megismerkedett a filmes trükkökkel, s ezzel karrierje is elindult. 28 éven át volt az olasz filmvilág meghatározó alakja.
Levelek Rómából - Szőnyi Zsuzsa és Triznya Mátyás levelei a Szőnyi és Triznya szülőkhöz (1949-1956) című, két egységből álló kötet Szőnyi Zsuzsa 1949 februárjától az év végéig vezetett naplóinak füzérét, a "Disszidolt" és az otthonra küldött "tudósításokat" tartalmazza.
Római otthonukat Triznya-kocsmaként emlegették a 60-as-80-as években, mint kulturális találkahelyet. A nyugati magyar emigráció szinte minden számottevő alakja megfordult örökké nyitva álló szalonjukban, és lehetőséget adott a találkozásra a vasfüggönyön túlról idelátogatókkal.
Szőnyi Zsuzsa, 2010-ben költözött haza végelegesen, 2004-ben ajándékozta a zebegényi múzeumnak édesapja képeiből álló gyűjteményét és férje, Triznya Mátyás festőművész hagyatékát, az emigrációjuk alatt szüleivel folytatott levelezés teljes anyagát. 
Páratlan élményben volt részem, a Szőnyi kollekció megtekintésén kívül, beléphettem egy már nem létező világba, megismerhettem a műhely, a műterem világát. Az alapítók célja az volt, hogy minél hűségesebben őrizzék meg és mutassák be a Szőnyi-műveket, és azt a miliőt, azt a környezetet, ahol a művek születtek. A több mint száz éves parasztház és a modern műteremház a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretéből biztosított összeggel tetőtől talpig újjászülethetett a régi épület 2013-ban.
