Tegnap este ennyit tudtam elérni, miközben irigykedve néztem a szebbnél szebb fotókat, az óriás vérholdról. Gondolom profi gép kell hozzá....
Nora-bora
Apró-cseprő dolgaim.....
2026. március 4., szerda
2026. március 3., kedd
Épület-ámulat
Az Alkotmány utcában barangoltam, mivel a közelben volt dolgom. Számos szép épület van itt, de különösen megtetszett a 16. sz. alatt található, egykori Magyar Hírlapírók Nyugdíjintézetének épülete.
1888-1890 között épült közadakozásból, Quittner Zsigmond (1857-1918) építész tervei szerint. Sok egyéb mellett ő a Gresham-palota tervezője is.
Az épületen Róna József, a kor egyik legtehetségesebb és legaktívabb szobrászának alkotásai.
A Magyarországi Hírlapírók Nyugdíjintézete egy 19. századi
alapítású, önsegélyező jellegű intézmény volt, amelyet a hírlapírók és
családtagjaik anyagi biztonságának megteremtésére hoztak létre. Az intézmény első elnöke Falk Miksa volt. A tagok befizetéseiből és adományokból tartotta fenn magát.
2026. március 2., hétfő
Legyező remekek
A történet a Kincsvadászokkal kezdődött, ott láthattuk Németh Zoltánt, az Apostol együttes vezetőjét, aki egyben műgyűjtő is. A műsorban Fertőszögi Péter vásárolt meg egy szép, antik legyezőt. Egyben elmondta, hogy szívesen rendezne egy kiállítást a legyező gyűjteményből. A BÁV ART Aukciósház és Galériában ezt most meg lehet nézni.
A Hölgyek titkos nyelve – Legyezők a korok tükrében
Megalkotásuk komplex feladat volt, egy-egy darabot különböző technikát ismerő mesteremberek készítettek el. Már a XVIII. század
elején komoly céhek gyártották ezeket a tárgyakat, elsősorban
Franciaországban, Angliában és Itáliában. A felhasznált anyagok között
megtalálhatók az elefántcsont, a teknőspáncél, gyöngyház, az arany, az
ezüst és a selyem. Több legyező készült esküvőkre, temetésekre,
keresztelőkre és bálokra. Ebben az időszakban a legyezők a nők kelléktárához tartoztak.Proserpina elrablása (Itália 1750 körül)
A XVIII–XIX. századi antik legyezőtípusok kedvelt szimbóluma volt a
„szerelem oltára”. A motívum a hűséget, az odaadást és az örök szerelem
ígéretét szimbolizálta. Az ilyen típusú legyezőket gyakran szerelmi
vallomásként vagy jegyajándékként is használták.
Krisztus előtt 209-ben a rómaiak bevették a punok hispániai központját,
Carthago Novát. A katonák egy gyönyörű fiatal lányt ejtettek foglyul,
akit mint hadizsákmányt, elvitték a nőtlen hadvezérnek, Scipiónak. Bár
fiatal volt, Scipio mégsem élt a lehetőséggel, sőt, amikor értesült
arról, hogy a lány egy előkelő herceg, Allucius jegyese, a lányt
sértetlenül visszaadta a családjának. Még nászajándékot is küldött a
szerelmeseknek. Scipio önmegtartóztatása a római történetírás egyik
legismertebb anekdotája. A hölgy, akinek a legyezőjén ez a történet
szerepelt, azt üzenhette, hogy erényes.
Kantoni laplegyező (Kína 1860 körül)
Németh Zoltán, zenész, műgyűjtő,
a különleges legyező gyűjtemény tulajdonosa
2026. február 23., hétfő
Zene templomában 3.
Még mindig a Zeneakadémia bűvöletében.
Ez a kép egy kakukktojás, az idegenvezető szerint Batthyány festmény, más források szerint Zichy István képe, az oldalfolyosón található a Kisterem mellett.
A Kisterem 2013-tól Solti György nevét viseli.
A rekonstrukció során szecessziós díszítése újra előkerült. Újjászületett a zenekari árok és a zsinórpadlás, kamaraopera-játszásra
újra alkalmassá téve a Zeneakadémia kamaratermét.
Dóczy Balázs, hivatalos LEGO építő húszezer kockából, 120 óra alatt készítette el a méretarányos Zeneakadémiát, mely jelenleg a büfében tekinthető meg.
Bartók Béla, a kép bal oldalán ülve, Kodály Zoltán, a kép jobb oldalán, szintén ülve látható. A két zeneszerző mellett a Waldbauer–Kerpely-vonósnégyes, Waldbauer Imre, Molnár Antal, Kerpely Jenő és Temesvári János — állnak a sorban.
Liszt Ferenc tér
Feliratkozás:
Megjegyzések (Atom)