" a történelem szövetén időnként átvérzik Isten arca"

Richter Sára nevével már találkoztam korábbi Modem kiállításokon, már akkor is nagyon tetszettek a munkái. Most is teljesen elvarázsolt, elgondolkodtató műveket láttam. Elképesztő kreativitással megáldott művész.

 

Richter Sára kortárs textilművész munkáiban központi szerepet játszik a család, a kötődések, valamint az élet sorskérdései. Alkotásait nem hagyományos kézimunkának, hanem rusztikus, régi vásznakra fonállal „rajzolt”, növényi festékkel színezett, hímzett és pecsételt történeteknek tekinthetjük.

Művészetének esszenciája, gondoskodás önmagunkról, saját történetünkről, a családról, a teremtett világról, a sérült testről és lélekről, végül a hála 

Takarítás 

Naplóinak vörös fonallal történő felülírása. A mű a svéd haláltakarítás gondolatát idézi, amikor nem pusztán a tárgyak rendezéséről van szó, hanem a hátrahagyott élet újragondolásáról. A napló eltűnik, de a nyoma megmarad. 

 

Színe - visszája

A vászonszalagok labirintusszerű elrendezése, nem jelöl ki egyetlen útvonalat sem, mindenki a saját útját járhatja, folyamatosan váltakozik a színe és visszája.

A textil az emberi élet modellje, ahogy az életünknek is van színe és visszája. Nem a kész kép hordozza az igazságot, hanem az öltések, javítások, csomók és a visszahagyott szálak is.

 

Szalag 

Idézett szövegek: Polcz Alaine - Asszony a fronton, Abe Kóbó - A homok asszonya, Dino Buzzati - A Tatárpuszta, Bódy Gábor - Tüzes angyal, Kertész Imre - Sorstalanság, Gabriel García Marquez - Szerelem a kolera idején 

(Olvasási listának sem rossz....)

   

 Világtérkép

  Elhatározás

 

Gyógyítás

 

Hálaadás

Idő múlása, anyag változása, test sérülékenysége, természet körforgása 

" a történelem szövetén időnként  átvérzik Isten arca " 

(Pilinszky János)

A hit nem mentesít a világ fájdalmától, hanem képessé tesz arra, hogy meglássuk a szentséget és a reményt a legmélyebb sötétségben is. 

 

Hagyaték

A család nem csupán vérségi kapcsolatok rendszere, hanem emlékek, gesztusok, hallgatások és ismétlődő mintázatok szövete. Amit öröklünk nemcsak tárgyakra korlátozódik, hanem továbbadódnak viselkedések, érzelmi beidegződések, gondoskodási formák, kimondatlan történetekben

Csontó Lajos, a művész házas-és alkotótársa, két műve szintén szerepel a kiállításon. Mindketten az emlékezés működését teszik láthatóvá. 

                                                           

Családszövet

Egyszer csak észrevesszük, hogy az alkotásokban saját történetünket kezdjük el keresni.....

 

Folyt. köv.: >>>>>

Idővarrás - Imre Mariannal közös párhuzamos kiállítás a Modemben

Fény-árnyék

" Tizenhárom hattyú"

Nemzeti ünnepünkön szeretem megnézni az új kiállításokat a múzeumokban, ilyenkor ingyenes a látogatás. Most a Debrecen Irodalom Házában jártam.

„Tizenhárom hattyú” 

Szabó Magda és az emlékezet című időszaki kiállítás

Szabó Magda életét, családi relikviáit, édesapjához (Szabó Elekhez) való viszonyát, valamint az emlékezet és a meg nem írt életrajzi művek témáját dolgozza fel.

A „Tizenhárom hattyú” cím egy irodalmi metafora, amely a felejtésre és az elrepülő emlékekre utal.

Szabó Elek, Szabó Magda, Jablonczay Lenke

1950-ben Szabó Magda édesapja, Szabó Elek, megírta a Szabó család történetét, megemlékezve a családtagokról. Szabó Magda arra biztatta őt, hogy folytassa az írást egy későbbi, nagy közös regény reményében. Ez a mű azonban az apa halála miatt soha nem született meg.

A Szabó rokonság tagjai – az Apám táncot jár című írást leszámítva – csak árnyékalakokként, érintőlegesen bukkannak fel az írónő által írt könyvek lapjain.

Szabó Magda az Ókút című regényében részletesen ír arról, hogy gyerekkorában a szüleitől különösen a fantáziadús édesapjától, Szabó Elektől mennyi különleges történetet és mesét hallott. 

A népmesében a tizenhárom hattyú valójában elátkozott, gyönyörű tündérlányokat jelöl, akik időnként levetik hattyúingüket. A „szárnyra kelő”, majd a felejtés homályában eltűnő tizenhárom családtagot, illetve az apa által írt 13 fejezetet szimbolizálja.

 

Órákat lehetne itt tölteni, olvasgatni a család történeteit és bogozni a rokonsági szálakat. Lehet érdemes lenne egy vezetett múzeum látogatáson részt venni, talán még jobb lenne minderről egy könyvben olvasni, ahol jobban el lehet mélyedni a leírtakban és a képekben.

Ilyenkor mindig felmerül bennem a saját családom története, de sajnos akik igazán segíthetnének ebben Édesanyám és Édesapám, és Nagyszüleim nem élnek már. Édesanyám előszeretettel foglalkozott a családfával és rengeteg információt begyűjtött.  

Egy kissé megzavart, hogy egyik kedvenc mesém volt anno A vadhattyúk, mely Andersen mese (elő is kerestem gyorsan). Kevertem A tizenhárom hattyú magyar népmesével, mely Benedek Elek gyűjtése. A két mű rokon motívumokra épül, de különböző történet. 

 

Tizenhárom hattyú

A hős, Miklós egy szegény ember gyermeke, húgát elrabolja a hétfejű sárkány. Miklós Tündérországba megy, segítséget kér és kap a tündérkirálynőtől, majd a táltos unokaöccsével együtt legyőzi a sárkányt, megmenti a húgát, végül feleségül veszi a tündérkirálynőt. 

A hattyúk (tizenhárom hattyú képében) tündérek, akik leányokká tudnak változni. 

>>>https://www.nepmese.hu/mesetar/mesek/tuendermesek/a-tizenharom-hattyu 

 

A vadhattyúk  

A gonosz mostoha megátkozza az özvegy király tizenegy fiát, fehér vadhattyúkká változtatja őket. Egyetlen húgukat, Elizát elűzi, de megtudja, hogyan szabadíthatja meg a testvéreit, temetői csalánból kell nekik tizenegy páncélinget szőnie, közben pedig teljes csendben kell maradnia, egyetlen szót sem szólhat, amíg a munka el nem készül. Elizát egy idegen ország királya feleségül veszi, de egy álnok pap boszorkánysággal vádolja, mert éjszaka csalánért jár, és máglyahalálra ítélik. A kivégzés napján az égből lecsapnak a vadhattyúk. Eliza a máglyán dobja rájuk a tizenegy elkészült inget, a testvérek visszanyerik az emberi alakjukat (bár az egyiknek hattyúszárnya marad a hiányzó ujj helyett), és az ártatlansága kiderül.