A búvár

 Kolodko Mihály - Búvár (2019)

A Dohány utcában, a New York Palota közelében, egy tűzcsap tetején

A New York Palota földszintjén 1894-ben megnyitott kávéházhoz egy legenda fűződik, miszerint „ezen az első napon, egy jókedvű újságírócsoport élén, Molnár Ferenc a Dunába dobta a kávéház kulcsát, hogy az éjjel-nappal nyitva maradhasson.”

Egy másik vélt esemény szerint a kulcsot Molnár Ferenc 1927-ben dobta a Dunába, ugyanis ekkor nyílt meg ismét az újjáépített New York Kávéház.

Történt egy harmadik valós eset is. 2014-ben ünnepelte a kávéház a 120. évfordulóját, akkor a kávéház vezetősége dobta a kulcsot a Dunába, hogy még legalább 120 évig nyitva maradjon.

A Kolodko alkotta búvár megkereste a Dunában a „Világ Legszebb Kávéháza” kulcsát, elhozta ide és itt őrzi, hogy többé ne lehessen bedobni a Dunába.

 

A Parlament szakrális párja

Árpád-házi Szent Erzsébet-plébániatemplom 

(Erzsébetváros, Rózsák tere)

Francia gótikus stílusával, rózsaablakával, festett üvegeivel Steindl Imrének az Országház tervezőjének remekműve (1895-1901) A templom építése egy időben zajlott az Országház építésével.

 

  Budapest VII. kerületének legnagyobb temploma.

Írtam már róla 2023-ban,

>>>>> https://nora-bora-nora.blogspot.com/2023/04/rozsak-teren.html

Most belülről is megnézhettem 

A főhajó festett üvegablakai Róth Miksa műhelyében készültek, többsége a II. világháborúban megsemmisült, helyükön ma az eredeti ablakok rekonstrukciói láthatók. Az egyetlen megmaradt üvegablak a szentélyben, a feszület mögött található.

A megtalálható minták és töredékek alapján rekonstruálták az egykori díszítéseket, a restaurálási munkák​ a főhajó falán még nem fejeződtek be teljesen.

 

A szószék a négy evangélista domborművével Hauszmann Sándor műhelyéből került ki.

A márványból, ónixból és bronzból készült főoltáron áll az aranyozott szentségház a magyar szenteket és boldogokat ábrázoló szobrokkal (Lantay Lajos munkái).

 

Jungfer Gyula keresztelő kútja.  A kőből faragott medencét az evangélisták bronzból öntött szimbólumai díszítik, kupola formájú fedelét, áttört csipkeszerű, gótikus díszítés alkotja. 

 

Esketési oltárt Köllő Miklós készítette

 

Páduai Szent Antal-oltárt Zubriczky Loránt alkotta

Aggházy Gyula által készített Gábriel arkangyal-oltár

Requiem-oltárt Mayer Ede készítette

Neogótikus ornamentális festés Götz Adolf nevéhez fűződik

 

Az oldalhajók mennyezete és a főhajó falainak restaurálása még nem készült el.

Országh Sándor és Fia műhelyéből származó 1901-ben felállított orgona

A legenda szerint Árpád-házi Szent Erzsébet titokban friss kenyeret vitt a szegényeknek, mikor összetalálkozott a férjével. Számonkérésére azt felelte, köténye rózsákat rejt, és csodák csodájára a kenyér valóban illatos virággá változott.

Páduai Szent Antal a kis Jézussal

Boldog vagyok, hogy láthattam ezt a szép templomot, ahol Ferenc pápa 2023-ban szegényekkel és menekültekkel találkozott.

Épület felújítások

Két épületet újítanak fel a Kossuth téren, az Igazságügyi Palotát és az Agrárminisztériumot. 

 

Az Igazságügyi Palota kivitelezési munkálatai Hauszmann Alajos tervei alapján 1893-ban kezdődtek. A Kúria 1896-ban tartotta meg itt első ülését, s az épület 1949-ig szolgált annak székhelyéül, majd nagyobb részét a Néprajzi Múzeum, kisebb részét pedig a Politikatörténeti Intézet használta a 2010-es évek végéig. Falai között működött 1957–1975 között a Magyar Nemzeti Galéria is.

A magasban Senyei Károly háromlovas diadalszekere (triga)

Mellette Fadrusz János sóskúti kőből faragott,  római jellegű alakjai, a Törvényt adó és a Törvényt látó - ülnek.

Zala Györgynek a főhomlokzat kapuja feletti háromszögű timpanonban levő csoportja három részből áll, középen az ötalakos Bírósági tárgyalás (bíró, vádló, védő, panaszos és a bűnös) a sarkokon a Törvényhozás és a Törvénytanítás fekvő férfiallegóriái.

Az északi sarokrizaliton Róna Józseftől az Elítélt és a Felmentett, a déli oldalon Donáth Gyulától a Közvádló és a Védő alakja. A főhomlokzat attikáján álló többi tizenkét kőalakot Stróbl Alajos tehetséges tanítványai mintázták, tanáruk felügyeletével. 

 Agrárminisztérium, még lepel alatt

Remélem lesz lehetőségem megtekinteni majd belülről is..... 

Budai látvány

 Amit József Attila látna most 

Budai oldal 

„Mintha szivemből folyt volna tova, 

zavaros, bölcs és nagy volt a Duna.”

Marton László - A Dunánál (1980) 

Csak kívűlről...

Bedő-ház (Bp. Honvéd utca 3.) 

Már csak kívülről gyönyörködhetünk benne! 

Vidor Emil műépítész tervezte, Bedő Béla, a híres műgyűjtő-gyárigazgató megrendelésére épült 1903-ban, szecessziós stílusban. 

A szecessziós építészet, minden országban sajátos arculatot öltött. Európában különböző neveken és formákban jelent meg:

Art Nouveau Franciaországban és Belgiumban,

Jugendstil Németországban,

Stile Liberty Olaszországban,

Modernisme Spanyolországban,

Modern Style vagy Arts and Crafts Angliában.

 

Zsolnay kerámiákból készült díszítés

1901-ben Bedő Béla és felesége vette meg az építési területet. Bedő rézbányák és gyárak tulajdonosa volt, a hét budapesti háza közül a Honvéd utcai volt a legkisebb. A házban nem csupán a Bedő család élt, de itt volt az Első Pesti Spódium- és Enyvgyár központi irodája és a dolgozók lakásai is, míg a földszinten Vidor asztalosmesterének műhelye és egy régiségkereskedés kapott helyet.

Az épület túlélte Budapest ostromát, de rajta is fogott az idő. Az 1980-as évek közepéig a SZÖVOSZ (Szövetkezetek Országos Szövetsége) székházaként működött. 2003-ban a Magyar Szecesszió Háza Kft. vállalkozott arra, hogy a hatszintes épületet teljeskörűen rekonstruálja. A felújítása után a Magyar Szecesszió Házának adott helyet, ahol egy szecessziós kávézó is működött.

Bedő   házaspár is műgyűjtő volt, a családja megőrizte a műkincseket. A tárlat nagy része azonban Vad Tivadar  építési vállalkozó magángyűjteményéből állt.

Nekem is bakancslistás hely volt, de mikor felkerestem volna, már sajnos bezárt.:((

  Vajon miért zárt be a múzeum? 

Mi lett a gyönyörű szecessziós berendezéssel?