Zene templomában 2.

Folytatom a Zeneakadémián tett látogatásom leírását.

Körösfői-Kriesch Aladár neve már ismerős volt számomra, írtam róla többször. Azonnal felkapom a fejem, ha a neve szóba kerül, miután az unokája jóvoltából megismerhettem pár munkáját. Így alig vártam, hogy láthassam az itteni képeit a földszinti előcsarnok két freskóját, valamint az emeleten látható kompozíciót.

        Magyar lakodalmas menet a 15. századból

 „Világi zene"     

Egyházi körmenet a 16. századból

„Egyházi zene"

 

Nagyterem 

A 2013-ban újranyitott, zenetörténeti jelentőségű koncertteremben minden díszítést és részletet az 1907-es eredeti állapotnak megfelelően állítottak helyre, három szint magasságban.

A 19. században és a szecessziós századfordulón épült hangversenyterem  a díszítésnek köszönhetően Apollón szentélyeként értelmezhető.

 

 

Az eredeti budapesti orgona korának kiemelkedő orgonaépítője, a Voit & Söhne cég műhelyében készült. A legendás hangszer 4 manuálos, 74 regiszteres, több mint 4500 síppal.

A Zeneakadémia Szenátusa 2010-ben, a főépület  rekonstrukcióját követően tűzte célul a Nagyteremben található, de a ’60-as évek végétől más hangszerrel helyettesített Voit-orgona visszaállítását eredeti helyére. A Voit-orgona rekonstrukciója 800 millió forintos állami támogatásból valósult meg 2018-ban. Hasonló kaliberű történelmi orgonával a világon mindössze két oktatási intézmény büszkélkedhet: a moszkvai Csajkovszkij Konzervatórium és az amerikai Yale Egyetem. 

A Róth Miksa-műhelyben készült felülvilágítók. Fő motívumaik a hullámívek és rozetták, amelyek egy-egy feliratot – Dallam, Ritmus, Összhang, Poézis, Szépség és Fantázia – kereteznek.

A mennyezeti stukkók alatt látható Gróh István fríze. Az élet mindennapos jeleneteinek ábrázolása: vadászat, birkák terelése, szántás ökörrel, asszonyok virágot locsolnak.

Babérleveles ornamentika

A babér a földszinten fekete gyökereivel van jelen, az oldalfalakon zöld törzsei emelkednek, a boltozatra aranyló lombkoronája borul.

 

 

Az első emeleti erkély régen a főuraké volt, manapság többek közt a versenyek zsűrijének és a vizsgabizottságnak a helye, de hangversenyek alkalmával bárki számára foglalható, ahol dionüszoszi jelképek találhatóak. A felső erkély korábban is és ma is a diákoké.  

Apollón lantjai és hattyúi

Körösfői-Kriesch Aladár: A művészet forrása (emeleti freskó)

A freskó két részre osztható, felső részen a kút tetején aktok, valószínűsíthetően, az építészet, a festészet, a szobrászat, az irodalom és a zene allegóriái. A központi csoportot két oldalról arany csatokkal díszített kék ruhát viselő, harsonázó angyalkar veszi körül. Az alsó rész a művészet forrásához járuló történeti figuráké és hódoló nőalakoké.

Emeleti folyosó

 

Herendi porcelán váza a Zeneakadémia alapításának 130. évfordulója alkalmából készült 2005-ben

 

Folyt. köv:.......

Zene templomában

Az Idegenvezetők Világnapja alkalmából, a Liszt Ferenc téren található, 1904 -1907 között épült szecessziós zenepalotában jártam. Tervezői Giergl Kálmán és Korb Flóris. Hatalmas élmény volt a Tudományos Akadémia után a Zeneakadémia. Az intézmény nemcsak koncerthelyszín, hanem a felsőfokú zenei oktatás központja is.

 

1875-ben létrejött az Országos Magyar Királyi Zeneakadémia. Az akadémia elnökének az ekkor már nemzetközi szinten is híres Liszt Ferencet, igazgatónak Erkel Ferencet, rendes tanárnak pedig Volkmann Róbertet nevezték ki. Liszt és Erkel zongorát, Volkmann pedig zeneszerzést tanított. A Hal téren béreltek egy házat, aminek első emeletén lakott Liszt is, aki háromszobás lakásának szalonjában tartotta meg óráit. Ez volt a zeneoktatás első otthona. Láng Adolf tervei szerint 1879-re felépült az Andrássy úti épületük, amit ma a Régi Zeneakadémiaként ismerünk.

A főbejárat fölött látható Liszt Ferenc-szobrot, Stróbl Alajos szobrász készítette, de a Zeneakadémia két másik fontos tanára, Erkel Ferenc és Volkmann Róbert is helyett kapott a homlokzat két medaillonjában, Maróti Géza szobrász alkotásai.

A zene történetét ábrázoló domborművek terveit Telcs Ede készítette

Az épület fontos újítása a vasbeton elemek alkalmazása volt, amelynek magyarországi elterjedésében Zielinski Szilárd mérnök fontos szerepet játszott. Akkoriban ez még annyira szokatlan volt, hogy Zielinskinek garanciát kellett vállalnia a szerkezet tartósságáért.

A főbejáraton keresztül tágas, 15 méter széles előcsarnokba lehet jutni.

Najádok forrása

Bejárattal szemközti emblematikus díszkút, Róth Miksa és a Zsolnay-gyár alkotása.

Najádok, a forrásokat, folyókat és tavakat védő istennők, vízi nimfák. Apollón, mint a művészetek istene, gyakran jelenik meg najádok társaságában, utalva a vizek és a zene harmóniájára.

A kúton a szatüroszok vadságára a vízköpőként alkalmazott torzfej utal. Szatüroszok – ismertebb néven szatírok, a görög regék erdei démonai, Dionüszosz elmaradhatatlan kísérői.

 

Egyszerre jelenik meg Apolló és Dionüszosz, a művészet és a káosz kettőse. Allegorikusan, a földszinti terekben a mocsaras részen járunk, felfelé pedig egyre inkább az isteni és égi világ irányába haladunk.

Az üvegablakok Róth Miksa műhelyében, a kerámiaelemek és az ún. labradormázzal festett lépcsőházi kerámiagömbök pedig a Zsolnay-gyárban készültek. 22 gömb található az épületben, a legenda szerint egyikben lakik a zene, de senki nem tudja, hogy melyikben.

Folyt.köv. >>>>

https://nora-bora-nora.blogspot.com/2026/02/zene-templomaban-2.html