Apokalipszis

Szépművészeti Múzeum - Grafikai kiállítótér

Apokalipszis - Bibliai jövendölések Dürertől Kondor Béláig

A tárlat gerincét Albrecht Dürer és id. Lucas Cranach fametszetsorozatai, Jean Duvet rézmetszetei, valamint Odilon Redon előbbieknél jóval későbbi litográfiái alkotják.

Az Apokalipszis az Újszövetséget lezáró Jelenések könyvének görög címe, és szó szerint kinyilatkoztatást jelent. A János evangélistának tulajdonított írás, amely a szent Patmosz szigetén, égi üzenetként kapott látomásait rögzíti, mely víziók sorában jövendöli meg a világvége eseményeit.

Domenico Ghirlandaio - Szent János evangelista Patmosz szigetén

Szent János a tizenkét apostol egyike. A korai egyházatyák szerint ő volt a legfiatalabb tanítvány, túlélte a többi apostolt és az egyetlen közülük, aki természetes halált halt. Domitianus császár (81–96) keresztényüldözése Jánost sem kímélte, elfogták és bírói ítélet alapján Rómába vitték. A bírák a kivégzés módjaként azt jelölték meg, hogy testét élve, egy forró olajjal teli üstbe kell vetni.

A kínzást csodálatos módon túlélte, azután Patmosz szigetére száműzték, ahol megírta a Jelenések könyvét.

A kiállítás Albrecht Dürer (1471-1528) 1498-ban megjelent fametszetsorozatára épül, amelyet a művészettörténet a grafikai művészet egyik korszakos teljesítményeként tart számon. Dürer munkái jelentős szerepet játszottak abban, hogy a fametszet önálló művészi kifejezőeszközzé váljon. 

Dürer, huszonhét évesen, könyv alakban jelentette meg ezt a ciklust, egész oldalt betöltő fametszetekkel, külön német és latin nyelvű kiadásban. A mű keletkezése az 1500-ra jövendölt világvége elképzeléshez kötődik. Hitviták, paraszt lázongások, pestisjárványok időszaka volt. 

A kiállítás középpontjában a jelenéseket bemutató apokalipszisciklusok állnak. János látomásainak szövege a középkor óta számos művészt megihletett: az Apokalipszis jelenetei illuminált kódexek lapjain, freskókon, kárpitciklusokon és templomi üvegablakokon elevenedtek meg. A sokszorosított grafika feltalálása és a könyvnyomtatás 15. századi térnyerése pedig új lehetőségeket is hozott: a metszetek széles körben terjedtek és szuggesztív erővel hatottak a közönségre.

 

Szent János evangélista mártíromsága (1480 körüli) 

Szent János evangélista látomása, A napba öltözött asszony (1510-1520)

 Szárnyas oltár részletek

Albrecht Dürer Apokalipszis sorozatának második latin kiadásához készült címlap 1511-ből. A fametszeten Szent János látomása látható, amint a Szűzanya megjelenik neki a holdsarlón. "Apocalipsis cum figuris", jelentése: Apokalipszis képekkel

  Odilon Redon 

 Én, János, láttam és hallottam ezeket a dolgokat 

című litográfiája, amely 1899-ben készült. 

 Kondor Béla - A végítélet harsonája (1960)

Georg Baselitz - Asger Jorntól ellágyulok (2011)

A monumentális (300 × 390 cm) festmény a groteszk torzításokat, a torzókat és a nyújtott végtagokat helyezi fókuszba.  

Bár a festmény konkrét címe a dán expresszionista Asger Jornra utal, Baselitz teljes életművét – így ezt a kései korszakát is – mélyen áthatja a háború utáni német trauma, a rombolás és a torz alakok apokaliptikus víziója. Ez a nyomasztó, feszült képi világ szellemi rokonságban áll a Dürer-féle világvégevárás és a Jelenések könyve zaklatott látomásaival. 

Georg Baselitz, a világ egyik legismertebb kortárs német képzőművésze. 2020-ban harminc nagyméretű grafikai alkotását adományozta a Szépművészeti Múzeumnak. 

A világvégevárás éppúgy jellemző volt az első évezred végén, 1500 körül és a 20–21. század fordulóján is, a korszakhatárokhoz közeledve mindig felerősödött az emberekben a végső pusztulástól való félelem. Korunk fenyegető kihívásai – háborúk, járványok, klímaválság, társadalmi feszültségek – pedig ismét időszerűvé teszik az apokalipszis témáját.

Az op-art atyja

Múzeumok Éjszakáján a Szépművészetiben Vasarely kiállítást is megnéztem.

Victor Vasarely (1906-1997) magyar-francia festő, szobrász. 1908-ig Csiszár Győző volt a neve, ezután Vásárhelyi Győző, majd Franciaországban (1930 után) a Victor Vasarelyt használta. 

A retrospektív kiállítást születésének 120.  évfordulója alkalmából rendezték.

 

A geometrikus absztrakció, az optikai festészet, vagy „op-art” legjelentősebb képviselője.

A "Zebrák"  gimis koromban az én szobám falát is díszítették. :))

Fekete-fehér korszak

David Bowie (Space Oddity) 1969-es albumának borítóján Vasarely Planetáris folklór-sorozatának pöttyös mintái láthatók

Vasarely sakk készlet

Múzeumok

A franciaországi Aix-en-Provence-ban megnyílt a Fondation Vasarely, Pécsen (szülővárosában) pedig ugyanabban az évben 1976-ban az első magyarországi Vasarely Múzeum. 1987-ben Óbudán, a Zichy-kastélyban megnyílt a legátfogóbb Vasarely-gyűjtemény, amely több mint 400 műtárgyat tartalmaz.

A múzeumi shop díszletei, melyek állandó körforgásban vannak

Lechner-palota

A Múzeumok Éjszakáján egy délutánra megnyitották az Iparművészeti Múzeumot.

2025-ben írtam róla>>>> https://nora-bora-nora.blogspot.com/2025/03/vajon-mikor.html 

Az épület 1893-1896 között épült, Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei szerint, magyar szecessziós stílusban. 2017-ben zárt be, rekonstrukciós munkálatok miatt, de sajnos ez a Covid miatt félbemaradt.

Nyitott előcsarnok

A falakat Zsolnay Vilmos és Dr. Wartha Vince által kifejlesztett csempék borítják.

Üvegcsarnok, az épület központi helye

Lechner vastartókkal áthidalt üvegcsarnoka 1896-ban a modern mérnöki technológia és a művészi fantázia csúcsa volt. Az eredeti, színes üvegmennyezet megsemmisült.

 

Első emeleti galéria

Mindenki hófehérnek ismeri és a fehér ragyogását csodálja az Iparművészeti Múzeum tereiben, de nem volt mindig ilyen. A múzeum belső kiállítótereinek a fala eredetileg színes mintás, festett volt – csak 1915-ben alakították át a mai egyszínű fehérre. A rekonstrukciós előkészületek folyamán feltárták az épület első emeleti galériájának eredeti mennyezeti díszítőfestését.

(1915-ben az alsórákosi Sükösd-Bethlen kastély 17. századi mennyezetének másolata került be a múzeumba, amelyet fel is helyeztek a kiállítótérbe, hosszú évtizedekre láthatatlanná téve az eredeti falfestést. A Brassó megyében található műemléképület mennyezeti díszítése egyike volt azoknak a nagyon értékes stukkódíszeknek, amelyek a művészetkedvelő Bethlen Gábor fejedelem műpártolása révén, az Erdélyben foglalkoztatott olasz származású művészek első magyarországi műveiből fennmaradtak. Miközben a XVIII. századi eredeti stukkó az enyészeté lett, az Iparművészeti Múzeum mennyezetére felerősített másolat épségben átvészelte az évtizedeket.)

A múzeum őrzi a középkori és kora újkori Magyarországról egyetlenként fennmaradt nemesi kincstárat, az Esterházy családét. A II. Világháborúban az Esterházy-kincstár darabjai szinte teljesen megsemmisültek, a törmelék alól kimentett töredékek 1949-ben kerültek a múzeumba a restaurátorok értő kezei közé. 

A bezárt épület adott otthont 2022-ben a 735. kiállításnak, a kincstár restaurálásra váró műtárgyait tekinthette meg a közönség. A múzeum dolgozói egy titkos akció keretében ásták ki a törmelék alól az Esterházy-kincstár sérült ötvöstárgyait és textíliáit. Az Opus 735 kiállítás fotóanyaga ennek a mentőakciónak állított emléket.

Az intézményvezetés folyosói, irodái

Udvar

Lechner Ödön és Pártos Gyula eredetileg egy teljesen körüljárható épületet terveztek, de ez nem valósult meg. 

Rekkenő hőségben egy órás sorakozás után jutottam be. Éreztem, hogy megéri a várakozást, már bezárása előtt is annyira vágytam, hogy láthassam, de akkor nem volt rá lehetőségem.