Épület-ámulat

Az Alkotmány utcában barangoltam, mivel a közelben volt dolgom. Számos szép épület van itt, de különösen megtetszett a 16. sz. alatt található, egykori Magyar Hírlapírók Nyugdíjintézetének épülete.

1888-1890 között épült közadakozásból, Quittner Zsigmond (1857-1918) építész tervei szerint. Sok egyéb mellett ő a Gresham-palota tervezője is. 

 

Az épületen Róna József, a kor egyik legtehetségesebb és legaktívabb szobrászának alkotásai. 

A Magyarországi Hírlapírók Nyugdíjintézete egy 19. századi alapítású, önsegélyező jellegű intézmény volt, amelyet a hírlapírók és családtagjaik anyagi biztonságának megteremtésére hoztak létre. Az intézmény első elnöke Falk Miksa volt. A tagok befizetéseiből és adományokból tartotta fenn magát.

Boldog vagyok, hogy Budapesten barangolhatok és szebbnél szebb épületekben gyönyörködhetek.

Legyező remekek

A történet a Kincsvadászokkal kezdődött, ott láthattuk Németh Zoltánt, az Apostol együttes vezetőjét, aki egyben műgyűjtő is. A műsorban Fertőszögi Péter vásárolt meg egy szép, antik legyezőt. Egyben elmondta, hogy szívesen rendezne egy kiállítást a legyező gyűjteményből. A BÁV ART Aukciósház és Galériában ezt most meg lehet nézni. 

A Hölgyek titkos nyelve – Legyezők a korok tükrében 

A legyezőkön szereplő képek legtöbbje festői szintű

Megalkotásuk komplex feladat volt, egy-egy darabot különböző technikát ismerő mesteremberek készítettek el. Már a XVIII. század elején komoly céhek gyártották ezeket a tárgyakat, elsősorban Franciaországban, Angliában és Itáliában. A felhasznált anyagok között megtalálhatók az elefántcsont, a teknőspáncél, gyöngyház, az arany, az ezüst és a selyem. Több legyező készült esküvőkre, temetésekre, keresztelőkre és bálokra. Ebben az időszakban a legyezők a nők kelléktárához tartoztak.

Idővel kialakult a legyezők titkos nyelve.

Proserpina elrablása (Itália 1750 körül)

A XVIII–XIX. századi antik legyezőtípusok kedvelt szimbóluma volt a „szerelem oltára”. A motívum a hűséget, az odaadást és az örök szerelem ígéretét szimbolizálta. Az ilyen típusú legyezőket gyakran szerelmi vallomásként vagy jegyajándékként is használták.

Angol laplegyezők (1850 körül)

Krisztus előtt 209-ben a rómaiak bevették a punok hispániai központját, Carthago Novát. A katonák egy gyönyörű fiatal lányt ejtettek foglyul, akit mint hadizsákmányt, elvitték a nőtlen hadvezérnek, Scipiónak. Bár fiatal volt, Scipio mégsem élt a lehetőséggel, sőt, amikor értesült arról, hogy a lány egy előkelő herceg, Allucius jegyese, a lányt sértetlenül visszaadta a családjának. Még nászajándékot is küldött a szerelmeseknek. Scipio önmegtartóztatása a római történetírás egyik legismertebb anekdotája. A hölgy, akinek a legyezőjén ez a történet szerepelt, azt üzenhette, hogy erényes.

 

Kantoni laplegyező (Kína 1860 körül)

Kétoldalas legyezők

Németh Zoltán, zenész, műgyűjtő, 

a különleges legyező gyűjtemény tulajdonosa

Emlékeztem, hogy valamelyik kastélyban láttam már ilyen csodálatos legyezőket, 2015-ben Keszthelyen, a Festetics kastélyban >>>>

https://nora-bora-nora.blogspot.com/2015/10/legyezok.html 

Zene templomában 3.

 Még mindig a Zeneakadémia bűvöletében.

Ez a kép egy kakukktojás, az idegenvezető szerint Batthyány festmény, más források szerint Zichy István képe, az oldalfolyosón található a Kisterem mellett. 

A Kisterem 2013-tól Solti György nevét viseli. 

A rekonstrukció során szecessziós díszítése újra előkerült. Újjászületett a zenekari árok és a zsinórpadlás, kamaraopera-játszásra újra alkalmassá téve a Zeneakadémia kamaratermét.

 

A ruhatár elhelyezése nem szerencsés sajnos, mindkét oldalon a gyönyörű Róth üvegablakokat takarja.

Büfé

Dóczy Balázs, hivatalos LEGO építő húszezer kockából, 120 óra alatt készítette el  a méretarányos Zeneakadémiát, mely jelenleg a büfében tekinthető meg.

 

Bartók Béla, a kép bal oldalán ülve, Kodály Zoltán, a kép jobb oldalán, szintén ülve látható. A két zeneszerző mellett a Waldbauer–Kerpely-vonósnégyes, Waldbauer Imre, Molnár Antal, Kerpely Jenő és Temesvári János — állnak a sorban.

 

Liszt Ferenc tér

Itt írtam róla>>>>

https://nora-bora-nora.blogspot.com/2018/06/zseni-kotelez.html