2026. november 18., szerda

Madártávlatból

A város több pontjáról látható, a 150 méter magasban lebegő piros-fehér csíkos gázballon, a BalloonFly
Végre kipróbáltam, már 2022-óta lehet vele körülnézni a magasból
A városligeti Ezredéves Kiállításon, 1896-ban a Ballon Captif volt, amelyik a millenniumi ünnepségek idején a magasba emelkedett.  A párizsi léghajós, Louis Godard kapitány működtette. A pányvás léggömb egyszerre 12-14 utast röpített a magasba, óriási népszerűségnek örvendett. 
A hélium gázzal töltött léghajó, gyakorlatilag egy szabadtéri liftként működik, nem hagyja el le- és felszállóhelyét, a Mimóza dombot.
Széchenyi Fürdő, Állatkert, Biodóm
Biodóm 
M3 bevezető, ahonnan kocsival érkezünk
Vajdahunyadvár, Hősök tere, Szépművészeti Múzeum
Magyar Zene Háza és még a Néprajzi Múzeum is látszik 
  
Jobb oldalt a Zene Háza, távolban a Puskás Aréna

2026. november 17., kedd

Vassárkányok

Az Állatkertnek két bejárata is van, az egyik a már említett elefántos kapu, a másik kapunál  csak egy automata van és abból kell jegyet venni, viszont két vassárkány őrzi.
Régen a Lánchíd pesti hídfőjénél, a rakparthoz közeli Duna Gőzhajózási Társaság rakodóudvarának északi kapujánál álltak.  Van még egy testvérük, a Kiscelli Múzeum előtt. 
A szomszédos épület, a gyönyörű Körhinta épülete, szecessziós külsővel és neorokokó belsővel.
Sajnos belülről nem tudtam megnézni, mert tavasztól őszig működik, nyáron mindennap, tavasszal és ősszel hétvégén. Az Állatkerthez tartozik, miután bezárt a Vidámpark. Schäftner Károly mutatványos építette, 1906-1908 körül. Műemléki épület, amely legutóbb 2017-ben újult meg.
Ezzel véget is ért az állatkerti sétám, következik az őszi Városliget, lentről és fentről. Mindenesetre, még visszatérek ide, talán tavasszal, hogy megnézzem a Japánkertet és megkeressem a most nem látott állatokat. :))

2026. november 16., hétfő

Városi Oázis

Biodóm
 
Maga a Biodóm központi, fedett építménye nagyjából egy hektáros területen helyezkedik el. Állatkerti belépővel látogatható.
Ezt a képet a városligeti BalloonFly-ból készítettem, majd beszámolok erről az élményemről is. A különböző pontokon más-más magasságú épület átlagos magassága 17 méter, a legmagasabb pontja 36 méter.
 
Trópusi-szubtrópusi környezet várt itt, dús növényzettel, közel 30 élethű, életnagyságú őshüllőt lehet megcsodálni. Olyan hőség volt, hogy a kabátot is le kellett vennem pár méter után.
 
Biodóm különleges tetőszerkezete
Az 1970-es években a repülőgépipar számára kifejlesztett fluor alapú műanyag polimer, amely a nejlonnál erősebb anyag, mára a korszerű, nagy fesztávú természetes fénnyel működő épületek egyik legfontosabb tetőanyagává vált. A tetőszerkezet összesen 964 db ETFE fóliapárnából áll. Ezek a háromrétegű fóliapárnák 17.100 négyzetméteres felületet fednek le a négy kupolán. Az egyes párnák mérete 6x6x6 méter. A fóliarétegek közé nagyobb nyomású levegőt juttatnak, amely folyamatosan feszes állapotban tartják a párnákat.
 
14 méter magas vízesés
Hulmán 
Ma már a természetes élőhelyén (Dél-Ázsia) ritkulóban van, ezért az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége tenyészprogramot indított a faj természetvédelmi célú, állatkerti szaporításának összehangolása érdekében. A Biodómban látható hulmánok is e tenyészprogram keretében érkeztek. Érdekesség, hogy ezek az állatok szerepelnek Rudyard Kipling: A dzsungel könyvében is.  A budapesti Állatkert látogatói utoljára 74 éve láthattak hulmánokat.
 Életnagyságú őshüllő rekonstrukciók
    
Óriás sarkantyús teknős
13.000 trópusi, szubtrópusi növény kapott helyet az épületben
Külső kifutón tevék élnek

 

2026. november 15., vasárnap

Pálmaház és Japánkert

Nem sokkal zárás előtt értem az Állatkert Pálmaházához, legközelebb erről az oldalról indulok. 
A Pálmaház 1909 és 1912 között Végh Gyula műszaki, illetve Ilsemann Keresztély és Räde Károly kertészeti tervei alapján készült el. Az acélszerkezetes, üveggel borított ház egy két részre bontott nagycsarnokból és hat oldalházból áll. A második világháború során az épület súlyosan megrongálódott. Későbbiekben többször esett át felújításon.
Terasz szépséges szecessziós lámpái
 
A Pálmaház az Újvilág (Közép- és Dél-Amerika) trópusi élővilágát mutatja be. 
 
Háttérben a Szépművészeti Múzeum épülete 
Japánkert
 
Nagy-tó éppen lecsapolás alatt
 
 
A Krokodilház eredetileg 1912-ben épült Kós Károly és Zrumeczky Dezső tervei alapján indiai stílusban cölöpházként az úgynevezett Nagy-tó szélére. 1934-ben elbontották, a krokodilokat pedig a mellette fekvő Pálmaházba költöztették át. 2006-ban rekonstruktuálták az épületet.  Tervezője a Gall és Társai Kft., akik eredeti fényképek alapján tervezték meg az új épületet.