Varázshegy

A Fővárosi Állat- és Növénykert ikonikus építménye, a 34 méter magas Nagyszikla belsejében kialakított hatalmas, több szintes látogató- és kiállítókomplexum. 

A műszikla eredetileg 1909–1912 között épült, maga a Varázshegy kiállítás pedig 2012-ben nyitotta meg a kapuit a nagyközönség előtt.

Körülbelül 120-féle állatfaj, köztük különböző ízeltlábúak, kétéltűek, hüllők, halak és éjszakai életmódú kisemlősök láthatók itt. A kiállítást számos modell, játék, interaktív eszköz, szemléltető anyag és természetismereti program színesíti.

  

Az Óriások csarnoka, a Varázshegy leghosszabb terme egy életnagyságú, 20 méter hosszú ámbráscet modelljét is rejti. Nem mindennapi érzés alatta végigsétálni, amely az egész csarnokon végighúzódik.

Debrecenben egykori vándorcirkuszi kiállítás alkalmával, a mai Dósa nádor téren a múltban valóban kiállítottak egy hatalmas cetet (és szigonyágyút), ami később Krasznahorkai László Az ellenállás melankóliája című regényében és Tarr Béla Werckmeister harmóniák című filmjében is megjelenik.  

A 19. és a 20. században virágzó bálnavadászat időszakában összesen mintegy egymillió ámbráscetet gyilkoltak le, s ezzel a faj a kihalás szélére került. Az 1980-as években aztán védelem alá helyezték őket, így a faj helyzete ma már nem kritikus.

 Kék bálna szívének méretarányos makettje 

Mindig keringtek legendák a hatalmas tengeri szörnyekről. Ezek nem szörnyek, hanem nagy méretű polip- vagy tintahalfajok.

Csillagtér

31,8 méter a belső tér átmérője, 16,8 méter a magassága. A nyolc darab íves főtartó formája, a nyomásvonalat követi. 1910 körül a templomtornyokat kivéve, alig volt a Nagysziklához hasonlóan magas épület Pesten, olyan amelyre fel lehet menni egyáltalán nem. Planetáriumi vetítések, előadások és rendezvények is zajlanak itt.

Kilátás a Nagyszikláról

A Fővárosi Állat- és Növénykert Nagysziklája és Kissziklája  mesterségesen kialakított létesítmények. 1909–1912 között épült Benke Gyula szobrászművész és Végh Gyula építőmérnök tervei alapján. Jelenkori állapotát, amelyben a Nagyszikla belső terének egy része is ismeretterjesztési célokat szolgál, 2006–2012 közti, több lépcsős felújítás és bővítés eredménye. A szerkezetet vasbeton gerendák tartják, burkolása cementbeton. Budapest egyik első vasbeton építménye, amelynek mintája az erdélyi Egyeskő hegycsúcs volt.

Galléros páviánok napoznak a sziklán

 

Célja a létesítmény területének tagolása, illetve a bemutatott állatok ketrecek helyett természetes eszközökkel (sziklák, száraz- és vizesárkok segítségével) történő elválasztása volt.

Az oldalában fel lehet kapaszkodni, mindenképp érdemes a kilátás miatt

 

Kilátás az előzőekben ismertetett épületekre, hátrébb a Széchenyi Gyógyfürdő szépséges kupolái

 

 

Háttérben a Szépművészeti Múzeum

A Vajdahunyad vár tornyai

Átjárás a Kissziklához

Az eredeti Tejcsarnok a Nagyszikla egyik kiugró párkányára épült Kós Károly és Zrumeczky Dezső tervei alapján 1912-ben népies stílusban. A Nagyszikla alján legelésző kecskék tejét lehetett benne megkóstolni. Az eredeti Tejcsarnok az 1940-es évekig üzemelt. Ezt követően bezárt, majd 1970-ben elbontották. A Nagyszikla felújítása idején merült fel az újraépítése, ami meg is valósult 2006–2008-ban, az eredeti tervek szerint. Az épületben került kialakításra a nyáron működő Varázsbüfé, illetve oktatási célokra is használják.

A Nagysziklát a debreceni vonatból is látni. Legközelebb jobban megfigyelem a milyen épületeket ismerek fel onnan. Most is többször hallható volt a vonat zakatolása.

 Folyt.köv.: >>>>>A Nagyszikla belsejében

Zsiráfház

 A Fővárosi Állat- és Növénykert Zsiráfháza

Kós Károly és  Zrumetzky Dezső tervei szerint épült. A zsiráfoknak szánt épület stílusában inkább az állatok eredeti őshazájára utalt. A keleties elemeket szecessziós felfogásban ötvöző állatház 1912-ben nyílt meg. 

A II. világháborúban súlyos károkat szenvedett, alapjainak felhasználásával 1965-ben készült el az új Zsiráfház, fél évszázadon át használták, azonban a 2000-es évek elejére állapota leromlott.  2010-ben elbontották, és eredeti rajzok, tervek és fényképek alapján újra építették a Kós-féle régi Zsiráfházat.

A 17 méter magas torony tetején található, antilopfejet mintázó vörösréz csúcsdíszt Mónus Béla készítette. A homlokzatokon 487 darab, eozinmázat utánzó, fémoxid mázú kerámiadísz található. A majolika díszítő elemeket Égető Emese és a Korall Csempe készítette az eredeti állatházakról készült századeleji fotók alapján.

Az épületből a zsiráfokat átköltöztették a 2008-ban megnyílt, tágasabb Szavannakifutó épületébe, de a Zsiráfház nevet tiszteletből megtartották. Az épületben napjainkban csak zebrákat, és kaffer szarvasvarjakat tartanak.

Kaffer szarvasvarjú

Flamingók

 

Vastagbőrűek Háza

Az Állatkert legszebb épülete szerintem, az Elefántház (régen Vastagbőrűek Háza) Az épület egykori, eredeti pompájában látható ma. A felújítás sikerét mutatja, hogy 2000-ben Europa Nostra díjjal jutalmazták.

Neuschloss Kornél műépítész tervei alapján épült, szecessziós stílusban, 1912-ben. Az állatház a benne bemutatott állatok származási helyére utalva az indiai és afrikai művészet hatásait viseli magán. A hatást fokozzák a különböző pirogránit díszítmények, színes üvegablakok és zománcos csempék, eozinmázas állatábrázolások, különféle terméskövek.

A pirogránit, eozin és zománcos csempe a pécsi Zsolnay porcelángyárból származik. A tulajdonosok rendkívül kedvezményes, önköltségi áron biztosították a díszítőelemeket az épület számára.

A keleties hatást erősítette a 31 méter magas minaret, melynek felső szintjére 91 lépcső vezetett. A tornyot 1915-ben az I. világháborús szövetséges Oszmán Birodalom kérésére lebontották, mivel a török diplomácia nemtetszését fejezte ki az ellen, hogy egy muszlim szimbólum egy állatházat díszítsen. 

Az Elefántház háromhajós épület, a legnagyobb belmagasságú főhajó a látogatótér, az oldalhajókban élnek az állatok.

A hajók végén két kupola látható. Az északkeleti, minaret melletti részen a kisebb, amelynek a négy díszes sarokíve van.

 

A különleges faragott padok és bútorok az épület 1997 és 1999 közötti átfogó, műemléki rekonstrukciója során kerültek a látogatótérbe. A felújítás belső tereinek kialakítása Anthony Gall építész nevéhez fűződik

 

 

Az épület másik végén a nagyobb kupola.

A monumentális, szecessziós stílusú bronz és vascsillár az épület 1997 és 1999 közötti műemléki rekonstrukciója során készült el. A generációkra visszatekintő budapesti lámpakészítő mester, Grünberger Tamás révén.

A nagy kupola belső felületének látványos stilizált, geometrikus mintázatú kerámia- és majolika dekorációját Victor Vasarely tervezte.

 

Ganésa

Ganésa a legnépszerűbb hindu istenség. A költők, művészek, tudósok, vállalkozók, utazók védnöke. A bölcsesség istene, az akadályok elhárítója. A nagy elefántfej a bölcsességre utal. Az ormány a hatékonyságot, alkalmazkodóképességet jelenti. 

A vízilovak nem dugták ki az orrukat a vízből

Az elefántok kint tartózkodtak