Berettyóújfaluba vitt az utam. Gondoltam egy kicsit körülnézek.
Kádár Vitéz alakja a bihari mondavilág része. Ő az a bihari hős, akit a
történelemkönyvek nem említenek. Alakja, népmesei hősként szerepel
az emberek emlékezetében.
Kádár Mihályt és fiát, Istvánt II. Rákóczi György erdélyi fejedelem rendelte a törökdúlás idején a borosjenői végvár védelmére. Mindketten helytálltak, és 1651-ben a fejedelem Gyulafehérvárott
címeres nemesi levelet adományozott nekik a „borosjenői” előnévvel. A
legenda szerint az apa egyetlen kardcsapással szelte le egy török pasa karját. A családi címerben ezért szerepel egy vállban levágott, kardot tartó kar.
1658-ban a fejedelem a Berettyó hídjához, Berettyóújfalu közelébe rendelte Kádár Istvánt és csapatát, hogy a Nagyvárad felől közeledő tatár csapat ne juthasson át a folyón. Kétszáz emberével
Kádár vitéz napokig védekezett a tízszeres túlerő ellen a malomgáton. A tatárok távolabb átkeltek a folyón, és bekerítették a védőket. Kádár Istvánt a
fején találta két nyílvessző, és a hagyomány szerint a lova egészen Bakonszeg határáig, a kórógypusztai hármas kunhalomig vitte, a helyi hagyomány azt tartja: alatta nyugszik Kádár vitéz.
Háttérben a Bihari Múzeum

