Szeretlek benneteket!

 💓 Gondolataimban  örökké éltek! 💓

"Bivaly"

Megérkeztem a Nyugatiba, a szomszéd vágányon ez a csoda állt 

A legendás 424. 247-es „Bivaly” gőzmozdony, gyönyörűen karbantartott állapotban, a jellegzetes vörös csillaggal az elején. Az egyik utolsó, még ma is aktívan működő és üzemképes gőzmozdonyunk, amely igazi ékköve a hazai vasútnak. 

A gőzmozdony és a mögötte sorakozó nosztalgiakocsik igazi időutazást hoztak a vasútállomásra, felidézve azt a korszakot, amikor még gőzmozdonyok zakatolása és füstje tartozott hozzá a mindennapi vasúti közlekedéshez.

2026. 09.18-án a Dunakanyar különvonat zártkörű vagy regisztrációs főpróbája, esetleg egyedi kormányzati menetrendje lehetett, mielőtt a nagyközönség számára meghirdetett nosztalgiaút, 09. 26-án indult. Nem ritka, hogy a hivatalos hétvégi indulás előtt néhány nappal már próbafutást végeznek, vagy kiemelt, regisztrált csoportokat szállítanak. 

 Az Aranyvonat kísérőkocsija

Ez a különleges, aranyozott díszítésű, angyalokkal és a Szent Koronával ékesített vagon az eredeti kocsi hű másolata, amelyet a Dunakeszi Járműjavítóban alkottak újra, és általában a Magyar Vasúttörténeti Parkban tekinthető meg. 

Remélem valamikor lesz lehetőségem megnézni az 1938-as eredeti Aranyvonatot, a magyar történelem és a vasúti járműművészet egyik legkülönlegesebb alkotását, melyet hajszálpontosan újraépítettek. 1938-ban Budapest rendezte meg a 34. Eucharisztikus Világkongresszust, és ekkor emlékeztek meg államalapító Szent István király halálának 900. évfordulójáról is. Az ünnepségsorozat részeként nemzeti ereklyénket, a Szent Jobbot körbehordozták az országban, ehhez épült meg a guruló műremek.

„MATTHIAS” nevű, WR 252-es számú étkezőkocsi, amely szintén a nosztalgiaszerelvény elmaradhatatlan része. 

A gőzvontatású nosztalgiatranszport kocsiparkja a magyar vasúti járműgyártás aranykorának legszebb darabjaiból áll össze. A szerelvényben a század eleji favázas kocsiktól az 1950-es évek acélvázas vagonjáig terjed a skála. 

Szecessziós csoda

Az idei Kulturális Örökség Napokon sajnos nem sok helyre jutottam el Budapesten. Az egyik a Magyar Államkincstár épülete volt a Hold utcában, ahol fotózni nem lehetett és csak a pénztárteremben hallhattunk az épületről egy kis előadást.

Itt írtam róla>>>>https://nora-bora-nora.blogspot.com/2024/02/meses.html 

A Szabadság tér helyén a XIX. század legvégéig egy laktanya állt, Neugebäude néven, ez egyúttal börtön is volt, amelynek udvarán végezték ki Batthyány Lajost is, ennek a helyét jelöli a nevét viselő örökmécses, nem messze az épülettől. A laktanyát végül lebontották és helyén épült a Postatakarékpénztár.

Lechner Ödön és Baumgarten Sándor terve alapján valósulhatott meg az épület. Az építkezés 1900 őszén indult meg, másfél év alatt készült el ez a szecessziós csoda, ami a kor legolcsóbban felépített középületének számított, ennek ellenére Lechner életművének egyik legkiemelkedőbb alkotása.

 

Takarékoskodásra utaló méhek, a homlokzatot függőlegesen tagoló falpillérek törzsén másznak felfelé, a pillér tetejére állított sárga mázas méhkasok felé.

A főhomlokzat két végén emelkedő tornyok csúcsán a szárnyas kígyók a megújulás, az örök mozgás és a változás jelképei.

 Szárnyas kígyók a zászlótartón

A  sátorszerű tetőn megjelenő két bikafej pedig a megbízhatóságra, a szilárdságra és az anyagi biztonságra utal.

Lechner fájlalta, hogy nem igazán érvényesül díszes homlokzatkompozíciója a keskeny utca miatt. Egy ismert anekdota szerint az egyik tanítványa csipkelődő megjegyzésére, hogy szükségtelen volt ilyen szépen kidolgozott tetőszerkezetet terveznie, a mester azt válaszolta, hogy azt a madarak kedvére készítette.

Az épület külső-belső terein megjelennek a lechneri szecesszió jellegzetes
díszítőelemei, mint például a különböző népművészeti és virágmotívumok.

 

Keresztelő

 A Szőlőhegyi Szentháromság Kápolnában, Szigligeten

 

Egy nagyon meghitt, bensőséges szertartásban volt részünk a kis unokánk keresztelőjén. Csak a szűk család volt jelen.

Szigliget egyik szép hegynyergében, a Rókarántón található a Szentháromság tiszteletére felszentelt kápolna. A klasszicista kápolna a helyi szőlősgazdák adományából épült 1845-1847 között. A kápolnát kétszer is fenyegette pusztulás az évtizedek során. 1897-ben villámcsapás érte az épületet. Második alkalommal 1945-ben pedig őrtoronynak nézték és bombatalálat érte, de ekkor sem keletkezett a templom belsejében kár, a zsindelytető viszont leégett.

Az oltárképet Rezes Molnár Lajos festette

Krisztus levétele a keresztről

A toronyban egy harang lakik, Mendel János harangöntő készítette 1843-ban Győrben. 

A kápolnáról már írtam tavaly is >>>>

https://nora-bora nora.blogspot.com/2025/09/szigligeti-seta.html

Ebéd a csodás kilátású Vulcanusban volt most is.

Szender

Szigligeten végre találkoztam a szenderekkel. Többször olvastam már róluk, de sosem láttam eddig. Sajnos nem tudtam jó fotót készíteni, mert elképesztő sebességgel csapkod a szárnyaival és a többi lepkétől eltérően nem a virágon megtelepedve táplálkozik, hanem kolibriszerűen egy helyben lebeg, miközben nektárt szívogat

A kacsafarkú szender (Macroglossum stellatarum) hasonló a legkisebb kolibrikhez. Villámgyorsan, néhány perc alatt száznál is több virágot képes meglátogatni, ezért a beporzásban különösen fontos szerepe van.

Kacsafarka a potroh végén található fekete-fehér farpamacs, ami repülés közben kormánylapátként is funkcionál. A kacsafarkú szender vándorlepke, nálunk április és október között lehet vele leginkább találkozni. Az ország délnyugati területein, Pécs környékén lehetnek áttelelők, de a többség Dél-Európába vándorol és ott telel át kifejlett lepkeként.

Egy jó fotó róluk, forrás Adobe Stock 

  

A szenderek a lepkék között a legjobb repülőnek számítanak, egyes fajok vándorlásuk során akár több ezer kilométert is megtehetnek, és a mediterrán területekről induló vándorútjuk során akár Svédországig és a Brit-szigetekig is eljuthatnak.

Csobbanás a Balatonban

 Még a szeptemberi jó időben eljutottunk Szigligetre is

Kilátás a Vulcanus Borteraszról

A Pipitér-közben most is különlegességeket lehet látni

Orr Máté alkotásai

Az aranyló nap sugarai

Szép nádfedeles épületek

A híres fagyizó a vár alatt az óriás nyugágyakkal

Temető

Marton László (1925-2008) szobrászművész sírja

150 köztéri alkotása található országszerte, egyedül Budapesten is negyvennél több. Halála után a budapesti Szent István-bazilikában búcsúztatták, majd Szigligeten helyezték örök nyugalomra, kérésének megfelelően. 

>>>>>>https://www.kozterkep.hu/blogok/megtekintes/1035/marton-laszlo-kossuth-dijas-szobraszmuvesz 

A síron a művész által készített, Bűnbánó Magdolna című bronzszobor, melyet halála után helyeztek el.

Érdekes régi kettős kereszt sírokra bukkantam itt

 

Tavaly itt írtam a Puteaniak-ról>>>>

https://nora-bora-nora.blogspot.com/2025/09/szigligeti-seta.html 

Papp Vera színésznő sírja is itt található