Tűzfal

Nagy boldogság, amikor csak úgy véletlenül ráakadok valamire, amit már régen terveztem megnézni. Így jártam ezzel a Róth Miksa tűzfalfestménnyel is.

Budapesten a VII. kerületi Garay utcában látható festmény, a Tiroli fiú eredetije egykor a közeli Róth Miksa üvegfestő műhelyében készült, az iparművész egy korai, 1885 és 1890 között készült műve.

Róth Miksa (1865-1944) üvegfestő és mozaikművész születésének 150. évfordulójának alkalmából készült 2015-ben, a Neopaint Works alkotása.

„Kockáztathatunk mindent a Hazáért, de a Hazát kockáztatni semmiért nem szabad.”

 A  „haza bölcse”, Deák Ferenc (1803−1876) a Fiumei Úti Sírkert egyik mauzóleumában nyugszik.

A Magyar Tudományos Akadémia oszlopcsarnokában ravatalozták fel, ahol Erzsébet királyné is lerótta kegyeletét, a kiegyezést ellenző Kossuth Lajos pedig békéltető mirtuszágat küldött. Innen indult a több ezer fős gyászmenet.

A síremléket Gerster Kálmán tervezte eklektikus stílusban, akárcsak a Kossuth Lajos mauzóleumot húsz évvel később. 1879 és 1882 között készült el, és 1887-ben avatták fel.

Kiss György - Gyászoló Géniusz (1881)

Ez volt az első egyben kiöntött nagy magyarországi ércöntvény, amelyet a Schlick-gyár Váci úti telepén készítettek, ami azt is jelentette, hogy ilyen volumenű szobrok öntésével már nem kellett külföldi műhelyt megbízni.

Deák Ferenc szarkofágját Stróbl Alajos készítette, azonban 1945-ben megsemmisült, a helyén jelenleg egy egyszerű mészkőkoporsó áll.

 

Székely Bertalan kapott megbízást a mauzóleum freskóinak elkészítésére. Az elkészült freskók tönkrementek. Az ő tervei alapján készült Róth Miksa mozaikképek kerültek a freskók helyére.

Fortitudo: Erő, bátorság

Prudentia: Ismeret, tudás

Justitia: Igazságosság, méltányosság. 

Ezen a képen maga Deák Ferenc is látható.

Temperantia: Mértékletesség, önuralom

 

Ónix szarkofág

 Kossuth-mauzóleum (1909)

Magyarország legnagyobb síremléke, a Fiumei Úti sírkertben, tervezte Gerster Kálmán építész. A Géniusz bronz alkotás, és a bejárat fölött elhelyezett, mészkőből kifaragott Hungaria nőalak Stróbl Alajos szobrász munkája. 

A síremlék a második világháború és az 1956-os harcok során is megsérült, átfogó felújítását 2015-ben a Nemzeti Örökség Intézete végezte.

Tetején a szabadságharcot szimbolizáló Géniusz bronz szobor. A rabláncára vert oroszlán a leigázott nemzetet jelképezi, mellette áll az öröklétet kifejező, lobogó fáklyát magasba emelő, az Erő, a Szabadság és a Világosság szimbolikus géniusza, aki megszabadítja bilincseitől az oroszlánt.

A bejárat felett Hungária allegorikus nőalakja ül, fejét lehajtva bal kezére támasztja, arcán szomorúság, a nemzet nagy halottjának elvesztése felett érzett bánat. A fején lévő korona, amelyet III. Béla király 1848-ban felfedezett, épen maradt sírjában talált korona alapján faragott a művész.  Trónusát turul díszíti, fegyverei a trón oldalához támasztott pajzs és Szent István kardja. A bejáratot párducok védelmezik.

A dór oszlopos baldachin alatt elhelyezett kőszarkofág jelképes síremlék, Kossuth a mauzóleum belsejében nyugszik.

Kossuth Lajos (1802-1894), az 1848-49. évi szabadságharc szellemi vezetője, Magyarország kormányzó-elnöke, a világosi fegyverletétel után emigrációba kényszerült. Előbb Angliában, majd 1861-től Olaszországban, leghosszabb ideig Torinóban élt, és ott is érte a halál 1894. március 20-án, 91 éves korában. Holttestét március 30-án hazahozták Budapestre, és április 1-jén országos - nem hivatalos - gyász keretében temették el. Csaknem félmillió ember kísérte utolsó útjára. (Ferenc József uralkodó az állami gyászt megtiltotta.)

Zöld ónix szarkofág

A belső térben kivételes szépségű mozaikdekoráció, a szarkofág felett aranyszegélyű fehér köntöst viselő angyalok tartanak koszorút. 

 

A mennyezetet díszítő mozaikok Róth Miksa műhelyében készültek, Kölber Dezső tervei szerint, muránói üveg felhasználásával és aranyozással.

 Tisztaság és Hatalom

Jog és Törvény

Itt nyugszik felesége, Meszlényi Terézia, két fia, Kossuth Ferenc és Kossuth Lajos Tivadar, lánya, Kossuth Vilma valamint menye, Kossuth Ferencné Kvassay Mária és testvére, Ruttkayné Kossuth Lujza.

1900-ban kiírták a tervpályázatot, de az 1902 márciusában lezárt pályázat nem várt fordulatot vett. Az eredményhirdetés előtt hat voks Gerster Kálmán építész és Stróbl Alajos szobrászművész alkotását támogatta, de öt zsűritag - köztük Lotz Károly festőművész, Zala György szobrászművész és Lechner Ödön építész - a Bálint Zoltán-Jámbor Lajos tervezőpáros és Kallós Ede szecessziós alkotását hozta ki első helyezettnek. A döntés miatt három zsűritag visszaadta mandátumát és távozott, mondván, "művészietlen" tervet választott ki a testület.

Kossuth Ferenc, a forradalmár fia akarva-akaratlanul is beavatkozhatott a döntésbe, amikor az eredményhirdetés előtt kifejezte, neki is a Gerster-Stróbl-féle terv tetszik.

200 éves kincs

Kétszáz éves kincs a Belváros szívében, egy csodálatos barokk templom, és egy minden részletében lenyűgöző kolostor.

Papnevelde (Központi Papnevelő Intézet), a katolikus papok képzéséért felelős budapesti iskola. A kispapok bentlakásos rendszerben a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karán tanulnak, 1802-óta a budapesti Papnövelde utcában folyik a képzés. 

A római katolikus Egyetemi Kisboldogasszony templomot, az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, a pálosok rendje emelte a 18. század elején. 

Kívülről már annyiszor fotóztam ezt a gyönyörű barokk templomot, de még sosem jutottam be, most az oratóriumból vethettem egy pillantást a templombelsőre.

A Papneveldébe, Körösfői-Kriesch Aladár miatt jöttünk, hogy az oratóriumban megnézzük A Jó Pásztor üvegfestményt, az Idegenvezetők Világnapja alkalmából. Készítettem pár fotót, míg az oratóriumig sétáltunk, de az kitűnik, hogy egy különleges, izgalmas  helyszín ez a Papnevelde, amit alkalomadtán szeretnék még meglátogatni! Az építészet hónapján talán lesz rá lehetőségem.....

1948-ban, a háború utáni újjáépítés részeként határozták el, hogy az Intézet földszinti körfolyosójának boltozatain freskókat helyeznek el. Négy művész,  Istókovits Kálmán, Heintz Henrik, Kontuly Béla, Medveczky Jenő, 6-6 kép festésére vállalkozott.

 

A központi szeminárium körfolyosója mesél a nagy múltú házról: a házat alapító pálosokról és templomukról, a magyar történelemről és az egyetemről.

 

A Papnevelő Intézet első emeleti keresztúti folyosóján hét szép üvegablak található. A II. világháború alatt az ablakokat kiszedték a helyükről, s a pincében helyezték el, így menekültek meg.

Az oratóriumban Körösfői-Kriesch Aladár terve alapján készült  " A Jó Pásztor " című üvegfestmény 1918-ban,  Róth Miksa kivitelezésében.

Átriumos belső udvaron a Pálosok kútja (más néven Béke kút) című alkotást, 1916-ban szentelték fel. A középpontban az oszlop tetején a Częstochowai Madonna márványból kifaragott képe áll. A szobor két térdelő, egymás felé forduló, együtt imádkozó szerzetest ábrázol. Az anekdota szerint a két pap nem kedvelte egymást, ennek büntetése az, hogy a szobraik örökké együtt, egymás felé fordulva imádkoznak.

Rendszeresen történnek filmforgatások a falak között az utóbbi években. Az épület udvarán forgatták Törőcsik Mari főszereplésével készült Aurora Borealis című film egyes jeleneteit.

Végül idegenvezetőnk Körösfői-Kriesch György fotója, a híres nagyapja alkotása előtt.

Még volt egy helyszínünk a Fiumei Sírkertben, de mivel ott is volt egy külön sétánk, így erre ott térek ki.

Sajnos a Zeneakadémiára, ahol Körösfői-Kriesch Aladár - A művészet forrása című falképe található, nem tudtunk elmenni, mivel nem igazolták vissza a programot. A séta minden perce lenyűgöző volt, egy különleges ember társaságában.