Olajfák

Ezeket a szépséges kis olajfákat a Matild Palotánál fotóztam

A mediterrán vidék leghosszabb életű fája, nem ritka az ezeréves példány

Gondolom télen beköltöztetik őket.

Annyira szépek!!!!

Szüleim emlékére!

💔

Karikatúra a kertben

A nyári Károlyi-kert a PIM mögött, hangulatos így zölden>>>>>>itt írtam róla, https://nora-bora-nora.blogspot.com/2023/02/tortenelmi-esemenyek-szinhelye.html

 

Az új kiállítások.

Remélem lesz alkalmam még megnézni........

Szeretem Ferenczy Béni Petőfi szobrát, ilyennek képzelem el én is

Karcsi nyúl, egykoron itt élt a kertben, az ő emlékét idézi ez a 2016-ban felállított szobor.

A PIM udvarán megtekinthető kiállítás, Petőfi Sándor születésének 200. évfordulóján a 93 éves, Kossuth-díjas grafikusművész, Sajdik Ferenc, a Ludas Matyi legendás karikaturistája, Sajdik-Vivát Petőfi! – Élet-rajzok című, 2022-ben megjelent könyvébe nyújt betekintést. 

Sajdik  Irodalmi karikatúráival új műfajt teremtett, az 1980-as évektől karikatúrákon jelenítve meg a magyar irodalom nagy alakjait.

Közben Debrecenbe is megérkezett a Petőfi-busz, mely vándorkiállításon mutatja be a költő életútját, személyiségét. Sajnos nem láttam belülről, már estefelé jártam a Déri Múzeumnál, másnap meg elutaztunk.....

Hídon

Szeptember 16-án Lánchíd fesztivál volt. Buda és Pest egyesítésének 150. születésnapjára már augusztusban átadásra került a felújított Széchenyi Lánchidunk, mely az ország első állandó Duna-hídja, építésének ideje 1840-1849. Mivel a közelben jártam, úgy gondoltam végigsétálok rajta én is, 380 méter hosszú.

Bár meg kell mondjam, nem értek egyet a híd nem teljes körű használatával, kiszorultak a személyautók, nem csak most!

 

A 2021–2023-as felújítás során az összes kandelábert leszerelték, és a cseréről döntöttek. A régi lámpákat így csak mintának használták az újak elkészítéséhez, kivéve a hídfőnél lévő négy óriási lámpaoszlopot, mert a vizsgálatok során kiderült, hogy azok bronzból készültek, és még eredetiek, azaz 1849-ben kerültek a helyükre, ezért a felújítás után újra felállították azokat. A leszerelt lámpák múzeumokba kerültek illetve a többit elárverezik. (?)

 A kapuzatok tetején látható koronás kiscímer az oroszlánfejjel

Írtam már a Lánchídról, itt>>>>https://nora-bora-nora.blogspot.com/2019/05/bizalmam-az-osi-erenyben.html

Forradalmi helyszín

Már régóta meg akartam keresni a Pilvax kávéházat. Most csak úgy rátaláltam a Városháza utcáról jövet, hol máshol, mint a Pilvax közben. :)

Az 1848. március 15-i magyar forradalom ikonikus helyszíne volt. Az eredeti Pilvax kávéházat 1911-ben bezárták, majd 1913-ban lebontották a házzal együtt, aminek az aljában a népszerű kávézó és találkozóhely volt. A mai Pilvax kávéház, nem messze van a régi Pilvaxtól.

 

Az osztrák származású Karl Pillvax pincérkedésből kereste a kenyerét, közben kitanulta a kávésmesterséget, majd megismerte Giergl Mária Teréziát, egy magyar lányt, akibe beleszeretett, és elvette feleségül. Magyarosította a nevét Pilvax Károlyra és kibérelte az akkori Úri utcában, ma Petőfi Sándor utcában a Café Renaissance-t, melyet később saját nevéről Pilvaxnak nevezett el, amely a fiatal művészek, egyetemisták törzshelye lett. Népszerűségét valószínű, hogy a biliárdasztalok és a hazafiak falon elhelyezett fényképei is okozták. 

 

 

1846-ban Pilvax Károly továbbadta a kávézót Fillinger Jánosnak, aki a forradalom alatt is vezette azt. A kávéház ezután a forradalmi utóélet színhelye lett, neve a „Szabadság Csarnoka”  Itt nyílt toborzóiroda a hadsereg számára. 

1849 után a Pilvaxot átnevezték Café Herrengasséra, és kézről kézre járt a tulajdonosok között. 

A Pilvax jelenlegi tulajdonosa szír származású, aki 36 éve él Magyarországon, itt járt egyetemre, és jól ismeri a magyar történelmet.

 

A falon kint van Petőfi, Kossuth portréja, az egykori Lánchíd és a tizenkét pont is. A festményeket a gödöllői Levendula Galéria művészei készítették.

Könyvpalotában

A Kulturális Örökség Napokon utolsó pillanatban még sikerült bekukkantanom az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltárépületébe, a Ferenciek terén. Sajnos itt már lemaradtam az idegenvezetésről, de még megengedték, hogy a Dísztermet megnézzem.

A könyvtár mai épülete Skalnitzky Antal tervei alapján 1876-ban épült eklektikus stílusban. A homlokzaton megjelenő sgraffitók pedig Than Mór keze munkáját dicsérik.

 

Az épület homlokzatának tetején két angyal tartja a pesti egyetem címerét, alatta a felirat: Bibliotheca scientiarum universitatis hungaricae, (A magyar tudományegyetem könyvtára)

Februárban készített fotókon, itt még a fák nem takarnak....

A lépcsőházat Lotz Károly sgraffitói díszítik

Legszebb terme a barokk karzatos teremkönyvtárakat idéző Nagyolvasó, vagy Díszterem

A 228 m2 alapterületű, 15 méteres belmagasságú terem allegorikus nőalakokat ábrázoló freskóit Lotz Károly készítette, a tudományokat és művészeteket szimbolizálják.

Than Mór egész alakos festménye, magyar huszáruniformisban ábrázolja Ferenc Józsefet, aki a könyvtárépület megépítését magánvagyonából is jelentős mértékben támogatta.

A Nagyolvasó a bejárattal szembeni három nagy ablakán, illetve a mennyezeti üvegtetőn keresztül kapja a fényt. A II. világháborús bombázások során betört az üvegtető, és a polcokon lévő könyvek eláztak, de nagyobb háborús károkat nem szenvedett az állomány, ahogy 1956-ban sem.

A könyvtárt Oláh Miklós esztergomi érsek alapította 1561-ben. Egyetemi gyűjteménnyé 1635-ben vált, amikor Pázmány Péter megalapította a nagyszombati egyetemet. A jezsuita rend 1773-as feloszlatása után az egyetem és vele együtt a könyvtár állami intézménnyé lett, majd 1777-ben Budára, a királyi várba költözött, majd 1784-ben Pestre, a ma is ismert helyére. Ebben az időszakban ezen a telken még nem a ma is látható palota, hanem a ferences kolostor egyik épülete állt.

A könyvtár állománya közel 2 millió dokumentum, melyek között a mindenkori egyetemi oktatást és kutatást támogató könyvek és folyóiratok mellett kódexek, ősnyomtatványok, és számos értékes kézirat található. A főváros harmadik legnagyobb könyvtára.