Láperdőben jártunk.

Tatán felkerestük a Fényes Tanösvényt. Hát, mondhatom fantasztikus élmény volt, egy láperdőben 1350 méteren keresztül bolyongani, cölöpökre épített fapallókon csodálni egy olyan világot, amit egyébként sosem járhatnánk be. 2015-től látogatható. A fürdőn belül van a bejárata, többszöri kérdezősködés után találtuk meg.

 

A láprétek és láperdők karsztforrásai 1973-ra a bányászat miatt kiapadtak, azonban annak leállta után, a kétezres években ismét megindultak. A forrásokból enyhén szénsavas, 20-22°C hőmérsékletű víz tör fel, így nagy része télen sem fagy be. Felszálló buborékok jelzik a forrásokat. Olyan érzésünk volt, mintha egy trópusi esőerdőben járnánk.

A felső forrást a grófné használta fürdésre. A kerítésen belül kis ház szolgált az öltözésre, és homokföveny a napozásra. A területet a gróf erdészei őrizték.

A „Katona-forrás”, amely nevét onnan kapta, hogy a laktanyából kivezényelt katonák csak ebben a forrásban fürödhettek.

A legalsó a legszebb, hiszen az öregek elmondása szerint erről nevezték el a fürdőt és a tanösvényt Fényesnek. Ebből a három méter mély forráskráterből a tiszta vízben szabad szemmel is jól látható fehér kvarchomokréteg bugyogott föl, s ezernyi buborék szállt fel a forrás felszínére.

A térség egyedülálló növénytársulásoknak és állatvilágnak ad otthont, megtalálható itt többek közt a a Fehér tündérrózsa, a Selymes boglárka, a fokozottan veszélyeztetett Pókbangó. Ezenkívül jelentős a helyi madárfauna: az Erdei fülesbagoly és a Pettyes vízicsibe mellett megfigyelhető a védett Cigányréce is.

 Még kilátó is van, ahonnan felülről csodálhatjuk a lápvilágot

  Bakcsó (Nycticorax nycticorax)

A bakcsó hazánkban a leggyakoribb gémféle, Magyarországra március végén érkeznek és többségük októberben vonul el. Áprilistól júliusig költ. Táplálékának nagy részét az éjszakai órákban szerzi. Zsákmányának jelentős részét a békák képezik, kisebb mértékben halakat, vízi rovarokat és azok lárváit, ritkábban kisemlősöket zsákmányol

 Éger láperdő

egyre magasabb vízállás miatt kipusztulóban

Kötélhídon lehet átmenni a tavirózsákkal borított tavon,

de csónakkal is áthúzhatjuk magunkat a másik partra.

 A fehér tündérrózsa védett,

 a rózsaszín termesztett változat.

 Brekkencs

Mi

Vége a tatai beszámolónak!
Nagyon jó volt, sok szép élménnyel lettünk gazdagabbak.
😃😃

Volt benne vár, kastély, templom, tó, egy kis hegymászás, kilátó több is, erőd, határátlépés, séták, zárásnak pedig az ökoturisztikai tanösvény. Hogy mit is takar ez a fogalom?

"Az ökoturizmus, a környezetért felelősséget vállaló turista utazásának fő motivációja a védett természeti és kulturális értékek felkeresése. Gyönyörködni a táj szépségében, megismerni és megfigyelni az állat és növényvilágot, és mindeközben óvni azt".

Nos, hát ezt tettük!!!

Gerecse tetején

A Gerecse több mint 100 méteres sziklafalakkal szakad le Tatabánya közvetlen közelében, ezen a pompás helyen áll az óriási, impozáns Turul-emlékmű.

A turul ősi magyar jelkép. A legenda szerint Emesét, Álmos fejedelem anyját az álmában megjelent turul termékenyítette meg, és azt jósolta, hogy a születendő gyermek, királyok őse lesz. 
Egy másik legendánk szerint pedig őseink, a fejedelem álmától vezérelve, melyben a turul mentette meg állatainkat a sasoktól, addig követték a turult, míg az el nem vezette őket Magyarországra, a kerecsensólymok földjére.

Kézai Simon krónikája szerint Árpád vezér seregei a mai Tatabánya (akkor Bánhida) területén győzték le Szvatopluk szláv fejedelem hadait 907-ben.

A 8 m magas, kövekből épült talapzaton álló, a karmai közt Árpád kardját tartó és a fején koronát viselő turul közel 15 méteres szárnyfesztávjával Európa legnagyobb fémből készült madara. Az emlékmű Donáth Gyula szobrászművész tervei alapján készült (aki egyébként a Budai Várban lévő turul madarat is tervezte) 1907-ben avatták fel.

Teraszáról páratlan kilátás nyílik Tatabánya hatalmas lakótelepeire, az autópályára, és a távoli Vértes hegységre.

Mi csak 1,5 km távot sétáltunk végig a Turul és a kilátó között, de eszünkbe jutott a fiunk, aki már kétszer is megtette a Gerecse 50 km-es túrát, hát.....nem semmi!

A turista út nagyon jól ki van építve, hiszen ezrek  trappolnak itt minden év április 3. szombatján.

Először mikor megláttam a kilátót, úgy gondoltam nem megyek fel, de egy kis pihenés után vállalkoztam rá. Nem is volt olyan megerőltető, mint a tatai kilátó, hiszen szellős volt, meg lehetett állni pihenni és gyönyörködni a tájban.

1978 februárjában huszonhat tatabányai szénbányász élete veszett oda egy súlytólég-robbanásban. Az ő emlékükre 1980-ban kilátót emeltek a 366 méter magas Csúcsos-hegyen, egy a tragédia miatt a forgalomból kivont aknatorony felállításával. A harminc méteres építmény eredetileg a kas fel- és leengedésére szolgált. (A kas egy ketrec-szerű szerkezet, amiben a bányászokat fel- és leengedik a föld alatti járatokba.)

A kilátót 2008-ban felújították. Ekkor nevezték el Ranzinger Vincéről, aki bányamérnök-bányaigazgató volt. Az aknatoronyban 156 lépcsőfok vezet fel a tetejére. Fent a remek kilátás mellett a bányászokat felhúzó kötelet tartó óriáskerekeket is megcsodálhatjuk.

Legrégebbi szállodában

Az előző hat tatai bejegyzés, valójában egy napos séta volt. Az Öreg-tó környéke, Kálvária-domb, belváros, egy kicsit pihentünk a szállóban, és kisétáltunk még a Cseke-tóhoz.
Szuper helyen volt a szálloda, a Kristály Imperial Hotel, gyalog mindent elértünk. Ez remek, mivel két órát lehetett volna parkolni kocsival.

Állítólag az ország legrégebben működő szállodája. 1766-1769 között az Esterházy család megbízásából Fellner Jakab tervei alapján épült. Kezdetben Szarka Fogadó, majd Esterházy Szálloda nevű pihenőhely, Bécs és Budapest között. Első ismert irodalmi említése Kazinczy Ferenctől, aki 1803-ban – Budáról Bécsbe menet – kocsis balesetet szenvedett, így kényszerűségből nyolc napot töltött a fogadóban. „Pályám emlékezete” című munkájában ír róla.

 Egy újabb kovácsoltvas remekmű, a bejárat fölötti erkély

Jópofa belső barokk udvar, itt vannak napozóágyak a wellness szárnyhoz és a grillterasz

 Több híres ember járt a szállodában az évek során

Elegáns társalgó

 Mi az új szárnyban laktunk

A folyosó ablakfóliáján az Angolkert Pálmaházát fedeztük fel, valószínű a szálloda üzemelteti

Étterem, a konyha épp rekonstrukció alatt állt, így két napig étlapról választhattunk, bár én ezzel is elégedett voltam. Este végigenni egy ilyen menüsort....

 Hamburger a fiúk választása, ropogós csirkefalatok az enyém, fagylalt

 Wellness részlegben úszómedence, jakuzzi, szaunák, pihenők

 Borbár a pincében eredeti stílusban, mesés boltívek között

Örültem, hogy egy ilyen szép, patinás szálloda vendége lehettem, és még a fiúk is meglátogattak szülinapom alkalmából. :))

Angoltkert

A szállónk mögött pár lépésre volt egy másik tó, a Cseke-tó, melyet egy mesés Angolkert ölel körül.
A Cseke-tó, (nevét a tulajdonosáról kapta) mesterségesen épített, mintegy 25 hektáros tározó, s jelenleg kedvelt horgászparadicsom is.

Magyarország első angol típusú kertjét az Esterházy család megbízásásból, Böhm Ferenc uradalmi mérnök a tó mellé tervezte és telepítette 1783-tól. Érdekesség, hogy Tatán ültették hazánkban először a szomorú füzeket. A Kínából származó fa, a kor jellegzetes kerti dísze, később egyik legelterjedtebb fafajtánk lett.

1803-ban Kazinczy Ferenc is megtekintette az angolkertet, majd 1831-ben újból visszatért, és gyönyörködött a szép platánsorban. A látogatás emlékére 1964-ben állították fel a Kazinczy padot.

Műromok

Charles Moreau francia építész építette 1803-ban. Ehhez a 12. század elején épült, a bencések, majd a domonkos-rendiek által használt Vértesszentkereszti apátság maradványait használta fel. Ezeket az Esterházyak hozatták Tatára. Az egyik fülkében és a kerítés oldalában a Látó-hegyről előkerült domborműves III. századi római-kori sírkövet helyeztek el.

 Török mecset 1840 körül épült

Kiskastély

Az Esterházy család nyaranta ide költözött a copf stílusú kerti lakba. 1784-ben Grossmann József építette.

 Műbarlang (grotta) és a patak

Pálmaház

Nyáron a kastélyból idehozták a citrom-, narancs- és pálmafákat.

 Ma rendezvényközpontként üzemel, épp egy esküvő volt.

1948 májusában jelölték ki az Olimpiai Edzőtábor helyét, azért Tatára esett a választásuk, mert ennek a városnak a klímája hasonlított legjobban Londonéra. A sikeres 1948-as londoni olimpia után a tábort teljesen kiépítették, és 1951-ben adták át a sportolóknak.