Múzeumi séta

A Nemzeti Múzeumban több kiállítás is volt, amit még nem láttam. Az egyik a "Ragyogj - Ékszerek ideje" című, ahol 500 tárgyat, hat tematika szerint rendeztek: kincs, rítus, misztikum, változás, kapcsolat, önkifejezés. 

Az ékszer önkifejezés, megmutatja az egyén társadalmi, vagyoni helyzetét, sőt az ízlést is kifejezi

 

Az aulában a Fejedelmek aranya kiállítás. Az Erdélyi fejedelemség páratlan kincseit mutatja be. Pénzérméken, és azokon a tárgyakon keresztül, melyek által a legszélesebb társadalmi rétegekhez jutott el a fejedelem képe.

A kiállítást háromnegyed évvel ezelőtt indították útjára Székelyföldre, először Csíkszeredába, majd Marosvásárhelyre. Nehéz volt visszaszállítani a kincseket Romániából, szükség volt, a Magyar nemzeti Bank páncélozott autójára.

Volt még egy ideiglenes kiállítás, a Mesterművek a Kínai Nemzetközi Múzeumból. Kínai Hszie-ji. Láthattam modern és kortárs kínai festményeket, szobrokat, valamint akvarelleket.

A Hszie-ji a kínai művészet egyik alapfogalma, amely nemcsak alkotási mód, hanem esztétikai-filozófiai törekvés is. Maga a kifejezés jelentése: „megírni az értelmet”

Úton című szoborkompozíció, amely az európai szobrászatban szinte ismeretlen kámforfából készült. A Délkelet-Ázsiában honos, akár harminc méter magasra is megnövő trópusi fafajta jellegzetes szagát a rovarok nem szeretik, ezért a belőle készült bútorokat, alkotásokat szinte egyáltalán nem is károsítják.

 

A kiállítás három fő témája, a „Ji” (Eszme), a „Hszing” (Forma), és a „Csü” (Érdeklődés).

A hszie-ji a természet és az ember egységére törekszik

Lao-ce kínai filozófust (akiről mind a mai napig nem tudjuk, hogy valós történelmi személy volt-e, vagy csak egy legenda) ökörháton ábrázoló alkotás.

Magyar írásbeliség múltja

Magyar Nemzeti Levéltár

A Bécsi kapu téri épületben őrzik az államhatalom, a jogszolgáltatás, a központi kormányszervek és intézmények, az egyesületek 1945 előtt keletkezett iratanyagát, valamint számos híres család iratait. A hatalmas iratanyag legértékesebb része a több mint százezer, 1526 előtt keletkezett oklevelet magában foglaló középkori gyűjtemény, amelynek legrégebbi darabja a veszprémvölgyi apácamonostor 1109-ből származó alapítólevele.

Pauler Gyula volt, aki szorgalmazta egy önálló levéltári épület felépítését. 1912-ben Pecz Samu műegyetemi tanár kapott erre megbízást, aki  egy romantikus, historizáló stílusú épületet tervezett. (Legismertebb alkotása a Vámház körúti vásárcsarnok.) 1913-ban indult meg az építkezés, azonban az első világháború megakadályozta a befejezést. Klebelsberg Kunó kultuszminisztersége idején fordulat állt be. 1923-ban, Csánki Dezső főigazgatósága alatt költözhetett be a levéltár ebbe a csodás palotába. Ezek a bejárat melletti táblák rájuk emlékeznek.

 

A díszes tetőcserepek a pécsi Zsolnay gyárban készültek. A várfal felőli oldalra egy torony került, mely a központi fűtés kéményét rejtette magában. 1945 telén, Budapest ostromakor az épület és a torony súlyos sérüléseket szenvedett, így utóbbit már nem állították helyre. Talán a Hauszmann program keretében helyreállítják a toronnyal együtt az épületet, bár ez nem biztos még, mert több beruházás halasztva lett.

Klebelsberg elképzeléseinek megfelelően alakították ki a gazdag belső díszítést.

Körben a falakon fontos történelmi jeleneteket ábrázoló freskók három emeleten keresztül, Dudits Andor festőművész munkái.

Szent Koronát tartó angyal

 

Az első emeleti freskók a független magyar állam középkori történetének fontos pillanatait jelenítik meg.

Tanácsterem

 

Mátyás király budai könyvtárában

 

Grassalkovich Antal, a Magyar Kamara elnöke, aki az európai hírű gödöllői kastély építtetője volt. A képen Johann Lukas von Hildebrandt építésszel beszélget a kastély előtti kertben.

A második emeleten található többi freskón a 17–18. század politikai és kulturális életének további jelentős személyiségei láthatók.

A történelmi Magyarország városainak címerével díszített színes üvegablakok Róth Miksa művészetét dicsérik. A második világháborúban a főigazgató levitette a pincébe, így megmenekültek a pusztulástól. Róth Miksa közreműködött a falak és mennyezetek ornamentális díszítésében, illetve egyes fém díszítőelemek tervezésében is. Ez utóbbi kivitelezését Jungfer Gyula végezte.

 Debrecen címere :))

 

A harmadik emeleti freskók a nemzet történelmében jelentős szerepet játszó 19. századi alkotásokat mutatják be, a Lánchidat, a Nemzeti Múzeumot, az Operát vagy az Üllői úti klinikát. 

Kutatóterem

A folyosókon kisebb méretű szoborcsoportokat csodálhatunk meg.

Még most jártam itt először március 15-én. Mesés az épület. 

Fantasztikus, hogy itt a gyerekeket, felnőtteket milyen sok érdekes programmal várják város szerte a nemzeti ünnepen. Mennyivel több élmény, információ ér egy fővárosi gyereket!

"Csodák nincsenek, csak az van amit te magad létrehozol."

Tamara Lempicka-kiállítás nyílt a Lengyel Intézetben.

Az 1920-as '30-as évek fordulójának leghíresebb portréfestője, az art deco királynője. Elsőként mutatta be a független, erős, elragadó, provokatív nőt.  

Sajnos a kiállított művek csak reprodukciók.

 Fiatal lány kesztyűben (1930)

Az egyik leghíresebb, legtöbbször reprodukált alkotása

Lempicka, a lengyel Frida Kahlo, sok a párhuzam a két életsors között. 1894-ben vagy 1898-ban született orosz-lengyel arisztokrata családban, Varsóban, ami akkor még az Orosz Birodalom része volt. 16 évesen már feleségül ment, egy varsói ügyvédhez, Tadeusz Lempickihez, és 17 évesen már anya lett, megszületett a megannyi festményen megörökített Kizette. Kizette-et a nagynéni, Stefa és a dadus nevelte, cserébe Lempicka rengeteg képet festett a látens módon imádott lányáról. Kizette egyszer szemére hányta, hogy ridegen bánik vele. "Hiszen megfestelek. Portréid a világ legnagyobb múzeumaiban lógnak majd és halhatatlanná tesznek."

1917-ben, röviddel az októberi forradalom kitörése után, a vöröskatonák megerőszakolták Lempickát, és attól kezdve a nő hatalmas gyűlöletet táplált az oroszok/szovjetek iránt.

Fénykora a húszas évekre esett. Amikor a német Dame magazin felkérésére 1929-ben megfestette ikonikus képét, az Önarckép zöld Bugattival címűt, egy csapásra világhíres lett. (A festőnőnek valójában sárga Renault-ja volt) Magas áron keltek el festményei, milliomosoknak festett, többnyire portrékat. 

Varsóból Norvégián keresztül először Párizsba emigrált, majd a nácizmus térhódításával egy időben átköltözött az Egyesült Államokba. (Képeinek nagy része itt található)

Ira P. portréja (1930)

Tamara közeli barátnője, habzsolta az életet, ezzel szemben egy csokor fehér kálával, az ártatlanság jelképével ábrázolta. Ez volt a festő kedvenc virága.

Párizsban Lempicka szintén zajos életet élt. Amikor állítólag összefeküdt Gabriele D'Annunzióval, a nála harminc évvel idősebb olasz költőóriással, egy paparazzo lefényképezte őket félreérthető pózban, és amikor másnap az egyik újság a címlapján hozta a fotót, Tadeusz, az amúgy gátlástalan nőcsábász férj otthagyta a zokogó Lempickát. 

Férfi portréja - Tadeusz Lempicki (1928)

Sosem fejezte be a férje portréját, 1928-ban válásuk évében abbahagyta a kép festését, kimaradt a bal kézfej, amelyre a jegygyűrűt festette volna.

Saint Moritz (1929)

Ennek a képnek köszönhetően vált a modernizmus egyik legkeresettebb női alkotójává. Feltételezhető, hogy barátnőjét ábrázolja.

Zenész (1929)

A festőnő legjobb festményének tartják. A képet 2009-ben ellopták egy holland magánmúzeumból, egy műkincs nyomozó találta meg.  2018-ban 9 millió dollárért kelt el New Yorkban. A kép feltűnik Madonna Vogue című dalának videóklipjében is. 

Londonban 2009-ben 21,1 millió dollárért kelt el a Marjorie Ferryt, Párizs egyik kabaréénekesnőjét ábrázoló képe (1932) Ezáltal a világ három legdrágább női festője közé került.

Ádám és Éva (1931)

Egykor Barbra Streisand tulajdonában állt.

Miután szakított Tadeusszal, 1934-ben összeházasodott egy magyar báróval, Diószeghi Kuffner Raoullal, akivel utóbbi haláláig együtt élt, előbb Beverly Hillsben, majd New Yorkban. 

Absztrakt kompozíció feketében és szürkében (1956 körül)

Az 1950-es években Lempicka lemondott az absztrakció javára a figuratív festészetről.

Velence esőben (1961)

A 60-as éveiben a spaklival készített festmények domináltak.

A festőnő élete utolsó éveiben, miközben képtelen volt megbékélni az öregedéssel, a mexikói Popocatépetl vulkán lábához költözött, Cuernavaca városába, ahol egy híres japán építész fényűző házat épített neki Tres Bambus (Három bambusz) néven. 1980-ban hunyt el, 82 (vagy 86...) éves korában, fantasztikus életművet hátrahagyva, jobbára amerikai és francia múzeumokban, magángyűjteményekben.

Tamara lilában 1975 körül

 " Az élet utazás. Csak a legszükségesebbeket csomagold el, mert helyet kell hagynod annak, amit majd út közben gyűjtesz."

Lengyel Intézet Nagymező utcai kiállítóterme, ahol a kiállítás megtekinthető