19. századi remekmű

Tegnap megcsodálhattam a Magyar Tudományos Akadémia dísztermét, egy kamarazenei koncert jóvoltából. 

Díszterem 

A 19. századi építészet, épületszobrászat és falfestészet kiemelkedő alkotása. 

30 méter hosszú és 17 méter széles. 300 fő befogadására alkalmas. 150 éve biztosít helyet az Akadémia közgyűléseinek, ünnepélyes eseményeknek, konferenciáknak, tudományos előadásoknak, koncerteknek.

Kazettás mennyezet, a karzat korlátjain sorakozó kariatidák, salzburgi vörös márványoszlopok, aranyozott korinthoszi oszlopfők, Lotz Károly falképei.

Lotz Károly freskóiért rajongok. (Külön címkézve is van, amit eddig láttam.)  Ekkor már Lotz a Mintarajztanoda tanára volt, a tanítványait is bevonta a munkába. A falképek secco technikával készültek, azaz száraz falfelületre vitték fel a festéket.

Schickedanz Albert tervei alapján, 1887-ben készült el a díszterem belsőépítészeti dekorációja, 16. századi itáliai reneszánsz stílusban.

Az Akadémia a falképek elkészítésére több festőt is felkeresett, Munkácsy Mihályt (Ő már nagyon elfoglalt volt ebben az időben), Benczúr Gyulát, Liezen-Mayer Sándort. Végül Lotz Károly volt aki új ötlettel állt elő és őt választották.

Lotz Károly 1888-ban elkészült triptichonja (háromosztatú képe), 

a középkori művelődés nagy alakjait örökíti meg.

Szent István, intelmeinek kéziratát nyújtja át az előtte térdre ereszkedő fiának, Imre hercegnek, mellette Gellért püspök.

Könyves Kálmán jobbjában az első törvénykönyvét tartja, bal kezével a lépcső alján leboruló nőre mutat, akit a boszorkányság vádjával a hóhér a máglyához akar hurcolni. A király tiltó mozdulata a boszorkányperek megszüntetéséről való törvénycikkre utal. A képen feltűnik még Árpád-házi Szent Margit, IV. Béla lánya, Rogerius, a tatárjárás krónikáját megörökítő írója, és Kálti Márk a Képes krónika feltételezett szerzője.

Nagy Lajos lovagkirály, az irodalom és művészet pártfogója, az általa alapított pécsi egyetem épületének modelljét vizsgálja. Háttérben Szent László király nagyváradi - rég elpusztult - lovasszobra áll. Jobb felől középkori krónikásaink csoportosulnak, közöttük Anonymus ősz szakállú főpap alakjában, valamennyien a lépcsőre terített subáján ülő öreg földműves szavát hallgatják.

Az újkori művelődés nagy alakjait megörökítő hármaskép 1891-ben készült

Mátyás király ül trónszéken, mögötte az a Firenzében készült falikárpit, amely Mátyás idejében került Budára, jelenleg a Magyar Nemzeti Múzeum őrzi. Háttérben udvarának humanista tudósai és művészei. Jobb felől az itáliaiak, Filippino Lippi firenzei festő, két történetíró, Antonio Bonfini, Pietro Ranzano, közöttük Galeotto Marzio humanista. Bal felől, Vitéz János, esztergomi érsek, Janus Pannonius, Bakócz Tamás érsek és bíboros.  

Bal oldali képen, Pázmány Péter esztergomi érsek és bíboros, mögötte Telegdi Miklós pécsi püspök és Káldi György jezsuita bibliafordító, előtérben Werbőczy István törvényalkotó. A lépcsőn ülő férfi Károli Gáspár protestáns bibliafordító.

A loggián a gyulafehérvári akadémiát alapító Bethlen Gábor, és a sárospataki iskolát életre hívó Lorántffy Zsuzsanna.

Jobb oldali képen Zrínyi Miklós a főalak, a lépcsőn Balassi Bálint halad lefelé, jobbról II.Rákóczi Ferenc, Mikes Kelemen. A festményeken kevés női alak található, itt a loggián Pekry Lőrincné Petrőczi Kata Szidónia költőnőt ábrázolta.

(A képek alakjait a teljesség igénye nélkül soroltam fel, csak a számomra ismertebbeket.)

Lotz Károly és tanítványai festették 1887-ben a mennyezet két nyolcszögletes keretébe foglalt allegorikus kompozíciót és az ablakok feletti ívmezőkben a tudományokat jelképező alakokat.

Költészet allegóriája

A tudományt jelképező allegória

 Az ablakok felett sorakozó képekért Lotz nem kért díjat

Természettudományok

Mennyiségtani tudományok

Szépirodalom

Történettudományok

 Jog és államtudományok (Már az emelvény mellett volt, így nem fértem hozzá)

2025-ben zajlott a legutóbbi rekonstrukciója, újból eredeti pompájában ragyog. A koncerten volt miben gyönyörködni.

A feltárások során kiderült, hogy a díszterem közepén lévő csillár felfüggesztése helyén egy díszítőfestéssel eltakart koronás Kossuth címer található. Ezt az 1950-es években történt mennyezeti felújítás során festették le, most előhozható volt az eredeti festés.  

Ami nagyon tetszik, hogy előzetes regisztrációval részt lehet venni a programokon.

Az év kuriózuma számomra, eddigi bejegyzéseim az épületről és a kiállításokról>>>>

https://nora-bora-nora.blogspot.com/2026/01/200-ev.html 

https://nora-bora-nora.blogspot.com/2026/01/borura-deru.html 

https://nora-bora-nora.blogspot.com/2026/01/az-akademia-kincsestara.html 

Bál után

A Magyar Nemzeti Galériában tett sétám során bukkantam erre a szép festményre. Elvégre farsang van, a bálok ideje.

 Borsos József - Lányok bál után (1850)

Gyönyörű ez a biedermeier festmény! A fények, a ruhák redőzése, az arckifejezések, a mozdulatok, a részletek, a szőnyeg, a háttér! Egy csoda!

Nézzétek meg "A hét műtárgya" című sorozatban, a róla készült kis filmet, amelyből kiderül, hogy kiket is ábrázol valószínűleg ez a remekmű!

>>>>>https://www.youtube.com/watch?v=XOwdFWkdVwM

Szecessziós csoda

Budapest ikonikus sétálóutcájában, a Váci utca 9. szám alatt egy igazi gyöngyszem bújik meg. Valamikor Philanthia virágüzlet működött itt.

Még karácsony előtt fotóztam a kirakatát, akkor épp karácsonyi jellegű tárgyakat árultak. Most, hogy megint arra jártam a tavaszra, húsvétra rendezték át a kirakatot. Legközelebb lefotózom, hogy milyen lett. :))

Az üzlet Kőrössy Albert Kálmán építész tervei alapján készült 1904-1906 körül. A boltnak otthont adó, Nákó-házat Hild József tervezte, de az üzletnek a szecessziós külső-belső kialakítása Kőrössy munkája.

Valódi ritkaság, hogy Kőrössy által megálmodott eredeti belső teret is láthatunk. Az ajtó, az oldalsó falakon a két nagy olajfestmény, a falburkolat, a vörös bársonyhuzatú kanapé, a kasszapult és a márványkandalló  

 

A falképek az eredeti enteriőr részei, Márk Lajos, korának egyik „sztárja” festette őket. 

 

Az 1867-ben született festőművész és grafikus Budapesten, Münchenben és Párizsban is a legnevesebb festőiskolákban tanult, Benczúr Gyula is volt a mestere. Hosszú éveket töltött az Amerikai Egyesült Államokban, ahol elismert és sikeres portréfestőként tartották számon. Sok hírességet és államférfit megörökített Wilson amerikai elnöktől kezdve Bajor Gizin át I. Ferencz Józsefig. Budapesten is benne volt a művészeti élet sűrűjében, barátai voltak a korabeli írók és költők, Mikszáth Kálmán, Molnár Ferenc, Heltai Jenő.

Az utcafronton a Philanthia felirat fölötti vörösréz rózsafejek is egy évszázada ott vannak. (Philanthia jelentése virágszeretet.)

 

A Philanthia első tulajdonosa Huszár Józsefné Szabó Jozefa volt, és az üzlet kezdettől kulturális szerepet is betöltött a virágárusítás mellett. A Magyar Nők Közművelődési Köre rendszeresen itt tartotta művészeti zsúrjait, valamint képzőművészeti kiállításoknak is teret biztosított. Nemcsak belvárosi hölgyeknek és színésznőknek készültek itt virágköltemények, de 1916-ban a királyi pár koronázása alkalmából a Philanthia kötötte Zita királyné virágcsokrát is.

Legenda vagy valóság, hogy hátul a Muskátli Presszó volt, egy helyre nyílt a hátsó kijáratuk, ahol egy bordélyház működött. Anno hosszú idő volt megkötni egy csokrot, addig volt, aki helyet foglalt itt a kanapén, és volt, aki hátrament. Nagyon sok minden arra utal, hogy ez egy valós történet. 

Üstökös

Néha felmerül bennem, hogy amit elmulasztottam az iskolában diákkoromban  megtanulni, azt most pótolom be, végtelen érdeklődéssel, rendkívüli csodálattal, hódolattal.

A magyar kultúra napján a következő állomás a PIM (Petőfi Irodalmi Múzeum) volt, ott is a Jókai 200 című kiállítás érdekelt, mivel a csodás Petőfi-kiállítást már láttam és írtam is róla.

 "Az üstökös, kit önlángja a végtelenbe visz"

Különböző íróktól származó Jókai-méltatások, üstökös alakzatban.

Jókai 1825-ben született, akkor amikor a Magyar Tudományos Akadémia is megalapult. Milyen jó, hogy nemrégiben ott is jártam. Műveiben megjelennek a természettudományok legújabb eredményei, valamint a hozzájuk kapcsolódó mérnöki és technikai vívmányok.

Jókai Mór 

(1825. Komárom - 1904. Budapest)

fiatalkori önarcképe (1843)

Neve valójában nem is Jókai Mór volt, hanem Ásvai Jókay Móricz. E nevet apja kedvenc hőse, Benyovszky Móricz után kapta. Később aztán Tóth Lőrinc és Petőfi Sándor javaslatára a Móricz Mórra rövidült, a Jókay végén lévő „y” pedig az 1848-as szabadságharc idején cserélődött „i” betűre, hogy elutasítja a nemesi származással járó kiváltságokat. 

 Édesanyja

Jókai Mór: Jókayné Pulay Mária (1843-44)

Az 1830–40-es években képzőművészeti pályára készült, festő szeretett volna lenni, és nem író. A révkomáromi Királyi Rajz Oskolának négy éven át volt tanulója. 1835-ben Pozsonyba adták cserébe, Zsigmondy Sámuel ágostai evangélikus líceumi tanárhoz, német nyelvet tanulni. Ezt követően Pápa, ahol olyan barátokra lelt mint Petőfi Sándor, Orlai Petrich Soma, majd Kecskeméten jogásznak tanult. 1846-ban ügyvédi diplomát szerzett. Ezt követte a nagy elhatározás "Elhatároztam, író leszek és semmi más."

Bátyja

Jókai Mór: Jókai Károly (1840-es évek)

Nővére

Jókai Mór: Jókai Eszter 

Gyönyörű illusztrációkat és könyvborítókat látni itt

Zichy Mihály: A magyar nép

A cári udvarban működő festőt kérték fel, Jókai Mór Az Osztrák–Magyar Monarchia írásban és képben című huszonnégy kötetes sorozatba írt A magyar nép című fejezetének illusztrálására. A tanulmány elkészült címképének Habsburg-hatalommal szembeni kritikus szellemisége is hozzájárult ahhoz, hogy végül nem került be a kiadványba. Zichy Mihály mozgalmas csoportképbe fűzte össze Árpád fejedelem megválasztását, a tatárok majd törökök elleni harcokat, az 1848–49-es forradalmat és szabadságharcot, valamint Ferenc József megkoronázását. A művész Jókai Mórnak ajándékozta a festményt, amely az író dolgozószobájába került.

 

Orlai Petrich Soma: Laborfalvi Róza

Barabás Miklós: Laborfalvi Róza, Jókai Mór

1853-ban az író telket vett a Svábhegyen, ahol saját maga készített kertet, szőlőst, és egy házat is építtetett. Szerette a természetközelséget.

Milyen nagy öröm számomra, hogy jártam itt >>>>https://nora-bora-nora.blogspot.com/2025/06/jokai-kertben.html

Most láthattam az eredeti Jókai festményen is a svábhegyi kilátást.

Balatonfüreden is vett egy villát, ahol nyarait töltötte. Itt született meg egyik legismertebb műve, Az aranyember. Felesége halála után a nyaralót eladta, s ez ma hazánk egyetlen Jókai Emlékmúzeumaként működik. 

2015-ben írtam róla>>>>https://nora-bora-nora.blogspot.com/2015/10/nagy-regenyironk-villajaban.html

Jókai 1858-ban indította el saját élclapját, az Üstököst, magyar anekdotakinccsel, az olvasók által beküldött szövegekkel és rajzvázlatokkal.

Jókai komáromi díszládája, karosszéke, íróasztala

A gótikus szekrényt, Schickedanz Albert építész és festő tervei alapján, Fischhof Jenő bőrdíszműves, iparművész készítette 1893-ban, az 50 éves írói jubileumra. Ebben a fiókos bútorban helyezték el és adták át a grafikusok ajándékait Jókainak.

  

Jókai Mór a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elismert tagja volt, 1858-ban levelező, 1861-ben rendes taggá választották, majd 1892-től az igazgatósági tanács tagja lett.  

Horovitz Lipót: Jókai Mór (1888)

A Feszty-villa

https://nora-bora-nora.blogspot.com/2025/06/akar-egy-velencei-palota.html

  

Jókai Mór a Feszty család körében

Ferraris Artúr: Történelmi tarokkparti

A képen összeszokott kártyakompánia látható. A személyek balról jobbra: Gajári Ödön, Sváb Károly, Nedeczky István, Csernátony Lajos, Jókai Mór, herceg Odescalchi Gyula, Beöthy Algernon, Tisza Kálmán, Podmaniczky Frigyes, Pulszky Károly, Mikszáth Kálmán, parlamenti képviselők, közéleti szereplők. Érdekesség, hogy a megfestett személyek Ferraris műtermében eljátszották a jelenetet, amelyet Erdélyi Mór fényképész a helyszínen megörökített. Ez a fotográfia szolgált alapul a festmény elkészítéséhez. 

Jókai dolgozószobájában (remek szelfi pont)

Szüret Jókaiék svábhegyi kertjében 

 

Óriáskagyló, Laborfalvi Róza ajándéka

Tridacna gigas a Föld legnagyobb puhatestűje 

Az író, aki üstökösként beragyogta a magyar kultúrát

Jókai mindig is élénk érdeklődéssel fordult a XIX. századi technikai és tudományos vívmányok iránt. A jövő század regénye című művében, a cselekmény mozgatója egy természettudományos felfedezés, ami átformálja a világ politikai, katonai és társadalmi képét. A regény középpontjában az ichor megtalálása, valamint a repülőgép feltalálása áll. Jókai világának valamennyi problémájára (békétlenség, fajgyűlölet, háborúk stb.) gyógyírt jelent a Gyilkos-tóból kinyert ichor. 

Jókai kapcsolati hálója

(Azt hiszem ennek tanulmányozására külön időt kell szánni!) 

„És most gondoljuk hozzá, hogy még száz év múlva is lesznek emberek, — sokan lesznek, — kik hazájukat szeretik, kik az emberiség nagy bajait orvosolni törekesznek, — kik a néperkölcsöt nemesitik,— kik a felvilágosodást terjesztik, — kik a semmiből teremteni, az embererőt istenerővé emelni igyekeznek; […] de ezekkel szemben fog állani az a másik óriás, akinek neve a ’N i h i l’, a ’S e m m i’, aki nem hisz semmit, se Istent, se hazát, se nemzetet, se túlvilágot, se államot, se emberi törvényt, se családot, se becsületet, se költészetet, aki megtagadja a múltat, nem bánja a jövendőt, akinek nincs más czélja, mint a mai nap, más ura, mint az ’én’ : más törvénye mint azt tenni, ami neki jól esik.”

Ez a részlet Jókai Mór A jövő század regénye című művéből származik, amely 1872-ben jelent meg és mennyire időálló!