Vidéki élet...?

Bukta Imre nevével már találkoztam, Debrecenben a Modem egyik kiállításán és Pesten a Ludwig Múzeumban. Most a Godot Galériában néztem meg a Letűnt vidéki állatok című kiállítását.

Bukta Imre (1952) Kossuth- és Munkácsy Mihály-díjas magyar képzőművész. Egy Heves megyei faluban, Mezőszemerén él és alkot. Pályája autodidakta művészként indult az 1970-es években. Művészete kötődik a vidéken élő, mezőgazdaságban dolgozó magyar emberek életmódjához és kultúrájához. 

Mocskos disznó (2025)

 Lakodalom nézők (2025)

A nyúl megadja magát (2026)

Karácsonyi kaktusz (2025)

Balatoni nyaralók a téli Mezőszemerén (2026)

Szerelmes libák (2025)

 

Kucuka (2025)

Fagyöngyök (2025) 

 Tűznél melegedő vidéki nő (2025)

Érdekes egy mai kortárs művész kiállításán járni. Nem is volt még ilyenben részem. A képei megvásárolhatóak 1-3 millió Ft értékben. Vajon ezeknek a képeknek az ára feljebb fog menni az évek múlásával? Valahogy úgy érzem kevés fiatalt vonz a vidéki élet, nem tudom elképzelni, hogy ilyen jellegű festményeket vásároljanak és kirakják az otthonukba. Bár sok fiatalt látni, akik otthagyják a rohanó nagyvárosi tempót és saját vidéki vállalkozásba fognak, falusi turizmus, vendéglátás, kézművesség. A két utolsó kép viszont kifejezetten tetszik. :))

Zene templomában 3.

 Még mindig a Zeneakadémia bűvöletében.

Ez a kép egy kakukktojás, az idegenvezető szerint Batthyány festmény, más források szerint Zichy István képe, az oldalfolyosón található a Kisterem mellett. 

A Kisterem 2013-tól Solti György nevét viseli. 

A rekonstrukció során szecessziós díszítése újra előkerült. Újjászületett a zenekari árok és a zsinórpadlás, kamaraopera-játszásra újra alkalmassá téve a Zeneakadémia kamaratermét.

 

A ruhatár elhelyezése nem szerencsés sajnos, mindkét oldalon a gyönyörű Róth üvegablakokat takarja.

Büfé

Dóczy Balázs, hivatalos LEGO építő húszezer kockából, 120 óra alatt készítette el  a méretarányos Zeneakadémiát, mely jelenleg a büfében tekinthető meg.

 

Bartók Béla, a kép bal oldalán ülve, Kodály Zoltán, a kép jobb oldalán, szintén ülve látható. A két zeneszerző mellett a Waldbauer–Kerpely-vonósnégyes, Waldbauer Imre, Molnár Antal, Kerpely Jenő és Temesvári János — állnak a sorban.

 

Liszt Ferenc tér

Itt írtam róla>>>>

https://nora-bora-nora.blogspot.com/2018/06/zseni-kotelez.html
 

Zene templomában 2.

Folytatom a Zeneakadémián tett látogatásom leírását.

Körösfői-Kriesch Aladár neve már ismerős volt számomra, írtam róla többször. Azonnal felkapom a fejem, ha a neve szóba kerül, miután az unokája jóvoltából megismerhettem pár munkáját. Így alig vártam, hogy láthassam az itteni képeit a földszinti előcsarnok két freskóját, valamint az emeleten látható kompozíciót.

        Magyar lakodalmas menet a 15. századból

 „Világi zene"     

Egyházi körmenet a 16. századból

„Egyházi zene"

 

Nagyterem 

A 2013-ban újranyitott, zenetörténeti jelentőségű koncertteremben minden díszítést és részletet az 1907-es eredeti állapotnak megfelelően állítottak helyre, három szint magasságban.

A 19. században és a szecessziós századfordulón épült hangversenyterem  a díszítésnek köszönhetően Apollón szentélyeként értelmezhető.

 

 

Az eredeti budapesti orgona korának kiemelkedő orgonaépítője, a Voit & Söhne cég műhelyében készült. A legendás hangszer 4 manuálos, 74 regiszteres, több mint 4500 síppal.

A Zeneakadémia Szenátusa 2010-ben, a főépület  rekonstrukcióját követően tűzte célul a Nagyteremben található, de a ’60-as évek végétől más hangszerrel helyettesített Voit-orgona visszaállítását eredeti helyére. A Voit-orgona rekonstrukciója 800 millió forintos állami támogatásból valósult meg 2018-ban. Hasonló kaliberű történelmi orgonával a világon mindössze két oktatási intézmény büszkélkedhet: a moszkvai Csajkovszkij Konzervatórium és az amerikai Yale Egyetem. 

A Róth Miksa-műhelyben készült felülvilágítók. Fő motívumaik a hullámívek és rozetták, amelyek egy-egy feliratot – Dallam, Ritmus, Összhang, Poézis, Szépség és Fantázia – kereteznek.

A mennyezeti stukkók alatt látható Gróh István fríze. Az élet mindennapos jeleneteinek ábrázolása: vadászat, birkák terelése, szántás ökörrel, asszonyok virágot locsolnak.

Babérleveles ornamentika

A babér a földszinten fekete gyökereivel van jelen, az oldalfalakon zöld törzsei emelkednek, a boltozatra aranyló lombkoronája borul.

 

 

Az első emeleti erkély régen a főuraké volt, manapság többek közt a versenyek zsűrijének és a vizsgabizottságnak a helye, de hangversenyek alkalmával bárki számára foglalható, ahol dionüszoszi jelképek találhatóak. A felső erkély korábban is és ma is a diákoké.  

Apollón lantjai és hattyúi

Körösfői-Kriesch Aladár: A művészet forrása (emeleti freskó)

A freskó két részre osztható, felső részen a kút tetején aktok, valószínűsíthetően, az építészet, a festészet, a szobrászat, az irodalom és a zene allegóriái. A központi csoportot két oldalról arany csatokkal díszített kék ruhát viselő, harsonázó angyalkar veszi körül. Az alsó rész a művészet forrásához járuló történeti figuráké és hódoló nőalakoké.

Emeleti folyosó

 

Herendi porcelán váza a Zeneakadémia alapításának 130. évfordulója alkalmából készült 2005-ben

 

Folyt. köv.>>>>>

https://nora-bora-nora.blogspot.com/2026/02/zene-templomaban-3.html