Keszthelyi Magyarok Nagyasszonya-templom
Gótikus stílusban épült középkori templom, itt találhatók a mai Magyarország legnagyobb gótikus freskói, amelyeket 1974-ben fedeztek fel.
A freskók különlegessége, hogy a szentek mellett világi alakokat is ábrázolnak.
Az 1385-ben idetelepített ferencesek kezdték meg a ma is álló templom és rendház építését 1386-1390 között. Építtetője Lackfi István nádor. Lackfi, Nagy Lajos király bizalmas embere volt, és a királlyal részt vett az itáliai hadjáratban is. Hűsége és a szolgálatának jutalmául 1346-ban megkapta a királytól Csáktornyát és a hozzá tartozó birtokokat, így Keszthelyt is. Miután Zsigmond király felségárulás vádjával kivégeztette az alapítót (1397), földi maradványit a templomban helyezték el. A nádor vörös márvány sírköve ma a szentély falában látható.
1550 környékén erőddé alakították
1799-ben került a templom Festetics György
tulajdonába, aki a város plébániatemplomává tette, a kolostort a
premontrei rendnek engedte át. A szentélyben és a diadalíven helyezték el a Festetics család síremlékeit. 
A templom három részből áll, a neogót XIX. sz.-i toronyból, ill. az
előcsarnokból, az öt boltszakaszos templomhajóból és a nyolcszög három
oldalával záródó szentélyből. A szentély felületeit freskók borították, az egykori gótikus hajó falfelületei egyszínűek voltak.
A keszthelyi szentély legszebb és egyben hazánkban egyedülálló ábrázolásai az ablakok káváiban maradtak ránk. Különös módon a férfifejek ábrázolásainak gazdag variációjával találkozunk itt.
Róth Miksa festett üvegablakai
