Kötődések

Hajdúszoboszlón jártunk, nagyszüleim, és Édesanyám révén kötődöm a városhoz, gyerekkorom nyarait töltöttem itt. Első utunk a temetőbe vezetett, rendbe tettük a sírokat. Ezután egy ebéd a Nelsonban. Rácsodálkoztam pár dologra.....ezek szerint régen álltam meg a főtéri parkolóban.....

Bocskai István lovasszobra

Marton László szobrászművész alkotása, 1972-ben avatták fel

900 éves évfordulós emlékmű

1975-ben volt Hajdúszoboszló 900 éves, akkor állították fel az emlékművet, eredetileg a fürdő főbejáratával szemben, a parkban. 2017-ben a park rendezése során lebontották a művet, 2021-ben avatták újra a Hősök terén. Az emlékmű oldalain Bocskai Istvánt, és lovas hajdú vitézeit láthatjuk.

A hajdúk történetéről készített kültéri 6 pannóból álló sorozatot Medgyessy-Kovács Gyula festőművész, a képeket nagy betontáblákra festette. A Szentendrén élő festőművész képeit nem ecsettel, hanem kezével és tenyerével festi, ez a védjegye. Anyai ágon a festő rokona volt Medgyessy Ferenc, Kossuth-díjas szobrászművész, az alkotó az ő tiszteletére vette fel a Medgyessy nevet. A pannókat 2019-ben avatták fel.

 Csatajelenet

Bocskai István átadja adománylevelét a hajdúknak  

A festmény középpontjában Bocskai István (1557-1606) magyar államférfi, Bihar vármegye főispánja, 1605 és 1606 között Erdély és Magyarország fejedelme látható. Bocskai István ajándékaként is említhetjük a hajdúk letelepítését a mai Hajdúság területére.

 Szejdi-dúlás

1660 májusában Szejdi Ahmed budai pasa kegyetlenül elpusztította a tiszántúli hajdúvárosok jelentős részét. Elpusztult Kaba és Szoboszló is.

A pannó központi elemét, a törökök által rabláncra fűzött emberek sokaságának motívumát, a szobrász, Medgyessy Ferenc egyik alkotásának, a Menekülők című domborművének felhasználásával készítette.

 

Csergetés

A monda szerint a hajdúk szilveszter napján csaptak össze a törökökkel, és győzelmet arattak. A törökök elűzésében nagy szerepe volt a zajkeltésnek, az ostorpattogtatásnak, kürtölésnek, kolompolásnak. A győzelem emlékére, a régi hagyomány szerint Hajdúszoboszlón évről-évre megtartják a szilveszteri csergetést.

Hajdúszoboszlón az 1920-as évek közepén kezdődött el a szénhidrogén-kutatás., melyet dr. Pávai Vajna Ferenc geológus irányított. Az első mélyfúrást a város Bánomkerti részén végezték el. A próbafúrásokra 1924-ben kaptak engedélyt. Már 339 méter mélységben feltört a gáz, majd 800 méternél kimutatható volt a jód és a bróm jelenléte a vízben, végül 1024 méter mélységből nagy erővel tört fel gázzal együtt a 73 °C-os hévíz. Ez a természeti adottság fürdővárossá és ismertté tette a települést.

Hajdúszoboszló nevezetességei

Felismerhető az Erődfal, Református templom, Városháza, Harangház, a Gyógyfürdő épülete és bejárata is.

Nelson Hotel-Étterem-Cukrászda

Bika Hotelként épült 1860-ban, mai formáját 1871-ben nyerte el. A földszinten üzlethelységek és söntés, az emeleten vendégszobák és egy nagy étterem kapott helyet. Az 1870-80-as években valójában a BIKA nagyterme volt az egyetlen olyan helység a városban, melyben népesebb rendezvényeket lehetett tartani. 2001-ben tulajdonosváltás és felújítás során visszanyerte régi szépségét.

Tűzfal

Nagy boldogság, amikor csak úgy véletlenül ráakadok valamire, amit már régen terveztem megnézni. Így jártam ezzel a Róth Miksa tűzfalfestménnyel is.

Budapesten a VII. kerületi Garay utcában látható festmény, a Tiroli fiú eredetije egykor a közeli Róth Miksa üvegfestő műhelyében készült, az iparművész egy korai, 1885 és 1890 között készült műve.

Róth Miksa (1865-1944) üvegfestő és mozaikművész születésének 150. évfordulójának alkalmából készült 2015-ben, a Neopaint Works alkotása.

Vers a festészetben

A PIM-ben jártam.

Újdonság volt Orlai Petrich Soma - Szép Ilonka című nyolc darabból álló festmény sorozata, mely Vörösmarty Mihály „Szép Ilonka” című, 1833-ban született költeményéhez készült.

A képsorozat, közel 150 évig a megrendelő Peterdi-család tulajdonában volt, a költemény illusztrációjaként 1858-1866 között készült el. 1959-ben felajánlották a Petőfi irodalmi Múzeumnak megvételre, de anyagi fedezet hiányában nem jött létre a vásárlás. 2016-ban a Kieselbach Galéria aukcióján tűnt fel, de nem kelt el. Végül 2018-ban a Magyar Nemzeti Bank Értéktár program jóvoltából került a Petőfi Irodalmi Múzeumba letétként. A restaurálást nem igénylő nyolc darabból álló képciklus a magyar biedermeier festészet egyik egyedülálló remekműve.

Vörösmarty Mihály - Szép Ilonka

 

 A vadász ül hosszu méla lesben,
Vár felajzott nyílra gyors vadat,
S mind fölebb és mindig fényesebben
A serény nap dél felé mutat.
Hasztalan vár; Vértes belsejében
Nyugszik a vad hűs forrás tövében. 

 

  1. A les

 

A vadász még lesben ül sokáig,
Alkonyattól vár szerencsejelt:
Vár feszülten a nap áldoztáig,
S ím a várt szerencse megjelent:
Ah de nem vad, könnyü kis pillangó
S szép sugár lány, röpteként csapongó.
 

"Tarka lepke, szép arany pillangó!
Lepj meg engem, szállj rám, kis madár;
Vagy vezess el, merre vagy szállandó,
Ahol a nap nyúgodóba jár."
Szól s iramlik, s mint az őz futása,
Könnyü s játszi a lány illanása. 

 

"Istenemre!" szóla felszökelve
A vadász: "ez már királyi vad! "
És legottan, minden mást feledve,
Hévvel a lány nyomdokán halad.
Ő a lányért, lány a pillangóért,
Verseneznek tündér kedvtelésért. 

 

"Megvagy!" így szól a leány örömmel,
Elfogván a szállongó lepét;
"Megvagy!" így szól a vadász, gyönyörrel
A leányra nyújtva jobb kezét;
S rezzent kézből kis pillangó elszáll;
A leány rab szép szem sugaránál. 

 

2. A meglepetés

3. Beköszönés

 

Áll-e még az ősz Peterdi háza?
Él-e még a régi harc fia?
Áll a ház még, bár fogy gazdasága
S telt pohárnál űl az ősz maga.
A sugár lány körben és a vendég;
Lángszemében csábító varázs ég.
 

S Hunyadiért, a kidőlt dicsőért,
A kupák már felvillantanak,
Ősz vezére s a hon nagy nevéért
A vén bajnok könyei hulltanak;
Most könyűi, vére hajdanában
Bőven omlott Nándor ostromában. 

 

"Húnyt vezérem ifju szép sugára"
Szól az ősz most "éljen a király!"
A vadásznak vér tolúl arcára
S még kupája illetetlen áll.
"Illetetlen mért hagyod kupádat?
Fogd fel, gyermek, és kövesd apádat." 

 

"Mert apád én kétszer is lehetnék
És ha ittam, az nincs cenkekért;
Talpig ember, akit én említék,
Nem gyaláz meg ő oly hősi vért!"
S illetődve s méltóság szemében,
Kél az ifju, tölt pohár kezében:
 

"Éljen hát a hős vezér magzatja,
Addig éljen, míg a honnak él!
De szakadjon élte pillanatja,
Melyben attól elpártolni kél;
Egy király se inkább, mint hitetlen:
Nyűg a népen a rosz s tehetetlen."
 

S mind zajosban, mindig hevesebben
Víg beszéd közt a gyors óra ment.
A leányka híven és hivebben
Bámulá a lelkes idegent.
"Vajh ki ő, és merre van hazája? "
Gondolá, de nem mondotta szája. 

 

4. Felköszöntés 

 

 

Szól s bucsúzik a vadász, rivalva
Inti őt a kürthang: menni kell.
Semmi szóra, semmi biztatásra
Nem maradhat vendéglőivel.
"Emlekezzél visszatérni hozzánk,
Jó vadász, ha meg nem látogatnánk."
 

Mond szerényen szép Ilonka, állván
A kis csarnok végső lépcsején,
S homlokán az ifju megcsókolván,
Útnak indúl a hold éjjelén.
S csendes a ház, ah de nincs nyugalma:
Fölveré azt szerelem hatalma.

 

5. Búcsú

 

Föl Peterdi s bájos unokája
Látogatni mentenek Budát;
Minden lépten nő az agg csodája;
Mert sok újat meglepetve lát. . .
A leányka titkon édes óra
Jövetén vár szép találkozóra.
 

S van tolongás s új öröm Budában:
Győzelemből várják a királyt,
Aki Bécset vívó haragában
Vérboszút a rosz szomszédon állt.
Vágyva néz sok hű szem ellenébe:
Nem vidúl még szép Ilonka képe.
 

"Hol van ő, a nyájas ösmeretlen?
Mily szerencse fordúlt életén?
Honn-e, vagy tán messze költözötten
Jár az őzek hűvös rejtekén?"
Kérdi titkon aggó gondolattal,
S arca majd ég, majd szinében elhal.
 

S felrobognak hadvész-ülte képpel
Újlaki s a megbékült Garák.
S a király jő, fölség érzetével
Környékezvén őt a hős apák.
Ősz Peterdi ösmer vendégére,
A király az: "Áldás életére!"
 

"Fény nevére, áldás életére!"
Fenn kiáltja minden hű ajak;
Százszorozva visszazeng nevére
A hegy és völgy és a zárt falak.
Haloványan hófehér szobornál
Szép Ilonka némán és merőn áll.

 

6. Felismerés

"A vadászhoz Mátyás udvarában
Szép leánykám, elmenjünk-e hát?
Jobb nekünk a Vértes vadonában
Kis tanyánk ott nyúgodalmat ád."
Szól az ősz jól sejtő fájdalommal,
S a bús pár megy gond-sujtotta nyommal.
 

És ha láttál szépen nőtt virágot
Elhajolni belső baj miatt,
Úgy hajolt el, félvén a világot,
Szép Ilonka titkos bú alatt.
Társasága lángzó érzemények,
Kínos emlék, és kihalt remények.  

  

7. Búsongás

A rövid, de gyötrő élet elfolyt,
Szép Ilonka hervadt sír felé;
Hervadása líliomhullás volt:
Ártatlanság képe s bánaté.
A király jön s áll a puszta házban:
Ők nyugosznak örökös hazában. 

 

8. Gyász

A 7. kép a Búsongás jelenleg külön a Petőfi kiállításban tekinthető meg.

Újdonságok a múzeumban

2022-ben a Nemzeti Múzeum a közönség elől eddig elzárt helyeket nyitott meg. Ilyen a csodálatosan felújított Széchényi-terem és a látványtár. Most láttam először.

A Magyar Nemzeti Múzeumot 1802-ben megalapító gróf Széchényi Ferencről elnevezett termet Bohus Jánosné Szőgyén Antónia 1859. évi kezdeményezésére alakították ki, aki felhívásban fordult a magyar asszonyokhoz, gyűjtést indítva egy Széchényi Ferenc emlékének kialakítandó díszterem költségeire. 

A termet, Johann Ender olajfestménye, Gróf Széchényi Ferenc alapítói portréja díszíti. (1823) A képet az alapító fiai, Széchenyi István és testvérei, Lajos és Pál rendelték meg a múzeum számára apjuk halála után.

Bútorzatát Ybl Miklós tervei alapján Szabó József budai asztalosmester készítette el szlavón tölgyből. Falát a főpárkányig felnyúló, üvegezett könyvszekrények borítják, amelyben a Herzog-gyűjtemény legszebb darabjait képező ezüstök láthatók. Az egykor Herzog Mór Lipót gyűjteményébe tartozó ezüstöket 2011-ben aukción vásárolta meg a magyar állam.

A  mennyezeten magyar és a vármegyei címerek sora jelenik meg. 53 vármegyei címer mellett szerepel 4 partiumi megye, Fiume és a Hajdúkerület, valamint a főváros 1873-as egyesítését megelőlegezve Pest-Buda egyesített címere is.

A mennyezet közepére, babér és tölgyfaágak között a Szentkoronával fedett, magyar címer került. Köré a négy sarok irányában Dalmácia, Horvátország, Szlavónia és Erdély címerét festették. 

Az elkészült termet 1865-ben nyitották meg. 1985-ös budai várba költözéséig az Országos Széchényi Könyvtár kezelésében volt. Jelenleg kiállítások, ünnepségek, konferenciák, és könyvbemutatók helyszínéül szolgál. A nagyközönség számára látogatható a Seuso-kincsek melletti terem.

Látványraktár

Földszinti bútorzata a 19. század 60-as éveiben készült egyszerre a Széchényi-teremmel, az emeleti rész pedig 1907-ben. 

Benne 4500 darab üveg, porcelán és kerámia tárgyak valamint patikaedényeket tartalmazó kiállítás.

Múzeumkertben Széchenyi Ferenc szobra

A képek 2024. március 15-16-án készültek. Nemzeti ünnepeken a múzeumok ingyenesen megtekinthetőek. Itt hatalmas az érdeklődés, 15-én sorakoznom kellett, de már 16-án kellemes volt, könnyen bejutottam, és a tömeg is elviselhetőbb volt.

Pest legrégebbi épülete

Áldott Húsvétot kívánok!

Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-Templomban történő sétámmal, az Erzsébet-híd pesti hídfőjénél.

A középkori Pest egyetlen máig fennmaradt műemléke, vagyis legrégebbi épülete. 1046-ban ide temették Gellért püspököt. A 14. században Zsigmond király támogatásával gótikus stílusban átépítették. Mátyás király uralkodása alatt két újabb oldalhajóval bővítették. A török időkben mecsetként használták. Egy 1723-ban bekövetkezett tűzvész után, 1725–1739 között, barokk stílusban állították helyre. A templom előtt tette le királyi esküjét Ferenc József 1867-ben.

Molnár-C Pál alkotta oltáron nagyböjt idején Krisztus a keresztfán és Krisztus szenvedéstörténete látható.

  

Különben Nagyboldogasszony Mária főoltár tekint le ránk

A templom alapjai részben római kori épületmaradványokon nyugszanak. A mai Március 15. téren állt az a IV. századi Contra Aquincumi római katonai erőd, melynek parancsnoki szobája a templom alatt húzódott. 2014-2016 között történt régészeti ásatások során került elő.

 Talpunk alatt betekintő ablak a római romokra

A XI-XII. században az erőd köveiből épült a román  stílusú templom, melynek kövei az altemplomban láthatóak ma is. Itt látható Budapest legnagyobb épségben maradt román kori fala is.

XIV. században alakították ki a szentélykörüljáró folyosót. A Trónoló Madonna freskót itáliai mester készítette a főoltár részeként. 2010-ben fedezték fel hét festékréteg alatt.

A gótikus ülőfülkék a XV. században freskódíszítést kaptak, ekkor építették át a templomot gótikus stílusban.

 Veronika kendője

A templomban három magyar szent ereklyéje található meg.

A szembemiséző oltárban Szent Gellért ereklyéje. 1046-ban a mai Gellért-hegyen gyilkolták meg a pogányok. Itt ravatalozták fel és hét évig itt volt eltemetve. Csontereklyéje 2002-ben tért vissza az itáliai Muránóból, és az oltárban helyezték el.

 

Pest város által 1507-ben adományozott pasztofórium (szentségház), a hazai reneszánsz művészet kiemelkedő alkotása, Szent László király ereklyéjét őrzi. Az alján található címerábrázolás szolgált mintául Budapest egyesített címeréhez.

Párja a főhajó másik oldalán helyezkedik el, amelyet Nagyrévy András püspök ajándékozott a templom számára. Ebben található Árpád-házi Szent Erzsébet ereklyéje. 1211-ben, az akkor négy éves Erzsébet eljegyzését a Türingiai leendő grófjával Lajossal, ebben a templomban tartották. Majd indult a wartburgi várba.

XVI. században a  Pestet elfoglaló törökök átalakították a templomot dzsámivá, ma is látható egy mekka felé néző mihráb, imafülke. 

A törökök kivonulása után közakadozásból építették fel, barokk stílusban a templom hajóját.

Vecsernye palást, melyet a plébános 1867-ben I. Ferenc József megkoronázásakor viselt. 

Szőnyi István és Molnár-C Pál oltártervei a szentélykörüljáró folyosóján

Kitekintés a szentélykörüljáróról, ahogy általában mi halandók nem látjuk a templomot. Mivel nagyböjt idején voltam, sok helyen találkoztam a letakart kereszttel.

Keresztelő Szent János oltár

A halászok céhe által emelt oltár

Rózsafüzér királynője oltár

Keresztelő kápolna

1955-ben készült a keresztelő kút, tetején Krisztus megkeresztelkedése alkotás. 2022-ben adományozás révén került a templomban Molnár-C Pál „Szent Család" című 1933-ban készült alkotása.

Jézus Szíve kápolna

2023-ban fejeződött be a restaurálása. A templom egyik legrégebbi épületrésze.

Jézus Szíve neogótikus oltár

Mariazelli Szűzanya oltára

Kálvária oltár

A magyarországi oltárművészet 1761-ben készült kiemelkedő alkotása. A Megfeszített Krisztus keresztje a kék földbolygón áll.

Liszt Ferenc gyakran volt a templom melletti plébániaépület vendége, hét évig ott is lakott. Többször vezényelt a templomban. A karzaton lévő orgona 1932-ben készült Budapesten 5621 sípjával, Budapest egyik legjelentősebb orgonája.

Folyt.köv: Toronnyal és altemplommal......

https://nora-bora-nora.blogspot.com/2024/03/az-idok-tanuja.html