Könyvek történelmi helyszínen

Regisztráltam pár remek programra az Idegenvezetők Világnapja alkalmából. Mire észbe kaptam már a legjobb helyszínek beteltek, de azért lett számomra pár újdonság! 

Országgyűlési Könyvtár (OGYK) 

A könyvtárat 1868-ban alapította a képviselőház, de csak 1902-ben, 50 ezer kötettel költözött a Steindl Imre által tervezett új Országházba. A könyvtár központi helyen, az épület középső részén helyezkedik el, ahová eredetileg is tervezte az építész. 

Ezen a Duna-parti csodálatos folyosón jutottunk el a könyvtár bejáratáig.

A könyvtár megalapításától kezdve 1952-ig, a Magyar Országgyűlés hivatali szervezetének egységeként működött. 1952-től teljesen nyilvánossá vált, bárki beiratkozhat.

Muzeális gyűjteménye megközelítőleg 8000 művet tartalmaz. 

A muzeális köteteket többek között Ghyczy Ignácz, Gyurikovits György, Deák Ferenc, Pulszky Ágost gyűjteménye gyarapította.

A nagy olvasótermen át egy régi gyönyörű falépcsőn felmentünk a galériára

Egy külön szobában meghallgattunk egy kis előadást.  A szoba rózsa ablaka a már említett könyvtári folyosóra nézett.

A legrégebbi kiadvány Werbőczy István 1514-ben készült Tripartituma, (Hármaskönyv) A régi magyar jog, szokásjog volt, melynek nem volt írott összefoglalója. Az első fejezet a nemesi jogról, a második a perekről, a harmadik a paraszti, városi és egyéb ügyekről szól. Véglegesen csak 1960-ban szűnt meg jogforrás lenni.

Jelenleg 700 ezer könyvállománnyal rendelkeznek

  

Külön gyűjteményei: Magyar Parlamenti Gyűjtemény, Külföldi Parlamenti Gyűjtemény, ENSZ Letéti Gyűjteménye, Európai Unió Letéti Könyvtár.

A nagy olvasóteremben több mint 50.000 kötetes kézikönyvtári állomány áll az olvasók rendelkezésére. A folyóirattárlókon közel 200 magyar és 60 külföldi folyóirat, napi- és hetilap található.

2013-ban felújították a könyvtárat és visszaállították a Steindl Imre terveinek megfelelő 1902-es állapotot. A könyvtár valamennyi faburkolata, ajtaja, ablaka, eredeti bútora anyagát a tartóssága, időtállósága miatt a szlavón tölgy adja.

A polcok, ablakkeretek és több bútor is az 1900-as évek elejéről származó eredeti darab.

 Képviselők 1861-ben

Könyvpalotában

A Kulturális Örökség Napokon utolsó pillanatban még sikerült bekukkantanom az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltárépületébe, a Ferenciek terén. Sajnos itt már lemaradtam az idegenvezetésről, de még megengedték, hogy a Dísztermet megnézzem.

A könyvtár mai épülete Skalnitzky Antal tervei alapján 1876-ban épült eklektikus stílusban. A homlokzaton megjelenő sgraffitók pedig Than Mór keze munkáját dicsérik.

 

Az épület homlokzatának tetején két angyal tartja a pesti egyetem címerét, alatta a felirat: Bibliotheca scientiarum universitatis hungaricae, (A magyar tudományegyetem könyvtára)

Februárban készített fotókon, itt még a fák nem takarnak....

A lépcsőházat Lotz Károly sgraffitói díszítik

Legszebb terme a barokk karzatos teremkönyvtárakat idéző Nagyolvasó, vagy Díszterem

A 228 m2 alapterületű, 15 méteres belmagasságú terem allegorikus nőalakokat ábrázoló freskóit Lotz Károly készítette, a tudományokat és művészeteket szimbolizálják.

Than Mór egész alakos festménye, magyar huszáruniformisban ábrázolja Ferenc Józsefet, aki a könyvtárépület megépítését magánvagyonából is jelentős mértékben támogatta.

A Nagyolvasó a bejárattal szembeni három nagy ablakán, illetve a mennyezeti üvegtetőn keresztül kapja a fényt. A II. világháborús bombázások során betört az üvegtető, és a polcokon lévő könyvek eláztak, de nagyobb háborús károkat nem szenvedett az állomány, ahogy 1956-ban sem.

A könyvtárt Oláh Miklós esztergomi érsek alapította 1561-ben. Egyetemi gyűjteménnyé 1635-ben vált, amikor Pázmány Péter megalapította a nagyszombati egyetemet. A jezsuita rend 1773-as feloszlatása után az egyetem és vele együtt a könyvtár állami intézménnyé lett, majd 1777-ben Budára, a királyi várba költözött, majd 1784-ben Pestre, a ma is ismert helyére. Ebben az időszakban ezen a telken még nem a ma is látható palota, hanem a ferences kolostor egyik épülete állt.

A könyvtár állománya közel 2 millió dokumentum, melyek között a mindenkori egyetemi oktatást és kutatást támogató könyvek és folyóiratok mellett kódexek, ősnyomtatványok, és számos értékes kézirat található. A főváros harmadik legnagyobb könyvtára.

Virágnyelven

A Méliusz Juhász Péter Könyvtárban a Természettár kiállításán jártam, ahol az első emeleti kerengőben hatalmas papír virágokat csodáltam meg.

Ez egy vándorkiállítás, amelyet nyolc hónapos munkával hoztak létre, legalább fél kilométernyi krepp-papírból.

Ismeretterjesztő anyagok is helyet kaptak itt, tájékozódhatunk a virágok sokszínűségéről. Színük, formájuk vonzza a rovarokat, akik elvégzik a beporzást. Az már csak hab a tortán, hogy sokféle szépségükben mi is örömünket leljük.