A következő címkéjű bejegyzések mutatása: vár. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: vár. Összes bejegyzés megjelenítése
2023. december 14., csütörtök
Advent a várban
2023. november 9., csütörtök
Várnegyed
Kolodko Mihály - Kockásfülű nyúl
Épülnek az utak a Budavári Palota körül
Újdonság, hogy a a Szentháromság téren levették a drapériát az újjászülető Pénzügyminisztérium egy részéről. Kíváncsi vagyok, hogy a tornyokra felkerülnek-e az egykori rézvitézek.
Az épület 1901–1904-ben épült Fellner Sándor tervei nyomán, neogótikus stílusban. A második világháborúban súlyosan megsérült, 1948 és 1962 között Rados Jenő tervei nyomán újították fel. 1954–1981 között a Műszaki Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karának a kari kollégiumának adott otthont. Az épület hátsó szárnyaiban üzemelt a Magyar Nemzeti Levéltár egysége.
Napjainkban az épület eredeti állapotára való helyreállítása zajlik, azzal a céllal, hogy a Pénzügyminisztérium visszaköltözhessen.
József főhercegi palota
(József főherceg, József nádor fia)
Eredetileg az 1900-as évek elején épült, a korábban itt álló Teleki-palota átalakításával jött létre, Giergl Kálmán és Korb Flóris tervezte historizáló stílusban. A palota a Habsburgok nádori ágának otthona lett, József főhercegtől 1905-ös halála után fia, József Ágost főherceg örökölte, aki itt is lakott családjával egészen 1944-ig. Itt keresztelték meg 1942-ben, József főherceg dédunokáját, Habsburg-Lotharingiai Mihályt, aki ma már ismét Magyarországon él.
A palota Budapest ostromakor nem szenvedett komolyabb sérülést. 1967-ben a tűzoltóság oktatófilmet forgatott itt, hogy az oltást filmre vegyék felgyújtották, majd le is bontották.
Az 1881-ben alakult Vöröskereszt Egylet azzal a céllal jött létre, hogy a háborúkban megsebesült katonák gyógyításában, ápolásában részt vegyen, és megszervezze a humanitárius segítségnyújtást. Az egylet elnöke ekkoriban az egyik leggazdagabb magyar gróf, Csekonics Endre volt. A nagybirtokos sokat adakozott és példás életet élt.
(Az ő gyermeke volt báró Csekonics Gyula, aki az apjával ellentétben két kézzel szórta a pénzt és tetemes kártya és lóverseny veszteséget szenvedett el az 1900-as évek elején. Az ő kicsapongó élete ihlette a 20. században oly gyakran használt „Úgy szórja a pénzt, mint ha ő lenne a Csekonics báró” vagy a „Nem vagyok én Csekonics báró” szólásmondásunkat.)
A Vöröskereszt Egylet új székháza Hauszmann Alajos és Hültl Dezső tervei alapján született meg. Az eklektikus, de szecessziós jegyeket is magán hordozó palota 1901 és 1902 között épült, kivitelezését Havel Lipót építőmester cége végezte.
1920-ban a Külügyminisztérium épülete lett. A II. világháborús ostromban a palota számos belövést kapott. 1948-ban lebontották.
Kallina Mór építész tervei szerint 1895–1896 között építette fel az állam Hofhauser Elek építőipari cégével. 1948-ban részlegesen elbontották.
Kíváncsian szemlélem, hogyan kelnek életre ezek a régi csodák. Közben olvasom az építészek cikkeit, mi mindenre kell figyelniük a rekonstrukcióknál, hogy a mai kornak is megfeleljenek.
2023. szeptember 5., kedd
Épül-szépül....
A budai Várba rendszeresen feljárok, valami kiállítás vagy újonnan átadott épület miatt.
Itt már fotóztam az épületeket>>>> https://nora-bora-nora.blogspot.com/2023/01/seta-budai-varban.html, Ezek a fotók 2023. augusztus 25-én készültek.
Vöröskereszt Székház
Átadták Karakas pasa tornyát a Csikós-udvar északi végében. Ez a terület a budai Vár védelmi rendszerének része volt. Karakas Mehmed
budai pasa 1620 körül emeltetett itt, tizenkét szögletű ágyútornyot.
Fügefák, birsek, rózsák egy kis zöld, a sok kő között. Rekkenő hőség volt augusztus végén, mindenki csak az árnyékot kereste.
Az épületben információs pont és kávézó nyílt.
Szerintem nincs jól kitáblázva, aki nem erről az oldalról jön fel a Várba, illetve nem keresi, nem valószínű, hogy útba ejti. A Főőrség mellé és a Lovarda mellé ki kellene tenni egy pár jelző táblát!
Talán idővel ráébrednek.....2023. január 13., péntek
"Ha emléket keresel, nézz körül"
Vasárnap olyan tavaszias volt az idő, rengetegen voltak a Városligetben, családok, szerelmes párok andalogtak, kutyások futkároztak és külföldi turisták fotózgattak....
Szerintem még sosem sétálgattam itt a tó körül, minden cél nélkül, élvezve a jó időt és a látványt, felfedezve egy-két újdonságot, vagy éppen csak gyönyörködve a megunhatatlan épületek részleteiben
Városligeti-tó Delfin -szobrai
Városligeti-tó Delfin -szobrai
Az 1896. évi
világkiállítás minden kapuja mellett sárkányok és delfinszobrok álltak.
Ebből ez a 2-2 összefonódott delfin maradt itt. A sárkányok közül egy a Kiscelli Múzeum kapujához került, kettő pedig a Vidám parkba.
Anonymus a XIII. században élő szerzetes volt, aki III. Béla király
udvarában élt és írta meg legfőbb művét, a Gesta Hungarorumot (A
magyarok története). A mesterről gyakorlatilag nem tudunk semmit, Ligeti Miklós nagyon
ötletesen oldotta meg ezt, Anonymust ülve
ábrázolja egy szerzetesi csuhában, amely olyan szögben áll, hogy teljesen eltakarja az arcát.
Részt vett az 1848–1849-es
szabadságharcban, ahol Klapka György oldalán védte Komárom erődjét. A
szabadságharc után Franciaországba emigrált. Az ötéves emigrációt követően
hazaköltözött. Az 1867-es kiegyezést követően, a
mezőgazdaság fejlesztéséért küzdött. 1896-ban létrehozta a
Magyar Gazdaszövetséget, majd 1898-ban a Hangya szövetkezeti hálózatot.
Darányi Ignác, számos kormányban szolgált mint földművelésügyi miniszter. Egyik
elismerésre méltó érdeme volt, hogy funkciót talált a millenniumi
kiállítást követően a Vajdahunyad várának, mint
Mezőgazdasági Múzeum.
A szobor Budapest bombázásakor súlyosan megsérült. Az 1950-es években
egy öntödében találták meg, ahol valószínűleg beolvasztották a készülő
Sztálin-szoborhoz. Szerencsére a Mezőgazdasági Múzeum megőrizte a
szoborhoz készült makettet. Így 2017-ben újra tudták önteni. A szobor talapzatán a következő olvasható: „Si momentum
quaeris, circumspice („Ha emléket keresel, nézz körül”).
Vajdahunyad vára - Alpár Ignác alkotása
Az 1896-os millenniumi ünnepségek,
a honfoglalás emlékére készítették el a mását, a Történelmi Épületcsoport
részeként. Célja az volt, hogy bemutassa a magyar építészet ezeréves
történetét, a román kori, a gótikus és a barokk stílusban épült, neves
magyar építmények másolatai segítségével. A millenniumi kiállítás végén, a nagyközönség tiltakozására kezdeményezték az épület megtartását, de mivel gyenge alapanyagokból, főként fából épült, életveszélyessé vált és 1899-ben lebontották.
1902-ben megindult ismét az építkezés. 1904-re elkészült a gótikus és a
reneszánsz-barokk épületszárny, 1908-ra pedig a román stílusú
épületegyüttes.
Román kori épületcsoport
Jáki kápolna, kolostor-kerengő
Alaprajzát a lébényi, jellegzetes ajtaját a jáki templom bejáratáról mintázták
Árpád-kori pillérek, gyámkövek és oszlopfők másolataival
Segesvári bástyatorony/Kínzótorony
Reneszánsz-barokk épületcsoport
Most, hogy a fákon nem volt lomb, egészen más rálátás esett erre a csodás épületegyüttesre
2014-ben itt írtam róla>>>>>>https://nora-bora-nora.blogspot.com/2014/08/varosligetben.html
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)