"A művészetben nincs logika..."

"A művészetben
nincs logika – ellenben
a fénynek, színeknek,
vonalaknak, formáknak
van törvényszerűségük"

 

Vaszary János 

Kieselbach Galériát sem hagytam ki, annál is inkább mert mindig van egy - két kuriózum. Eredetileg ezt a képet akartam megnézni, de persze végignéztem az egész kiállítást.

Vaszary János - Siesta (1907)

Kikiáltási ár: 120 millió Ft

Czóbel Béla - Fiú a domboldalon (1903-1904)

Kikiáltási ár: 65 millió Ft 

 Lehel Mária - Gyermek labdával (1911 körül)

Kikiáltási ár: 36 millió Ft 

Ha még nem hallottál Lehel Máriáról, mint ahogy én sem, érdemes az alábbi linkre kattintani, ahol többet megtudhatunk az utazó festőnőről.>>

https://blog.axioart.com/lehel-maria-rejtett-eletmuve/ 

Bihari Sándor - Figaro előadást tart (1889)

Kikiáltási ár: 13 millió Ft

Csejtei Joachim Ferenc - Kilátás a Szajna partra (1913)
Kikiáltási ár: 8,5 millió Ft 

Scheiber Hugó - Expresszív táj (1910-es évek vége)

Kikiáltási ár: 12 millió Ft 

Aba-Novák Vilmos - Borfejtő (1925 körül)

Kikiáltási ár: 6,5 millió Ft 

Batthyány Gyula - Jazzmulató (1930 körül)

Kikiáltási ár: 34 millió Ft 

Batthyány Gyula - Rózsaszín blúzos lány (Emlékek)

Kikiáltási ár: 7,5 millió Ft 

Kontuly Béla - Csendélet narancsokkal (1933)

Kikiáltási ár: 55 millió Ft 

Gáborjáni Szabó Kálmán - Mediterrán táj (1935 körül)

Kikiáltási ár: 850 ezer Ft 

Krocsák Emil - Két akt, Barátnők (1930)

Kikiáltási ár: 24 millió Ft 

Molnár C Pál - Art deco lány Római lány (1931)

Kikiáltási ár: 6,5 millió Ft 

Ez csak egy rövid ízelítő a tömérdek alkotásból, amelyek nekem tetszenek vagy valami miatt érdekesnek tartok. Holnap lesz az aukció, majd pótolom a leütési árakat, amelyeket nyilvánosságra hoznak. :)) 

Aktuális katalógus elérhető az alábbi linken>>

https://www.kieselbach.hu/media/upload/auction_catalog/153/692577da0cd9c.pdf 

Aukciós kiállításon

Az utolsó pillanatban még elcsíptem a Virág Judit Galéria téli aukciós kiállítását. 

 id. Markó Károly - Rhodopis cipője

Az 1835-ben készült, antik görög mondát ábrázoló festmény id. Markó római időszakának egyik kiemelkedő alkotása. 17 millió Ft-ért kelt el.

 

Engem ez a tűpontosságú részletességgel megfestett kép teljesen lenyűgözött.

Keserü Ilona Táj című hatalmas, nyolcszögletű, az érzékiség és a női test szépségét is ünneplő festménye 40 millió forintot ért el, kezdő ára 30 millió Ft volt.

Rippl-Rónai József - Kunffy Lajos portréjáért 65 milliót fizettek, amúgy ez volt a kikiáltási ára. Életművének az úgynevezett „kukoricás képek” a legértékesebb darabjai a műkereskedelemben, mert gyűjtői szempontból az életmű csúcskategóriáját jelentik. A formákat vastag körvonallal határolja, amiket kukoricaszem formájára emlékeztető lapos foltokkal tölt ki. 

A kaposvári festő jó barátját, Kunffy Lajos festőművészt örökítette meg a vásznon. A két férfi évtizedeken át szoros barátságban volt, együtt járták be Párizst, gyakran lefestették egymást és családtagjaikat, ebből lettek a híres Barátság-képek. 

11 millió forintnál ütötték le Scheiber Hugó Táncosnők című alkotását, kezdő ára 7,5 millió Ft volt.

Egry József - Ádám és Éva (Őskor) (1909)

Kezdő ár: 8 millió Ft 

Batthyány Gyula - Esküvő

Kezdő ár: 10 millió Ft

 

Óriás Zsolnay virágtartó edény, a Rózsa-sorozatból (1892)

Kezdő ár: 1,2 millió Ft  

Sidló Ferenc - Parittyázó (1921)

Kezdő ár: 1 millió Ft 

A katalógus elérhető az alábbi linken:

https://viragjuditgaleria.hu/wp-content/uploads/2025/11/WEB-80-AUKCIO.pdf 

Antik tárgyak között

A téli aukciók előtt végigjártam pár kedvenc galériámat. A Nagyházi Galériában főleg a bútorok nyűgöztek le, bár rengeteg szépség volt. 

Íróasztal (1920 körül), melyet a Kincsvadászokban is megcsodálhattunk. 

Olasz art deco klubfotel pár (1930 körül)

 

Osztrák kétajtós ruhásszekrény (18.század)

Emeletes írószekreter (1770 körül) 

 

Pierre Subleyras - Diana és Endymion 

Olasz írókomód (18. század)

 

Triva, Antonio Domenico - Az isteni bölcsesség és szeretet allegóriája

 Jacopo Vignali - Zebrino Izabella karjaiban haldoklik.

Jules Cavaillés - Torreádor (1933)

Molnár C. Pál - Tavasz (1970)

Liezen-Mayer Sándor - Rómeó és Júlia (1880-as évek vége)

Canova Antonio után (19. sz. vége)

Három grácia 

Bori Jenő - Leányka

Stróbl Alajos -Toldi 

Kandalló óra (1820-1830)

Nagyon sok tárgy, nem csoda, hogy több napig tartanak az aukciók.

Fejedelmi Kincstár

Meglepődve vettem észre, hogy nem írtam még a Hajdúszoboszlón található Bocskai Múzeumban kiállított Bocskai-korona másolatáról. Rájöttem, hogy 2021-ben néztem meg, abban az időben ritkán blogoltam, családi tragédiák miatt. Közben felépült egy új épületszárny a Fejedelmi Kincstár, melyet 2021-ben adtak át. A hajdúkat Szoboszlóra telepítő Bocskai István erdélyi fejedelem koronájának és jogarának a nemes és hiteles másolatai találhatóak itt.

Ez az egyetlen korona, amellyel erdélyi fejedelmet magyar királlyá koronáztak, bár ezt csak a történészek egy része fogadja el.

 Bocskai István (1557-1606)

 

Bocskai Istvánt nem koronázták meg hivatalosan magyar királlyá, ehelyett 1605. november 10-én a rákosmezei török táborban kapta meg I. Ahmed szultántól a koronát, amit a nagyvezír, Lala Mehmed adott át neki.

 

Az újkori magyar koronázási koronákból kettő maradt fenn. Az egyik a Szent Korona, amit 2000-óta az Országházban őriznek. Egy kevésbé ismert másik koronánk, a Bocskai-korona, amelynek hű másolata a hajdúszoboszlói Bocskai Múzeumban található. 

Az eredeti korona a bécsi Hofburg Schatzkammerben, a császári kincstárban látható. Az eredeti korona háromféle aranyból készült, a diadém és az úgynevezett kupola együttes súlya 1757 gramm, a drágakövek száma 486, rubin, smaragd, spinell, ametiszt, türkiz és igazgyöngy. Bizánci, török, vagy perzsa műhelyben is készülhetett.

A másolaton, több mint húsz ötvös dolgozott két éven keresztül, dr. Takács József ötvösmester vezetésével.  

A másolat az eredetivel egyező anyagból készült, a drágakövek és az igazgyöngyök is valódiak. Az egyetlen kivétel a három centiméteres smaragd csúcsdísz, amely a drágakőpiacon hozzávetőleg tizenötmillió forintba került volna, ez már nem fért bele a költségvetésbe. Összesen 160 millió forintból valósult meg a Bocskai-korona másolatának elkészítése, ebben benne van egy új múzeumi épületszárny felépítése is. Ebből a 160 millióból mintegy százmillió európai uniós támogatás, amihez az önkormányzat hatvanmilliót tett hozzá. 

Bocskai nemcsak koronát, hanem jogart is kapott I. Ahmedtől, ennek a hiteles mása is megtekinthető a múzeumban. Az eredetit Bocskai saját kincstárában őriztette, amíg élt, aztán a rá következő 170 évben nem történik említés a dísztárgyról. A XVIII. század végén Samuel von Brukenthal erdélyi kormányzó nagyszebeni magángyűjteményében bukkant fel. A műgyűjtő szász nemes az evangélikus egyházra hagyta gazdag gyűjteményét. A jogart az első világháború alatt Magyarországra menekítették, s csak 1919-ben vitték vissza Nagyszebenbe. 

A második világháború után a kommunisták államosították a múzeumot, és a műtárgyak zöme, a jogarral együtt, a román Nemzeti Történeti Múzeumba került Bukarestbe, most is ott őrzik. 

Bocskai a koronázás után fél évvel lemondott az uralkodói hatalomról. Az 1606-os bécsi béke szövegébe is belefoglalták, hogy Bocskai elismeri, e koronát nem tekinti a Magyar Királyság uralkodói méltóságjelvényének. 

A korona nem került az erdélyi kincstárba. Bocskai bő egy évvel a megkoronázása után, 1606. december 29-én Kassán meghalt, ő maga és hívei is azt hitték, hogy megmérgezték. Kátay Mihály kancellárt gyanúsították a gyilkossággal, és mire kiderült volna, hogy a gyanú alaptalan, Bocskai feldühödött emberei felkoncolták a kancellárt. 

A koronát a Bocskai által kiszemelt főember, Homonnai Drugeth Bálint magánál tartotta Sárospatakon, gondolván, hogy ő lesz a fejedelem, de nem lett. Közben Habsburg nyomásra 1609-ben törvényt hoztak a Magyar Királyság országgyűlésén arról, hogy a koronát át kell adni a királynak, aki ekkor II. Mátyás volt. Erre hivatkozva a Habsburg-párti nádor, Thurzó György 1610-ben elvette a koronát az azt ugyancsak jogtalanul bitorló és időközben meghalt Homonnai Drugeth Bálint kiskorú fiától, Istvántól, és Bécsbe vitte, majd átadta a királynak. Így került több mint 400 éve a Schatzkammerbe, ahol ma is őrzik. Innen Magyarországra egyetlenegyszer hozták vissza, 1884-ben, az Iparművészeti Múzeum magyar történeti ötvösmű-kiállítására. Ennek befejeztével aztán a korona visszakerült a Schatzkammerbe. 

 Erdélyi vagy loretoi korona

A fejedelem elveszett erdélyi koronájának másolatával nemrégiben gazdagodott a múzeum. A kevésbé ismert koronaékszert erdélyi hívei adták át Bocskainak 1605-ben Vácon. Bocskai halála után a korona, húsz év múlva már egy osztrák császári altábornagy, Althan gróf birtokában volt. Ő a híres olaszországi Loreto kegyhelyének adományozta a kincset, emiatt nevezik loretoi koronának. Ott sokáig a Mária-kegyszobor fejékeként funkcionált. Loreto Olaszország legfontosabb Mária-kegyhelye, ahol Szűz Mária názáreti háza látható.

Valószínű, hogy Bocskai ezen koronája eredetileg egy Anjou-korona volt, talán épp Nagy Lajosé, akit előszeretettel ábrázoltak kortársai liliomos koronával. Bár ezt ma már nehéz bizonyítani....

Egy horvát-magyar származású pap kéziratából tudjuk, hogyan nézett ki a korona, aki 1627-ben Loretoban egy méretarányos, színezett rajzot készített róla. Ez alapján történt a rekonstruálás, amit dr. Takács József ötvösmester végzett. Az aranyozott ezüst műkincset 147 drágakő díszíti. 

Ha Hajdúszoboszlón jártok, a híres fürdőn kívül látogassatok el a múzeumba is!

https://www.bocskaimuzeum.hu/