Múzeumi séta

A Nemzeti Múzeumban több kiállítás is volt, amit még nem láttam. Az egyik a "Ragyogj - Ékszerek ideje" című, ahol 500 tárgyat, hat tematika szerint rendeztek: kincs, rítus, misztikum, változás, kapcsolat, önkifejezés. 

Az ékszer önkifejezés, megmutatja az egyén társadalmi, vagyoni helyzetét, sőt az ízlést is kifejezi

 

Az aulában a Fejedelmek aranya kiállítás. Az Erdélyi fejedelemség páratlan kincseit mutatja be. Pénzérméken, és azokon a tárgyakon keresztül, melyek által a legszélesebb társadalmi rétegekhez jutott el a fejedelem képe.

A kiállítást háromnegyed évvel ezelőtt indították útjára Székelyföldre, először Csíkszeredába, majd Marosvásárhelyre. Nehéz volt visszaszállítani a kincseket Romániából, szükség volt, a Magyar nemzeti Bank páncélozott autójára.

Volt még egy ideiglenes kiállítás, a Mesterművek a Kínai Nemzetközi Múzeumból. Kínai Hszie-ji. Láthattam modern és kortárs kínai festményeket, szobrokat, valamint akvarelleket.

A Hszie-ji a kínai művészet egyik alapfogalma, amely nemcsak alkotási mód, hanem esztétikai-filozófiai törekvés is. Maga a kifejezés jelentése: „megírni az értelmet”

Úton című szoborkompozíció, amely az európai szobrászatban szinte ismeretlen kámforfából készült. A Délkelet-Ázsiában honos, akár harminc méter magasra is megnövő trópusi fafajta jellegzetes szagát a rovarok nem szeretik, ezért a belőle készült bútorokat, alkotásokat szinte egyáltalán nem is károsítják.

 

A kiállítás három fő témája, a „Ji” (Eszme), a „Hszing” (Forma), és a „Csü” (Érdeklődés).

A hszie-ji a természet és az ember egységére törekszik

Lao-ce kínai filozófust (akiről mind a mai napig nem tudjuk, hogy valós történelmi személy volt-e, vagy csak egy legenda) ökörháton ábrázoló alkotás.

"Élni mindenáron"

A Néprajzi Múzeum másik különleges kiállítása a Székelyek - Örökség-mintázatok címet viseli. Székelyföldi múzeumok által őrzött több mint 300 tárgyon keresztül, ismerhetjük meg a székelyek múltját és jelenét.

Szokatlan a hatalmas belmagasság, így kétszintes bejárási útvonalon mehetünk végig.

A kiállítás három romániai megye (Hargita, Kovászna és Maros) magyarok lakta vidékét hozza közel a látogatókhoz.

 

Ezer székely leány

A két világháború között, az immár kisebbségben élő székely értelmiségiek megkísérelték a házi készítésű viselet becsületének helyreállítását. 1931-ben rendezvényt szerveztek Ezer Székely Leány Napja néven, aminek látványos körmenetében, 42 székely falu, 1600 leánya vonult fel. Ekkor indult a Szőttesmozgalom.

Borvízszállító szekér

Bivalyok vontatták. Ezzel szállították a vizet Szejkefürdőről Székelyudvarhelyre. Minden háztartásnak volt egy száma, ez állt a szekér tárolórekeszein. Az 1970-es évek közepéig látta el feladatát. Az utolsó években a bivalyokat traktor váltotta fel.

Minden borvíz ásványvíz, de nem minden ásványvíz borvíz. Borvíz, a savanyú ízű, vasas, szénsavas forrásvíz. A székelyföldi borvíz ma balneológiai kincs.

Egy különleges csíki hozomány

1981-ben tartották egy csíki leány esküvőjét egy budapesti fiúval. Már elkészült a kelengyebútorzat. Márta otthon várta a román hatóságok engedélyét a budapesti költözéshez. A szomszéd házban a gázvállalat dolgozott, de nem sikerült jól a munka, mert a gáz átszivárgott az utcafronton lévő szobába. A Nagymama begyújtani készült a cserépkályhába, de óriási robbanás rázta meg a környéket. Az idős asszony szörnyethalt, az ágyban fekvő Mártára ráégett a pizsama, kórházba szállították, de nem tudták megmenteni az életét. Márta édesanyja a Csíki Székely Múzeumra hagyta leánya vadonatúj kelengyebútorát, mely a régi csíki bútorok stílusát követte.

Készülő székelykapu

Egyetlen fatörzsből kivájt 18. századi gabonatároló edény

Fordson traktor

Két magyar mérnök, Farkas Jenő és Galamb József tervei alapján készült Fordson F motor 1917-ben jelent meg az Egyesült Államokban, Székelyföldön 1920-ban került forgalomba. A maga korában a modernizációt testesítette meg. A két világháború között azonban a típus elavult. Az 1962-ben lezárult erőszakos kollektivizálásával az állami tulajdonba került Fordsonok az imperialista tőkés világ maradiságát jelképezték. A vaskerekű traktor a motorizált gazdálkodás robosztus képviselője.

 Disznótor

 

"Kenyeret nem szabad eldobni..."

A csíksomlyói búcsú 1442-ig vezethető vissza, jelenleg több százezer zarándok érkezik a világ minden tájáról.

Kopjafák, fejfák

"Nincs lehetetlen dolog a világon csak akarni kell tudni szorgalmas kitartással"

Kalotaszegtől Afrikáig

A Néprajzi Múzeum új gyűjteményi kiállításán jártam. (Legalábbis számomra új, mert 2024. októberében nyílt) Tudtam, hogy megint egy "formabontó, szemnyitogató, meghökkentő" kiállításban lesz részem. Fantasztikus szakemberek dolgoznak itt.

A kiállítás az intézmény több mint 150 éve gyarapodó gyűjteményéből láthatunk válogatást, több mint 3000 négyzetméteren.

Csak mentem a hatalmas labirintus szerű térben és gyönyörködtem a tárgyakban. 3600 tárgy van kiállítva! Nyolc témára bontva láthatjuk a magyar hagyományainkat és más népek kultúráját. Egy kis szemezgetés ebből a hatalmas gyűjteményből.

Inaktelki kelengye

A 161 tárgyból álló gyűjtemény a kutató és a család jó barátságának köszönhető az 1990-es években. A Néprajzi Múzeum a kelengyéből a tiszta szoba berendezését vásárolta meg.

Négynemzedékes ebédlőbútor

Jungfer Gyula pesti német iparosból vált elismert díszműkováccsá, vasárugyárossá. (Az általam városszerte csodált kovácsoltvas kapuk az ő nevéhez köthetőek.) 

 

Jungfer Gyula csináltatta az ebédlőgarnitúrát hozományként lánya, Jungfer Matild számára a 19. század végén. Ő a jégtánc egyik első hazai virtuóza. Matildot Csákány József mérnök vette feleségül, Szalócon, egy felvidéki kúriában éltek. 

Lányuk, Csákány Éva aztán férjhez ment Dálnoki Miklós Bélához, aki idővel az Ideiglenes Nemzeti Kormány miniszterelnöke lett. A családi ebédlő Felvidékről a Miklós család révfülöpi nyaralójába került, gyermekeik Lajos és Marianna, akiknek nehéz sors jutott a történelem viharos éveiben.

 

A mesés ebédlőbútor 1999-ben került a Néprajzi Múzeumba

Malonyai Dezső író, újságíró Kalotaszegről szóló kötetével indult útjára A magyar nép művészete című könyvsorozat 1907-ben.

 

Debreceni István Malom plakátja, Mallász Gitta grafikus alkotása

"Magyar veti, magyar veszi, magyar főzi, magyar eszi" buris, búzagyöngy 

Mallász Gittáról egy figyelemreméltó cikk

>>> https://welovebudapest.com/cikk/2024/09/29/latnivalok-es-kultura-mallasz-gitta-elete-grafikus-vilag-igaza-spiritualitas/

A maszkok különösképpen vonzanak

gróf Zichy Jenő

magyar szakíró, politikus, Ázsia-kutató, a MTA tiszteletbeli tagja (1899).

Saját költségén több tudományos expedíciót szervezett és vezetett Oroszországba, Ázsiába, a Kaukázusba a magyarság eredetének felkutatására, neves tudósok részvételével.

Megragadtam a lehetőséget a nemzeti ünnepünkön, hogy múzeumaink ingyenesen látogathatóak. Örülök, hogy ilyen sokan voltak, családok, fiatal párok, idősebbek. A gyerekek élvezték, hogy mindenütt van valami interaktív tábla, láthatólag otthonosan mozogtak ebben a közegben.