Kettős élmény

Kettős élményben volt részem az Epreskertben, mivel megnézhettem Strobl Alajos műtermében, a Parthenón-fríz terem díszítését, és Merész Máté Balázs szobrászművész Tökéletlen – Mulandó – Hiányos című kiállítását.

Stróbl-iskola műterme antikizáló stílusban épült. A Gerster Kálmán által tervezett épület jón oszlopos előcsarnokkal nyílik a kert felé. A belépőt a társasági élet teréül is szolgáló felül világításos átrium fogadta, ebből nyílt a mester saját, 10 méter magas nagy és kisebb műterme, illetve a növendékek műterme. A műterem homlokzatára Stróbl növendéke, Damkó József készített két, triptichon elrendezésű domborművet. Mindkettő szobrászattal kapcsolatos allegória. Az épület egyszerre szolgált a mester műtermeként és iskolaként, sőt a Stróbl-családnak is otthont adott, mivel mindennapjaikat is itt töltötték.

Strobl születésének 170. évfordulója alakalmából rendezett szabadtéri kiállításról az előző bejegyzésemben írtam>>>>

https://nora-bora-nora.blogspot.com/2026/03/strobl-alajos-epreskertje.html 

A Parthenón, Pallasz Athéné temploma az athéni Akropoliszban áll. A Parthenón épületén körbefutó domborművek (i.e.432) a feltárások eredményeként felkutatott részletei többségében a British Múzeumba kerültek. A másolatokból rendezett kiállítást (1873) követően több mint 300 tétel a Magyar Nemzeti Múzeum  másolat-gyűjteményébe került, ebből 23 tábla lett az állandó kiállítás anyagának része. Utóbbi 23 tábla másolására kapott engedélyt Stróbl.

A fríze témája  Pallasz Athéné istennő tiszteletére négyévente rendezett ünnepi felvonulás.

Merész Máté Balázs fából készült kisplasztikái  

Tökéletlen – Mulandó – Hiányos

 

 "A kifaragott részek és üregek nem pusztán hiányok, hanem a kompozíció aktív elemei. A művek azt kutatják, hogyan válik a tökéletlenség szervező erővé, hogyan formálja az idő és a beavatkozás a struktúrát, és miként lesz a mulandóság a forma természetes része."  Merész Máté Balázs

 

 Kubus labirintus 

Féreghullám

Fekete féreg 

Pörkölt dió sóágyon

fAgy

  

 

https://mke.hu/aktualis/index.php?mid=zC9H7Ia37TAPQv0zMZes32

Epreskerti várúr

Strobl Alajos születésének 170. és halálának 100. évfordulója alkalmából, szabadtéri tárlaton ismerkedhetünk a szobrász legendás alakjával és az Epreskert világával, a kerítésén kiállított tablók révén.

Eddig soha nem publikált, a leszármazottak tulajdonában lévő archív fotókon keresztül betekinthetünk az Epreskert legendáiba és Strobl Alajos műtermének hangulatába.

A felvidéki Liptóújvár melletti Királylehotán született 1856-ban. Tehetségét korán felismerték, művészeti tanulmányait Bécsben végezte. Huszonöt éves korában, 1881-ben hazatért, és a fővárosba költözött. Pályája töretlenül ívelt felfelé, s a millenniumi kor meghatározó szobrásza lett, amit később, 1913-ban nemesi címmel is elismertek, ekkortól neve előtt a liptóújvári nemesi előnevet viselte.

 

Termékeny alkotó volt, emellett évtizedeken át oktatta szobrászok nemzedékeit. Az itt található műteremházban készítette Strobl a Budai Vár híres Mátyás kútjának alakjait, a Halászbástya mellett elhelyezett Szent István lovasszobor monumentális alakját vagy éppen a Nemzeti Múzeum kertjében található Arany János szoborkompozíciót.  

Az Epreskert volt Strobl életének első számú színtere. Úgy élt itt, mint egy középkori várúr, ezzel kiérdemelte az „epreskerti várúr” elnevezést is kortársaitól.  

Különös életstílusáról számos legenda forgott közszájon.

Jelmezes mulatságok az Epreskertben

 Strobl Alajos csuklyás jelmezben az Epreskertben

  

A Szobrász Mesteriskola átriumában 

 Szobrászhallgatók

Damkó József, Margó Ede, Radnai Béla, Apáti Abt Sándor, Markup Béla

Az I. világháború kitörésekor 58 éves, a frontszolgálat alól életkora miatt már mentesülő Strobl önként jelentkezett katonai szolgálatra, és hadnagyi rangban be is vonult. Innen öt hónapi szolgálat után csak betegsége miatt tért vissza.

I. világháború körüli évek, amikor az Epreskertben hadikórház működött, és Bajza utcai bejáratnál az idős Strobl Alajos tanítványaival együtt a háborúban elhagyott gyermekekért  szervezett gyűjtést. 

A Bajza és a Szondy utca sarkán volt a Strobl család lakása.

Egyik legnagyobb szobrászművészünk, Strobl Alajos 70 éves korában hunyt el Budapesten 1926-ban. Szobrai országunk értékei, amelyeket újra felfedezhetünk, és csodálhatjuk alkotójuk zsenialitását.

Damkó József - Strobl Alajos mellszobra

2025-ben jártam az Epreskertben, akkor részletesen írtam erről a különleges művésztelepről>>> 

https://nora-bora-nora.blogspot.com/2025/05/az-epreskertben-jartam.html 

Vidéki élet...?

Bukta Imre nevével már találkoztam, Debrecenben a Modem egyik kiállításán és Pesten a Ludwig Múzeumban. Most a Godot Galériában néztem meg a Letűnt vidéki állatok című kiállítását.

Bukta Imre (1952) Kossuth- és Munkácsy Mihály-díjas magyar képzőművész. Egy Heves megyei faluban, Mezőszemerén él és alkot. Pályája autodidakta művészként indult az 1970-es években. Művészete kötődik a vidéken élő, mezőgazdaságban dolgozó magyar emberek életmódjához és kultúrájához. 

Mocskos disznó (2025)

 Lakodalom nézők (2025)

A nyúl megadja magát (2026)

Karácsonyi kaktusz (2025)

Balatoni nyaralók a téli Mezőszemerén (2026)

Szerelmes libák (2025)

 

Kucuka (2025)

Fagyöngyök (2025) 

 Tűznél melegedő vidéki nő (2025)

Érdekes egy mai kortárs művész kiállításán járni. Nem is volt még ilyenben részem. A képei megvásárolhatóak 1-3 millió Ft értékben. Vajon ezeknek a képeknek az ára feljebb fog menni az évek múlásával? Valahogy úgy érzem kevés fiatalt vonz a vidéki élet, nem tudom elképzelni, hogy ilyen jellegű festményeket vásároljanak és kirakják az otthonukba. Bár sok fiatalt látni, akik otthagyják a rohanó nagyvárosi tempót és saját vidéki vállalkozásba fognak, falusi turizmus, vendéglátás, kézművesség. A két utolsó kép viszont kifejezetten tetszik. :))

Múzeumpedagógiai tér

Jártam már a Hagyományok Házában, más néven a Budai Vigadóban régebben. Most, hogy megnéztem a Tulipán és zsálya kiállítást, megint megcsodáltam ezt a szép épületet, ami a Magyar Állami Népi Együttes székháza is egyben.

Itt írtam róla>>>> 

https://nora-bora-nora.blogspot.com/2019/05/a-pesti-vigado-kistesoja.html

 

Felfigyeltem az egyik folyosón pár különleges képre.  Mallász Margit Eugénia (Mallász Gitta 1907-1992) alkotásaira, aki az Állami Népi Együttes díszlet- és jelmeztervezője és tolmácsa is volt, amúgy grafikus, úszóbajnok, író és spirituális tanító. 

Érdemes elolvasni az alábbi cikket róla>>>https://welovebudapest.com/cikk/2024/09/29/latnivalok-es-kultura-mallasz-gitta-elete-grafikus-vilag-igaza-spiritualitas/

Egy múzeumpedagógia térben is szétnézhettem. A kiállítás a múzeum gyűjteményét alapul véve emel ki hét témakört, mézeskalács-készítést, nemezelést, fazekasmesterséget, a pásztorkodás életmódbeli és díszítőművészeti vonatkozásait, hímzést és bútorfestést, valamint a természetes anyagokból készült gyermekjátékok világát.

Múzeum gyűjteményének darabjai interaktívan, ismerhetőek meg. A gyerekek, felnőttek, és a fogyatékkal élő látogatók egyaránt, tapasztalati úton jutnak itt információkhoz.

Mindig lenyűgöz, hogy mi mindent láthatok itt Budapesten, mennyi szépség, információ és kreativitás!