Fejedelmi Kincstár

Meglepődve vettem észre, hogy nem írtam még a Hajdúszoboszlón található Bocskai Múzeumban kiállított Bocskai-korona másolatáról. Rájöttem, hogy 2021-ben néztem meg, abban az időben ritkán blogoltam, családi tragédiák miatt. Közben felépült egy új épületszárny a Fejedelmi Kincstár, melyet 2021-ben adtak át. A hajdúkat Szoboszlóra telepítő Bocskai István erdélyi fejedelem koronájának és jogarának a nemes és hiteles másolatai találhatóak itt.

Ez az egyetlen korona, amellyel erdélyi fejedelmet magyar királlyá koronáztak, bár ezt csak a történészek egy része fogadja el.

 Bocskai István (1557-1606)

 

Bocskai Istvánt nem koronázták meg hivatalosan magyar királlyá, ehelyett 1605. november 10-én a rákosmezei török táborban kapta meg I. Ahmed szultántól a koronát, amit a nagyvezír, Lala Mehmed adott át neki.

 

Az újkori magyar koronázási koronákból kettő maradt fenn. Az egyik a Szent Korona, amit 2000-óta az Országházban őriznek. Egy kevésbé ismert másik koronánk, a Bocskai-korona, amelynek hű másolata a hajdúszoboszlói Bocskai Múzeumban található. 

Az eredeti korona a bécsi Hofburg Schatzkammerben, a császári kincstárban látható. Az eredeti korona háromféle aranyból készült, a diadém és az úgynevezett kupola együttes súlya 1757 gramm, a drágakövek száma 486, rubin, smaragd, spinell, ametiszt, türkiz és igazgyöngy. Bizánci, török, vagy perzsa műhelyben is készülhetett.

A másolaton, több mint húsz ötvös dolgozott két éven keresztül, dr. Takács József ötvösmester vezetésével.  

A másolat az eredetivel egyező anyagból készült, a drágakövek és az igazgyöngyök is valódiak. Az egyetlen kivétel a három centiméteres smaragd csúcsdísz, amely a drágakőpiacon hozzávetőleg tizenötmillió forintba került volna, ez már nem fért bele a költségvetésbe. Összesen 160 millió forintból valósult meg a Bocskai-korona másolatának elkészítése, ebben benne van egy új múzeumi épületszárny felépítése is. Ebből a 160 millióból mintegy százmillió európai uniós támogatás, amihez az önkormányzat hatvanmilliót tett hozzá. 

Bocskai nemcsak koronát, hanem jogart is kapott I. Ahmedtől, ennek a hiteles mása is megtekinthető a múzeumban. Az eredetit Bocskai saját kincstárában őriztette, amíg élt, aztán a rá következő 170 évben nem történik említés a dísztárgyról. A XVIII. század végén Samuel von Brukenthal erdélyi kormányzó nagyszebeni magángyűjteményében bukkant fel. A műgyűjtő szász nemes az evangélikus egyházra hagyta gazdag gyűjteményét. A jogart az első világháború alatt Magyarországra menekítették, s csak 1919-ben vitték vissza Nagyszebenbe. 

A második világháború után a kommunisták államosították a múzeumot, és a műtárgyak zöme, a jogarral együtt, a román Nemzeti Történeti Múzeumba került Bukarestbe, most is ott őrzik. 

Bocskai a koronázás után fél évvel lemondott az uralkodói hatalomról. Az 1606-os bécsi béke szövegébe is belefoglalták, hogy Bocskai elismeri, e koronát nem tekinti a Magyar Királyság uralkodói méltóságjelvényének. 

A korona nem került az erdélyi kincstárba. Bocskai bő egy évvel a megkoronázása után, 1606. december 29-én Kassán meghalt, ő maga és hívei is azt hitték, hogy megmérgezték. Kátay Mihály kancellárt gyanúsították a gyilkossággal, és mire kiderült volna, hogy a gyanú alaptalan, Bocskai feldühödött emberei felkoncolták a kancellárt. 

A koronát a Bocskai által kiszemelt főember, Homonnai Drugeth Bálint magánál tartotta Sárospatakon, gondolván, hogy ő lesz a fejedelem, de nem lett. Közben Habsburg nyomásra 1609-ben törvényt hoztak a Magyar Királyság országgyűlésén arról, hogy a koronát át kell adni a királynak, aki ekkor II. Mátyás volt. Erre hivatkozva a Habsburg-párti nádor, Thurzó György 1610-ben elvette a koronát az azt ugyancsak jogtalanul bitorló és időközben meghalt Homonnai Drugeth Bálint kiskorú fiától, Istvántól, és Bécsbe vitte, majd átadta a királynak. Így került több mint 400 éve a Schatzkammerbe, ahol ma is őrzik. Innen Magyarországra egyetlenegyszer hozták vissza, 1884-ben, az Iparművészeti Múzeum magyar történeti ötvösmű-kiállítására. Ennek befejeztével aztán a korona visszakerült a Schatzkammerbe. 

 Erdélyi vagy loretoi korona

A fejedelem elveszett erdélyi koronájának másolatával nemrégiben gazdagodott a múzeum. A kevésbé ismert koronaékszert erdélyi hívei adták át Bocskainak 1605-ben Vácon. Bocskai halála után a korona, húsz év múlva már egy osztrák császári altábornagy, Althan gróf birtokában volt. Ő a híres olaszországi Loreto kegyhelyének adományozta a kincset, emiatt nevezik loretoi koronának. Ott sokáig a Mária-kegyszobor fejékeként funkcionált. Loreto Olaszország legfontosabb Mária-kegyhelye, ahol Szűz Mária názáreti háza látható.

Valószínű, hogy Bocskai ezen koronája eredetileg egy Anjou-korona volt, talán épp Nagy Lajosé, akit előszeretettel ábrázoltak kortársai liliomos koronával. Bár ezt ma már nehéz bizonyítani....

Egy horvát-magyar származású pap kéziratából tudjuk, hogyan nézett ki a korona, aki 1627-ben Loretoban egy méretarányos, színezett rajzot készített róla. Ez alapján történt a rekonstruálás, amit dr. Takács József ötvösmester végzett. Az aranyozott ezüst műkincset 147 drágakő díszíti. 

Ha Hajdúszoboszlón jártok, a híres fürdőn kívül látogassatok el a múzeumba is!

https://www.bocskaimuzeum.hu/ 

Nomád, szkíta és keresztény szimbólumok

 Bocskai Múzeum -  Hajdúszoboszló, Néprajzi kiállítás 

Hátul az udvarban Galánfi András csodálatos faragványaiban lehet gyönyörködni.

 

Szkíta trón

Tündér Ilona szigete 

Angyali üdvözlet

Székelykapu

Kalotaszegi bölcső és szék 

 

 

 

Rönk bútorok 

Szkíta hegyikecskék őrzik az életfát

Lappangó műtárgy

Szeptemberben pár napig bárki ingyenesen megtekinthette a Körössy-villa kertjében a táncoló nőalakokat ábrázoló Zsolnay óriásvázát, mely százhúsz év után bukkant fel újra egy francia árverésen. Az értékes kerámiát közös erővel két műgyűjtő hozta haza Szabó András, a ResoArt Alapítvány alapítója és Törő István, a Virág Judit Galéria társtulajdonosa.

Apáti Abt Sándor táncoló nőalakokat ábrázoló, Pécsen készült óriás Zsolnay kerámiája kiemelkedő alkotás, amely az 1906-os milánói világkiállításon szerepelt, a fotók alapján központi helyen volt a tárgy. A magyar pavilon azonban leégett, számos érték megsemmisült, a Zsolnay kerámia is megsérült.

A gránátalmafát és a körülötte táncoló nőalakokat ábrázoló szimbolikus, a szépséget, termékenységet, boldogságot, gazdagságot megjelenítő váza 1905-ben pirogránitból  készült, 110 cm magas és 100 kiló, 46 cm átmérőjű.

 

A váza párja Romániából került elő,  amelyen látszódtak a tűzvész okozta nyomok, apró sérülések. A Virág Judit Galéria aukcióján 2013-ban árverezték el, a pécsi Janus Pannonius Múzeumba került.  

Pécsen láttam 2019-ben, itt írtam róla>>>>https://nora-bora-nora.blogspot.com/2019/08/muzeumok-utcajaban.html

Akkor még nem volt ismert, hogy a műtárgynak lenne egy párja. A jelenlegi váza nemrégiben egy francia aukciósház kínálatában tűnt fel. Feltételezések szerint a tűz után újraépíthették a kiállítást, ekkor állíthatták ki a most előkerült darabot. 

Az összefogással hazahozott váza értéke mintegy 100 ezer dollár.  A mai gyár nem képes legyártani egy ilyen alkotást, nincs meg már az a tudás, ami 120 évvel ezelőtt megvolt.  Különösen nagy értéket képviselnek a világkiállításokra gyártott egyedi, virtuóz technikával készített darabok.

„A gránátalmának már az ősi zsidó kultúrában is kiemelkedő jelentősége volt, a termékenység, bőség, a szerelem és a szépség szimbólumának tekintették. A jelképet a korai kereszténység is átvette. A magyar kalotaszegi és mezőségi hímzéseken a termékenység, az élet, a bőség és a gazdagság letéteményesének tekintették” 

 >>>>>>https://resoart.hu/uj-kincs-a-resoart-villaban/

Körössy-villáról itt írtam

>>>>https://nora-bora-nora.blogspot.com/2023/10/fasori-villa.html

Most már bejutottam a kapun belül a kertbe, bár hátul épp filmforgatás zajlott, megkértek bennünket oda ne  menjünk! Az épületben még mindig nem jártam. Tervezem.... :))

Egy ismerős - Medgyessy Ferenc Táncosnő alkotásának másolata

 

Kedvenceim, a kovácsoltvas kerítés díszítő elemei, a mákgubók és tulipánok