Kenroku-en kert

Kanazawában volt a szállásunk, és másnap is itt volt a programunk. A városban található híres, 400 éves Kenroku-en kert Japán talán legszebb klasszikus kertje, beletartozik Japán három legszebb kertjébe.

Kanazawa Japán főszigetének, Honshu közepén található, a Japán-tenger gyönyörű partjánál. Neve „arany mocsarat” jelent, a városnak a japán feudális korszakban betöltött, rendkívül gazdag státuszából ered. Ma modern metropolisz, ahol a szamurájok szellemisége még mindig él. Kiotó után ez a második legnagyobb város, amelyet a második világháború bombázásai nem érintettek, így sok kincs maradt meg.

A Kenroku-en jelentése „hat az egyben”, ami a tökéletesség hat tulajdonságára utal (nyugalom, tágasság, a kifinomult tervezés, emelkedettség, a víz jelenléte és a gyönyörű kilátás)

 

A kert az 1620-as években készült el. Kezdetben a kanazawai kastély kertje volt. Az 1840-es évekig a Maeda klán tulajdonában állt. A jelentős része 1759-ben leégett.

Bár volt kis térképünk, az idegenvezetőnk azt tanácsolta vesszünk el a kertben, csak sétálgassunk kedvünkre, átérezve a japánkert szellemiségét, ezt tettük. Csoda volt!

Több teaházat láttunk, ahol teaszertartásokon lehet részt venni.

A Sigure-tei teaház, ami 1725-ben épült, túlélte az 1759-es tüzet. A ház, a mai napig megtekinthető. A kertet érő tűzvész után, 1774-ben kezdték helyreállítani. 1822-ben tovább növelték a méretét, végül a Kaszumi tó megnövelésével elérte mostani méretét.

Körülbelül 8750 fa, és 183 növényfaj található itt. Életemben Japánban láttam először, ezt a technikát, ahogy a fák ágait megfelelő irányban tartják. Fantasztikusan néztek ki ezek a formációk.

Amúgy a japán selyemfenyőről itt olvashatsz! >>>>>>>>

https://hu.wikipedia.org/wiki/Jap%C3%A1n_selyemfeny%C5%91 

Meglepődtem, hogy Magyarországon csak néhány példánya él, pl. Józsán!

Jamatotakeru a régi japán krónikák legendás hőse, "Japán Bátra", aki a mitikus Keikó császár fiaként délre és északra is kiterjesztette a Jamato-udvar fennhatóságát, leigázva különféle „bennszülött” törzseket. Több katonai parancsnok alakjából összegyúrt, jelképes figura. Nagynénjétől, a főpapnőtől kapott kardjával, a Kuszanagival meg egy magyalfa nyelű (vagyis a gonosz szellemeket elriasztó) alabárddal minden ellenséggel elbírt, majd megbetegedvén négy verset költött hazája dicsőítésére, azután a lelke hattyú képében elszállt. 

 

A japánkertek kialakításának egyik alapvető elve a természetesség, azaz a kert minden eleme úgy van elrendezve, mintha természetes módon, emberi beavatkozás nélkül jött volna létre. A kertészek finoman kézzel formálják a tájat, hogy elérjék ezt a látszólagos spontaneitást, amely a természet tiszteletét tükrözi.

A Vabi-szabi a japán művészet és kultúra egyik legmélyebb filozófiai eszméje, amely a mulandóságban és a tökéletlenségben rejlő szépséget ünnepli. A japánkertekben ez a minimalizmus, az egyszerűség és az idő múlásának látható jeleiben nyilvánul meg, például a moha borította kövekben vagy a korhadó fatörzsekben.

Esküvői fotózás itt is volt, ráadásul kimonóban.

Szemtanúi lehettünk hogyan kötözik a fa ágait.

A japánkertek szorosan kapcsolódnak a zen buddhizmushoz, amely a csendes meditáció, a belső nyugalom és a megvilágosodás útját jelenti. A kertekben gyakran találhatók olyan elemek, amelyek a meditációt segítik elő, mint például a szárazkertek kavicsmintái, amelyek az elmélkedésre és a lelki békére hívják a látogatót.

Minden elem a japánkertben szimbolikus jelentéssel bír. A víz az élet forrását és az idő folyását jelképezi, a kövek a hegyeket és az örökkévalóságot, míg a hidak az emberi élet és a túlvilág közötti átmenetet szimbolizálják. Ezek a szimbólumok segítenek a látogatóknak a természet és az élet mélyebb megértésében.

A japánkertek fejlődése során mindig is a természet tisztelete és az emberi lélek belső békéjének keresése állt a középpontban.

Találkoztam Nemecsekkel

Az ELTE Füvészkertbe azért mentem, hogy megkeressem Nemecseket.

Zsigó András keramikus alkotása, amely tragikus "fürdetése" közben ábrázolja A Pál utcai fiúk főhősét. A szobor a Viktória-ház medencéjében található, így már nemcsak a gyönyörű amazonasi tündérrózsa, hanem, Molnár Ferenc regényének főhősét, Nemecsek Ernőt ábrázoló alkotás otthona is, 2019-óta.

Winterl Jakab – a vegytan és a botanika professzora – 1771-ben teremtette meg Magyarország első botanikus kertjét.

Winterl halála után, 1807-ben munkatársa, nagy hírű utóda, Kitaibel Pál, a nagy magyar polihisztor vette át a vezetést.

 

Az új Kert helyét az akkoriban lebontott városfalon túl jelölték ki, a mai Múzeum krt. környékén.

1847-ben József nádor támogatásával az Egyetem 80 ezer Ft-ért megvásárolta a Festetics család Józsefvárosban lévő 10 hektáros birtokát. A Polláck Mihály által tervezett, 1802-ben barokk stílusban épült földszintes vadászkastélyt kibővítették, amely azóta is az Egyetem kezelésében álló Botanikus Kert otthona.

Egy rövid ideig a kert vezetője volt Gönczy Pál is.

 

Mesés bonszai fák

Üvegházak világa

1864-65-ben felépült az európai viszonylatban is jelentős méretű, ma is álló pálmaház. 

Ekkor kaptak emlékoszlopot a kertben az első Magyar Füvészkönyv szerzői, a növénytan magyar szaknyelvének megteremtői, Diószegi Sámuel és Fazekas Mihály

1893-ban felépült az országban máig is egyetlen Victoria-ház, melynek nagy vízmedencéje a trópusi, különleges szépségű amazonaszi tündérrózsának vagy a Paraguayból származó rokonának ad otthont, ahol Nemecseket is megtaláltam.

A kert eredetileg 10 hektáros volt, ám az egyetemi klinikák építése miatt többször is egy-egy területet leválasztottak belőle. Azok a tavak sincsenek már meg, amelyek A Pál utcai fiúk című regényben szerepelnek.

Martsa István Ülő nő című, 1968-ban készült kőszobra eredetileg a Józsefvárosi Rendőrkapitányság előtt állt. 

Fények és hangulatok

Csodálkoztam mit keresnek a Hupikék törpikék a kertben? Tavaly nagy tetszést aratott a Füvészkertben megrendezett Garden of Ligths, ahol varázslatos fények segítségével keltették életre az Alice Csodaországban szürreális világát. Idén újra megtelik fényekkel a több mint 250 éves botanikus kert, ezúttal Aprajafalva törplakóival. Október 18-tól multimédia- és fénykiállításon elevenednek meg a Hupikék törpikék szereplői.

Visszakerestem, 2015-ben jártam itt. Huuu, jó régen! Még teljesen frissen élt bennem az élmény, valójában most is ugyanazokat tartottam érdekesnek, mint akkor..... :))

Itt írtam róla>>>>>https://nora-bora-nora.blogspot.com/2015/05/regeny-helyszin.html