2017. augusztus 31., csütörtök

Séta a Nemzeti körül

Meseszép ez az épület, egy hajó, amely a Dunán ringatózik, Siklósi Mária tervei alapján épült, 2002-ben nyitotta meg kapuit
Az oldalhomlokzatain megjelenő szobrok Schrammel Imre tervei alapján készültek
Zikkurat, Bábel tornya. Az építmény spirálalakban kanyarodó útjának végén, a piramis tetején királyi trónpárhoz érkezünk. Az épület belsejének hét terme a Kékszakállú herceg várát idézi.
 2017-es évad műsor repertoárja
A főbejárati homlokzaton a kilenc múzsa Párkányi Raab Péter szobrászművész alkotása.
Szabadtéri színészmúzeum a parkban. Sajnos van egy olyan érzésem, hogy a korosztályom után születetteknek már fogalmuk sem lesz, hogy kiket is ábrázolnak ezek a szobrok. Átrendeződött az érdeklődési kör, és a kulturálódás formája is.
A park kapuszobrát Melocco Miklós szobrászművész tervezte, melyen Tolnay Klári és Latinovits Zoltán alakja fogadja a közönséget. Tímár József - Ügynök halála (Párkányi Raab Péter)
Párkányi Raab Péter - Gobbi Hilda
Háttérben a Lechner Ödön fasor modern irodaházai
 
Marton László alkotásai - Major Tamás, III. Richárd alakjában
Sinkovits Imre - Mózes jelmezében
Kiss Manyi - Kligl Sándor alkotása
Bessenyei Ferenc - Bánk bánként - Párkányi Raab Péter műve
A Blaha Lujza téri régi Nemzeti Színház főhomlokzatának sziluettje a hajóorr előtti vízfelületbe fektetve látható. Sajnos bármikor jártam még erre, víz sosem volt benne.

 Talán egyszer sikerül belül is megnézni, egy előadás alkalmával!

2017. augusztus 30., szerda

Kilátókő

Kilátókő-szobor, Buda királyfi és Pest királykisasszony 
Lesenyei Márta készítette az ember alakokat, a talapzat Vadász György munkája (1982)
150 cm magas, kő és bronz anyagú kompozíció, gyönyörű kilátással, a Gellért-hegyen, a Víztározó tetején.
A két kőtömb közötti hasadék a Dunát jelképezi, a városrészek stilizált terepasztalszerű ábrázolásban, felettük a király és királylány figurája, egymás felé nyújtott kezekkel. 
Mindez pár méterre a Filozófusoktól
 Milyen csodahelyek vannak még Budapesten! 
Mennyi számomra ismeretlen felfedezni való!

2017. augusztus 29., kedd

Filozófusok kertje

A Gellért hegy nyugati oldalán összegyűltek a Filozófusok. A kompozíció a békés egymás mellett élést, egymás iránti toleranciát szimbolizálja. A világvallások vezetőit, jelentős alakjait ábrázolja.
Alkotója a Nagyváradon született Wagner Nándor, Japánban élő művész, aki 1997-ben Budapestnek ajándékozta művét. 2001-ben avatták fel a szobrot, melyet a szobrász már sajnos nem érhetett meg.
"Egymás jobb megértésért" gondolat napjainkban igen fontos, új értelmet nyert.
Öt személy alkot egy kört - Ekhnaton, Jézus, Buddha, Lao-ce valamint a fekvő Ábrahám. Középen pedig a világmindenséget, a közös Istenséget jelképező gömb. Mellettük állnak Assisi Szent Ferenc, Daruma (Boddhidarma) herceg és Mahatma Gandhi bronzból és gránitból készült szobrai.
2007-ben elloptak három szobrot, az öntőformát a művész özvegye, Akiyama Chiyo asszony biztosította a helyreállításhoz. (2010)
 Lao-ce,  Buddha, Jézus, Ekhnaton
 Ábrahám
Mahatma Gandhi, Assisi Szent Ferenc, Boddhidarma herceg (lemaradt a külön fotóról). Akik elérték a szellemi megvilágosodást, és ennek eredményét saját társadalmuk gyakorlatában megvalósították.
A Gellért-hegy csendesebb része, csak egy-két turista vetődik erre, ők is inkább a kilátás miatt jönnek. Pedig hatalmas park övezi. Most jártam itt először, direkt emiatt a szoborcsoport miatt jöttünk fel a hegyre, de másik különleges szoborba is belefutottam, folytatás a következő részben....  😊

2017. augusztus 28., hétfő

Budai Arborétumban jártam

A régi Kertészeti Egyetem (Szent István Egyetem) környéke, a Gellért hegy déli lábánál, területe 7,5 hektár, 1975-ben az Arborétum területét természetvédelmi területté nyilvánították. Emlékszem, hogy egyszer jártunk itt egy Kertészeti Kiállításon, akkor az orgonák virágoztak éppen, amiből szintén szép gyűjtemény található itt.
 Térdeplő lány virággal (Kucs Béla 1966)
A vidéket valaha szőlőskertek borították, melyet a filoxéravész pusztított ki a XIX. század végén.
Sajátos mikroklímával rendelkezik, az ország talán legmelegebb területe. Télen-nyáron fűti a nagyváros kőrengetege, főképp pedig a fölé boruló szennyezett "légkupola". Megtalálható itt csaknem minden olyan fásszárú és évelő lágyszárú faj és fajta, ami hazánkban forgalomban van. Gazdag mediterrán gyűjteménnyel rendelkezik.
Bemutatókertként szolgál a dísznövénytermesztéssel, dendrológiával és díszkertészettel ismerkedő hallgatók számára. Fontos feladata a honosítás. (dendrológia - a növényrendszertan fás növényekkel foglalkozó ága)
Felső Kert bejárata a Ménesi úton
A Felső Kert szép és ritka idős fáiról nevezetes. Itt él az ország legöregebb perzsafája (Parrotia persica), libanoni tölgye, (Quercus libani)
Itt alapította a Bach-korszak idején kertészképző iskoláját dr. Entz Ferenc, az 1848-as szabadságharc orvosa. Az első épület többszöri bővítés után - ma is megtalálható a Felső Kertben. Sajnos teljesen magára hagyva.....
Bereczki Máté (1824-1895) szobra, a legnagyobb magyar "gyümölcsész"
Kerti tó
A botanikus kertek leglátványosabb időszaka, a tavasz vagy ősz, itt még egy nárcisz gyűjtemény is található. (A nárcisz-mező bakancslistás hely számomra) Ennek ellenére nagyon kellemes sétát tettünk ebben a csodás környezetben. Nem is tudtam, hogy a Gellért hegyen ekkora botanikus kert található. Biztos eljövök még máskor is!!