"Csak egy nap a világ"

Jó kis könyvet kaptam karácsonyra, Bán Mór - Karády Anna: Lillafüredi karácsony című regényét.

Nem lehet letenni típusú könyv, tele izgalommal, humorral, szerelemmel, egy csöppnyi magyar történelemmel. Kedvenc kategória számomra.

Karády Annától már olvastam a Zserbó című regényeit. 

Itt írtam róla>>>>https://nora-bora-nora.blogspot.com/2024/01/szerelem-szazadelon.html 

Ráadásul gyönyörű kiadásban jelent meg, jó kézbe venni, a lapok élfestése sötétkék színű, meseszép. Lillafüred, amúgy is a szívem csücske, nemrégiben a Palotaszállóban is jártunk, így különösképpen élveztem a regény izgalmas történetét.

A könyvben felsejlik Karády Katalin, és egy dal amelyet ő énekelt, de sajnos nem található az interneten az ő előadásában, mivel a dal csak 1943-ban lett sláger, amikor a Vaszary-darabból magyar filmet forgattak, és nem Karády Katalin, hanem Rácz Vali vitte sikerre.

https://www.youtube.com/watch?v=reXlvpWUUAc 

Ajánlom annak, aki szereti a krimit. Nekem a Vaszary-könyvek könnyed humoros stílusa jutott eszembe, sok izgalommal fűszerezve. Talán nem véletlen, hogy ez a dal a könyvben is elhangzik. A történet 1939-1940-ben játszódik.

 

 "Csak egy nap a világ,
csak egyetlenegy csók az életünk.
Ki tudja, mi vár ránk,
ki tudja, holnap mire ébredünk?"

Egy erdélyi nemes hölgy emlékei

Jó könyvet olvastam

Valójában egy riport könyv

Nagyon érdekes volt számomra, mivel mostanában jártunk Fóton, és ellátogattunk a Károlyi-kastélyba is. A kastély egyik szárnyát lakják, férjével gróf Károlyi Lászlóval együtt. Micsoda nevek, ősök és rokonság! Érdekes élet. Többször elszomorított a magyar helyzet, és a gyermekvárossal kapcsolatos tapasztalatai. 

Fótról itt írtam legutóbb >>>>https://nora-bora-nora.blogspot.com/2024/03/venio-domine.html

Könyvek történelmi helyszínen

Regisztráltam pár remek programra az Idegenvezetők Világnapja alkalmából. Mire észbe kaptam már a legjobb helyszínek beteltek, de azért lett számomra pár újdonság! 

Országgyűlési Könyvtár (OGYK) 

A könyvtárat 1868-ban alapította a képviselőház, de csak 1902-ben, 50 ezer kötettel költözött a Steindl Imre által tervezett új Országházba. A könyvtár központi helyen, az épület középső részén helyezkedik el, ahová eredetileg is tervezte az építész. 

Ezen a Duna-parti csodálatos folyosón jutottunk el a könyvtár bejáratáig.

A könyvtár megalapításától kezdve 1952-ig, a Magyar Országgyűlés hivatali szervezetének egységeként működött. 1952-től teljesen nyilvánossá vált, bárki beiratkozhat.

Muzeális gyűjteménye megközelítőleg 8000 művet tartalmaz. 

A muzeális köteteket többek között Ghyczy Ignácz, Gyurikovits György, Deák Ferenc, Pulszky Ágost gyűjteménye gyarapította.

A nagy olvasótermen át egy régi gyönyörű falépcsőn felmentünk a galériára

Egy külön szobában meghallgattunk egy kis előadást.  A szoba rózsa ablaka a már említett könyvtári folyosóra nézett.

A legrégebbi kiadvány Werbőczy István 1514-ben készült Tripartituma, (Hármaskönyv) A régi magyar jog, szokásjog volt, melynek nem volt írott összefoglalója. Az első fejezet a nemesi jogról, a második a perekről, a harmadik a paraszti, városi és egyéb ügyekről szól. Véglegesen csak 1960-ban szűnt meg jogforrás lenni.

Jelenleg 700 ezer könyvállománnyal rendelkeznek

  

Külön gyűjteményei: Magyar Parlamenti Gyűjtemény, Külföldi Parlamenti Gyűjtemény, ENSZ Letéti Gyűjteménye, Európai Unió Letéti Könyvtár.

A nagy olvasóteremben több mint 50.000 kötetes kézikönyvtári állomány áll az olvasók rendelkezésére. A folyóirattárlókon közel 200 magyar és 60 külföldi folyóirat, napi- és hetilap található.

2013-ban felújították a könyvtárat és visszaállították a Steindl Imre terveinek megfelelő 1902-es állapotot. A könyvtár valamennyi faburkolata, ajtaja, ablaka, eredeti bútora anyagát a tartóssága, időtállósága miatt a szlavón tölgy adja.

A polcok, ablakkeretek és több bútor is az 1900-as évek elejéről származó eredeti darab.

 Képviselők 1861-ben

Szerelem ​a századelőn…

Karácsonyi ajándék volt, Karády Anna - Zserbó, a múlt tengerén című regénye, közben megjelent a folytatása is, abból névnapi ajándék lett.

Az első kötetet már kiolvastam, mikor karácsony táján a Gerbeaud- háznál jártam, élmény volt, a regény olvasása után látni.

Az épületet 1858-ban, az akkori Gizella téren (ma Vörösmarty tér) emelték, 1858-1870 között még nem volt cukrászda funkciója. Az épületnek három tulajdonosa volt, akik Hild József tervei szerint valósították meg ezt a gyönyörű házat, amely később a Gerbeaud-ház és cukrászda szimbólumává vált. Egészen 1870-ig az épület különböző üzleti és kereskedelmi tevékenységeket látott el.

1884-ben költözött Magyarországra a híres svájci származású cukrászmester, Gerbeaud Emil, Kugler Henrik akkori cukrászda tulajdonos és cukrászmester meghívására. Ő vette át az 1870-ben Gizella térre áthelyezett Kugler cukrászda tulajdonát és üzemeltetését.

1890-re a cukrászda több olyan terméket mutatott be, amelyek már minden cukrászdában megtalálhatóak, akkoriban viszont, ezek kuriózumnak számítottak. Ilyen volt a teasütemény, a csemegecukorkák, a vajas krémek és a fagylaltok. Az igazi elismerés 1895-ben volt, amikor a macskanyelv és a konyakmeggy került bemutatásra, a csokoládé ekkoriban luxus terméknek számított.

Gerbeaud Emil 1919-ben bekövetkezett halálát követően, egészen 1940-ig felesége vette át a cukrászda üzemeltetését, amely semmit sem veszített korábbi sikeréből. 

1948-ban “Vörösmarty Cukrászda” névre keresztelték át, majd az ezt követő évtizedekben vált igazi szenzációvá a zserbó.

1984-től visszakapta az eredeti Gerbeaud Cukrászda nevet, majd 1995-ben Erwin Müller vásárolta fel a négy emeletből álló komplexumot és alapította meg a máig működő Gerbeaud Gasztronómia Kft-t.

>>>>>>>>>https://gerbeaud.hu/legenda/#hero 

Édesanyám fantasztikus zserbóját sosem fogom már kóstolni. Az ő zserbója roskadozott a diótól, s a finom házi főzésű baracklekvártól, a tetejére fenséges csokimázat főzött. Nagyon értett hozzá, minden ünnepre sütött egy nagy gáztepsivel. Még nem mertem megpróbálni, félek a csalódástól......

Egyszer majd megkóstolom a Gerbeaud Cukrászda zserbóját is, lehet ezt kérem a névnapomra! :))

Karády Annától ez volt az első könyv, amit olvastam, de a többi könyvét is meg kell ismernem.

A történet az Osztrák-Magyar Monarchia idejébe, az „aranykor" éveibe repít vissza bennünket, emlékeztetve az elfeledett magyar haditengerészeti évekre, amikor az Adria még magyar tenger is volt.

1910, Fiume – A Magyar Királyság egyetlen kikötője.
"Az Adriai-tenger partján virágzik a kereskedelem, ezért a híres pesti cukrász, Gerbeaud Emil megvásárolja a fiumei csokoládégyárat, és üzletet nyit az abbáziai luxusvillák és fényűző szállodák szomszédságában. Így kerül a fiumei gyorsvonattal a belvárosi cukrászdában dolgozó Szépkúti Blanka kisasszony egyenesen a híres tengerparti sétaútra – a kalapos kisasszonyok és sétapálcás urak legelőkelőbb üdülőhelyének szívébe.
A Gerbeaud-kisasszony útjába egy tengerészt sodor a bóra nevű szél, akivel csupán abban egyeznek, hogy mindkettőjüknek igen határozott víziója van arról, hogyan is képzelik el a jövőt.
Az emberek csupán véletlenül találkoznak életük során, vagy a sors rendeli így?
Vajon a szerelem fordít a sorsunkon vagy éppen beleteljesíti azt? "

Könyvkuckó

Egy tündéri kis könyvesboltban jártam Debrecenben a megújult Csokonai Színház oldalában, olvastam róla a közösségi médiában, hogy nemrégiben nyílt ott egy könyvkuckó. 

Végső soron a  "Nincs időm olvasni kihívás" NIOK, keltette fel a figyelmemet. Be kell vallanom fogalmam sem volt ki az a Szabados Ági, nem nézem mostanában az RTL televíziót, belinkelem az oldalát, hátha más sem tudja. >>>>https://szabadosagnes.hu/

Dedikált könyveket is lehet vásárolni, és lesznek mindenféle programok, író-olvasó találkozók, érdemes szemmel tartani....

Természetesen vettem könyvet is, de mivel ajándék lesz, még nem írok róla, de egy csoda maga a kinézete is, és remélem a tartalma is az lesz! :)