Nemzeti ünnepünkön szeretem megnézni az új kiállításokat a múzeumokban, ilyenkor ingyenes a látogatás. Most a Debrecen Irodalom Házában jártam.
„Tizenhárom hattyú”
Szabó Magda és az emlékezet című időszaki kiállítás
1950-ben Szabó Magda édesapja, Szabó Elek, megírta a Szabó család történetét, megemlékezve a családtagokról. Szabó Magda arra biztatta őt, hogy folytassa az írást egy későbbi, nagy közös regény reményében. Ez a mű azonban az apa halála miatt soha nem született meg.
A Szabó rokonság tagjai – az Apám táncot jár című írást leszámítva – csak árnyékalakokként, érintőlegesen bukkannak fel az írónő által írt könyvek lapjain.
Szabó Magda az Ókút című regényében részletesen ír arról, hogy gyerekkorában a szüleitől különösen a fantáziadús édesapjától, Szabó Elektől mennyi különleges történetet és mesét hallott. 
Szabó Magda életét, családi relikviáit, édesapjához (Szabó Elekhez) való viszonyát, valamint az emlékezet és a meg nem írt életrajzi művek témáját dolgozza fel.
A „Tizenhárom hattyú” cím egy irodalmi metafora, amely a felejtésre és az elrepülő emlékekre utal.
Szabó Elek, Szabó Magda, Jablonczay Lenke
A népmesében a tizenhárom hattyú valójában elátkozott, gyönyörű tündérlányokat jelöl, akik időnként levetik hattyúingüket. A „szárnyra kelő”, majd a felejtés homályában eltűnő tizenhárom családtagot, illetve az apa által írt 13 fejezetet szimbolizálja.
Órákat lehetne itt tölteni, olvasgatni a család történeteit és bogozni a rokonsági szálakat. Lehet érdemes lenne egy vezetett múzeum látogatáson részt venni, talán még jobb lenne minderről egy könyvben olvasni, ahol jobban el lehet mélyedni a leírtakban és a képekben.
Egy kissé megzavart, hogy egyik kedvenc mesém volt anno A vadhattyúk, mely Andersen mese (elő is kerestem gyorsan). Kevertem A tizenhárom hattyú magyar népmesével, mely Benedek Elek gyűjtése. A két mű rokon motívumokra épül, de különböző történet.
Tizenhárom hattyú
A hős, Miklós egy szegény ember gyermeke, húgát elrabolja a hétfejű sárkány. Miklós Tündérországba megy, segítséget kér és kap a tündérkirálynőtől, majd a táltos unokaöccsével együtt legyőzi a sárkányt, megmenti a húgát, végül feleségül veszi a tündérkirálynőt.
A hattyúk (tizenhárom hattyú képében) tündérek, akik leányokká tudnak változni.
A vadhattyúk
A gonosz mostoha megátkozza az özvegy király tizenegy fiát, fehér vadhattyúkká változtatja őket. Egyetlen húgukat, Elizát elűzi, de megtudja, hogyan szabadíthatja meg a testvéreit, temetői csalánból kell nekik tizenegy páncélinget szőnie, közben pedig teljes csendben kell maradnia, egyetlen szót sem szólhat, amíg a munka el nem készül. Elizát egy idegen ország királya feleségül veszi, de egy álnok pap boszorkánysággal vádolja, mert éjszaka csalánért jár, és máglyahalálra ítélik. A kivégzés napján az égből lecsapnak a vadhattyúk. Eliza a máglyán dobja rájuk a tizenegy elkészült inget, a testvérek visszanyerik az emberi alakjukat (bár az egyiknek hattyúszárnya marad a hiányzó ujj helyett), és az ártatlansága kiderül.
