Manga a múltban és jelenben

A Múzeumok Éjszakáján érdeklődéssel néztem a Manga-Hokuszai-Manga, a Japán Alapítvány vendégkiállítását a Néprajzi Múzeumban.

(Manga, a képregény japán nyelvű általános elnevezése)

 Hogyan él tovább a manga több mint 200 év után is?

A kiállítás kortárs japán mangaművészek kifejezetten erre az alkalomra készült munkáit is bemutatja, amelyek új nézőpontból értelmezik újra a Hokuszai Manga motívumait, bizonyítva, hogy ez az örökség ma is élő és inspiráló.

Katsushika Hokuszai (1760–1849) ukiyo-e mester Hokuszai Manga című, több ezer rajzból álló, rendkívüli hatású rajzgyűjteménye, 1814-1878 között tizenöt fűzött kötetben megjelent nyomtatott fametszetek. A sorozat nyolcszáz oldalt és négyezer képet tartalmaz. 

(Az ukiyo-e egy, a 17. és 19. század között felvirágzó japán művészeti stílus. Az ukijo-e kifejezés önmagában azt jelenti: „a lebegő világ képei”. Mesterei fametszeteket és festményeket készítettek, a japán Edo-korban vált népszerűvé.)

A Hokuszai Manga nem elbeszélő történetek sorozata, hanem egyedülálló vizuális enciklopédia. Oldalain hétköznapi életképek, emberi mozdulatok és arckifejezések, munkafolyamatok, állatok, növények, természeti jelenségek, mitikus alakok és humoros megfigyelések jelennek meg egymás mellett. A rajzgyűjtemény eredeti célja az volt, hogy inspirációt nyújtson és tanulásra ösztönözzön. Hokuszai tanítványai és követői mintakönyvként használták, másolták és továbbgondolták motívumait.

Az ukijo-e kedvelt és tipikus témái közé tartoztak a kabuki színészek, tájképek és a női szépség. 

Kitagawa Utamaro stílusában készült 18. századi japán ukijo-e fametszetek reprodukciói. A sorozat többek között a híres "Szépségverseny az örömnegyedben" sorozat darabjait tartalmazza. Ezek a alkotások a bijin-ga (gyönyörű nőkről készült képek) műfajába tartoznak, amely a japán nők életét mutatja be.

Utagawa Kunisada japán fametszetmester munkái, az eredeti fametszetek a 19. századból, az Edo-korból származnak, és gésákat ábrázolnak hagyományos kimonóban, kalligráfiával körülvéve.

Suzuki Harunobu „Szépség a verandán bankett után” 

Toshusai Sharaku híres ukiyo-e fametszete, Ōtani Oniji III kabuki színészt ábrázolja Yakko Edobei szerepében. Az eredeti képet 1794-ben készítették, és különleges, drámai realizmusáról ismert, amely eltér a korabeli idealizált ábrázolásmódoktól. A portrén a színész Edobei, a zsaroló és imposztor karakterének cselszövő arckifejezésével látható.

Daisuke Igarashi 

Aki megrajzolja a világot című, 2015-ös műve

Hokusai leghíresebb, A nagy hullám Kanagavánál című műve

Katsushika Hokusai  

Hegymászók csoportja, a Fuji harminchat látképe sorozatból 

Katsushika Hokusai 

"A Mitsui bolt nézete a Suruga utcában, Edo" című alkotása a "Fuji harminchat látképe" sorozatból. 

Eredeti fametszet technikával készült nyomatok Utagava Hirosige A Tókaidó ötvenhárom postaállomása című sorozatából

 

 

 

Manga könyvek

Egy csöppnyi Japán

A Néprajzi Múzeumban Xántus János 1868-as kelet-ázsiai expedíciója révén kerültek kiállításra ezek a szép háziipari, műipari tárgyak Japánból.

Japán hosszú ideig tartó elszigeteltsége miatt, a legkevésbé ismert ázsiai országnak számított. Xántus két hónapig tartózkodott Japánban és harminc ládányi anyagot küldött haza. 

Meglepetés volt számára a japán kézműipar fejlettsége, gyűjtötte a kerámiákat és papírmunkákat, kiegészítve a mesterségek szerszámaival, valamint a hétköznapi élet szokatlan darabjaival, például legyezők, lampionok.

A japán gyűjtemény, mint a kelet-ázsiai gyűjtés legfejlettebb régiójának anyaga, az 1871-es 1874-es pesti kiállításon is szerepelt.

Nagy élvezettel nézegettem a kiállításnak ezt a szegletét, visszaemlékezve a csodás japán utazásunkra.

A kelet-ázsiai expedíció anyaga alapozta meg a múzeum nemzetközi gyűjteményét. Döntő többsége természettudományi jellegű volt, kevesebb a néprajzi tárgy.

Térképen a hatalmas expedíció útvonala

Utolsó nap

Indultunk haza, de egy kis időnk még volt a repülő indulásáig, így sétáltunk egyet a szálloda környékén Oszakában. A folyóparton volt egy nagyon szép sétaút, padokkal, szobrokkal.

A Nakanoshima Park volt az első városi park, amelyet Oszakában alakítottak ki a Meidzsi-korszakban. Ez a zöld oázis Nakanoshima közepén található, amely egykor a Kansai régió vezető pénzügyi negyede volt. A parktól a Dojima folyóig és a Tosabori folyóig tartó utak mentén zelkova fákat, azáleákat és más növényeket ültettek, valamint 10 szobrot is létrehoztak a sétaútvonal mellett.

Nakanoshima Greenway

Kazuo Nakajima - A posta alapításának 100. évfordulója  (1971)

Yasunari Fujiki - Játék a napsütésben 

 

Masakazu Masuda - Pár ülés

 Hiroo Amano - Tíz haltartó

Atsuya Tominaga  - Tér - táj galambokkal

 

Ryuzo Kawai - Napos hely

Japán hangulat

Reptéren, 16 órás repülőút előtt

Doha fantasztikus reptere, dzsungellel, vízeséssel

Életem egyik felejthetetlen útja volt ez a Japán körút.

Nem valószínű, hogy újból eljutok ebbe a különleges világba, minden perce egy csoda volt. Nagy kár, hogy ilyen messze van! Milyen szívesen mennék cseresznyevirágzás idején is!