A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Kecskemét. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Kecskemét. Összes bejegyzés megjelenítése

2018. június 5., kedd

Ami még tetszett

Kecskeméten szerettem a parkok, padok, árnyat adó helyek hangulatát, ahol megpihentem városnézés közben.
A Leskowsky Hangszergyűjteménynek otthont adó Hírös Város Turisztikai Központot egész Kecskemét úgy ismeri, hogy a Városi Mozi. Ez volt a város első és több, mint 80 évig legfontosabb mozija. 1913-ban nyílt meg. A neoklasszicista épületben élvezhették a kecskemétiek az újdonságnak számító, többfelvonásos némafilmeket. Építész és kivitelező, ifj. Ecker József temesvári építész, Mende Valér terveinek átdolgozásával. A Leskowsky Hangszergyűjtemény az ország egyetlen látogatható hangszergyűjteménye. A több mint kétezer darabot számláló kollekció a klasszikus, népi- és kísérleti hangszereket mutatja be a középkortól napjainkig.
Kecskemét sétáló utcája, a Kéttemplom-köz. Itt van a Művészetek kútja, Kiss Kovács Gyula szobrász és  Kerényi József építész munkája 1976-ból.
Dsida Jenőnek is van egy verse Psalmus Hungaricus címmel, melynek egyik részletét a Kéttemplom-közben olvastam.
 "Epévé változzék a víz, mit lenyelek,
          ha téged elfelejtelek!
          Nyelvemen izzó vasszeget
          üssenek át,
          mikor nem téged emleget!
          Húnyjon ki két szemem világa,
          mikor nem rád tekint,
          népem, te szent, te kárhozott, te drága!"
Békás kút - a teknősöket etető kislány Szemők Zsuzsa kecskeméti szobrászművész alkotása
Gyerekek kedvenc  csobogója
 Kőlabirintus
Amerigo Tot: Mikrokozmosz a makrokozmoszban. Egy nagy tömb, s benne egy kis tömb elrejtve. (1984)
Ezzel vége a kecskeméti városnézésnek :)) Egy napba milyen sok látnivaló belefért! Igaz itt minden a központban található. Rengeteg, szép élménnyel, tudással gazdagon tértem haza. Nagyon jó kis kirándulás volt! :))

2018. június 4., hétfő

Kodály emlékmű

Kecskemét másik híres szülötte, Kodály Zoltán (1882-1967) zeneszerző, zenepedagógus, népzenekutató. Bár a városból korán elkerült, élete végéig kecskemétinek vallotta magát, itt jött létre az ország első énekes iskolája, a Kodály Iskola, s itt működik a világhírű Kodály Intézet is.
Szemők Zsuzsanna szobrászművész, „Psalmus Hungaricus” című alkotása vörös márványból készült, a gótikus táblaoltárokra emlékeztető formájú. (2007) Az emlékmű külső oldalán  Kodály Zoltán feldolgozásában világhírűvé vált Psalmus Hungaricus  szövege. A mű szövegét Kecskeméti Vég Mihály Könyörgés hamis atyafiak ellen. Vigasztalódás Istenben. című zsoltárfordítása képezi, mely a zsoltárok könyvében szereplő 55. zsoltár. A három szárnyat egy bronz szalag fogja össze, rajta Kodály Zoltán kézirata alapján készített kottarészlettel.
Kodály Zoltán Psalmus Hungaricus (magyarul: Magyar zsoltárok) című művét Budapest Székesfőváros Tanácsa felkérésére komponálta Pest, Buda és Óbuda egyesítésének 50. évfordulójára. A középső bronztábla a fohászkodó prófétát, a két oldaltábla pedig a népet és a kórust egyaránt szimbolizáló tömeget ábrázolja.
Itt hallgathatjátok 

  
Kecskeméti Vég Mihály: Psalmus Hungaricus

Mikoron Dávid nagy búsultában,
Baráti miatt volna bánatban,
Panaszolkodván nagy haragjában,
Ilyen könyörgést kezde ő magában:

Istenem, Uram, kérlek tégedet:
Fordítsad reám szent szemeidet;
Nagy szükségemben ne hagyj engemet,
Mert megemészti nagy bánat szívemet.

Csak sírok-rívok nagy nyavalyámban,
Elfogyatkoztam gondolatimban,
Megkeseredtem nagy búsultomban,
Ellenségimre való haragomban.

Hogyha énnékem szárnyam lett volna,
Mint a galamb, elrepültem volna;
Hogyha az Isten engedte volna,
Innét én régen elfutottam volna.

Akarok inkább pusztában laknom,
Vadon erdőben széjjel bujdosnom,
Hogynem mint azok között lakoznom,
kik igazságot nem hagynak szólanom.

Egész e város rakva haraggal,
Egymásra való nagy bosszúsággal;
Elhíresedett a gonoszsággal,
Hozzá fogható nincsen álnoksággal.

Gyakorta köztük gyűlések vannak;
Özvegyek, árvák nagy bosszút vallnak.
Isten szavával ők nem gondolnak,
Mert jószágukban felfuvalkodtanak.

Én pedig, Uram, hozzád kiáltok,
Reggel és délbe s estve könyörgök;
Megszabadulást tetőled várok,
Az ellenségtől, mert én igen félek.

Te azért, lelkem, gondolatodat,
Istenbe vessed bizodalmadat;
Rólad elvészi minden terhedet
És meghallgatja te könyörgésedet.

Igaz vagy, Uram, ítéletedben:
A vérszopókat ő idejükben
Te meg nem áldod szerencséjükben;
Hosszú életük nem lészen a földön.

Az igazakat te mind megtartod,
A kegyeseket megoltalmazod,
A szegényeket felmagasztalod,
A kevélyeket aláhajigálod.

Ha egy kevéssé megkeseríted,
Az égő tűzbe el-bétaszítod:
Nagy hamarsággal onnét kivonszod,
Nagy tisztességre ismét felemeled.

Szent Dávid írta a Zsoltárkönyvben
Ötvenötödik dicséretében,
Melyből a hívek, keserűségben,
Vigasztalásért szerzék így versekben.

A Kodály Intézetről  itt írtam: 
http://nora-bora-nora.blogspot.com/search?q=kod%C3%A1ly+Int%C3%A9zet

2018. június 3., vasárnap

Kuláküldözés szobra

Kecskeméten csak véletlenül bukkantam rá az Áldozatok emlékművére, elég kicsinyke alkotás, de annál kifejezőbb. A kuláküldözés áldozatául esett gazdák emlékműve. Szemők Zsuzsanna szobrászművész alkotása. (2012). Felállítását a Református Ifjúsági Egyesület kezdeményezte.
Amúgy a parasztág ünnepe, a kuláküldözés emléknapja - június 29 - Péter-Pál napja, az aratás kezdete. Hűűűűű, mindjárt itt van......
Rákosi Mátyás 1948. augusztus 20-án Kecskeméten hirdette meg a kuláküldözést. Országosan mintegy 71 ezer kulákcsaládot tartottak nyilván, kuláknak az minősült, akinek 25 hold vagy annál több szántója, 5 hold vagy annál több szőlője volt, továbbá a cséplőgép-tulajdonosok és a malmot üzemeltetők. Rájuk „progresszívan emelkedő” beszolgáltatási előírások vonatkoztak A kulákok megbélyegzése mindennapos volt, igazolványukban ott virított a nagy K betű, még iskolás gyermekeik neve mellett is ott szerepelt az osztálynaplóban. Gyerekeiket középiskolába is csak nehezen vagy egyáltalán nem vették fel, legfeljebb lakóhelyüktől távol, felsőoktatási intézménybe pedig még a legjobban tanulók sem kerülhettek. Hát, sajnos erre van példa családunkban is......

2018. június 2., szombat

Az ország közepén

Nem teljesen igaz a címben tett megállapítás, mert az ország mértani közepe Pusztavacs, pár kilométerre Kecskeméttől. A főtéren van egy Címerdomb, amit a kecskemétiek csak "nullás kőnek" emlegetnek, amíg a főteret ki nem alakították és sétáló övezetté nem nyilvánították, állítólag 26 út torkollott ide.
Hat jelentős Bács-Kiskun megyei város: Kalocsa, Kecskemét, Baja, Kiskőrös, Kiskunhalas és Kiskunfélegyháza címerének Pálfy Gusztáv szobrászművész által megformázott bronz domborműve került ide. Körülöttük a talajon pedig körös-körül a hazai települések és testvérvárosok kilométerben mért távolságát tüntették fel.
 A minket érintő részlet
Itt látszik, hogy egy alföldi gyerek mennyire ki van éhezve egy kis magaslatra. Délután ahogy odapillantottam ez a kép fogadott. A város csúszdája..... :))

2018. június 1., péntek

Pietas et litterae (Kegyesség és tudomány)

Kecskeméten a piarista rend 1729-től 1765-ig építtette barokk templomát, Mayerhoffer András tervei szerint. Az épület külsején közel 250 éve nem történt átalakítás.
A bejárat fölött mellvédes kőerkély magasodik, két szélén egy-egy angyalszoborral, az erkélykapun pedig a piaristák és a Koháryak oroszlános címere látható.
Főhomlokzatát hat szobor ékesíti. Szent Erzsébet, Szent József, Keresztelő Szent János, Szent László és Szent István, Szűz Mária szobra. A szobrokat Conti Lipót Antal tervezte.
A templom belsejét csak üvegajtón keresztül nézhettem meg.Oszlopos, barokk főoltárképe a Szentháromságot ábrázolja. Osztrák származású, jezsuita festőművész alkotása. A főoltárt és a copf szószéket 1747-ben a privigyei piarista templomból hozták ide, Kecskemétre.
A torony alatt két kápolnácska húzódik, egyikük az 1746-ban készült Szent Szűz-kápolna, festménye a nagyszombati székesegyház könnyező Mária-képének másolata. A Szent Kereszt-kápolna pedig 1760-ból származik.
A templom egyik különlegessége, hogy altemplommal is rendelkezik, amelyhez kripta kapcsolódik. Eredetileg a kecskeméti német polgárok kápolnája volt.
Mellette van a piarista rendház és kollégium, a város 1714-ben alapított oktatási intézménye, megalapítása gróf Koháry István országbíró, Kecskemét földesurának nevéhez kötődik.
A templomtól jobbra eső épületszárny – ma a diákotthon épülete. A piarista iskolák – főként ingyenességükkel s az alsóbb társadalmi rétegek felé megnyilvánuló nyitottságukkal – nagy népszerűségre tettek szert. 1807-ben már 282 volt a tanulók létszáma. Nagy vívmány volt, hogy 1842-től minden tantárgyat magyarul tanítottak. A rendház és az iskola leromlott állapota miatt időközben újabb építkezés vált szükségessé. Az új iskolaépületet 1832-ben nyitották meg. Az 1848/49-es szabadságharc idején a császári csapatok hadikórházként használták a piaristák épületeit.
 Koháry gróf szobra és az iskola híres tanulói
A mai épület 1930-33 között épült, Klebelsberg Kunó vallás és közoktatásügyi miniszter támogatásával. Tervezte Hültl Dezső építész, műegyetemi tanár, eklektikus stílusban.
Az épület főhomlokzata fölött Bory Jenő allegorikus szoborkompozíciói hirdetik a piarista rend tanítás iránti elhivatottságát
Ezek a szobrok annyira vonzották a tekintetemet, valahogy ismerősek voltak és ahogy olvasgattam azonnal beugrott Bory Jenő neve, és a Bory-vár Székesfehérváron, amiért annyira odavoltam és már meg is volt a kapocs! :)) Úgy örülök, hogy ennek a csodás embernek itt láthattam a szobrait. A lenti linkre kattintva, három részben olvashatjátok bejegyzésemet a Bory-várról, hű már 2015-ben volt!
http://nora-bora-nora.blogspot.com/2015/05/varseta-1.html
http://nora-bora-nora.blogspot.com/2015/05/mesebeli-hely-2.html
http://nora-bora-nora.blogspot.com/2015/05/mesebeli-hely-3.html

2018. május 31., csütörtök

Kecskeméti híresség

Katona József (1791-1830) is Kecskeméten született és élt. Tudtad, hogy 38 évesen a mai Városháza előtt szívrohamban halt meg? Szobrát, mely a színház előtt áll, Vígh Tamás szobrászművész készítette 1962-ben.
A Katona József Színházat a bécsi Fellner és Helmer tervezte, amit a millenniumi ünnepségekhez kapcsolódóan avattak fel. Avatásán Ferenc József és felesége Sissy királyné is rész vett.
Eklektikus stílusú, neobarokk díszítőelemekkel, melyek nagyrészt Hausbeitner Henrik osztrák szobrász munkái.
Előtte van a Szentháromság-obeliszk, melyről az előző bejegyzésben írtam
Hátul  nagy volt a káosz, talán színpadot rendeztek, oldalt színész palánták tartottak egy kis szünetet. Szívesen megnéztem volna belülről is, persze egy előadás keretében lett volna az igazi.

2018. május 29., kedd

Szentekkel körülvéve

Az 1739–40-es pestisjárványban a város mintegy harmada halt meg, ennek emlékére emelték a kecskeméti Szentháromság-szobrot.
A Szentháromság-oszlop a 18. század jellegzetes közép-európai műfaja volt a hasonló jellegű Mária-oszlopokkal egyetemben. A kecskeméti homokkőből faragott (és eredetileg valószínűleg teljesen festett és aranyozott) szobor tervezője és kivitelezője a piaristáknál is dolgozó Conti Lipót Antal, azaz Leopoldo Antonio Conti, aki az itáliai Luganóból származó és Sopronban letelepedett apja után már pesti polgár volt. Oszlopfőjén a Szentháromság szoborcsoportja látható. A felhők mögé bújt puttószerű angyalkákkal kísért oszlop közepén, a Szeplőtelen Szűz eltapossa a gonoszt, a földgolyóra tekeredő kísértés kígyóját.
Alatta Szent István király. A párkányzaton Szent István mellett Szent Sebestyén és Szent Rókus kap kiemelt szerepet, Assisi Szent Ferenc szobra valószínűleg a közeli ferences kolostornak köszönheti a helyét. 
Kíváncsi voltam ki ez a nyilakkal telelőtt testű szent. Ő Szent Sebestyén. Diocletianus császár  megköveztette és katonáival rányilaztatott, s telelövöldözték nyílvesszőkkel. A katonák azt hitték, Sebestyén meghalt, sorsára hagyták. A testet Iréne (akit szintén szentként tisztelnek ma) vette magához hogy eltemesse, mikor felfedezte, hogy Sebestyén még mindig életben van, házába fogadta és meggyógyította.
Palermói Szent Rozália, akit az oltárasztal alatt úgy jelenített meg a szobrász, ahogy a szentet az 1624-es pestisjárvány idején megtalálták Monte Pellegrino barlangjában, több évszázada a földön fekve, mégis romlatlan testtel, jobb kezében feszülettel.
A belső kovácsoltvas kapuzat (Vég János, 1800) két oldalán Szent Péter és Szent Pál apostolfejedelmek állnak, a katolikus egyház szerepét hangsúlyozandó. Majd a színház irányában Szent Imre herceg látható
Ezután következnek a szentek egymás után, a korszakban rendkívül népszerű Nepomuki Szent János (többek között a haldoklók patrónusa) és a tűzvésztől és az árvíztől óvó Szent Flórián,
A pestis ellen szintén védelmet nyújtó jezsuita Xavéri Szent Ferenc és a ferences Padovai Szent Antal.
Legvégül Keresztelő Szent János teveszőr ruhában, újra figyelmeztetve a „fekete halál” után a keresztségből fakadó újjászületés, feltámadás lehetőségére.
Rajongok ezekért a barokk homokkő szobrokért, ez a kecskeméti talán az egyik legszebb, amit láttam. Ennyi szépség után még mindig van kecskeméti látnivaló a tarsolyomban. :))