Engyoji templom

Az Engyoji, egy több mint 1000 éves múltra visszatekintő  buddhista templomegyüttes, Himeji város szélén, a Shosha-hegyen, 371 méter tengerszint feletti magasságban. A templom épületei egy, sűrű erdővel borított területen, a hegytetőn szétszórva helyezkednek el.

Maniden templomcsarnok

Kötélpályán jutottunk fel a hegyre, majd egy minibusszal a felső kötélpálya állomástól a Manidenhez. 

Maniden, egy gyönyörű, fából készült templomcsarnok, amely egy meredek lejtőn, oszlopokra épült 970-ben.

Shoku Shonin, az Engyoji templom alapítója, egy élő cseresznyefából kifaragta az Roppi-Nyoirin-Kanzeon-Bosatsu-t, az Irgalmasság buddhista szentjét. Később a nagy verandával rendelkező, magas oszlopokra támasztott épületet emeltek a szobor köré.

 

A templom 1921-ben leégett. A ma látható építmény rekonstrukciója 1933-ban készült, a maradványok és az eredeti fennmaradt méretek alapján. A Roppi-Nyoirin-Kanzeon-Bosatsu évente csak egyszer, január 18-án nézhető meg a gonosz szellemek tánc általi elűzésének buddhista szertartásán.

 Majomparádé :))

Kis hegyi ösvényen indultunk tovább a Mitsu-no-do (három csarnok) néven ismert kolostorkomplexumhoz. Ennek a helynek a legjobban őrzött titka a spiritualitás és a béke. Ezenkívül híres még arról is, hogy itt forgatták Az utolsó szamuráj című film egyes jeleneteit.

Dai-ko-do (főterem, vagy előadóterem), a Jiki-do (nappali- és étkezőterem), és a Jogyo-do (edzőterem), amelyek U-alakú elrendezésben vannak elhelyezve.

Dai-ko-do

A terem az Engyoji-templom főépülete volt, amely a papság szútráiról szóló előadások és beszélgetések oktatási és képzési központjaként volt híres. 

Kazany császár, aki maga is belépett a buddhista papságba, 986-ban kérte a nagyterem építését és az Engyoji nevet adományozta az épületeknek. Ezek 1331-ben, villámcsapás általi tűzben elpusztultak. Jelenleg a helyszínen álló épület első emelete 1440-ben épült, a második emeletet 1462-ben építették hozzá. 1662-ben Honda Tamasa, a Himeji Domain ura felújította a Daikodo-t, majd 1951-1956 között szétszerelték és újjáépítették.

Jiki-do

Eredetileg a buddhista szerzetesek hálótermeként használták. 1348-ban készült el. A jelenlegi Jiki-do azonban a Muromachi-korszak közepének (15. század) építészeti stílusával rendelkezik. Hossza, körülbelül 40 méter, „Cho-do (hosszú terem)” néven is ismert.

Az 1. emeleten a szútrák (buddhista szövegek) másolása, a 2. emeleten pedig különféle kincsek láthatók.

 

 Japánban Fudó mjóóként ismert Acsala egyike a Tizenhárom buddhának. A "Mozdíthatatlan Bölcsesség Királya". Általában egy kardot és egy lasszót fog a kezében. Minden gonosz legyőzője, a buddhizmus védelmezője. Megmozdíthatatlansága arra utal, hogy mozdulatlan tud lenni az érzéki kísértésekkel szemben. Az emberi vágy okozta káprázatot szimbolizálja a tűz is, ami abszolút nem hat rá így eltökélten és mozdulatlanul ül benne.

 Shoku Shonin, az Engyoji templom alapítója

Jogyo-do

A Genko-korszakban (1331-1334) alapított Jogyo-do 1436-ban leégett és 1453-ban újjáépítették. 

718-ban a Hasedera Tokudo Shonin majdnem meghalt egy betegség miatt. Ekkor találkozott Enma királlyal az alvilágban. Enma megparancsolta Tokudo Shoninnak, hogy hozzon létre harminchárom Kannonhoz köthető szent helyet, hogy megmentse a világ szenvedő népét, valamint harminchárom értékes pecsétet és esküt adott neki. Ez az eskü kimondta, hogy aki meglátogatja a harminchárom helyszínt, az ezzel szerzett érdemeinek köszönhetően nem esik a pokolba. Visszatérve a világba, Tokudo Shonin harminchárom szent helyet hozott létre, és a Kannon vallási hit és gyakorlat terjesztésén dolgozott. Az akkori emberek azonban nem voltak fogékonyak, ezért ezt a harminchárom értékes pecsétet egy kőkoporsóba helyezte Nakayamaderában.

270 évvel később Kazany császár újraéleszti a kannon zarándoklatot. Kazany császár, Japán hatvanötödik császára volt, és nyugdíjba vonulása után belépett a buddhista szerzetesrendbe. Kumano Daigongen isten megjelent az ágya mellett, és utasította, hogy elevenítse fel a Tokudo Shonin által létrehozott szent helyeket. Az egykori császár ekkor Nakayamaderában találta meg a harminchárom értékes pecsétet. Körbejárta a harminchárom templomot, és elterjesztette a hírt Kannon Bodhisattva áldásairól. Ez az Engyoji templomegyüttes a Kannon zarándokút 33 szent templomából a 27. állomása.

A Muromachi-korszak (1336-1573) óta a zarándoklat népszerű a hétköznapi emberek körében. A zarándokok megkapják a Go-shuint, egy hivatalos bélyeget, amely jelzi, hogy imádkoztak az Engyoji templomban.

Goeika (buddhista szent ének vagy buddhista zarándokhimnusz)

"Felmásztunk a Shosha-hegy csúcsára, amikor a csúcsról erős szél fújt le. A fenyők suttogtak, ahogy ringatóztak a szellőben. Számunkra még ez a hang is Buddha tanítása."

Érdekesség

A Honda család temetője, Dai-ko-do délkeleti sarkában található, agyagfalakkal körülvéve. Öt Honda, Tadakatsu, Tadasa, Masatomo, Masanaga és Tadakuni mauzóleuma áll itt. 

Honda Tadakatsu, egy japán szamuráj, tábornok és daimjó volt, gyermekkorától Tokugawa Ieyasut szolgálta, hozzájárulva Ieyasu Japán egyesítéséhez.

Ez az öt mauzóleum egyedülálló építészeti stílusban épült az Edo-korszakban (1603-1868). 

Folyt.köv.....

Todai-ji templom

A Todai-ji templom (Tódaidzsi), Keleti Nagy Templom, buddhista templomkomplexum Japánban, Nara városában. Az itt található Nagy Buddha Csarnok (Daibucuden) ad otthont a világ legnagyobb bronz Buddha-szobrának. Emellett a templom a Kegon Buddhista Iskola központjául is szolgál.

Miután 710-ben a Japán főváros és a császári udvari székhely az akkori Heidzsó-kjó lett (a mai Nara) és a buddhizmus egyre erősödött (melyet a császári udvar is támogatott), buddhista templomegyüttesek sorát telepítették a városba.

Japán történetében példátlanul nagy méretű templomegyüttes építése 743-ban kezdődött meg, s mintegy húsz esztendővel később ért véget.

743-ban Sómu császár kiadott egy törvényt, melyben az állt, hogy az embereknek közvetlenül részt kell venniük új Buddha templomok építésében egész Japánban.

 

Az építkezés anyagi finanszírozása érdekében egy Gjóki nevű szerzetes és tanítványai tartományról tartományra jártak, hogy adományt kérjenek. A Tódai-ji-ről szóló nyilvántartások szerint, összesen több mint 2,6 millió ember segített megépíteni a Nagy Buddhát és a csarnokát.

A 16 méter magas, 452 tonna szobor nyolc öntéssel, három éven keresztül készült. A szobrot 751-ben fejezték be Narában. Tűzvész és földrengések következtében többször megrongálódott, újjá kellett építeni, ezért csak talapzata és lótuszvirág levelei eredetiek.

A szobor jelenlegi kezeit a Momojama időszak során (1568-1615), a fejét az Edo időszakban (1615-1867) készítették el. 

20 méter átmérőjű talapzata 56 darab, 3 méter magas sziromból álló lótuszkelyhet formáz, melynek leveleire a buddhista világegyetem finom vonalú ábráját vésték. A szobor mögött látható aranyozott fa dicsfényből kiemelkedő 16 alak Buddha inkarnációit jelenítik meg. A mögötte látható faoszlopon hasadék található, amelyen a templomba érkező zarándokok átbújhatnak. A legenda szerint ez a Paradicsomba vezet.

Ebben a hatalmas csarnokban 3 óriás szobor található. Középen a Nagy Buddha-szobor, balra Kannon Bosatsu, az irgalmasság, együttérzés, jobb oldalon Kokuzo Bosatsu, a bölcsesség és az emlékezet bodhiszattvái.

 A lótuszlevelek

Tamonten egyike a négy őrkirálynak, akik a világ négy irányában őrzik Buddhát,  ő az északi irány őre, évszaka a tél, színe a fehér. A háború isteneként is ismert. Japánban mennyei hadvezérként ábrázolják, aki páncélt visel, jobb kezében lándzsát, baljában pagodát hord.

Komokuten, a nyugati irány őre, szó szerinti jelentése, "Tágas szemű", vagy "Tágas látás", ösztönzi a megvilágosodásra való törekvést, évszaka az ősz, színe a piros. Mindketten démonokon taposnak.

Itt látszanak a méretek, a buddhizmus hívei egészen közelről csodálhatják a nagy Buddhát. A talapzaton az emberek milyen aprócskának tűnnek!

Shibi (kutsugata), cipőcserép. A főgerincen használt tetődísz típusa. A templom és a palota építészetének gerinc dísze, egy állat farkára emlékeztet, hogy megvédje az épületet a tűz ellen. A shibi népszerűsége a Kamakura korszak végére alábbhagyott.

Az eredeti komplexum két 100 méteres pagodát is magába foglalt, melyek talán a második legmagasabb építmények voltak az egyiptomi piramisok után. A pagodákat földrengés pusztította el.  A csarnokban lévő makett.

A Nagy Buddha Csarnokot (Daibucuden) kétszer építették újra tűzvész miatt. A jelenlegi épületet 1709-ben fejezték be, mely annak ellenére, hogy 57 méter hosszú és 50 méter széles 30%-kal kisebb az elődjénél. 1998-ig ez volt a világ legnagyobb fából készült épülete, mára azonban túltett rajta többek között a japán baseball stadion, az Odate Dzsukai Dome is.

Arany pagoda

Ez a sōrin, a templom eredeti hétemeletes pagodájának mása, amelyet a ’70-es Expo számára készítettek, majd Todai-ji-nek adományozták.

A sōrin, egy függőleges tengely (végződés), amely egy japán pagoda tetején áll. (Noha alapvetően buddhista, Japánban a pagodák és sōrineik mind a buddhista templomokban, mind a sintó szentélyekben megtalálhatók. Ennek az az oka, hogy az 1868-as Kami és Buddha szétválasztási törvényig a sintó szentély általában buddhista templom is volt, és fordítva.)

 

A templom bejárati kapuját két, Kongó Rikisi vagy Nió (templomőr), nyolc méter magas szobor őrzi, amelyek a kapuval együtt Japán legszebb fafaragványai közé tartoznak. A gonosz lelkek távoltartását biztosították. A szobrokat Unkei és Kaikei, a Kamakura-kor neves szobrászai, valamint munkásaik építették 1203 körül.

A jobb oldali szobor szája mindig nyitott „A” hangot formáz, a bal oldali a csukott „Un” hangot jelképezi. Ezek a szanszkrit ábécé első és utolsó betűi, így szimbolizálja a szoborpár a mindenség kezdetét és végét, az életet és halált. A Nió szobrokat olykor páncélos harcosként is szokták ábrázolni, de a haragvó félmeztelen istenalak az elterjedtebb.

Binzuru

Ez a meghökkentő szobrocska a Nagy Buddha Csarnokon kívül üldögélt. Hagyományosan úgy tartják, hogy amikor megdörzsölöd a szobrot, a tested megfelelő része meggyógyul, ha beteg vagy. A piros ruhát felajánlják Binzurunak, hogy megvédjék a betegségektől.

Binzuru, Pindola Bharadvaja japán megtestesülése. Pindola egy Arhat, Buddha egyik spirituálisan fejlett követője, aki arra kérte őket, hogy maradjanak a világban örökkévalóságig, hogy terjesszék a Dharmát, vagyis a buddhista törvényt. Eredetileg négy Arhat volt, az iránytű minden pontjához, de számukat később növelték. Pindola az okkult és pszichés erők mestere volt, beleértve a gyógyítást is. Képes volt elfojtani a gonosz szellemeket.

Binzuru a templomon kívüli verandán ül. Egyszer Buddha megkérte Binzurut, hogy menjen el egy gazdag család otthonába, hogy kiűzze az ott lakó gonosz szellemeket. Buddha szigorúan megparancsolta Binzurunak, hogy viselkedjen. Binzuru kiűzte a szellemeket, és hálából a gazdag ember ünnepi itallal kínálta meg. Nem akart goromba lenni, elfogadta, és hamarosan részeg lett. Gyengeségét kihasználva a gonosz szellemek visszatértek.

Büntetésként Buddha megtiltotta Binzurunak, hogy a közelébe jöjjön, ezért ül a templomon kívül. Mielőtt Buddha meghalt, megbocsátott Binzurunak, és megparancsolta neki, hogy maradjon a világban, és gyógyítsa meg az embereket a betegségektől. Binzuru még mindig a templomon kívül ül, embereket gyógyít és enyhíti szenvedéseiket.

 

A Todai-ji templom további hét templommal és szentéllyel egyetemben az UNESCO világörökségét képezik az ősi Nara történelmi műemlékei néven. Területén szabadon élhetnek a szikaszarvasok, melyeket a sintó hitvilágban az istenek „szócsövének” tartanak. (Előző bejegyzésben írtam róluk.)

Kiránduló gyerekek

 

2022. július 8-án a városban meggyilkolták Abe Sinzót, a szigetország korábbi miniszterelnökét. A japán embereket sokkolta a merénylet......

Folyt. köv.....