" És a világ beszél csodáról,
Papok papolnak bátorságról.
Az államférfi parentálja,
Megáldja a szentséges pápa.
És minden rendű népek, rendek
Kérdik, hogy ez mivégre kellett.
Mért nem pusztult ki, ahogy kérték?
Mért nem várta csendben a végét?
Miért, hogy meghasadt az égbolt,
Mert egy nép azt mondta: „Elég volt.”
Nem érti ezt az a sok ember,
Mi áradt itt meg, mint a tenger?
Miért remegtek világrendek?
Egy nép kiáltott. Aztán csend lett.
De most sokan kérdik: mi történt?
Ki tett itt csontból, húsból törvényt?
És kérdik, egyre többen kérdik,
Hebegve, mert végképp nem értik –
Ők, akik örökségbe kapták –:
Ilyen nagy dolog a Szabadság?"
Márai Sándor:
Mennyből az angyal
A Billed Bladet című dán lap címlapjáról egy vörös hajú,
vattakabátos, 15 éves magyar lány nézett dacos büszkeséggel az olvasókra
1956 november 13-án. A kezében egy orosz dobtáras géppisztolyt tartott.
Szeles Erika fotója bejárta az egész világsajtót. Sokan a magyar
forradalom jelképeként tekintettek a képre, a bátorság és a remény
szimbólumának tartották. Azt akkoriban az olvasók közül senki sem tudta,
hogy a dán lap megjelenésekor Erika már nem élt.
A
forradalmárlányt november 7-én érte végzetes lövés, miközben
vöröskeresztes karszalagban próbált sebesülteken segíteni a Blaha Lujza
tér környékén. A nyakát találta el egy szovjet géppisztolyból leadott
sorozat.
Szeles Erika Budapesten, a 13. kerületben született. Három éves volt, amikor a
háború miatt elveszítette édesapját, édesanyja egyedül nevelte.
Szakácsnak tanult, és 1956 őszén a Béke Szállóban dolgozott. Amikor kitört a forradalom, egy nála 3-4 évvel idősebb barátja oldalán került a felkelők közé.
