Körpanoráma

Hazafelé átkompoztunk a Balaton északi partjára, hogy teljesítsük éves fogadalmunkat, egy tanúhegy meghódítását. Most a Tóti-hegyre esett a választásunk. A Tóti a baloldali kis csúcsos, jobbra tőle Gulács, talán jövőre megismerkedünk vele is, ha Isten is úgy akarja.......

Tóti-hegy, 346 méter magas

Káptalantóti felől közelítettük meg. Az első szakasz kellemes, könnyen teljesíthető volt.

Több gazdátlan, elhanyagolt pincét és présházat láttunk. Állítólag "egy részük ingatlanspekulánsok kezében van, egy részüket pedig külföldiek vásárolták meg, akik ritkán járnak erre" Itt már csak a boltíves pince maradt meg.

A káptalantóti és salföldi út találkozásától meredek emelkedőn kellett kapaszkodnunk. Az utolsó méterek igazán kemények voltak. :))

A látvány viszont mindent megért, 360 fokos panoráma tárult elénk.

 Gulács és Szent György-hegy

 360 fokos panoráma

Boldogsággal töltött el bennünket, hogy megmásztuk ezt a tanúhegyet is. Tényleg itt volt a legszebb a panoráma. Szerencsénk volt, hogy nem esett az eső, bár egy kicsit borongós volt az idő. Találkoztunk pár turistával is. Szeretem, hogy a hegyen mindenki köszön a másik embernek.......

Varázslatos hely

Néha elkeveredik az ember olyan helyre, aminek leírhatatlan aurája van, végtelen nyugalmat áraszt, és nagyon jóérzés ott sétálgatni. Ilyen volt Balatonbogláron a temetődomb, a Vörös és Kék kápolna parkja. "Különleges hangulatú, szakrális hely", ahogy írják, és mindettől függetlenül én is ezt éreztem.

A neogótikus stílusú Vörös kápolnát 1857-ben építtette Bárány Pál, s ebben a sírkápolnában nyugszik felesége, gyermekei és ő maga. 1902-ben a Bárány-birtok anyai ágon átszállt gyulai Gaal Gastonra és családjára.

A Vörös kápolna előtti, levendula és rózsa bokrok övezte amfiteátrumban színházi előadásokat tartanak. El tudom képzelni milyen csodálatos lehet.

 A két kápolnát egy park köti össze

A szintén neogót stílusú Kék kápolnát a Körmendy család építette 1856-ban, más források szerint 1891-ben. A régi temetőben lévő telken eredetileg egy családi kripta készült, erre építették rá a kápolnát.

A kápolnákban már régóta nem zajlik liturgikus szertartás, a 60-as években üresen álltak, berendezésüket elvitték, a környék is elhagyatott volt, amikor Galántai György képzőművész 1970-ben a Kék kápolnában megrendezte első tárlatát. Három év alatt a hely a magyar neoavantgard törekvések központjává vált, melyet a rendszer hevesen támadott, majd felszámolt.

 A két kápolna nyaranta jelenleg is kiállításoknak ad teret.

A parkban, az egykori középkori temetőben szimbolikus sírhelyet kaptak a boglári díszpolgárok. Ezeket az emlékhelyeket pezsgősüvegekből rakták ki,  a helyi pezsgőtermelés múltjára emlékezve. Ezt akkor ott nem tudtuk és eléggé csodálkoztunk is ezeken a sírokon.....

XIII. századi, Árpád-kori templomrom, ami a település első temploma volt. A teljesen a föld alá került romot a régészeti feltárás után stilizált vörös homokkő fallal vették körbe.

Gömbkilátó

Már régen vágytam rá, hogy szétnézhessek ebből a gömbből Balatonbogláron.

Eredetileg a magyar alumíniumipar jelképeként mutatták be a Budapesti Nemzetközi Vásáron a belföldi idegenforgalom pavilonját, a „Magyar Atomium’’-ot, amely az 1958-as brüsszeli világkiállítás híres jelképének ihletésében épült Kádár István mérnök tervei alapján.

A gömb alakú, 15 méter átmérőjű szerkezetet 240  háromszöglemez alkotta. A hetvenes évek végén Balatonboglárra került, és Xantus János Gömbkilátó nevet kapta, 2012 óta látható mai formájában.

A 165 méter magasan álló kilátóból a Balatonban és a szemközti, északi parti tanúhegyekben gyönyörködhettünk. Távolban Fonyód iker-hegyei

Mellette van egy kalandpark is, életemben először és utoljára boboztam, a párommal együtt egy kétszemélyes bobban ültünk. A sebességet hátul ő szabályozta, én meg elől adtam az alaphangot, hangos visítással........

Örülök, hogy vén fejjel még volt merszem kipróbálni, teljesen megdicsőültem magamtól, hogy milyen bátor vagyok. A párom is csak álmélkodott, nem gondolta volna, hogy bele merek ülni. Volt egy-két rázósabb, meredek szakasz.

Lélegzetelállító

Mielőtt elutazunk, a telefonomba címszavakban felírom mit szeretnék megnézni. Az úton meg válogatunk a látnivalókból. A balatonkeresztúri templomhoz felkiáltó jelet tettem, nem véletlen.

Szent Kereszt Felmagasztalása Római Katolikus Műemléktemplom 1753-1758 között épült Hofstadter Kristóf uradalmi építész tervei alapján. Joggal nevezik a Balaton ékszerdobozának

A legenda szerint, Gróf Festetics Kristóf csónakját Keresztúrnál vetette partra a nagy vihar, amiben maga a gróf is bent ült. Szerencsére nem fulladt a vízbe, ezért hálából templomot építtetett.”

Belépve lenyűgöző látványban volt részünk.....Hosszú évekig az osztrák származású Dorfmeister Istvánt (1729-97) tartották a templom kifestőjének. Újabban inkább a közeli Sümegen dolgozó, ugyancsak osztrák származású Maulbertsch Antal (1729-96) iskolájából, vagy közvetlen környezetéből való művészt sejtetnek a freskók alkotójának.

A szentély képén angyalok emelik magasba, a kupolafreskón ábrázolt Szentháromsághoz a keresztet, amelyen sugárkéve jelképezi a Szent Szív helyét

A középső kupolafreskó az angyali üdvözlet mesteri ábrázolása, a Szent Szűz Názáretben fogadja az angyali szózatot.

A szentély oldalfreskóinak egyike azt a jelenetet ábrázolja, amint Szent Ilona megtalálja a jeruzsálemi keresztereklyét, a másikon pedig az látható, ahogy Hérakleiosz bizánci császár a perzsáktól visszaszerzett ereklyét ünnepélyesen Jeruzsálembe viszi.

Az oldalbejárat mellett néhány freskót valamikor régen lemeszeltek, ám a 21. század eleji felújítás során a képek előbukkantak a mészréteg alól. A keresztet magasra tartó nőalak jelképezi a hitet, a zöld ruhás, horgonyt tartó személy a reményt, míg a gyermekeit szorosan magához ölelő édesanya a szeretet jelképe. S a három isteni erény keretként szolgál a Festetics címerhez. Mivel a család 1772-ben kapott grófi címet, így valószínű, hogy ez a kép is az idő tájt készült.

Az oldalfalakon az apostoloknak egyenként ábrázolt, életnagyságú freskói, kezükben azokkal az eszközökkel, amelyekkel vértanúságot szenvedtek

A templom orgonáját 1934-ben készítette az Angster orgona- és harmóniumgyár. 

Az északi falon, az eredetivel azonos nagyságú „hegedűablakon” a festő megörökítette a templomépítő Festetics Kristófot, valamint feleségét Szegedy Juditot, korhű magyaros a ruházatban.

A közelmúlt restaurációs munkái után most már teljes pompájában látható a harmadik freskó, mely egy angyalzenekart mutat be, stílszerűen korbeli, XVIII. századi hangszerekkel.

Az első benyomások mellett egymás után tűnnek elő a dekoráció rejtett szépségei: a virágfüzérek, rózsagirlanddal játszadozó puttók, a háttérként megfestett halpikkelyek, a kagylós díszítéssel gazdagított virágvázák

Mesteri kézre valló márványutánzatok, melyek annyira a valóságot tükrözik, hogy külön fel kell hívni a figyelmet arra, hogy amit az ember itt lát, nem hideg márványburkolat, hanem a művészi ecset páratlan játéka.

A falu első birtokosa a Keresztúry család volt 1433-tól. 1698-ban került a Festeticsek tulajdonába. Keresztúr fejlődésének fontos szakasza Festetics Kristóf nevéhez fűződik, aki országgyűlési követ is volt. Ő építtette fel a barokk stílusú kastélyt, amely ma látogatóközpontként működik. Az épület ma Bél Mátyás nevét viseli, miután a neves tudós, író, utazó 1731 telén hosszabb időt töltött ott vendégeskedve.

Vadászkastélynak épült. A keszthelyi kastély elkészülte után az uradalom intézői laktak falai között.