Interaktív kiállítás

Millennium Háza

5. rész

Városliget története - interaktív kiállítás, bemutatja a Városliget szerepét Budapest fejlődésében. Nagyon érdekesnek találtuk ezt a kis tárlatot, ami a modern technika vívmányait kreatív módon használja. Táblagépeket kaptunk, amin hatalmas ismeretanyag  állt rendelkezésünkre

József nádor kezdeményezésére 1813-ban pályázatot írtak ki városi park megvalósítására, melyet Nebbien Henrik műkertész terve nyert el. A világ egyik első köztulajdonban álló parkja az 1840-es évektől vált a pestiek legkedveltebb kirándulóhelyévé.

Reitter Ferenc nevéhez fűződik a városközpontot és a Városligetet összekötő útvonal, a Sugárút terve, melyet Andrássy Gyula miniszterelnök is támogatott. A neoreneszánsz palotákkal ékesített, elegáns Sugárút a főváros olyan látványossága lett, amivel még Bécs sem büszkélkedhetett. 1885-ben Andrássy Gyuláról nevezték el.

Az Országház mellett álló Andrássy-szobor kicsinyített, életnagyságú gipszmintája.

A Millenniumi Földalatti építése 21 hónap alatt zajlott le, megálmodója Balázs Mór. Európában egyedülálló volt, Londonban ugyan volt már földalatti, de az nagyon mélyen a föld alatt, a budapesti mindössze 3 méterre van lesüllyesztve. A járművek a budapesti Schlick gyárban készültek, a villamos-berendezéseket a Siemens szállította. A hivatalos átadásra 1896-ban került sor, amikor az országos ezredévi kiállítás megnyitására Magyarországra látogatott Ferenc József is. A császár kíséretével együtt ki is próbálta a közlekedési eszközt a számára készített, 20-as pályaszámú luxuskivitelű királyi kocsiban.

A földalatti vonalának megnyitásakor minden megállót a híres Zsolnay csempeburkolattal borítottak és szecessziós lejárókat is építettek. Ezeket később elbontották (amit nagyon sajnálok, elnézve az alábbi padlógrafikát) Az állomásoknál használt Zsolnay-lapok eredeti elemei ma a Deák téri Földalatti Vasúti Múzeumban, a vonalon pedig a Vörösmarty utca peronjának egy részletében láthatóak.

A legenda szerint Gábriel arkangyal kérte arra István fejedelmet álmában, hogy vegye fel a kereszténységet. Az államalapítás jóváhagyását szimbolizálja a 36 méter magas oszlop, amelynek tetején Gábriel arkangyal bronz alakja áll, aki jobbjával a Szent Koronát, baljával az apostoli keresztet emeli a magasba. A Zala György által tervezett közel 5 méter magas angyalszobor elnyerte az 1900-as párizsi világkiállítás nagydíját.

A Városliget több fatelepítési időszakot megélt. Jelenleg több mint hétezer fa található a park területén. A kiállításon látható tapéta grafikai tervezését is a Ligetben található fák ihlették, megtalálható rajta az aprólevelű hárs, a kőris, a nyírfa, a platán, a szil- és a tölgyfa.

A főváros legszebb látványosságaként hirdették a Városligetben Feszty Árpád óriási körképét, eredetileg a Magyarok bejövetele címen, mely a honfoglalás történetét mutatja be.

Egy kis debreceni vonatkozás

Az ecce homo latin eredetű kifejezés, melynek jelentése „Íme az ember!”. A Bibliában János evangéliumában találkozhatunk vele, amikor Pilátus a töviskoszorút viselő Jézusra mutat. A képzőművészetben ezt a kifejezést használják minden olyan alkotásra, mely Jézus elítélését jeleníti meg. Hazánkban a legismertebb ilyen témájú festmény Munkácsy Mihálynak köszönhető, mely Krisztus-trilógiájának harmadik darabja volt. Az alkotás 1896-ban került bemutatásra a Millenniumi Kiállításon az Andrássy út végén felállított külön pavilonban.

Egy óriási képeskönyvben elevenedtek meg a Millenniumi Városliget nevezetes épületei, mint a Vajdahunyad Vára. Az Alpár Ignác tervezte történelmi épületcsoport a magyar építészet korszakait mutatja be, a romántól a reneszánszon át a barokkig. A gótikus stílus megjelenítéséhez a mintát az Erdélyben található vajdahunyadi vár jelentette.

Állatkert

Xantus János egyike volt azoknak, akik kezdeményezték az intézmény megalapítását, majd ő töltötte be az igazgatói tisztséget.

A Pesti Állatkert 1866-ban nyílt meg.  Az akkori építmények közül már csak a Bagolyvár várromot utánzó része áll. Az Állatkert mai arculatát a XX. század eleji, három éven át tartó felújítás határozta meg, amely elsősorban Kós Károly és Zrumeczky Dezső nevéhez kötődik.

Széchenyi Fürdő, a Szecska. A budapestiek így nevezik Európa legnagyobb fürdőkomplexumát, amelynek építési munkálatait bő 100 éve kezdték meg Czigler Győző tervei alapján.

Egy külön kis teremben ismerkedhetünk meg a Gundel-palacsinta történetével is. Gundel Károly 1910-ben vette át a városligeti Wampetich vendéglő működtetését.

Pestre menet mindig a Gundel étterem előtt megyünk el, de még sosem jártam benne. Itt az ideje, hogy megnézzük belülről is, és megkóstoljuk a híres Gundel-palacsintát. Egy közszájon forgó történet szerint nem is Gundel Károlyé az érdem, hanem Márai Sándor feleségéé, Matzner Ilonáé (Lola). Beszámolók szerint, amikor Márai Kaland című színművének 200. előadása után bankettet rendeztek a Gundel étteremben, az est szenzációja a Lola-féle palacsinta volt.

Az egyik teremben egy hatalmas makett található, mely bemutatja a Liget-programot

Folyt. köv....