Építészet hónapján

 Krausz Palota

Krausz Lajos egy Bonyhád melletti faluból származó tehetős terménykereskedő család sarja volt, övé volt a Krausz Mayer Maláta- és Szeszgyár, és ő irányította a Gizella-gőzmalmot is, amit szerelméről, Dálnoki Gizelláról nevezett el. 

Quittner Zsigmond építészt bízta meg, (Gresham Palota tervezője), hogy családja számára egy háromemeletes lakóházat tervezzen az Andrássy út 12. sz. alatt.

A főhomlokzaton az első emeleti lunettákban az Édeni és a Heroikus, illetve a Reneszánsz és a Modern allegóriája látható. Szintén ezen az emeleten, a középső ablak fölött két címtartó alak helyezkedik el. 

A harmadik emeleten lévő szoborpárok pedig a polgári erényekre utalnak: balról indulva a hűség és a szeretet, a vendégszeretet és a gazdagság, az egyetértés és az erő, a béke és a munka megtestesítései láthatóak. A homlokzat szobrászati díszítését Donáth Gyula és Róna József szobrászok alkották.

Az építkezésen a kor számos híres művésze és mestere működött közre, a műlakatosi munkákat Jungfer Gyula, a kapualj, a díszlépcsőház és az udvari homlokzat díszítését pedig Lotz Károly készítette. A belső udvar fekete-fehér sgraffitója a palota egyik legszebb eleme. A mozaikok Luigi Depold alkotásai.

Az 1885-ban megépült palota első emeletén, a korabeli hagyományoknak megfelelően a tulajdonos és családja lakott. A második és harmadik emeleten bérlakásokat, a földszinten pedig bolthelyiségeket alakítottak ki. 

 

Belső udvarban található Incselkedők című kútdomborművet Donáth Gyula készítette.

1898-ban a palotába költözött a főváros szerte ismert Szalon Kávéház (későbbiekben Piccadilly), de ez a palota adott otthont az 1930-as évek elejéig a híres Magyar Korona kávéháznak is. A Magyar Korona a környék egyik legjobb vendéglátóhelye volt, kedvenc helye volt a Nyugat szerkesztőinek és szerzőinek is. Olyan híres írók és költők gyűltek itt össze és dolgoztak, mint Osvát Ernő, Ady Endre, Babits Mihály, Füst Milán, Déry Tibor, Illyés Gyula, József Attila, Radnóti Sándor, Kosztolányi Dezső és Móricz Zsigmond

  

A második világháború előtt a Krausz család minden ingatlant és ingóságot felszámolt és eladott, hogy messzire meneküljenek, egykori palotájuk így lett egy biztosító társaság, majd a Budapesti Rendőrfőkapitányság irodája. 

Az erősen leromlott állapotú épület első, részleges felújítására 1960-62 között került sor.

 

 

Az épület nagyobb léptékű átalakításon 2001-ben esett át, Kőnig Tamás és Wágner Péter tervei alapján. Ekkor az épületet korhű módon, az eredeti díszítéseket, külső és belső homlokzatot egyaránt helyreállítva irodaházzá alakították, valamint ekkor készült el a belső udvar üvegtetővel való lezárása is.

 

Az elmúlt húsz évben azonban az épület állapota jelentősen leromlott, így egy átfogó felújítás és a modern igényeknek megfelelő környezet kialakítása elengedhetetlenül szükségessé vált. A tervező BORD Építész Stúdió. Ennek keretében elbontásra került az 50-es években épült félemeleti födém. A teljes homlokzatot, a földszinti bejárati területeket, a belső udvart, a lépcsőházakat, szobrokat és freskókat restaurálták. A lobby üvegtetője alatt egyedi tervezésű felhőlámpa kapott helyet

Az első emeleti Krausz-lakás, eredeti állapotában helyreállítva látható, még mindig megvan az eredeti faborítása és a fakazettás mennyezet is.

Erkélyről az Andrássy út

Felső szintjei és tetőtere, szabadon formálható belső tereket ad át bérlőinek azzal a céllal, hogy azok a belsőket saját igényeik szerint alakíthassák ki.

A munkálatok során a tetőtéri párkányok alatt vonatsíneket találtak beépítve mint tartószerkezet, ami a korban nagyon sokszor alkalmazott elem volt.

Az épületbejárást a felújítást végző BORD Stúdió projektvezetője és vezető koordináló építésze, Zih Kata vezette, még októberben az építészet hónapján volt szerencsém megnézni.