Részt vettem a Debreceni Református Általános Iskola és Gimnázium épületbejárásán. A mi időnkben Tanítóképzőként működött. A tanítóképzés a Debreceni Református Hittudományi Egyetem épületébe költözött.
A Péterfia utca 1-7 szám alatti épület, az egykori Református
Főgimnázium 1911-1913 között épült, Pecz Samu műegyetemi tanár tervezte, akkor is egy épületen belül
működött a Református Gimnázium és az Általános Iskola.
Gyönyörűen megújult és korszerűsödött az épület. A felső két szint a gimnáziumé, az alsó két szint pedig az általános iskoláé.
Kustár Gábor festő- és szobrászművész falfestményei a bibliai üzenetek
mellett emléket állítanak a magyar reformáció kiemelkedő
személyiségeinek. Méliusz Juhász Péter, Bocskai István, Szenci (Szenczi)
Molnár Albert és Huszár Gál alakja köszön vissza a falakról. 2017-ben a reformáció 500. évfordulóján avatták fel az alkotásokat.
Pál apostol rómaiakhoz írott leveléből származó ige „Ha Isten velünk, kicsoda ellenünk?”
Méliusz Juhász Péter (1536-1572) Debrecen városának első református püspöke, a Magyarországi Református Egyház megszervezője. Munkássága jóvoltából lett a város a magyar reformáció szellemi és egyházkormányzati centruma, a „magyar Genf”.Szenci (Szenczi) Molnár Albert (1574-1634) a magyar művelődéstörténet kiemelkedő alakja. Református lelkész, teológus, nyelvtudós, zsoltárköltő, egyházi író, műfordító, irodalomszervező. 1588-tól 1590 nyaráig Debrecenben tanult.
Huszár Gál (1512-1575) az elsők között sajátította el és alkalmazta a nyomdászmesterséget. Debrecenbe 1561-ben, a Méliusz Juhász Péter vezette kálvinista debreceni egyház alakulása idején érkezett.
Állatgyűjtemény
A gyűjtemény 1850-ben indult gyarapodásnak. A századfordulón Török Péter és Nagy Jenő természetrajz tanárok fáradoztak gyarapításán. A gyűjtemény fénykora az utóbbi munkássága idején, 1920-as évektől köszöntött be. Ebből az időből származik a hadházi erdő vadkanja, és a Hortobágy jellegzetes madara a széki pacsirta.
Bár az állatpreparátumok jelentős
része a második világháborúban elpusztult, ma is rengeteg madár, emlős jelenti a páratlan gyűjtemény anyagát.
Siketfajd
Ásványgyűjtemény
A Kollégiumnak már a 18. században is volt ásványgyűjteménye, de komoly gyarapítói azonban Kerekes Ferenc és Csécsi Nagy Imre 19. századi tanárok voltak. A gyűjtemény 1856-ban a Tisza család adományával, 1857-ben pedig a kabai meteorittal gazdagodott. 1878-ban került a gyűjteménybe Szőnyi Pál
felbecsülhetetlen értékű adománya. A Szőnyi-féle ásványgyűjtemény
anyaga oly gazdag volt, hogy dupla példányaiból a következő években
tízezer darabot ajándékozott a Kollégium az ország különböző
középiskoláinak. A 19. század végén a
gyűjteményt Kovács János Afrika-kutató gimnáziumi tanár gyarapította további ritkaságokkal. A második világháborúban komoly károkat szenvedett, 1960-ban nemzeti értékű védett gyűjteménnyé nyilvánították.
A kabai meteorit, a magyar meteoritok királynője,
jelenleg a felbecsülhetetlen értékű követ széfben őrzik,
gyakorlatilag titkos helyen, megfelelően klimatizált körülmények között,
a kollégium múzeum tárlójában a kő másolata van kiállítva. (Csodálkoztam is, hogyan lehetséges, hogy itt is és a Református Kollégium Múzeumában is ki van állítva)
Olvastam, azt tervezik, hogy 2027-ben, a hullás 170. évfordulóján a Múzeumok éjszakáján egy napra
kiállítják az eredeti kabai meteoritot.
Sportudvar
Új tornaterem.
A kétszintes épületben két 600 négyzetméteres termet alakítottak ki, amik egyenként több részre is elválaszthatók.
Míg várakoztam az épület előtt, vége lett a tanításnak, a kicsiket a szüleik várták a kapu előtt. Többször elhangzott az "Áldás, békesség!" köszönés, olyan rég hallottam már.....tényleg békességet sugárzott, jó volt nézni a kis apróságokat, ahogy kilépnek a hatalmas kapun és sietnek a szüleik felé.......
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése