"Az olvasók mennyországa"

A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban (FSZEK) jártam. Magyarország legnagyobb könyvtárhálózata, 48 tagkönyvtára van. 

Az egykori Wenckheim-palotát, a több tiszántúli vármegyében 100.000 hold uradalommal rendelkező, és 3 vidéki kastélyt birtokló gróf Wenckheim Frigyes (1842 - 1912) építtette.

A VIII. kerületi Józsefvárosban, a Nemzeti Múzeum háta mögött az 1860-as évektől kezdődően épült ki a Palotanegyed. A főleg neoreneszánsz, később neobarokk stílusú épületeket a legnevesebb arisztokrata családok számára emelték.

Wenckheim Frigyes I. Ferenc József közvetlen jogi tanácsadója volt. Feleségével Krisztinával és a gyerekeikkel csak az őszi–téli szezont, vagyis a bálok és az országgyűlés idejét töltötték a reprezentatív pesti palotában, egyébként az Ybl Miklós tervezte ókígyósi kastélyban élték mindennapjaikat.

Itt írtam róla>>>>>>>>>>>>>>>> (még felújítás előtti állapotában láttuk)  

Meinig Artúr tervei alapján 1889-ben épült ez a neobarokk palota. A szászországi származású építész (1853-1904) egy itteni palotaépítkezés kapcsán került Magyarországra, s telepedett le. Hamarosan a magyar arisztokrácia kedvelt építészévé lett. A Wenckheim-palota mellett legismertebb alkotása a Stefánia úti Park-club.

Szabó Ervin téren, a könyvtár főbejárata előtt, a Magyar Igazság kútja, Szentgyörgyi István műve. A talapzaton két nőalak bronz szobra van. Justitia hozzásimul a reménykedő Magyarországot képviselő nőalakhoz. Justitia karddal a kezében, mérleggel. Felirat körben, 'E kutat hálás magyarok emelték Nagybritannia méltó fia Viscount Rothermere tiszteletére. Az ő betűje megöli a hatalmaskodást, az ő lelke megeleveníti az igazságot. 1928.'

A palota meghatározó motívuma a félkör alaprajzú, pavilonszerű, magastetős középrizalit.

Földszintje három nagy íves nyílással áttört kocsiáthajtó. Itt van a palota főbejárata. A díszes rácsokat, kandelábereket és a kovácsoltvas kapukat Jungfer Gyula díszműkovács készítette, aki a korszak legfoglalkoztatottabb mesterének számított.

A jelenlegi olvasói bejárat, a kétemeletes Reviczky utcai oldalhomlokzaton nyílik.

Egykori belső udvar mára üvegtetővel fedett átriummá alakult. itt van a beiratkozás helye, a valamikori jégverem és élelmiszerkamra helyén.

A három épület elemeit összekapcsoló csigalépcsőház, ahol a síri csend megszakad, a diákok pihenője is egyben, itt beszélgetnek, telefonálnak és a lépcsőn ülve bekapják az otthonról hozott szendvicset, rövid időre kiszakadva a tanulásból.

A velencei és belga tükrökkel, és az arany díszítéssel borított egykori nagy bálterem. A termek egyedi iparművészek által tervezett könyvtári bútorokkal egészültek ki.

Ilyen környezetben tanulni sem lehet rossz!! Az egykori fogadótermekből, báltermekből és szalonokból olvasótermekké alakított helyiségekben verseny folyik az ülőhelyekért.

Ebből a teremből nyílik a valamikori báli étkező is, amelynek fadekorációit Thék Endre asztalosmester készítette, a Várban, Szent István-terem berendezése is az ő munkája. Ma művészeti olvasóként funkcionál,  a termet megvilágító 17 mázsás csillár még eredeti, és a falat 22 karátos arany papírtapéta borítja, ráadásul ez volt az első dombornyomásos tapéta Európában. Mielőtt 1931-ben a könyvtár beköltözött volna, az aranytapétát levették és kenyérbéllel tisztították meg, mert állítólag ez szívta fel a legjobban a nedvességet.

Tükörfolyosó

Ezüst szalon

A vitrinekben elhelyezett képekről tájékozódhatunk az egykori  Wenckheim-palota és -család történetéről, életéről

Kis bálterem

Fogadóterem

Arany szalon

A Wenckheim család egykori nappali szobája, a bölcseleti olvasóterem, pácolt tölgyfa borítással, fa csigalépcsőkkel, eredeti csillárral, márványkandallóval és fakazettás mennyezettel. A fenti polcokon a 30-as évek elején Vámbéry Ármin hagyatéka kapott helyet, de a könyvtár 1964-es felújítása után a kelet-ázsiai utazásokról beszámoló naplókat, könyveket és térképeket áthelyezték az Országos Széchényi Könyvtárba. A polcok azóta üresen állnak, a fából készült karzatot nem újították fel, veszélyes lenne ismét könyvekkel megtölteni.

A neobarokk épület fehérben ragyogó lépcsőházában már a rokokót idéző díszítések találhatóak. A kis fogadótér, a valamikori főbejárat aulája és a császárlépcső az olvasók előtt zárva vannak, ma a vezetőség irodáit találjuk meg a különböző szobákban.

A világháborúk és az 1956-os forradalom is rajta hagyta a nyomát a palotán, az eredeti berendezés megsemmisült, vagy ellopták. Egy időre a Budapestre bevonult román hadsereg foglalta el az épületet, a Tanácsköztársaság idején proletár múzeum működött benne, majd újságírók és művészek klubja lett.

A Fővárosi könyvtár 1903-ban jött létre,  első igazgatója Szabó Ervin társadalomtudós volt. 1927-ben – némi huzavona után – megvásárolták a Palotanegyed neobarokk palotáját, ahová a 4 évig tartó átalakítás után költözött be a könyvtár. A könyvtár ma 13 000 négyzetméteren működik, három részből áll: a neobarokk Wenckheim-palotából, az 1990-es években készült összekötő szárnyból, valamint a Reviczky u. 3. alatti neoreneszánsz palotából, ahol a könyvtári munka nagy része zajlik.

Az átalakítás során könyvlifteket, hatalmas vaspolcokat és vaslépcsőket szereltek be, ehhez a Ganz-gyár szállította az állványzatokat. Az egykori kiszolgálóhelyiségek és lakóterek helyén raktárakat és munkaszobákat alakítottak ki.

Az Europa Nostra-díjjal, Építészeti Nívódíjjal kitüntetett épületegyüttes a régi és az új összhangjának különleges példája.

Az épületegyüttesben a Sárkányos gyerekkönyvtár is helyet kapott

300 Ft-ért egyéves olvasóbérletet regisztráltam, ezzel bármikor bejöhetek, leülhetek, olvasgathatok helyben, ilyen környezetben.

Ez Budapest..............