Megnéztük végre a várva-várt Vaszary kiállítást a Magyar Nemzeti Galériában.
Pár éve Balatonfüreden a Vaszary villában jártam, és részt vettem egy kiállítás megnyitón, megismerkedtem a Vaszary család történetével, és Vaszary János festményeivel.
Az új felfedezésű alkotásokat, restaurálás során ezüst keretbe helyezték, és fekete alapú eligazító táblákkal látták el.
Vaszary János 1867-1939
Az 1890-es évek végén a szecesszió egyik első hazai képviselője volt,
később az impresszionizmus, az expresszionizmus, majd az art deco
stílusában is alkotott. Szinte egyedülállónak tartják stílus váltása miatt.
.JPG)
Fiatalkori önarckép 1887
Fiatalkorában, Münchenben, Párizsban tanult a legjobb képzőművészeti iskolákban
Virágáruslány 1888
Vaszary müncheni tanulmányai idején készült, naturalista stílusban
Miután a fiatal Vaszary hazatért a külföldi tanulmányairól, atyai
nagybátyja, Vaszary Kolos hercegprímás támogatásával egyházi megrendeléseket is kapott.
Az esztergomi Szent Péter és Szent Pál-templom főoltárához készített tanulmány 1896-ból, egy fiatal nőalakot ábrázol, aki letérdel Szent Péter apostol előtt Rómában, a pogányok között.
Kereszténység 1924
Krisztust siratják tanítványai, mögöttük díszes ornátusban
hódolnak az egyházatyák. Ezt a képet még 2007-ben is lappangóként
tartották nyilván, az időközben külföldi magántulajdonból előkerült
festményt a Magyar Nemzeti Bank megvásárolta, és a Nemzeti Galériában
letétbe helyezte.
A megfeszített Krisztus 1924
Finálé (Színpadi jelenet) 1923.
Csendélet bonc figurával 1920-as évek
Az ázsiai kultúra szélesebb körű ismertségének köszönhető, hogy a 20-as
évektől a polgári otthonok dísztárgyai között egyre gyakrabban tűntek
fel különböző Buddha vagy szerzetes alakok. Vaszary is élénken
érdeklődött a keleti-filozófiák iránt, így festményein visszatérő motívum lett a Buddha szobor.
Kávéházi jelenet 1890
Krisztus a nagyvárosban című témát többször megfestette a művész, a Budapest kálváriája II. (1936
körül) című festményen látható, hogy a komor, sötét, budai fellegvár alatt, a Duna pesti oldalán hatalmas tömeg
hömpölyög, korzózik; egy rendőr próbálja távol tartani a tömegtől az
autókat. A nagy tumultusban senki sem veszi észre a
kereszthordozó, fájdalmas Krisztust.
Vaszary 1925-ben újra Párizsba utazott, és láthatóan
felszabadítóan hatott rá a nagyvilági élet. Korábban vastagon
hordta fel a festékrétegeket vásznaira, ekkor azonban sajátjává vált az
oldottabb, lazúrosabb festési mód. Ez idő tájt készült festményei
fiatal, többségében párizsi nőket ábrázolnak, akik gátlásaikat
levetkőzve belevetik magukat a nagyvárosi éjszakába.
Női akt tarka tollfejdísszel (Salome), 1930-as évek
Salome 1928
Kelet és Nyugat 1927
Külföldi magántulajdonban álló, eddig lappangó kompozíció
Reklámfények az utcán 1930
Városi világítás 1930
Éjszakai fények a párizsi világkiállításon 1937
Morfinista 1930 körül
Akt kertben zöld kerítés előtt 1930-as évek
Magaslaton
1910-ben készült el Tatán a Toroczkai Wigand Ede által tervezett
műteremvilla, ahol feleségével rendszeresen vendégül látták a
nagyvárosból érkező barátaikat, és az itteni élet számos festménye
ihletője volt.
Verandán álló piros pizsamás nő 1930
Valószínű a felesége, Rosenbach Mária (Mimi) látható a képen
A közönségkedvenc festmények a tatai korszakához köthetők, ezeken megjelenik az érzékiség, a derű, a modern nő, aki olvas, napozik és társasági életet él, és ezekről a képekről a természet, a virágok és a színes enteriőr sem maradhat el.
.JPG)
Vaszary expresszív virágcsendéletei a korszak legnépszerűbb darabjai közé tartoznak.
.JPG)
Vaszary imádott utazni, főleg az itáliai tengerpartra, ahol a kis olasz
városok, strandok hangulata fogta meg leginkább, úgyhogy a
tájképein is ezt a világot próbálta meg átadni.
Labdázók a tengerparton
Csónakosok a tengerparton 1934
Strandjelenet 1934
Vaszary műterme, 1939-ben, a halála után
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése